Transcript Digenea

A Metazoa filogénia feltételezett útvonalai
Deuterostomia
Bilateria
Protostomia
Eumetazoa
??
Myxozoa
Ctenophora
Cnidaria
Metazoa
Calcarea
Hexactinellida
??
Demospongiae
??
Placozoa
Metazoa megjelenése:
Neoproterozoikum földtörténeti idő (~ 1000 mió – 542,3 mió között) során:
Kriogén időszak (850–635 mió)
(nagy eljegesedések, 2 alkalommal, sturti, marinoi~: Snowball Earth)
Bilateria kialakulása:
már az Ediacara-időszakban
Kambriumi evolúciós robbanás:
Gyors makroevolúció
Mai állattörzsek gyors megjelenése, részben: radiációja
Metazoa megjelenése:
Neoproterozoikum földtörténeti idő (~ 1000 mió – 542,3 mió között) során:
Kriogén időszak (850–635 mió)
(nagy eljegesedések, 2 alkalommal, sturti, marinoi~: Snowball Earth)
Bilateria kialakulása:
már az Ediacara-időszakban (635–542 mió)
Kambriumi evolúciós robbanás:
Gyors makroevolúció (mások szerint: globális üledékhézag vége!)
Mai állattörzsek gyors megjelenése, részben: radiációja
Bilateria
subregnum
Eumetazoa
Deuterostomia
Protostomia
Eumetazoa
monofiletikus
??
Myxozoa
csoport!
Ctenophora
Cnidaria
Metazoa
subregnum
„Parazoa”
parafiletikus
csoport!
Porifera
Placozoa
Deuterostomia
Protostomia
Metazoa
Ctenophora
Cnidaria
Porifera
diploblasticus
Eumetazoa
Bilateria
triploblasticus
A soksejtűek leszármazásának feltételezett útvonalai
Placozoa
Egy másik hipotézis szerint egy triploblasticus Bilateria-ra és egy diploblasticus
másik kládra vált szét a korai Metazoa fejlődés: elavult!
Bilateria:
 kétoldalian szimmetrikus állatok
 taxonómia: tagozat (divisio)
 testen két fő tengely, egymásra merőlegesek:
antero-posterior (elülső - hátulsó)
dorso-ventralis
(hát - hasi)
 a fentiekre fektetett mediansagittalis sík (nyílirányú középsík)
két, egymással tükörképi szimmetriát mutató oldalsó félre osztja
 lehetővé válik: gyors mozgás
 haladás irányába eső testvégen koncentrálódnak az érzékszervek és az
idegrendszer sejtjei: kefalizáció - feji vég kialakulása
Protostomia – ősszájúak
 taxonómia: gyakran altagozatként említik (subdivisio)
 igazolódott a monofiletikus eredet
 bár embrionális fejlődés során a szájnyílás kialakulása nem egységes
séma szerint történik (nem feltétlenül a blastoporusból)
 két nagy kládra osztható:
 Spiralia és Ecdysozoa
 Spiralia: spirális barázdálódású állatok
 Spiralia: Platyzoa és Lophotrochozoa kládok
 Platyzoa: laposféregszerűek
 Lophotrochozoa: tapogatós - csillókoszorús állatok
 Ecdysozoa : vedlő állatok
Platyzoa
Platyzoa
apomorfia: differenciált
testi sejtek nem
osztódnak többet
phylum: Platyhelminthes – laposférgek
phylum Gnathostomulida – állkapcsos-férgecskék
phylum Rotifera – kerekesférgek
phylum Acanthocephala – buzogányfejű férgek
phylum Cycliophora
phylum Micrognathozoa
phylum Gastrotricha – csillóshasúak
Platyzoa
A laposférgek törzse (Platyhelminthes)
phylum:
Platyhelminthes
régebbi
rendszer:
Rhabditophora
„Turbellaria”
több
parafiletikus
csoport:
„Monogenea”
pl.
Turbellaria
Monogenea
ezek ma már
nem érvényes
taxonok!
Cestoda
Neodermata
Trematoda
(Littlewood 2008 nyomán)
Jelenlegi elképzelés a laposférgek törzsfejlődési kapcsolatairól
Phylum: Platyhelminthes – laposférgek
elavult „klasszikus” rendszer
Classis: Turbellaria – örvényférgek
De: vezérfonal gyanánt
egyelőre használjuk!
