Transcript A Háztartási Energiafelvétel tanulságai, Elek László

Az energiastatisztika fontosabb jellemzői
és a 2009-es Háztartási Energiafelvétel
tanulságai
dr.ElekLászló
energia elemző
Energia Központ Kft.
Előadás az MTA Statisztikai Bizottsága részére
Budapest, 2011.június 15.
A hazai energiastatisztika legfontosabb
jellemzői I.




Az 1997-es IEA-csatlakozás és a 2004-es EU-csatlakozás új
követelményeket jelentett az energiastatisztika számára
Az energiastatisztika fejlesztéséhez az Energia Központ
jogelődje egy PHARE-projekt keretében 1996-1998 között EUsegítséget kapott
Az energia szektor és az ipari szektor kategóriái teljes
mértékben IEA/EUROSTAT konformak
A statisztikai módszertan is harmonizált a vonatkozó
IEA/EUROSTAT módszertanokkal
A hazai energiastatisztika legfontosabb
jellemzői II.



Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP részei
Az energiastatisztikai adatgyűjtések az OSAP Iparstatisztikai
fejezetében találhatóak
Az OSAP-ot évről évre felülvizsgálják, az új statisztikai
követelményeket beépítik
A hazai energiastatisztika legfontosabb
jellemzői III.

Az energiastatisztika fontosabb területei:






Az energiaellátás kormányzati feladatai (termelés, import,
készletezés)
Az energiahatékonyság monitorozása országos, ágazati szinten és
végfelhasználói célonként
A megújuló energiák monitorozása megújuló fajtánként
Forrás és elosztási mérlegek kidolgozása a vezetékes
energiahordozókra
Információk biztosítása az energiamegtakarítások számbavételéhez
Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek




Havi szintű energiahordozó mérlegek
Éves szintű energiahordozó mérlegek
Üzemanyagok áraira vonatkozó adatgyűjtés
Nemzetközi energiastatisztikai projektekben való részvétel
Az energiastatisztika legfontosabb
jellemzői IV.

A legfontosabb adatszolgáltatói csoportok:





Energiatermelők (szénbányák, olajkitermelők, gázkitermelők)
Energiaátalakítók (erőművek, kenőanyaggyártók, kokszgyártók,
brikettgyártók)
Energiahordozók kül- és belkereskedelme (import, export, belföldi
értékesítés)
Energiaszolgáltatók
Készletező Szövetség a kőolaj és másodlagos olajtermékek
készletezésére
Az energiastatisztika legfontosabb
jellemzői V.

Az energiastatisztika legfontosabb területei:

Energiaellátás



Szénbányászat, szénhidrogének kitermelése, villamosenergiatermelés,
hőtermelés, energiahordozók export-importja,
Az energiatermelők készleteinek monitoringja, a legfontosabb
fogyasztói csoportok készleteinek monitoringja
Az olajtermelés legfontosabb termékeinek monitoringja


Havi olajstatisztika (MOS, JODI)
Éves olajstatisztika
Az energiastatisztika legfontosabb
jellemzői VI.

Ágazati végső energiafelhasználások






Az energiahatékonyság monitoringja


Ipar
Közlekedés
Háztartások
Tercier szektor
Mezőgazdaság
Az ODYSSEE-adatbázis felhasználása
A megújulókra vonatkozó célkitűzések monitoringja

Biomassza, települési szilárd hulladék, biogáz, folyékony
bioüzemanyagok, szél-, nap-, vízienergia
Az energiastatisztika legfontosabb
jellemzői VII.








Az éves energiamérleg feldolgozása
Az országos primerenergia felhasználás feldolgozása
A végső felhasználások feldolgozása
A fontosabb felhasználói csoportok feldolgozása
Az energiahordozónkénti mérlegek kidolgozása
Energiahatékonysági indikátorok kifejlesztése az
energiahatékonyság monitorozására
Direkt és indirekt CO2-emissziók kalkulációja
Adatbányászati lehetőségek a SAS-adatbázisban speciális
energiafelhasználási csoportok energiafelhasználásának
lekérdezésére
A közös IEA/EUROSTAT/UNECE
energiakérdőívek rendszere

Az IEA/EUROSTAT/UNECE minden évben begyűjti az éves
energiastatisztikákat az öt közös energiakérdőívet felhasználva
(harmonizált energetikai termékdefiníciókkal, harmonizált
mértékegységekkel, harmonizált statisztikai módszertannal)






Közös
Közös
Közös
Közös
Közös
olajkérdőív
szénkérdőív
földgázkérdőív
villamosenergia- és hőre vonatkozó kérdőív
megújuló energiákra vonatkozó kérdőív
A közös energiakérdőívekre vonatkozó az IEA által kidolgozott
Energiastatisztikai Kézikönyv hasznos háttérmagyarázatokat
tartalmaz a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan, mélyebb műszaki
háttérinformációkat is közöl, segít a különböző statisztikai
kategóriák értelmezésében
Energiastatisztikai alapok I.

