Transcript 20.ttel

20. tétel
Foglalja össze a méhészet
történetét!
A méhészkedés egyidős az emberrel. Gyűjtögető életmód
=> méhek kifosztása => élelem (méz, fiasítás, méhkenyér)
Napjainkban méhészmadár vagy mézmadár-ember
kapcsolata (Afrika), ugyanúgy fogyasztják a „zsákmányt”,
mint az ősember.
Csiszolt kőkorszak
A mézgyűjtést már egy 20 000 éves spanyolországi
barlangrajzon is láthatjuk => 1919-ben találták (ValenciaBicorp) => a rajz egy lányt ábrázol, aki méhektől körüldongva
lépes mézet szed egy üregből.
- Mézvadász
> elkülönülő, foglalkozásszerűen űzött tevékenység,
tisztelet övezte őket
> méhek befogása => 1-1 méh elengedésével megtalálták
a méhek oduját => kifosztás
> idős-fiatal méhvadász összefogása
- Kezdetleges méhészkedés
> fatönkök hazavitele
> rajok befogása, hazavitele
- Németország Óriáshegységbeli kövületek
> első őskövület családos méhről 50 millió éves
> viasztükrök, szárny erezete 25 millió éves
Méhészkedés az ókori társadalomban
- első írásos emlékek méhészetről 7000 évesek, egyiptomi
királysírokban, méhről hieroglifák
- legrégebbi mézmaradványok fáraósírokból – bebarnult,
beszáradt méz
Ószövetség
- történetei méhekről, méhészetről, mézről 5000 évesek
- jólétet, gazdagságot jelképezik
Római kori emlékek
- Heródes felesége Marianna 7 évig mézes teknőben
- Vergilius, Plivius
- sziklába vájt üregekbe telepítették a méheket, kőtáblával
zárták – röpnyílás
- méhesek létrehozásáról 6-8 ezer éves emlékek
Arab világban kiváló orvosság a méz, ugyanígy Kínában is.
Méhészet a középkorban és újkorban
- tönkben, kasban, köpüben tartott méhek
- deszkabödön - Szicília
- falba vájt üregek – Marokkó
- égetett agyagcsövekbe tartott méhcsaládok – Egyiptom
- e korra még jellemző a bőséges méhlegelő
A méhjárat felfedezése, a modern méhészet kezdetei
A méhjárat felfedezésével nagy lépést tettek a méhkaptár
kialakítására, fejlesztésére. A kezdetleges, de a természeteshez
hasonló méhlakásokban fedezték fel a járatokat.
A kasokra külön méztér épült, etető nyílással => méhesek
kialakulása (ma is látható falumúzeum pl. Zalaegerszeg)
Méhészet magyar vonatkozásai
- XIV. sz. kaptárkövek Szomolyán – 60*40*20 cm mély,
117 db
- 1619. első mézeskalácsos viaszöntő céh Pozsonyban; ettől
kezdve megjelentek az első méhészeti iskolák, kiadványok
- 1645. Rákóczi György főméhészének könyve (100
könyvecske jelenik ebben az időben)
- Mézkinyerés:
> csurgatás
> összeolvasztás – barna méz
> kioldás –mézbor, sörkészítés
- Sonkolyosok :
> március
> június vége
> szeptember
=> cserebere vagy pénz
- 1879. Országos Méhészegyesület megalakulása – II.
világháborúig ifj. Károlyi István gróf DélMME, BME (1873)
> újjáalakulása – fontossága
- Vándortanítók
> méhészoktatás, közép és felsőfokon
> Zalaapáti Méhésziskola – Szőnyi János
- Méhészeti szakfelügyelők – méhészszakcsoportok
- Mézfelvásárlás – Hungaronektár
> előnyei
> hátrányai
- Méhészet támogatása
> cukor
> fuvar
> mai EU – Nemzeti program, szaktanácsadói rendszer
- Kutatás – Gödöllő (kispénz – kevés kutatás)
Őrösi Pál Zoltán - Méhészmúzeum
- Méh egészségügyi felelősök hálózata
- zárlati kártevő – nyúlós költésrothadás-kártalanítás