Classis: Monogenea – közvetlen fejlődésű mételyek
Classis: Trematoda – közvetett fejlődésű mételyek
Classis: Cestoda – galandférgek
Platyhelminthes
„Turbellaria”
Ordo:
Catenulida
Catenula lemnae – láncos örvényféreg
Platyhelminthes
„Turbellaria”
Ordo:
Macrostomida
Microstomum lineare – hidrafaló örvényféreg
0,5 – 5 mm
ált. kerek keresztmetszet
édes- brakk- és tengervízben
az intersticiumban él
Ha csalánozókkal táplálkozik, az érintetlen
csalánsejteket a kültakaró alatt felhalmozza
cleptocnida-k, ún. „lopott” csalánsejtek
(más gerincteleneknél is előfordul)
méret: 0,5 - 2,5 cm
Platyhelminthes
„Turbellaria”
2. Dendrocoelum lacteum –
tejfehér planária
lassúfolyású és állóvizekben
Ordo:
Tricladida
– hármasbelű
örvényférgek
3, 4. Polycelis spp. –
sokszemű planária
5. Crenobia alpina
tiszta, bázikus vizű
hegyipatakokban
6. Planaria torva
lassúfolyású és állóvizekben
7. Dugesia lugubris –
gyászplanária
lassúfolyású és állóvizekben
8. Dugesia gonocephala –
füles planária
tiszta áramlóvizekben
elterjedés a hegyi patak folyásiránya mentén a forrástól kiindulva:
5
4*
*: P. felina
8
Dugesia gonocephala – füles planária
Dugesia gonocephala – füles planária
friss (piros) és pár órás kokonokkal (sötét)
(Börzsöny)
Platyhelminthes
„Turbellaria”
Ordo:
Tricladida
– hármasbelű
örvényférgek
Bipalium spp. – növényházi örvényféreg fajok
cm-s nagyságrend
Rejtőzködnek, párás, esős időben láthatók
a helyi
gilisztaállományt
erősen visszaszorítják
táplálkozásukkal
több invazív faj
B. kewense: akár 30 cm
szárazföldi ragadozók
préda: pl. giliszták
trópusi, szubtrópusi
éghajlaton
szabad természetben is
B. kewense, eredeti elterjedés: DK-Ázsia, monszun során lehet
észlelni, onnan: üvegházi talajokkal Európába (London botanikus kertje:
Kew Garden, itt írták le) és Amerikába, Afrikába és Ausztráliába
Platyhelminthes
„Turbellaria”
többnyire mikroszkopikus
méretűek
nagy fajszám
Ordo:
Rhabdocoela
– egyenesbelű
örvényférgek
(Magyarországon is min.
sok tíz)
vizek alzatának élőlény
közösségében
Dalyellia viridis
nagy sziktartalmú
tartós (téli) peték
tiszta álló- és
lassúfolyású vizekben él,
megritkult
Mesostoma ehrenbergi
1,5cm!
Platyhelminthes
„Turbellaria”
Ordo:
Rhabdocoela - egyenesbelűek
Rhabdocoela
– egyenesbelű
örvényférgek
Dalyellia sp.
Platyhelminthes
Yungia aurantiaca – narancsszínű örvényféreg
„Turbellaria”
nagy méret (több cm)
Ordo:
Polycladida
erősen elágazó
bélrendszer
– ágasbelű
közvetett fejlődés:
örvényférgek
Müller-féle
lárva
Goette-féle
lárva
tengeriek
Prostheceraeus vittatus
/www.microscopy-uk.org.uk/mag/artdec04/tidepool.html
Polycladida
fajok
Pseudoceros bedfordi
trópusi
tengerekből
Pseudoceros ferrugineus
Pseudobiceros cf. dimidiatus
Thysanozoon gold
Pseudoceros sp.