Fosszilis és megújuló energiák:






Primer nem megújuló energiák: atomenergia, szén, kőolaj, földgáz,
NGL, olajpala
Nem megújuló másodlagos energiák: olajtermékek, feldolgozott
szilárd energiahordozók, feldolgozott gázok, villamosenergia és hő
Primer megújuló energiák: megújulóból termelt villamosenergia és
hő, bioüzemanyagok
Másodlagos nem megújuló energiák: megújulókból származó
üzemanyagok, villamosenergia és hő
A fosszilis energiák természeti erőforrásokból származnak,
amelyek biomasszából alakultak át a geológiai múltban
A megújuló energiák direkten vagy indirekten folyó áramokból
származnak
Energiastatisztikai alapok II.

Az energiaellátások sémája az egyes energiahordozókra:







Termelés (hazai termelés és a másodlagos energiahordozók
feldolgozása)
Egyéb források (felhasznált hulladékok)
Import
Export
Nemzetközi raktárak
Termékek közötti átsorolások és bekeverések
=Hazai ellátás
Energiastatisztikai alapok II. folyt.

Energiaátalakításba bevitt




Szilárd energiahordozók és feldolgozott gázok








Kizárólag villamosenergiát termelő üzemek
CHP üzemek
Kizárólag hőt termelő üzemek
Koksz
Kohógáz
Brikett
Olajfinomítók
Egyéb energiaátalakítások
Elosztási veszteségek
Nem energetikai felhasználás
Végső felhasználás
Energiastatisztikai alapok III.

Ipari osztályozás













Bányászat
Fém alapanyagok gyártása
Vegyipar és petrolkémiai ipar
Nem vasfém fémek gyártása
Nemfémes ásványi anyagok gyártása
Közlekedési eszközök gyártása
Gépek és berendezések gyártása
Élelmiszer, ital dohánytermék gyártása
Papír és nyomdaipar
Faipar
Textil és bőripar
Építőipar
Egyéb (máshol nem specifikált)
Energiastatisztikai alapok IV.

A közlekedési energiafelhasználások felosztása:





Közúti közlekedés
Vasúti közlekedés
Légiközlekedés
Belvízi hajózás
A fenti kategóriák csak a közlekedési eszközök hajtására
felhasznált energiát tartalmazzák. A közlekedési vállalatok ettől
eltérő energiafelhasználásait a Tercier szektor
energiafelhasználásainál kell elszámolni.
Energiastatisztikai alapok V.

Egyéb szektorok




Háztartási szektor (helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási
eszközök és világítás)
Tercier szektor
Mezőgazdaság
Egyéb
A háztartási szektor energiafelhasználása
A háztartási energiafelvételekre vonatkozó
EUROSTAT-ajánlások






Háztartási energiafogyasztás felmérése (földgáz, szén,
tüzelőolaj, PB-gáz, biomassza, villamosenergia, távhő,
napenergia, hőszivattyú)
Végfelhasználói célok szerinti fogyasztások felmérése
(helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás)
Energiahatékony technológiák (kompakt izzók, energiahatékony
kazánok, A/A+ háztartási gépek) behatolásának felmérése
Lakóépületek típusának és jellegének a felmérése
A háztartási energiafogyasztás felmérése
A folyamatosan lakott lakások állományának felmérése
A 2009-es Háztartási Energiafelvétel
blokkjai










A háztartásban felhasznált energiafajták mennyiségi jellemzői
Távfűtés, épület több lakását biztosító fűtés jellemzői
Földgázfogyasztás
Villamosenergiafogyasztás
Egyéb energiahordozók (többek között tüzifa) fogyasztása
Kazánok felmérése
Kiegészítő fűtések felmérése
Világítástechnikai eszközök felmérése
Elektromos háztartási készülékek legfontosabb jellemzőinek
felmérése
Személygépkocsik energiafogyasztásának néhány kiemelt
jellemzője
A 2009-es Háztartási Energiafelvétel
legfontosabb outputjai
A háztartások megoszlása a fűtési
energiahordozók szerint 2008
egyéb közp.
fűtés
0.6%
szén, koksz
1.7%
tüzifa
20.4%
faapríték
0.5%
tüz.olaj
0.0%
távhő
17.5%
PB gáz
0.2%
Földgáz
58.0%
vill.en.
1.0%
A 2009-es Háztartási Energiafelvétel és a 2008ra vonatkozó energiamérleg outputjainak
összehasonlítása





