Transcript Gorog_oltozkodes_diak

Görög öltözködés
Öltözködés az ókorban
Archaikus viselet
 Archaikus kor – keleti
hatások
 Ezek a klasszikus kor
kezdetén (i.e. 48o k.)
teljesen eltűntek.
 A dúsan redőzött fehér
ruha a görögség
megkülönböztető jele lett
 A korábbi keleties
ruházatot barbárnak
tartották.
Az ókori görögök öltözete
 Egészséges emberi test, harmonikus mozgás,







kiegyensúlyozott, derűs életszemlélet
alapvetően meghatározta a görög öltözködést.
Szabás és varrás nélküli leplek
Bő, levegős, a test köré művészien redőzött textília
Fő díszítő elem az egyedi redőzés és az övrész
Anyaga len, gyapjú, pamut – otthon készültek
Kedvelték az erős színeket (olaj- és almazöld,
ibolyáskék, jácintkék, vörös)
Szalagokat használtak díszítésre
Klasszikus kortól díszítés csak a szegélyeken.
 Női és férfi ruhák nem különböztek nagyon – két fő
elemből álltak:
 Az alapvető ruhadarab a khitón (χιτών) volt (lat.
tunica). A nők hosszú khitónt viseltek, amely a
bokájukig ért.
 A khitón fölött egy másik ruhadarabot viseltek:
himation (ἱμάτιον) (lat. palla a nőknek, pallium
a férfiaknak).
 A tóga a palliumhoz hasonló darab volt, melyet
gondosabban ráncoltak, és csak római polgárok
viselhették
A nők ruhája
 Jobban takarta a
testüket, mint a férfiaké,
hosszabb volt
 A nők ruhája színesebb
volt
Peplosz és khitón
Dór
Anyaga gyapjú
Ión
Anyaga len
Peplosz
 A peplosz a dórok viselete




volt.
Anyaga gyapjú
Varrás nélküli ruhadarab,
egyik oldala teljesen nyitott, a
vállra felhozva tűvel, csattal
(fibulával), gombokkal
összefogták.
Változata a diploidon, ahol a
felső anyagszegélyt
visszahajtották derékig vagy
csípőig, ezt tűztűk össze
Gyakran öv nélkül viselték, de
néha a deréknál a visszahajtás
fölött vagy alatt övet hordtak.
Peplosz készítése
Peplosz felvétele
Khitón
 A Kisázsiában élő iónok
viselték eredetileg
 Kellemes időjárás – vékony
lenszövet
 Két derékmagasságig
összevarrt téglalap, aminek a
felső széleit összegombolták a
vállakon, vagy összetűzték egy
fibulával.
 A khitónra esetenként övet
kötöttek, és a felesleges
bőséget felhúzták a derék fölé.
Ezáltal egy laza visszahajtás, a
kolposz keletkezett.
Dór és ión khitón
Dór khitón készítése
Ión khitón készítése
 A férfiak gyakran csak
khitónt viseltek
 A munkások khitónja
rövid volt, nem fedte el a
térdüket, így könnyebben
mozoghattak
 A khitón hosszúságát az
öv segítségével tudták
igazítani.
 Khitoniszkosz – a khitón
rövid változata
Himation
 Téglalap alakú ruhadarab,
melyet a nők és idősebb
férfiak másik ruha fölött
viseltek, illetve a fiatalabb
férfiak csak magában.
 A bal váll fölött redőzik, a
derekat is körbeöleli, a bal
karral tartják az adott
helyzetben.
 Főleg filozófusok, aszkéták
és költők öltöztek így.
Khlamüsz
 A görög férfiak kevés ruhát
hordtak, bizonyos
körülmények között a
meztelenség is elfogadott volt.
 A meleg éghajlat
következtében olykor csak egy
khlamüsz nevű ruhadarabot
viseltek a jobb váll fölött
rögzítve, és a teljes jobb
oldalukat szabadon hagyva –
így könnyebb volt a mozgás
harc esetén.
 Lovasok és katonák kedvelt
köpenyszerű gyapjúból
készült viselete volt.
Exomisz
 Az egyik vállat szabadon
hagyó, rövid ruhadarab
 A khitón rövid formája,
(bal vállon rögzítve)
 Nagyobb
mozgásszabadságot
biztosított – lovagláshoz,
kemény munkához
viselték.
 Halász
Petaszosz – széles karimájú kalap
Hajviselet
 Asszonyok: arany, ezüst
hajtűk, tiarák
 Fiatal lányok: friss
virágok, szalagok
 Csak a nőknek és a
fiúknak volt hosszú haja
 A férfiak ifjúvá serdülve
levágták a hajukat.
 Divatos volt a hajat
kendővel felkötni, szalag,
virágfüzér
 Stephanie – fémből
készült hajformázó.
Lábbeli
 Többnyire mezítláb
jártak
 Gazdagabbak
szandálban,
papucsban, puha
anyagból készült
cipőben, csizmában
 Otthon mezítláb
 Kurtizánok
aranyozott szandált
viseltek.