Thysanozoon brocchi – bolyhos örvényféreg
Földközi-tengerben jellemző
kagylótelepeken
tisztításkor
látszik a féreg
okozta
veszteség
Stylochus pilidium kagylóparazita örvényféreg
(1-1,5 cm)
Platyzoa
A laposférgek törzse (Platyhelminthes)
phylum:
Platyhelminthes
régebbi
rendszer:
Rhabditophora
„Turbellaria”
több
parafiletikus
csoport:
„Monogenea”
pl.
Turbellaria
Monogenea
ezek ma már
nem érvényes
taxonok!
Cestoda
Neodermata
Trematoda
(Littlewood 2008 nyomán)
Neodermata klád: paraziták, tegumentum kialakulása
Belső élősködő laposférgek:
epidermis alakulása: ún. tegumentum jön létre, ahol a hámsejtek sejtmagvat
tartalmazó része mélyebbre besüllyed az izomrétegek alá, a felszíni részen a
sejtek összeolvadnak (syncytium) és a felület felé mikrobolyhokat képeznek,
tápanyagfelszívás elősegítése
nem azonos a kutikulával!!!
Platyhelminthes
„Monogenea”
víziek, méret: 300µ - 3 cm
zömük külső élősködők (halak), kevesebb endoparazita (kétéltűek)
gazdaspecifikus fajok
egyenes fejlődésű
mételyek
Monopisthocotylea
Polyopisthocotylea
testvégen: tapadószerv (opisthaptor)
feji végen is vannak kisebb tapadószervek
Platyhelminthes
subterminalis szájnyílás
„Monogenea”
1-2 ágú bélcső
van néhány pár szemfolt
egyenes fejlődésű
kitines párzószerv, kölcsönös v. önmegtermékenyítés
mételyek
petét raknak
Lárva: oncomiracidium (csillós lárva horgokkal)
Gazdára találva csillókat elveszti
Monopisthocotylea
Polyopisthocotylea
Gyrodactylus elegans – horgas métely
(pontyfélék kopoltyúján, bőrén)
Platyhelminthes
Classis
Monogenea
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
dajka (scolex) + ízek (proglottisok) = féreglánc
gyarapodási (proliferációs) zóna a feji vég mögött
Platyhelminthes
Classis
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
Platyhelminthes
Cestoda
lárvatípusok
egyedek száma:
ahány scolex fejlődik
a lárvából
Taenia saginata, T. bovis
hathorgas lárva
borsóka
csillós hathorgas lárva
Diphyllobotrium
latum
Hymenolepis nana,
Dipylidium caninum
Platyhelminthes
Classis
Cestoda
- subclassis Cestodaria – tagolatlan galandférgek
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
subclassis
Cestodaria –
tagolatlan
galandférgek
Ovális, tagolatlan (monozoikus) test,
benne egyetlen ivarszerv,
nincs külön scolex, feji végen kis
kiölthető ormány
lárva: licosphaera
(10 horoggal)
pete a benne fejlődő lárvával
Amphilina foliacea – levélalakú
galandféreg
Tokfélék (pl. kecsege) testüregében
Platyhelminthes
Classis
Cestoda
Cestoda
A
B
C
galandférgek
(szalagférgek)
D
E
F
G
fiatal Taenia
kifejlődése
subclassis
oncosphaera (A,B)
Eucestoda –
lárvából kiindulva
szín-galandférgek
cysticercus (C-F)
strobilocercus (G)
állapotokon át
Taenia solium – horgasfejű galandféreg
Cysticercus cellulosae
(Bécs, Természettudományi Múzeum)
Platyhelminthes
Classis
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
Taenia solium –
horgasfejűgalandféreg
(disznóban fejl.)
Taenia saginata –
simafejű galandféreg
(marhában fejl.)
4-6m
végleges
gazda
4-10m
Ember
vékonybelében
egyetlen kifejlett
féreg élhet,
~ tünetmentes!
