Siketek viszonya a saját nyelvükhöz, kultúrájukhoz és közösségükhöz

Csernyák Hajnalka Miskolci Egyetem BTK Modern Filológiai Intézetének Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszéke Tudomány Ünnepe 2012. november 23.

Identitás A siketek nyelvhasználati szokásait feltáró kutatás SINOSZ – MTA NyTI TKK

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Emberi Erőforrás Minisztérium) (FOG-FOF-10-005) Bartha Csilla Hattyár Helga Budapest 2011 Első- és többgenerációs siket személyek interjúiból készített összefoglalás

A kutatásról

• Több módszer alkalmazása – Írásbeli interjúk – Csoportülések – Videointerjúk • Siket adatközlők • Siket terepmunkások • Siket lejegyzők • Több mint 150 kérdés interjúnként

Siket identitás

Korábbi kutatások megállapítása, hogy a siketek:  5-10 %-a siket,  többsége pedig halló családban születik.

Az eddig elkészült interjúk adatközlői között is az elsőgenerációs siketek vannak többségben.

Siket identitás – videointerjúk

Kutatásban részt vevő felnőtt adatközlők száma:23 Feldolgozott interjúk száma: 16 Elsőgenerációs adatközlők száma: 10 Többgenerációs adatközlők száma: 6 Női adatközlők száma: 13 Férfi adatközlők száma: 3

Siket identitás

Hallásállapot alapján  Siket:  Halló: 15 0  Nagyothalló:1  Hallássérült: 2

Siket identitás

Identitás alapján  Halló:  Fogyatékos: 1 3  Kisebbség:  Egyéb: 5  Kisebbség és fogyatékos:  Siket:  Nem halló, sem fogyatékos: 2 3 1  Hallássérült: 1  Sem fogyatékos, sem kisebbség: 1

Siket identitás

Gyermekkori élmények  Szülői reakciók a siket gyermek hallásállapotára:  Természetes és pozitív:  Ijedtség, sokk, csalódás, sírás: 39 % (5) 61% (11)

Siket identitás

Gyermekkori élmények  Siketség felismerése és megélése  Iskoláskorban és elfogadta:  Óvodáskorban és elfogadta:  Nagyon kicsi korban és elfogadta: 50% (8) 25% (4) 12,5% (2)  Nem érezte a másságot és elfogadta: 6,25% (1)  Iskoláskorban és felháborodott: 6,25% (1)

Siket identitás

Gyermekkori élmények  Siket közösségbe vittek-e a szülők?

 Igen:  Nem: 40% (6) 60% (10)

Siket identitás

Gyermekkori élmények  Szülői felkészítése a siket társadalomba  Igen:  Nem vagy nem tudták: 33% (5) 60% (10)  Valakit kijelöltek mellé egész életére: 7% (1)

Siket identitás

Barátság és szocializáció  Hallókkal való barátkozás gyerekkorban:  Igen:  Nem / nem igazán: 50% 50%

Siket identitás

Kommunikáció  Szülőkkel való kommunikáció érthetősége és sikeressége: Beszéddel, szájról olvasva, és teljesen / általában sikeres Jelelve, és teljesen / általában sikeres 56% (9) 44% (7)

Siket identitás

Kommunikáció  Jelnyelv tanulása:  Családban vagy óvodában:  75% (12)  Iskoláskorban vagy középiskoláskorban: 25% (4) Jelnyelv használhatósága:  Kommunikáció , információátadás, illetve ugyanolyan értékű nyelv, mint a magyar hangzó nyelv  Siketeknek kényelmesebb, mert a szájról olvasás fárasztó, vagy azoknak jó, akik nem képesek a beszédre

Siket identitás

Kommunikáció  Magyar nyelv megtanulása és ennek nehézsége:  Iskolában tanultak igazán és viszonylag könnyen  nem ugyanúgy, mint a halló iskolában  hiányzott a verselemzés  Páran jelezték, hogy eléggé nehéz volt.

Siket identitás

Kommunikáció  Felnőttként hogyan látják a magyar nyelv fontosságát?

 Majdnem minden adatközlő azt válaszolta, fontos a magyar nyelv (a jelnyelv mellett)  Tisztában vannak a fogalmazásuk pontatlanságával, nincsenek megelégedve vele.

 A többségi társadalom tagjaival is kommunikálni kell, ezért fontos a pontos fogalmazás megtanulása.

Siket identitás

Kommunikáció  Szájról olvasás fontos-e?

Igen fontos, mert a hallók többsége még nem tud jelelni, és ezzel „helyettesíthetjük” a kommunikációt.

Siket identitás

Siket közösség  Magyarországi siket közösség és jelnyelv változása  Kevésnek látják a változást, több változásra van szükség:  több és jobb minőségű feliratozásra  több és jobb jelnyelvi tolmácsolásra  Nem minden siket ismeri a jogait, több információra van szükség. Még mindig lemaradást érzékelnek a nyugati társadalmakhoz képest.

Siket közösség  Hallottak e a jelnyelvi törvényről?

Legtöbb adatközlő hallott, és a törvény paragrafusai közül a tolmácsszolgáltatással és a bilingvis oktatással kapcsolatosakat ismerik a legjobban.

Siket identitás

Siket közösség  Milyen területen szükséges a változás?

 Bilingvis oktatás mielőbbi bevezetése  Orvosok hozzáállása  Munkalehetőség  Feliratozás

Siket identitás

Kultúra és identitás  Mik a siketek elvárásai hallókkal szemben?

 Jól tudjon jelelni  Legyen egyenrangú siketekkel szemben, ne próbálja kikényszeríteni, hogy a siket is hallóként viselkedjen  Ismerje a siketek kultúráját

Siket identitás

Kultúra és identitás  Siket kultúra létezésével egyetértenek-e?

 Nagyon egyetért/ egyetért:  Nem ért egyet/ nem tudja: 69% (11) 31% (5)

Siket identitás

Kultúra és identitás  Milyen egy jó siket vezető?

 Legyen vezetői tapasztalata  Tudjon nemzetközi jelnyelven kommunikálni  Legyen kompromisszumkész  Döntéshozatalba vegye figyelembe a siketek többségét  Legyen harcias  Legyen férfi  Legyen középkorú  Siket legyen  Legyen felsőfokú végzettsége

Siket identitás

Köszönöm a figyelmet!