Transcript Gárdos Éva

Adminisztratív adatok
statisztikai célú
hasznosítása
Általános ismertető
Gárdos Éva
2010. március 29.
Az adminisztratív adatállományok statisztikai
célú hasznosítása – különös tekintettel a
népszámlálásra
1
Mi az az adminisztratív adat? I.
 Közigazgatási szervezet hazai jogszabályban
vagy EU-s követelményben meghatározott
igazgatási feladatának végrehajtása során
keletkező adat. Ide tartoznak a nyilvános, a
közhitelű és egyéb nyilvántartások, valamint a
hatósági ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb
tevékenységgel járó adatgyűjtések.
 Azok az intézményektől származó információk, amelyek a
saját tevékenységükre vonatkoznak, és kérdőív vagy az
adatgyűjtés egyéb szokásos eszközével kerül
összegyűjtésre nem tekinthető adminisztratív adatnak.
 Közigazgatási szervezet által statisztikai célra gyűjtött
adat nem adminisztratív adat!
2010. március 29.
Gárdos Éva
2
Mi az az adminisztratív adat? II.
 Olyan adatállomány, regiszter, amelyet egy
közigazgatási szervezet hozott létre annak
érdekében, hogy a saját, jogszabályban
meghatározott igazgatási feladatának
végrehajtását támogassa.
 Az adminisztratív nyilvántartások: nemstatisztikai programok végrehajtása céljából
gyűjtöttek. Például:
 Adó adatok – APEH
 Népesség-nyilvántartás adatai – KEKKH
 BIR – baromfikeltetők listája – OMMI
2010. március 29.
Gárdos Éva
3
Mi a különbség a statisztikai és
az adminisztratív adat között?
!
Az egyedi adat és az egyedi azonosítás
adminisztratív adatgyűjtés során maga a
cél, a statisztikai adatgyűjtés esetén csak
eszköz a statisztikai becslések
elkészítéséhez!
2010. március 29.
!
Gárdos Éva
4
Mire használja a statisztika az
adminisztratív adatokat?
 felvételi keret, közvetlenül vagy a meglévő
kiegészítéseként;
 statisztikai adatgyűjtések helyettesítése
 editálás és imputálás
 közvetett használat a becslésekben –
kiegészítő adatok
 a statisztikai adatfelvételek értékelése,
validálása beleértve a különböző forrásokból
származó adatok ütköztetését
 tájékoztatás kiegészítése, gazdagítása
2010. március 29.
Gárdos Éva
5
Előnyök
 Az erőforrásigény hosszútávon várható csökkenése bele értve az




adatszolgáltatói terhek csökkenését is
Adatonként egyetlen adatforrás
Részletezettebb adatok
Lehetőség a statisztikai mutatók gyakoribb összeállítására,
publikálására;
Az adatok teljessége a célsokaságát tekintve,

nincs mintavételi hiba, és a nem-válaszolás aránya is lényegesen
alacsonyabb,
 Esetenként gyorsabb publikálás lehetősége;
 A statisztika egészét érintő jobb megítélés a hatékonyabb és
gyorsabb működés miatt
 Néha nincs is alternatíva
 Egyre több adminisztratív nyilvántartás áll rendelkezésre
elektronikus formában
 Javul az adminisztratív adatok minősége is
2010. március 29.
Gárdos Éva
6
Hátrányok, nehézségek
 Hiányos az egyértelmű, részletes jogszabályi háttér,
 El kell nyerni a közvélemény egyetértését,
 Nem a statisztika határozza meg a koncepciót és a tartalmat,
a célsokaság egysége;
 az adatok vonatkozási ideje;
 a definíciók és nómenklatúrák;
 prioritások;
 az átvett bonyolult adatrendszerekből nehéz kinyerni a
statisztika igényeinek megfelelő információkat,
Az adatgazda nem adja időben az adatokat;
Az ágazati politikai szempontok változásával a nyilvántartás
tartalma, szerkezete módosulhat;
Összekapcsolhatóság más adminisztratív vagy statisztikai
adatforrásból származó adatokkal;
Javítani kell a koordinációt, az igazgatási és statisztikai célok
összehangolására.