subclassis
Fertőződés: borsókát
Eucestoda –
szín-galandférgek tartalmazó nyers hús
fogyasztásával
Veszélyes: a petével történő
fertőződés, ekkor borsóka:
komoly fájdalom, klinikai
tünetek
köztigazda
Platyhelminthes
Multiceps (régen:Taenia) multiceps
Classis
kergeféreg (birkákban)
Petével fertőzött kutya
ürülékkel szennyezett fű
fogyasztása
Birka (köztes gazda)
vékonybélben petéből lárvák
kikelnek
Cestoda
Vérkeringéssel az agyba
jutnak
galandférgek
Ott: coenurus lárvák
kialakulása
(szalagférgek)
tünetek,…pusztulás
coenurus lárva
(Coenurus cerebralis)
„hólyagférgek”
Kutya (végleges gazda)
fertőzése dögfogyaszásal
Coenurosis: a lárva jelenléte okozta tünetegyüttes
elnevezése
subclassis
Eucestoda –
szín-galandférgek folyamatos körbejárás, heveny agyvelőgyulladás
A központi idegrendszerben okozott pusztítása miatt
kezelés nélkül halálos!
Platyhelminthes
Echinococcus granulosus
Classis
háromízű galandféreg
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
Kutyaürülékben
talált pete
oncosphaera
benne fejlődő
oncosphaera lárvával
subclassis
Eucestoda –
szín-galandférgek
rívókatömlő
Echinococcus fajok elterjedése:
granulosus:
szürke
multilocularis: fekete
Platyhelminthes
Dipylidium caninum
Classis
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
subclassis
Eucestoda –
szín-galandférgek
– kutya galandféreg
(uborkamagképű ~)
Platyhelminthes
Classis
Cestoda
galandférgek
(szalagférgek)
subclassis
Eucestoda –
szín-galandférgek
Diphyllobothrium latum – széles galandféreg
Platyhelminthes
Digenea – közvetett fejlődésű mételyek
Ivarérett mételyek:
Classis
Digenea
háthasi lapítottság, többnyire mm-s nagyságrend
(néhány: több cm, max. ca. 1m)
mételyek
élősködők
elülső szívóka a szájnyílás körül,
hasi szívóka a ventralis oldalon középtájon vagy a
testvégen
Schistosoma japonicum vérmétely hímje, hasi szívóka
(acetabulum) elöl középen
Platyhelminthes
• Emésztőrendszer:
• szájnyílás, garat, nyelőcső, két vakon végződő bélág,
amelyek tovább is elágazhatnak
Classis
• táplálék: béltartalom, vér
Digenea
• Kiválaszás: protonephridiumok
mételyek
• Ivarszervek, szaporodás:
• hímnősek, többnyire kölcsönös megtermékenyítés
• ivadék- és gazdaváltás (egymást követő eltérő
lárvaformák, ivartalan szaporodás, min. 1, de akár 2-3
köztigazda)
• első köztigazda: rendszerint csiga
• Központi idegrendszer: két idegdúc a feji szívóka mögött,
és a belőle kiinduló 3-3 idegtörzs
Platyhelminthes
Általánosított fejlődésmenet, lehetséges fejlődési útvonalak
végleges gazda
ivarérett
féreg
Classis
pete
Digenea
mételyek
miracidium
pete
köztigazda
miracidium
metacercaria
sporocysta
metacercaria
sporocysta
redia
redia
növényen
sporocysta
redia
redia
metacercaria
cercaria
mesocercaria
cercaria
1. köztigazda
vivőgazda=paraténikus gazda:
2. köztigazda
olyan szervezet, amely nem köztigazda, de benne
fertőzésre képes lárvák életben maradnak,
nagy közegészségügyi jelentőség!
Platyhelminthes
Classis
Felszínét csillók
borítják, ált. pár
óráig életképes a
vízben, a gazdára
jell. mikrohabitatok
felé törekszik,
~ 300µm
Digenea
mételyek
miracidium –
csillós lárva
ezek a fejlődési alakok
képesek úszni a
természetes vizekben
cercaria –
farkos lárva
farok vége lehet
egyszerű v. elágazó
(taxonómia!)
Ostorszerű farkával úszik,
elhagyja a köztigazdát 1-3 napig
életképes a vízben, bejut a
következő köztigazdába v. eljutva
a végleges gazda élőhelyére
metacercariává alakul
a vérmételyeknél percutan úton
egyenesen a végleges gazdába
jut!
