FoucaultA szavak és

Transcript FoucaultA szavak és

Velázquez: „Las Meninas”

  1656-1657 olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet)  Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”] Madrid, Palacio Real Nuevo, inv. 1772, 1794, 1814 „IV. Fülöp családja”; „Las Meninas”[a.m. Az udvarhölgyek hódolása] cím 1853-tól ma: Madrid, Museo del Prado [1819-től] inv. no.1174

Michel Foucault: Les Suivantes

In: Les mots et les choses. Paris, Gallimard, 1966

Az udvarhölgyek

In: A szavak és a dolgok. A

társadalomtudományok archeológiája

Osiris, Budapest, 2000. ford. Romhányi Török Gábor

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok, I. rész)

A reprezentáció felfüggesztésének pillanata:

a festő és a kép, hátulról elkezdte? befejezte?

ha folytatja, eltűnik („kitérők finom rendszere”)

A három episztémé

reneszánsz A dolgok között hasonlóság vetélkedési és vonzódási viszonyok állnak fenn: a dolgok egymással beszélnek/feleselnek a tudás ezt a beszédet kottázza le A megismerés célja: hasonlóságok felfedezése, láncolataik leírása analógia-keresés A szavak és a dolgok folytonosak, keverednek és átrhatják egymást A világ maga egy szöveg klasszikus” (17.sz. közepe-18.sz. vége) modern (19.sz-.tól) A dolgokat az azonosság/különbség dimenziója mentén ragadják meg A megismerés célja: A dolgok létének és a jelek (helyesttsítők) létének elkülönításe, kapcsolódásaik analízise a szavak: jelek, amelyek a dolgoknak természet szerint „megfelelnek” – de a jelek elkülönült rendet („nyelvet”) alkotnak A jel/nyelv áttetsző a dologhoz képest A világnak nincs története, csak a megismerés tökéletesedésének megjelenik az ember, aki már nem puszta megállapítója az összefüggéseknek az ember maga is ki van szolgáltatva a dolgok és jelek világának (a nyelvnek, az életnek, a munkának) A megismerés problémája: ki az, aki előállítja a jeleket a dolgok és szavak megfelelése nem prestabilizált, történetileg alakul a nyelv áttetszőségét felváltja a beszéd homálya: minden beszéd történetileg és szociálisan helyhez kötött: A szavaknak és dolgoknak az embertől független történetük van

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje A sisakvirág és a szem között szimpátia van amit a magok szemformája jelöl meg hasonlóság szignatúra s

zimpátia

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Carl von Linné, Carl Linnaeus (1707-1778) svéd botanikus Genera plantarum (1737) - Système des Plantes

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Linné:  leszűkíti a megfigyelést néhány komponensre  közöttük hierarchikus viszonyokat ír le  a növény identitása:

genus proximum differentia specifica

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósáűgi episztéméje Giambattista della Porta (1535-1615) De humana physiognomonia [1586]

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje Della Porta: De humana physiognomia látható hasonlóság

convenienta

szignatúra durva természet szignatúra rejtett hasonlóság:

convenientia convenienta

durva lélek

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun (1619-1690) Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]  

Descartes szenvedélyelméletén (Les Passions de l’âme) alapul két alapvető affektus: vonzás (+) – taszítás (-)

(mennyiben képes a tobozmirigy befolyásolni az arc elemeinek mozgását)

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]   A szenvedélyek taxonómiája + a kifejezések matézise 6 alapszenvedély + ezek 24 variációja (+) kiváncsiság (0) tisztelet lenézés hódolat elragadtatás szeretet utálat (-) gyűlölet iszony

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]   a kifejezés matézise/geometriája a szenvtelen/kifejezéstelen arc elemei mint változó paraméterek:  szemöldök      száj szemgolyó-méret homlokvonal ajakvonal orrvonal

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]     mechanikus kísérlet az arc teljes affektuskészletének feltárására klasszifikációs szabály: minél kisebb különbség legyen két egymás melletti konfigurációnál (folytonosság, hierarchia) összevethetőség. „közös nevező” (matézis) kódolás: kifejezésséma (kép) és megnevezés (nyelv) egysége

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]  a munka egy „táblázat”: a „közös nevező” radikális vizuális/geometriai egyneműsítést feltételez  fejforma-azonosság, méretazonosság, elemazonosság  megfeleltető segédvonalak

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]  elvi cél: olyan tabló, amelyben minden egyedi elhelyezhető 

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Henri Testelin: Sentiments des plus habiles peintres... [Paris, 1696] Gyakorlati alkalmazás: útmutató és példák festőknek Itt: Poussin képeiről vett típusok

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Le Brun célja:  egyértelműsítés, lexikai rendszerezés, taníthatóság

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]   előírni/olvasni tudni a kifejezéseket: átírhatóság a nyelvbe a képi médium zavaró elemének kiiktatása: transzparencia

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé jelek / szavak

reprezentáció (megnevezés) reprezentáció (megnevezés)

egyedi dolgok

A diskurzus hatalma: a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja meg önmagát

a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója reprodukálja a lét folyamatosságát és meghatározza észlelését a dolgok

reprezentáció

megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

De ki csinálja mindezt? Hol a szubjektum?

a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója, amely reprodukálja a lét folya matosságát és meghatározza észelését a dolgok

reprezentáció

megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja önmagát

jelek / szavak

reprezentáció reprezentáció

dolgok

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) A Las Meninas „a klasszikus reprezentáció  reprezentációja”: arra vállalkozik, hogy a képben a képi megjelenítést jelenítse meg   itt van a reprezentáció minden eleme de hiányzik, aki megalapozza a sujet mint [tárgy] és mint [szubjektum] el van tüntetve

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) A reprezentáció klasszikus reprezentációja Vermeer: A festészet dícsérete [1666-67] 120x100 cm Bécs, Kunsthistorisches Museum festő festő modell vászon fény x modell vászon fény x x x

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) festő festő modell ?

vászon fény modell vászon fény ?

tükör

N 1 U 1 Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) festő (alkotó: aki reprezentál) uralkodópár (modell: akiket reprezentálnak) látogató (befogadó: aki előtt reprezentálnak) F 1 N F U