Transcript AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI IGAZGATÁS

AGRÁR- ÉS
VIDÉKFEJLESZTÉSI
IGAZGATÁS
{
Agrárium, agrárszakigazgatás
AGRÁRIGAZGATÁS

Jelenlegi mezőgazdaságunk a számok tükrében:





A fontosabb mezőgazdasági növények termésmennyisége 2008. óta
folyamatosan csökken, kivéve a cukorrépát, mely esetén a
fogyasztói árak emelkedése miatt ismét történtek próbálkozások a
termesztés beindítására.
Az egyes növények termésmennyiségeit nem csupán a piac, hanem
az egyes évek időjárása is nagyban befolyásolja. 2003 és 2007 a
borászatban kitűnő évjáratnak számított, viszont az aszály miatt az
egyes növények termésmennyisége ebben a két évben drasztikusan
csökkent.
Az állatállomány 2002. óta folyamatosan csökken: juh, sertés,
szarvasmarha állomány.
Baromfi, ló, kecske, méhcsalád, házinyúl állomány növekedett,
szarvasmarha, sertés, juh, vágógalamb állomány csökkent.
A mezőgazdaság jövedelmezősége 2004. óta folyamatosan csökken.
AGRÁRIGAZGATÁS

Jelenlegi mezőgazdaságunk a számok tükrében:







A nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb arányú foglalkoztató az ipar
(23,4%), a mezőgazdaságban érdekelt személyek az egész 4,5%-át teszik ki.
Regisztrált vállalkozások száma a mezőgazdaságban 2010-ben: ö – 420179,
Kft – 7684, Rt. – 319, szöv. – 960, kkt – 83, bt – 3201, egyéni váll. – 406735.
Ebből 0 fős, vagy 1-9 fős: 67982+350451. Ebből működő 22744.
Az élelmiszerárak növekedése az első évtized végén is folytatódott. 2010ben először az agrárolló csökkent az előző évekhez mérten (termelőiárindex/ráfordítások árindexe).
A mezőgazdasági termékek felvásárlási átlagára az utóbbi években
hektikusan, de kisegítette egymást. 2008 és 2010 magasabb, míg 2009
alacsonyabb átlagárakat hozott.
A mezőgazdasági termőterület kisebb nagyobb ingadozásokkal 1960. óta
folyamatosan zsugorodik. 2010-ben 5536,8 ezer hektáron folyt
mezőgazdasági termelés.
A mezőgazdasági terület és a termőterület (+nádas, halastó, erdő) is
folyamatosan csökken 5 536,8 ezer ha, ill. 7 550,5 ezer ha. A művelés alól
kivett területek viszont folyamatosan növekednek.
A mezőgazdasági termelés volumene 2004-hez képest 2009-ig -16,7%-kal
csökkent.
AGRÁRIGAZGATÁS


Az agrárium szabályrendszere a rendszerváltozás előtt a termőföldre és a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, azok működésére vonatkozó
joganyagot foglalta magába.
Jellemzői:








Tervgazdálkodás,
Az egyes szakterületekre csak keretszabályokat állapítottak meg, melyeket
miniszteri szintű rendeletek egészítettek ki. A változatos szabályozás, a joganyag
stabilitása ellen hatott.
Speciális jogi szabályozás hiánya.
KGST: államközi kereskedelem.
A külkereskedelem állami monopólium volt.
Állami irányítás egybe esett a vállalatirányítással, mely pótolta a speciális
szabályozást. Pl. a Minisztertanács speciálisan utasított vállalatokat meghatározott
gazdasági tevékenység végzésére.
Az állam tulajdonosi és közhatalmi viszonyai a minisztériumban összpontosultak.
A rendszerváltozás után ezen sajátos jogterület kibővült, rohamos
fejlődésnek kiteljesedésnek indult.