Platyhelminthes
Lüktető mozgást végző sporocysta a
tapogatókban: elősegíti bejutását a
végleges gazdába
A köztigazdákban előforduló alakok:
Sporocysta – csíratömlő
Classis
Digenea
mételyek
Redia – beles csíratömlő
Leucochloridium macrostomum
belsejükben
ivartalan
szaporodás
lehetséges
A sporocysta-n szájnyílás és bélcsatorna alakul ki;
belsejében ivartalan úton keletkeznek a farkos
lárvák, amelyek a redia szétesésével jönnek
világra és elhagyják a köztigazdát
A farkoslárvából a végleges gazdába rendszerint
táplálékkal bejutó alak:
Metacercaria – növendékmétely,
http://www.youtube.co
m/watch?v=W3uxehO
_uTc
a cercaria mirigyei burkot képeznek a betokozódó
lárva körül, ált. növényeken képződik, amelyet a
végleges gazda elfogyaszt
Mesocercaria: ez is egyfajta nyugalmi állapotban levő alak, kevéssé
módosul a cercaria alakhoz képest
Platyhelminthes
Classis
Digenea
mételyek
Paragonimus
westermanni –
tüdőmételykór
okozója, édesvízi
tarisznyarákok, pl.
Potamon spp. a 2.
köztigazdák
(K-Ázsia, DAmerika)
Schistosoma
mansoni
vérmétely faj,
a bilharziázis
okozója
Platyhelminthes
Paragonimus westermanni – a tüdőmételykór okozója
7,5 – 12 mm
Classis
Digenea
Peték: köpettel vagy széklettel
ürülnek a környezetbe
mételyek
akut és krónikus fázis
Vérköpés stb.
Végleges gazdák:
számos ragadozó, főleg macskafélék; egyes rágcsálók,
sertés, ember
Köztes gazdák:
1. : csiga, Semisulcospira spp.
2. : édesvízi tarisznyarákok (izomzatban, fertőzés:
nyersen történő fogyasztással) Eriocheir spp.
Platyhelminthes
Vérmételyek: érintett területeken óriási közegészségügyi
jelentőség! WHO: évente közel 1 mió ember halálát okozzák
schistosomiasis (3+1 humán patogén faj)
Classis
Digenea
mételyek
Afrika, Ázsia, Dél-Amerika (főként szubtrópusi, trópusi területek)
végleges gazda: ember mellett egyes háziállatok is
cercariák a vízből a bőrön át jutnak a keringésbe
ott vérrel táplálkoznak, kialakul az ivarérett métely
VÁLTIVARÚAK!
hím nagyobb a nősténynél
összekapcsolódnak, együtt élnek
Sch. mansoni, Sch. japonicum: mesenterialis erekben
Sch. haematobium: húgyhólyag ereiben
A képződő peték körül az immunrendszer védekezése
kapcsán granulómák képződnek:
hepatomegalia, splenomegalia,
periportális fibrosis, portális hypertensio
Életveszélyt
jelentő tünetek!
Platyhelminthes
Classis
Digenea
mételyek
Peték: fajtól függően átjutnak a bélfalon a bél lumenébe,
onnan faecessel ürülnek v. húgyhólyag falán a hólyagba,
onnan vizelettel ürülnek,
vízben köztigazdában fejlődnek tovább, a fertőzött végleges
gazdában (pl. ember) tehát nem tudnak kifejlődni!
 a krónikus tünetekért felelős alak:
folyamatosan petéket termelő kifejlett férgek, amelyek
akár 40 évig is élhetnek
gyógyítás: praziquantel
újrafertőződés jellemző endémiás területeken
Vakcinafejlesztés
Schistosoma mansoni két ivara;
petéi jellegzetes tüskével
Platyhelminthes
Vízicsiga köztigazdák
(földrajzi elterjedés jelentősége!)
Schistosoma mansoni
köztigazdája:
Classis
Digenea
mételyek
Planorbidae (tányércsigák),
legfontosabb: Biomphalaria genus
(18 faja ismert köztigazda)
Biomphalaria glabrata
Schistosoma japonicum
köztigazdája:
Oncomelania spp.
(Pomatiopsidae)
Oncomelania hupensis
Schistosoma haematobium
köztigazdája:
Planorbidae (tányércsigák),
Bulinus spp.