2010. március 29.
Gárdos Éva
7
Nemzetközi tapasztalatok
 A kisebb országokban, ahol nagy a társadalmi
konszenzus, kevés a feszültség
 A skandináv országokban és Szlovéniában a
statisztika alapvetően az adminisztratív
adatforrásokon alapul
 1986 óta a francia statisztikai törvény széles
hozzáférést biztosít az adminisztratív
adatforrásokhoz nemcsak a statisztikai hivatal,
hanem a minisztériumok statisztikai egységei
számára is
 Németországban az összekapcsolás okoz olykor
problémát
2010. március 29.
Gárdos Éva
8
Hozzáférhetőség statisztikai
célra - nemzetközi gyakorlat
1. A magyar gyakorlathoz hasonlóan
egyesével rendezik az adatgazdával,
tárgyalás, dokumentum
2. Általános felhatalmazás a statisztikai
hivatal részére bizonyos
megszorításokkal
2010. március 29.
Gárdos Éva
9
Finnország
 Az adatok ~95%-a adminisztratív adatforrásból






származik
Stat. törvény: hacsak lehetséges azokat az adatokat
kell használni, amelyek az adatszolgáltatók
rendszeres tevékenysége során előáll
A közvélemény egyetértése
Egységes azonosítási rendszer – személyi szám, 1963
Vállalkozásokra, épületekre, lakásokra is
Utolsó kérdőíves népszámlálás, 1980
Szoros együttműködés az adatgazdák és a statisztikai
hivatal között - fórumok
2010. március 29.
Gárdos Éva
10
Svédország
 Svédország kizárólagosan a regisztereken alapuló
népszámlálások hazája lett (1975 – 2000).
 Személyes adatok: érzékeny személyes adatok
statisztikai és tudományos céllal feldolgozhatók,
(egyébként nem), ha a társadalmi érdek erősebb,
mint a személyes integritás megsértésének
kockázata.
 Kutatási etikai bizottságok – egyetemekhez
csatlakozva működnek – problémás helyzetek
2010. március 29.
Gárdos Éva
11
Szlovénia
 Szlovéniában is nagy hagyománya van a
különféle regiszterek alkalmazásának, a
regiszterek egy rendszerben való
összekapcsolásának és a regiszteren alapuló
adatok statisztikai célú felhasználásának.
 1980-ra kialakították a személyi szám
rendszerét
 2002-ben már felhasználtak adminisztratív
adatforrásokat népszámlálási céllal
 A 2011. évi népszámlálás kizárólag regiszteren
alapul
2010. március 29.
Gárdos Éva
12
Hollandia
 1971-ben lezárult a hagyományos módon végzett
népszámlálások gyakorlata, azóta négyféle adminisztratív
nyilvántartást használnak.




A népesség-nyilvántartás 16 milliós adatbázisa
tartalmazza az állampolgárok lakcímeit, feltünteti
nemüket, életkorukat;
a foglalkoztatási regiszter 8,5 milliós nyilvántartása a
munkaügyi adatokat;
az adóhatóság 7,2 millió adófizetőről vezet nyilvántartást,
a társadalombiztosítás pedig 2 millió főről.
Az egyes regiszterek összekapcsolása a
társadalombiztosítási azonosítási jel segítségével történik,
ez a lakónépesség mindössze 0,03 százalékánál jár
meghiúsulással.
2010. március 29.
Gárdos Éva
13
A Tanács 322/97/EK rendelete a
közösségi statisztikákról - 16. cikk
 (1) A válaszadók terheinek csökkentése érdekében és a
(2) bekezdésnek megfelelően, a nemzeti hatóságoknak és
a közösségi hatóságnak, saját közigazgatási tevékenységi
területükön, olyan mértékben kell hozzáférniük az
adminisztratív adatforrásokhoz, amilyen mértékben ezek
az adatok a közösségi statisztikák előállításához
szükségesek.
 (2) A hatékony hozzáférés megvalósítására vonatkozó
gyakorlati rendelkezéseket, valamint a hozzáférés
korlátait és feltételeit, ha szükséges, az egyes tagállamok
és a Bizottság állapítják meg saját hatáskörükön belül.
 (3) A közösségi statisztikák előállítása céljából a nemzeti
hatóságok és a közösségi hatóság által közigazgatási
vagy egyéb forrásokból megszerzett bizalmas adatok
felhasználása nem érinti az adatoknak azokra a célokra
történő felhasználását, amelyekhez azokat eredetileg
összegyűjtötték.
2010. március 29.
Gárdos Éva
14
EU: Gyakorlati Kódex
 2. elv — Felhatalmazás adatgyűjtésre

