Transcript Otto motor

Otto motor
Az Otto-motor az első megvalósított négyütemű
belsőégésű motor, amelyet Nikolaus August
Otto készített 1876-ban. Világviszonylatban ez
a belsőégésű motor terjedt el leginkább és
üzemanyaga, a benzin miatt hívják sokkal
inkább benzinmotornak.
A hagyományos Otto-motor szerkezeti
elemei
• Henger
• Dugattyú
• Forgattyús mechanizmus:
–
–
–
–
Csapszeg
Hajtórúd
Forgattyús tengely
Lendítőkerék
• Szelepvezérlés
– Vezértengely (bütykös tengely)
– Szelepek
• Gyújtás rendszere
– Gyújtógyertya
– Elektromos szikrát előállító szerkezet
• Porlasztó, karburátor vagy üzemanyag befecskendező szerkezet
A motorok felosztása
• Soros – a hengerek egy egyenes mentén,
párhuzamosan, egy irányban dolgoznak. A
legtöbb motor ilyen, főleg a kis
lökettérfogatúak.
Boxer motor
A hengerek egy egyenes mentén,
párhuzamosan, egymással szembe dolgoznak.
A legismertebb gyártó a Porsche és a Subaru,
motorkerékpároknál a BMW.
V motor
A hengerek két szöget bezáró egyenes mentén,
soronként párhuzamosan és egy irányban dolgoznak,
két-két dugattyú kapcsolódik egy hajtókarcsaphoz.
Általában nagyobb lökettérfogattal rendelkező
motorokra jellemző.
Kiforgatott
Ránézésre soros vagy V motor (hengerszögtől
függ, hogy egy vagy két hengerfejet
alkalmaznak), de az egymással szemben lévő
dugattyúk külön hajtókarcsapokra dolgoznak,
lényegében a Boxer motor is ez.
H motor
Lényegében 2 különálló motor fektetve,egymáshoz
képest 180 fokosan elforgatva,összehangolva. Csak a
váltó köti össze a motorokat. Mindkét motornak saját
főtengelye,és vezérműtengelye van. Régebben, a
Formula–1-ben alkalmazták, amíg nem szabták meg a
hengerek V-alakban való elrendezését.
W motor
2 db V-motor, egymás mögött elhelyezve. 12 vagy 16
hengeres kocsikban alkalmazzák; például a
Volkswagen konszernnél. Valamint folynak kísérletek
egy főtengelyes, 3 sorban elhelyezett dugattyús
motorral is.
Csillag motor
A hengerek egy körvonal kerületén egyenlő távolságban
találhatóak. A főtengely a középpontba van szerelve,
valamennyi dugattyú egy hajtókarcsaphoz
kapcsolódik. Főleg kisebb repülőgépekben
alkalmazzák. Egyik jeles gyártója a Bentley.
Wankel motor
Bolygódugattyús motornak is hívják. A dugattyúk
háromszög alakúak, az élük íves. A henger
(köpeny) formája úgy néz ki, mint egy nulla,
ebben egy excenter tengely segítségével
bolyong a dugattyú. A dugattyú három csúcsa
mindig érintkezik a henger falával, a
köpennyel, hiszen ez zárja el a különböző
ütemeket egymástól.
Wankel Motor
A Wankel-motor a belső égésű motorok egyik
fajtája, amelyben a dugattyú a hagyományos
belső égésű motoroktól eltérően nem
alternáló mozgást végez, hanem vízszintes
tengely körül forog egy speciális alakú
hengerben.
Története
A forgótárcsás motorok története korántsem olyan
fiatal, mint azt gondolhatnánk. A meghajtás elvét
Felix Wankel német mérnök dolgozta ki a 20.
század első negyedében. A tömítés és a
megbízhatóság problémáit ugyan sikerült
megoldania, de a mai napig nem használják széles
körben. Bár nem az egyetlen forgódugattyús
motortípus, de a Wankel-motort sorozatban
gyártották autókhoz, és így vált a legismertebbé.
Az új technika hosszas fejlesztés és hányattatás
után az 1950-es években, az NSU-nál vették elő
ismét.
Működése
Kétütemű motor
A kétütemű belsőégésű motor a belső égésű
motorok egyik fajtája, abban különbözik a
négyütemű motortól, hogy mindössze két ütem
(egy motorfordulat) alatt hajtja végre azt a
ciklust, amit a négyütemű motor két fordulat
alatt. Így a kétütemű motornál minden fordulatra
esik egy munkaütem, szemben a négyüteművel,
ahol csak minden második fordulatra. A legtöbb
kétütemű motor fontos tulajdonsága, hogy
mindkét irányban megindítható és üzemben
tartható.
Dízelmotor
A Diesel-motor, vagy dízelmotor, egy
belsőégésű motor, amelynek működési elvét a
német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893.
február 23-án.
Működési elve
1. Szívás – tiszta levegő beszívása
2. Sűrítés – levegő sűrítése, amitől az felhevül
3. Robbanás – a sűrített, felhevült levegő a
befecskendezett üzemanyagot berobbantja
4. Kipufogás – az égéstermék távozása
A dízelmotor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy
nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe
az adagolószivattyú dízelolajat fecskendez be, amely magas
hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül
meggyullad, elég. A dízelmotorokat gyakran alkalmazzák
személygépkocsik, teherautók, autóbuszok, hajók,
mozdonyok hajtására, de tengeralattjárók, és repülőgépek
számára is készültek dízelmotorok.
Keverékképzése az úgynevezett minőségszabályozás elvén
működik, azaz a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a
befecskendezett tüzelőanyag mennyisége változik. Ezzel
szabályozható a fordulatszám. Ellentétben a
benzinmotorral, amely az úgynevezett
mennyiségszabályozás elvén működik, azaz ott viszonylag
állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin-levegő
keveréke.