WHO:
Sch. mansoni: kb. 83 mió fertőzött ember,
3 Schistosoma spp.: összesen kb. 200 mió ember
Bulinus truncatus
Platyhelminthes
Fasciola hepatica – májmétely fejlődésmenete
peték faecessel
ürülnek
Classis
Digenea
metacercaria
végleges
gazda
mételyek
cercaria
köztigazda
miracidium
redia
sporocysta
Európában: Galba truncatula (= Lymnaea
tr.) – törpe iszapcsiga (Lymnaeidae)
vizesárkokban, nedves, kisvizes helyeken
Platyhelminthes
Állatok fasciolosisa:
Fasciola genus okozta kór
Akut: ritkábban, mint a krónikus
ha egyszerre sok cercaria fertőz,
Classis
Digenea
mételyek
hepatitis!
6 hét után jelentkeznek a tünetek,
fájdalmas, duzzadt has, mozgás
,
 pár nap alatt pusztulás
Krónikus: gyakran nem
okoz klinikai tüneteket,
de:
Fasciola hepatica és Dicrocoelium dendriticum
étvágytalanság,
elváltozások az emésztőszervek
működésében,
csökken: testtömeg,
tejhozam,
fertilitás, magzat életképessége,
gyapjúhozam,
vérszegénység
Humán fascioliasis:
Fasciola hepatica okozta tünetegyüttes
májfunkció: (komoly) zavarok,
láz,
epevezeték eltömődése
humán fertőzés csupán elszórtan történik
Platyhelminthes
Monogenea
Classis
Digenea
mételyek
Dicrocoelum
dendriticum –
lándzsás métely
cercaria:
ún. szájszuronya van
két köztigazda:
1. szárazföldi csigák
(nyílt, napos területeken,
pl. zebracsiga )
2. hangyák
megeszik a nyálkaburokban
kibocsájtott cercariákat
cercaria a garatalatti dúcban
alakul át metacercariává,
megváltoztatja az állat
viselkedését: hangya a
fűszálra felmászik és
rágójával beleharap, de nem
tudja elengedni, juh fűszállal
együtt lelegeli
Platyhelminthes
Lándzsás métely:
juhokban, szarvasmarhákban
Classis
állatokban: akár 6 évig élhet
Digenea
mételyek
Humán dicrocoeliasis:
világszerte előfordul, (tehát Európában is!), de ritkán
fő tünetek: hasi fájdalom, máj megnagyobbodása
Megelőzés: saláták, zöldségek alapos lemosása a rájuk
tapadt hangyák eltávolítása,
nyers máj fogyasztásának kerülése
Platyhelminthes
Aspidogastrea osztály:
Classis
Aspidogastrea
kis fajszám, a közvetett fejlődésű mételyek (Digenea)
testvércsoportja
testvégen jellegzetes opisthaptor (tapadószerv), horgok nélkül
fejlődés átalakulással, különféle gerinctelen és gerinces
víziállatokban: bél, vese, középbéli mirigy, szívburoküreg
Aspidogaster conchicola: édesvízi puhatestűek (kagylók,
csigák), halak, hüllők (teknősök)
nem gazdaspecifikus, rövid ideig gazdán kívül is túlél
 feltételezhetően ősi csoport
Platyzoa
Phylum: Platyhelminthes – laposférgek
phylum Gnathostomulida – állkapcsos-férgecskék
kétszakaszos
bélcsatorna
phylum Rotifera – kerekesférgek
phylum Acanthocephala – buzogányfejű férgek
phylum Cycliophora
phylum Micrognathozoa
phylum Gastrotricha – csillóshasúak
apomorfia: differenciált testi sejtek nem osztódnak többet
háromszakaszos
bélcsatorna
Platyzoa
phylum
Gnathostomulida
phylum Gnathostomulida – állkapcsos férgecskék
Féregszerű test
Bilaterális szimmetria
Páros állkapcsok alaplemezzel, izmos garat
állkapcsosférgecskék
Csillós epidermis
Vakon végződő bélcsatorna
Hermafroditák
nincsenek keringési ill. légzőszervek
Méret: >1mm,
Tengeriek
Kb. 100 faj eddig
Élőhely: intersticium, nagy mélységben is
Táplálék: mikroszervezetek
Platyzoa
Rotifera – kerekesférgek
Igen változatos formavilág
phylum
Rotifera
nincs bőrizomtömlő
fej, törzs, láb
– kerekesférgek
A fejen:
kerékszerv (rota):
ventralis oldalon csillókorong,
körülveszi a szájnyílást
fejtető körüli csillóöv
felső része: trochus (hosszabb
csillók)
alsó része: cingulum
középen páratlan szemfolt
(gyakran piros)
+ egyéb érzékszervek
kerékszerv
Platyzoa
Testfelépítés:
külsőleg tagolt test, de
belül nem !
phylum
(nem szelvényezettek!)