(2) A vezető statisztikai intézménynek a nemzeti jogalkotás keretében
felhatalmazása van az adminisztratív nyilvántartások adataihoz való
statisztikai célú hozzáférésre.
 8. elv — Megfelelő statisztikai eljárások

(1) Ahol az európai statisztikák adminisztratív nyilvántartásokon
alapulnak, ott az adminisztratív célú alkalmazások definíciói és fogalmai
jól közelítik a statisztikai célú követelményeket.
 9. elv — Az adatszolgáltatók terheinek csökkentése

(5) Az információgyűjtés megkettőzésének elkerülése végett – ahol
lehetséges – adminisztratív forrásokat alkalmaznak.
 10. elv — Költséghatékonyság

(4) A költséges közvetlen adatfelvételek elkerülése érdekében hatékony
megelőző lépések történnek az adminisztratív nyilvántartások
statisztikai potenciáljának jobb kihasználására.
2010. március 29.
Gárdos Éva
15
Hazai jogszabályok
 Adatvédelmi törvény
 Statisztikai törvény
 Elektronikus információszabadság
törvénye
 Döntéselőkészítés - törvény
 2212/2007. kormányhatározat
2010. március 29.
Gárdos Éva
16
1992. évi LXIII. törvény a személyes
adatok védelméről és a közérdekű
adatok nyilvánosságáról
 A törvény célja:

1.§ (1) … annak biztosítása, hogy - ha e törvényben
meghatározott jogszabály kivételt nem tesz
 személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és
 a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.
 Adatkezelés, adatfeldolgozás, az adatkezelés célhoz
kötöttsége, az adatok minősége, adattovábbítás, az
adatkezelések összekapcsolása, adatbiztonság
 7. § (2) Korlátozás nélkül használható, általános és
egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.
2010. március 29.
Gárdos Éva
17
1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról
- jogosultság- 21.§ (4)/b)
 A KSH jogosult
az OSAP-ban, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban szereplő adatgyűjtéseiben
meghatározott adatkörben, az adatgyűjtés
céljának és időtartamának megjelölésével



a hatósági, ellenőrzési és gazdasági tevékenységgel
járó, továbbá
a nyilvános és közhitelű nyilvántartások vezetésével
összefüggő adatgyűjtést végző szervtől a
rendelkezésre álló személyes és nem személyes
adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - egyedi
azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás
céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok
megtartása mellett átvenni.
2010. március 29.
Gárdos Éva
18
1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról
– összekapcsolás - 21.§ (5)
 A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó
szerv a saját statisztikai adatállományait
statisztikai célra összekapcsolhatja.
Személyesadat-állományok összekapcsolása
csak az adatgyűjtés meghatározott célját meg
nem haladó mértékben, a cél eléréséhez
szükséges ideig történhet. Az eredeti célt
meghaladó adatkezelés új adatkezelésnek
minősül.
2010. március 29.
Gárdos Éva
19
1993. évi XLVI. törvény a
statisztikáról – egységes fogalmak –
osztályozások - 25. §
 A hatósági, ellenőrzési, gazdasági vagy egyéb
tevékenységgel járó, a szerv belső, ügyviteli
célját szolgáló, valamint a nyilvános, a közhitelű
és egyéb nyilvántartások vezetésével összefüggő
adatgyűjtéseknél és adatszolgáltatásoknál a KSH
által közzétett fogalmakat és osztályozási
rendszereket kell figyelembe venni.
2010. március 29.
Gárdos Éva
20
1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról
- adatvédelem I. - 18. §
 (1) Egyedi adat csak statisztikai célra használható, mással csak
akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint
hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen
írásban hozzájárult. Ez a korlátozás nem vonatkozik az azonos
szerven belül statisztikai tevékenységet végző személyek
egymás közötti adatközlésére.
 (2) Közérdekű feladatot ellátó szerv, illetőleg társadalmi
szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen tevékenységére
vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása
nélkül is nyilvánosságra hozható.
 (3) Egyedi adat - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
csak statisztikai célból, statisztikai tevékenységgel foglalkozó
nemzetközi szervezetnek, jogszabályban meghatározott
nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében adható át az
adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül.
2010. március 29.
Gárdos Éva
21
1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról
- adatvédelem II.
 19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó
adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (…) - … - a
statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok
teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően,
de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell
törölni ….
 20. § Az egyedi adatok más jogszabályok alkalmazása
szempontjából magántitoknak minősülnek. Az ezek
védelmére vonatkozó szabályok betartásáért a statisztikai
tevékenységet végző, valamint az abban közreműködő
személyek felelősek.
2010. március 29.
Gárdos Éva
22
2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
A törvény célja