A villamosenergia felhasználásában 2% az eltérés (a számbavételi
rendszerek különbözősége miatt megengedhető)
A földgáz felhasználásában 1,4% az eltérés (a számbavételi rendszerek
különbözősége miatt megengedhető)
A PB-gáz felhasználásában 79% eltérés (az energiamérleg
valószínűsíthetően ipari fogyasztást vesz számba háztartási
fogyasztásként)
A távhőfogyasztásban 26,1% eltérés (az épületfűtések 6-8%-os
többletfogyasztást indokolnak, az eltérés fennmaradó része tisztázatlan
eredetű)
A biomasszafelhasználás jelentős különbözőségének módszertani okai
vannak, az energiamérleg csak a kereskedelmi forgalomba kerülő
tüzifát veszi figyelembe, míg a HEF2009 felméri a saját termelésű és a
gyüjtött tüzifát is (adatellenőrzéssel kontrollált adatfelvételre lenne
szükség)
A háztartási végfelhasználói célonkénti
fogyasztások dekompozíciója



Az energiapolitika számára releváns indikátorok képzéséhez a
teljes háztartási fogyasztást a végfelhasználói célok szerint
(helyiségfűtés, vízmelegítés, főzés, háztartási gépek + világítás)
Az említett végfelhasználói célok szerinti felbontáshoz az
ENERDATA dekompozíciós modelljét használtuk, amely az
EUROSTAT által megadott energiahordozónkénti fűtési
részarányok, a vízmelegítő készülékekre vonatkozó
egységfogyasztások, a tűzhelyekre vonatkozó
egységfogyasztások alapján kalkulálja a végfelhasználói
célonkénti egységfogyasztásokat
A fenti felbontással kalkulálhatóak a DG-ENER által ajánlott
háztartásokra vonatkozó preferált energiahatékonysági
indikátorok is
A háztartási energiahatékonysági
indikátorok
Az energiapolitika számára releváns
indikátorok a háztartási szektorban

Az energiahatékonyság monitorozására szolgáló
indikátorok:




Műszaki-gazdasági arányszámok: egységfogyasztások
(fogyasztás/lakás, fogyasztás/m2, kWh/háztartási eszköz)
Az ODEX-index az energiahatékonyság fejlődési rátája (%/év) (a
ráta inverze alapján kalkulálhatóak az elért megtakarítások)
Összehasonlító indikátorok: az energiahatékonyság
nemzetközi összehasonlítására (hozzáigazított
egységfogyasztások)
Diffúziós indikátorok: az energiahatékony technológiák és
gyakorlatok behatolásának felmérésére (kompakt izzók,
kondenzációs kazánok, hőszivattyúk)
Az egy lakásra jutó hazai helyiségfűtési
fogyasztás klimatikus korrekcióval
Az egy lakásra jutó helyiségf űtési f ogyasztás klimatikus korrekcióval
toe/dw
1,15
1,10
1,12
1,08
1,1
1,05
1
1,02
1,03
0,99
0,98
0,98
0,96
0,97
0,95
0,9
f orrás: ODYSSEE
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0,85
Az 1 m2-re jutó hazai helyiségfűtési
fogyasztás klimatikus korrekcióval
2
Az egy m -re jutó helyiségf űtési f ogyasztás klimatikus korrekcióval
2
koe/m
15,5
14,78
15
14,97
14,44
14,5
13,70
13,5
12,89
13
13,02
12,98
2008
13,58
13,44
2007
14
12,84
12,5
12
f orrás: ODYSSEE
2009
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
11,5
Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás
klimatikus korrekcióval európai
összehasonlításban (2008)
Az egy lakásra jutó helyiségfűtési fogyasztás klimatikus korrekcióval
európai összehasonlításban
2008
toe/dw
1,6
1,36
1,4
1,2
0,98
1,26
1,07
1,05
1
0,8
0,6
0,4
0,2
0
Hungary
forrás: ODYSSEE
European
Union
Austria
Germany
Czech Rep.
Az 1 m2-re vetített helyiségfűtési fogyasztás
klimatikus korrekcióval európai
összehasonlításban (2008)
2
Az egy m jutó helyiségf űtési f ogyasztás klimatikus korrekcióval
európai összehasonlításban
2008
2
koe/m
18
16
14
12
10
8
6
4
2
0
12,98
Hungary
f orrás: ODYSSEE
13,82
14,90
14,03
11,92
European
Union
Austria
Germany
Czech Rep.
A központi fűtések előnyei