Rotifera
fajra jellemző sejtszám
– kerekesférgek
Legkisebb méretű
Metazoa-k közé
tartoznak (min. 80µm)
Platyzoa
phylum
Rotifera
testfal lágy v. szilárd, a syncytialis epidermis (tegumentum)
citoplazmájában levő ún. skeletal lamina felépítésétől
függően (NEM kutikula!)
garatban ún. rágókészülék (mastax): lemezek, fogak,
amelyeket izmok mozgatnak
– kerekesférgek
Láb:
gyűrűszerű ízekre tagolt, szerepe:
mozgás: fajtól függően:
araszolás az alzaton, úszás, szökellés, tapadás
planktonikus fajoknál csökevényes
láb végén (ált. villa alakú) nyúlvány: itt nyílnak a lábban levő
ragadós váladékot termelő mirigyek
testükben kiegyénült izomkötegek
hímek sok fajnál nem ismertek (parthenogenesis!)
máshol: heterogónia (egy- és kétivaros nemzedékek váltják
egymást)
Platyzoa
phylum
Rotifera
– kerekesférgek
Heterogónia:
• év nagy részében: partenogenezis:
• (ún. amiktikus) nőstények mitózissal diploid petéket
képeznek, nagyszámú egymást követő generáció
• néhány alkalommal miktikus nőstények jelennek
meg, haploid petéket hoznak létre
• ezekből hímek és nőstények lesznek,
• a megtermékenyített nőstény vastagfalú, ún. tartós
petét rak
• amiktikus nőstények fejlődnek belőle
döntően édesvíziek, de tengerben: Seisonidea (néhány epibionta
faj)
az édesvízi zooplankton egyik legfontosabb csoportja!
döntően szűrögető táplálkozás
biz. fajoknál: ciklomorfózis = szezonális polimorfizmus
(egymást követő generációk alakja úgy változik, h. nyár közepén
hosszúkásabb, tavasszal – ősszel kerekebb formák)
Platyzoa
phylum
Rotifera
– kerekesférgek
Osztályok:
Bdelloidea – araszoló kerekesférgek
jól fejlett kerékszerv, visszahúzható fej,
édesvíziek de sok terresztris: nedves talajokban,
mohában
úsznak v. araszolnak
partenogenezis!
Eurotatoria
Pl. Philodina spp., Habrotrocha spp.
Monogononta – egypetefészkűek
Kerékszerv felső része redukált, nőstények (és hímek
is) : páratlan ivarszerv
Édesvíziek, terresztrisek és tengeriek is
heterogónia!
Úsznak v. helytülők
Pl. Asplanchna, Keratella spp.
testvércsoportok,
Seisonidea
(parafiletikus a törzs,
tengeriek, kevés faj, epibionták
ld. később!)
mindig kétivaros szaporodás
Notommata cerberus
Rotaria macroceros
Filina sp.
Asplanchna sp.
páncél
Keratella sp.
pete
Brachionus sp.
ROTIFERA
kerekesférgek
Brachionus sp.
Floscularia sp.
ROTIFERA
kerekesférgek
Squatinella sp.
ROTIFERA
kerekesférgek
Collotheca sp.