1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors
tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét
elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás
nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.
Az elektronikus közzététel kötelezettsége

3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját
honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi
A közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes
közadatkereső rendszer

7. § (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerű és gyors elérhetősége
érdekében a törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adatokat tartalmazó
honlapjaira, valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve
nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat az erre a célra létrehozott és az
informatikáért felelős miniszter által működtetett központi elektronikus jegyzék
összesítve tartalmazza. A jegyzéket a működtető az erre a célra fenntartott
honlapon közzéteszi.
2010. március 29.
Gárdos Éva
23
2007. évi CI. törvény a döntéselőkészítéshez szükséges adatok
hozzáférhetőségének biztosításáról
 1. § A költségvetési szerv és a többségi állami
tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban:
adatkezelő) a kezelésében lévő közérdekű adatot 15
napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja
az ezt igénylő központi államigazgatási szervnek.
 2. § (1) Az állami vezető és a kormányhivatal vezetője
jelentős társadalmi, vagy gazdasági hatású, és különösen
az európai uniós kötelezettségek teljesítését érintő
döntések előkészítése érdekében kérheti, hogy az
adatkezelő a kezelésében lévő személyes adatról,
adótitokról, vagy egyedi statisztikai adatról készített
másolatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsa,
hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható, és
kérheti a személyes vagy bizalmas jellegétől így
megfosztott adat 1. § szerinti átadását.
2010. március 29.
Gárdos Éva
24
2212/2007. kormányhatározat

az államigazgatási nyilvántartások adatainak
statisztikai célra történő felhasználásáról

felhívja a hivatalos statisztikai szolgálathoz
tartozó minisztériumokat, hogy vizsgálják
meg az államigazgatási nyilvántartások
statisztikai célú hasznosítása bővítési
lehetőségeit, különös tekintettel a nyerhető
statisztikai célú információk körének
bővítésére, a statisztikák minőségének
javítására és az adatszolgáltatók terheinek
csökkentésére;
2010. március 29.
Gárdos Éva
25
KSH – stratégiai főirány
 2004-től







hivatali szervezeti keretek
OST Regiszter Munkabizottság
nyilvántartás – meta rendszer
értékelő kérdőív
felmérés – új adminisztratív adatkörök bevonása
együttműködési megállapodás
koordinált kapcsolattartás
 OSAP-összeállítás
2010. március 29.
Gárdos Éva
26
Népszámlálási célú adatösszekapcsolás feltételei
 Jogi alap. A megfelelő jogi szabályozásnak tartalmaznia kell az





adatvédelem részletes meghatározását is.
Lakossági jóváhagyás. Nyilvános vita - a regiszterek
használatának értelmét és hasznát. A regiszterekért felelős
hatóságok nyilvános és átlátható tevékenysége.
Egységes azonosító kódrendszer. Minden (népszámlálási)
statisztikai egységnek legyen! Az adat-összekapcsolást egyéni
szinten kell lehetővé tenni. A rendszernek biztosítania kell
továbbá a népszámlálási egységek helymeghatározását
földrajzi azonosítók alkalmazásával.
Megbízható adminisztratív regiszterek elérhetősége és ezek
stabilitása is.
Az adminisztratív hatóságok közötti együttműködés. Az
adminisztratív regiszterek harmonizált rendszere, és az
államigazgatás lehető legfelsőbb szintjén megnyilvánuló
elkötelezettséget kívánják meg.
Humánerőforrás.
2010. március 29.
Gárdos Éva
27
Adminisztratív alapokon nyugvó
népszámlálás dilemmái
 Valóságos vs. hivatalos adat
 Hiányzó adatok


lemondunk róluk
mintavételes adatokkal pótoljuk
 becslés!!!

hagyományos népszámlálási módszerekkel
teljeskörű adatfelvétel
 Kompromisszum
2010. március 29.
Gárdos Éva
28
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2010. március 29.
Gárdos Éva
29