Központi fűtés



Lakásonként telepített központi fűtést megvalósító kazánt jelent,
ami gondoskodik a lakás fűtéséről és jelentős részben a használati
melegvíz ellátásáról is. Alkalmazása igen gyakori családi házaknál
és társasházi lakásoknál.
A központi fűtések energiahatékonyabbak az egyedi
helyiségfűtéseknél, másrészt magasabb komfortot is
biztosítanak.
A központi fűtések sokkal jobban szabályozhatóak az egyedi
fűtéseknél, ami önmagában is energiamegtakarítást jelent a
szóbajöhető alternatívákhoz képest.
A központi fűtések részaránya az összes
fűtésen belül
A központi és távfűtések aránya az összes fűtésen belül
2000-2009
%
0,7
0,54
0,6
0,5
0,48
0,49
0,55
0,49
0,53
0,56
0,57
0,54
0,58
0,4
0,3
0,2
0,1
forrás: ODYSSEE
200
9
200
8
200
7
200
6
200
5
200
4
200
3
200
2
200
1
200
0
0
A fűtési módok típusai

A fűtési módok típusai:





Távfűtés (távoli fűtőműből távhővezetéken keresztül biztosított
kollektív fűtés)
Épület egyedi kazánfűtése (az épület egy közös kazánja biztosítja
az lakások fűtését és a használati melegvízellátást)
Lakás egyedi kazánfűtése (lakásonként telepített kazán biztosítja a
fűtést és a használati melegvízellátást)
Korszerű helyiségfűtés (helyiségenkénti konvektoros fűtés)
Hagyományos helyiségfűtés (helyiségenkénti egyedi fűtés
(cserépkályha, kandalló, olajkályha, villanykályha))
Épülettípusonkénti fajlagos éves fűtési
költségek 2008-ban
A fajlagos éves fűtési költségek a különböző épülettípusokban
2008
5,00
4,50
4,00
3,50
3,00
2,50
2,00
1,50
1,00
0,50
0,00
ezer Ft/m
2
4,27
2,86
Összes
háztartás
forrás: HEF2009
2,72
Családi ház
2,42
Távfűtéses
lakások
lakótelep
lakóövezeti
jelleggel
1945 előtt épült
társasház 10
vagy 10-nél
több lakással
A háztartási végfelhasználói célok

A háztartási végfelhasználói célok





Helyiségfűtés
Vízmelegítés
Főzés
Háztartási készülékek + világítás
Az energiapolitika releváns energiahatékonysági indikátorokat
igényel, amelyek képesek bemutatni a kijelölt végfelhasználói
célok energiafogyasztásának alakulását, s a háttérben
meghúzódó mozgatórugókat
A háztartási energiafelhasználás
végfelhasználási célok szerinti arányai 2000-ben
és 2009-ben
A háztartási energiafelhasználás végfelhasználási célok szerinti aránya
2000 és 2009
70,0
%
60,7
64,3
60,0
50,0
40,0
30,0
20,1 19,3
20,0
10,4
5,7
10,0
8,8 10,7
0,0
helyiségfűtés
forrás: ODYSSEE
vízmelegítés
főzés
házt.kész.-világítás
A háztartási energiafelhasználás tényezői

Lakásállomány






lakásállomány lakástípusonként
lakások kora
lakások alapterülete
háztartások átlagos nagysága
lakások lakottsága
Helyiségfűtés





A
A
A
A
A
A központi fűtések aránya
A belső és külső hőmérsékletek
A felhasznált tüzelőanyagok
Az építési szabályok
Gazdasági tényezők


Háztartási energiaárak
Az energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások százalékában
A háztartások energiafelhasználása Mo-on
A háztartások végső energiafelhasználása
2000 és 2009 között
Mtoe
8
6,6
7
6
5,5
5,3
6,0
5,9
6,4
6,4
5,6
5,6
5,5
5
4
3
2
1
forrás: ODYSSEE
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
A háztartási ODEX tényezői

8 kiemelt kategória energiahatékonyságát kalkulálja








Fűtés
Vízmelegítés
Főzés
Háztartási hűtők
Háztartási mélyhűtők
Háztartási mosógépek
Háztartási mosogatógépek
Háztartási TV-k
A háztartási ODEX-index Mo-on
A háztartási ODEX-index alakulása
2000=100
%
103
102,3
102,5
101,7
101,7
2005
2006
102,0
102
101,4
101,5
101,1
100,7
101
100,5
102,6
100,3
100,0
100
99,5
99
forrás: ODYSSEE
2009
2008
2007
2004
2003
2002
2001
2000
98,5
Köszönöm a figyelmet!

[email protected]