ROTIFERA
kerekesférgek
Stephanoceros fimbriatus
fogókarok
ROTIFERA
kerekesférgek
Syndermata hipotézis:
Molekuláris filogenetikai eredmények (SSU, LSU, cox1) alapján:
Rotifera és Acanthocephala egy kládon
a parafiletikus Rotifera-ból ágazik ki az Acanthocephala
Morfológiai apomorfiák a Syndermata kládban:
syncytialis hám (elnevezés!), epidermis belsejében a citoplazmában ún.
skeletal lamina (váz lemez)
hímivarsejtek: anterior ostor (bár ez máshol is előfordul: pl. Myzostomida)
Gnathifera klád:
Syndermata + Gnathostomulida + Micrognathozoa
Molekuláris filogenetikai alapon
Morfológiai apomorfiák: rágókészülék jellege
(elképzelhető, h. Cycliophora is)
Platyzoa
Acanthocephala – buzogányfejű férgek
Hosszúkás, hengeres test,
phylum
Acanthocephala
– buzogányfejű
férgek
Belső élősködők, átalakulással fejlődnek,
lárvák: ízeltlábúakban,
kifejlettek: gerincesekben
Feji végen: visszahúzható proboscis: horoggal
borított ormány, ezzel rögzül a gerinces gazdában
Kültakaró: tegumentum
alatta: körkörös és hosszanti izomrétegek
Bélcsatorna: nincsen, gazda bélcsatornájában
testfelületen keresztül veszik fel a táplálékot
Váltivarúak, ovoviviparok (lárvát tartalmazó petehéjak
ürülnek a faecessel)
rovarokban, rákokban fejlődnek
Platyzoa
Acanthocephala – buzogányfejű férgek
phylum
Acanthocephala
– buzogányfejű
férgek
http://www.miracosta.edu
/home/jihara/bio292/ihara
labresearch.htm
Vízimadár bélcsatornája az azt
átfúró férgekkel
Kb. 1200 faj
Kis- ill. közepes méretű
endoparaziták
Platyzoa
phylum
Acanthocephala
– buzogányfejű
férgek
Rhadinorhynchus sp.
Bélfalhoz rögzült Acanthocephala
Platyzoa
Macracanthorhynchus
sp.
phylum
Acanthocephala
és
– buzogányfejű
férgek
Polymorphus sp.
fejlődésmenete
Macracanthorhynchus hirudinaceus –
óriás buzogányfejű féreg
Moniliformis moniliformis – gyűrűs buzogányfejű
féreg
Acanthocephalus anguillae
Európa szerte elterjedt halparazita
Platyzoa
Acanthocephalus
anguillae
phylum
Acanthocephala
halparazita
– buzogányfejű
férgek
fejlődésmenete
pontyféléinkben
Platyzoa
phylum
Cycliophora
– 0
Cycliophora
1995-ben írták le, kevés faj
ismert:
Symbion pandora
tengeri Astacida epibiontája
(Nephrops norvegicus –
scampi és Homarus
gammarus – homár
szájszervein)
komplex fejlődésmenet:
szabadonélő és helytülő
(epibionta) alakok,
ivaros és ivartalan szakasz,
mindkettőnél többféle
lárvatípus
szájnyílás körüli csillózattal
vízörvényt kelt, filtráló
szervezet
Platyzoa
Gastrotricha - csillóshasúak
méret: 200-1500µm
phylum
Gastrotricha
– csillóshasúak
Fej, nyak, törzs, testvég gyakran
kihegyesedő, tapadómirigyekkel, fejen
csillók, vízörvénykeltés, szűrögetők
Ventralis oldalon csillóborítás, ezzel
úsznak
Testen vékony kutikula, lehet: sima
(ritkán), sertékkel, pikkelyekkel
borított (rendszerint)
Hímnősek v. váltivarúak, de ekkor
gyakran csak a nőstény ismert
Nagyméretű peték (vastag tartós v.
vékonyfalú ~)
Közvetlen fejlődés
édesvíziek és tengeriek, döntően
fenéklakók
pl. Chaetonotus spp.
Platyzoa
Gastrotricha - csillóshasúak
phylum
Gastrotricha
– csillóshasúak
Chaetonotus sp.
Chaetogaster sp.
Filogenetikai helyzet még erősen bizonytalan:
molekuláris filogenetikai eredmények még nem egyértelműek:
rokonság: Micrognathozoa+Rotifera+Cycliophora -val
vagy:
Ecdysozoa-val! (Cycloneuralia hipotézis, ezt azonban más oldalról
cáfolják)
(ez esetben a vékony kutikula morfológiai alapon is alátámasztaná a
rokonságot)
nincs vedlés, posztembrionálisan nincs mitózis