Ma már az agrárjog fogalomköre a következő szabályozási területeket öleli fel:
mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, erdészet, vadászat, halászat, föld- és talajvédelem,
piacszabályozás, támogatási rendszer, növény és állat-egészségügy, termőföld, (ingatlannyilvántartás), közösségi agrár- és vidékfejlesztési politika.
AGRÁRIGAZGATÁS


A rendszerváltozás után az első szabadon választott Országgyűlésnek jutott
az a feladat, hogy a tulajdoni és egyéb irányítási, ellenőrzési struktúrákat
átalakítsa, kiépítse.
Az állam fogalma, jogi rendje új megvilágításba került: „a mindent és mindenkit
ellenőrző és birtokló polip elvesztette csápjait”. Az állam, az államosítások során
vállalt kártalanítási kötelezettségének eleget tett:



Az Országgyűlés döntött a kárpótlás kérdésében: kárpótlási jegy, ingatlanok
visszaadása, vagyonnevesítés stb.
Az ún. moratórium törvényekkel biztosította a termelőszövetkezet által kezelt
földtulajdon közösségi védelmét, ill. megtiltotta a szövetkezetek gazdasági
társasággá történő átalakulását (külföldiek földtulajdon-szerzése).
A rendszerváltás után a következő törvények születtek meg, melyek ma is az
agrárjog legfontosabb jogforrásait jelentik:




1992. évi XXIV. tv. (kárpótlási törvény), 1992. évi II. tv. (szövetkezeti
vagyonnevesítésről rendelkező törvény): tsz-ek termőföldtulajdont nem
szerezhettek, termőföld magántulajdonba kerülhet, a szövetkezeti vagyon
felosztása. A kialakult új birtokstruktúra magában hordozta a jövő problémáit.
1993. évi CXIV. tv. az állattenyésztésről.
1994. évi IL. tv. az erdőbirtokossági társulatokról: speciális erdőgazdálkodási
követelmények érvényesítése.
2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
AGRÁRIGAZGATÁS












1994. évi LV. tv. a termőföldről: termőföld-tulajdon védelme, a termőföld mennyiségi
és minőségi védelme, annak hasznosítása később kikerült a törvényből.
1994. évi CII. tv. a hegyközségekről: az árutermő szőlőbirtokosok szőlőtermelési
feladatait rendezte.
1995. évi XXXIII. tv.: a találmányok szabadalmi oltalmáról: növényfajták
szabadalmaztatása (V. rész, A növényfajták oltalma.).
1995. évi XC. tv. az élelmiszerekről 2003. évi LXXXII. tv.  2008. évi XLVI tv.
1995. évi XCI. tv. az állategészségügyről  2005. évi CLXXVI. tv.  2008. évi XLVI
tv.
1995. évi XCII. tv. a takarmányok előállításáról  2001. évi CXIX. tv.  2008. évi
XLVI tv.
1995. évi XCIV. tv. a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi
tevékenység gyakorlásáról  2012. CXXVII. Törvény a Magyar Állatorvosi
Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési
Kamaráról
1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról: agrárpiaci rendtartás, agrártermékek
felvásárlása.
1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről.  2009. XXXVII. törvény az
erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról.
1996. évi LV. tv. a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.
1996. évi LXXVI. tv. a földmérési és térképészeti tevékenységről.  2012. XLVI.
törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről.
AGRÁRIGAZGATÁS











1996. évi CXXXI. tv. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a
vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és
forgalmazásáról  2003. évi LII. tv.: a növénytermesztés biológiai alapjait
rakta le.
1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról:
hungaricumnak számító élelmiszerek eredet, ill. származás jelölését tette
lehetővé.
1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról.
1997. évi XLVI. tv. az Országos Magyar Vadászkamaráról.
1997. évi CXIV. tv. az agrárgazdaság fejlesztéséről: alapvető agrárpolitika
meghatározása.
1997. évi CXXI. tv. a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról  2004. évi
XVIII. tv.
1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról.
1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és
a mezei őrszolgálatról: mezei vagyonvédelem.
1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiáról: fokozottan veszélyes és
szigorúan ellenőrzött tevékenység.
1999. évi XLVI tv. a mezőgazdasági összeírásról.
2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről  2008. évi XLVI. törvény.
AGRÁRIGAZGATÁS



2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról.
2006. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről.  2011. évi CLXVIII. törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
Nemzetközi szerződések:




Egyéb törvényi szintű, kapcsolódó szabályozás:







2006. évi X. tv. a szövetkezetekről.
2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról.
2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról.
1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről.
2004. évi CXL .tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25.
Törvényerejű rendelet:



1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás kihirdetéséről (társulási szerződés).
1998. évi IX. tv. a Marrakeshi Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről: WTO életre hívása.
2004. évi XXX. tv. – csatlakozási szerződés
1986. évi 24. tvr.: Lisszaboni Megállapodás módosításáról (eredet-megjelölések oltalma és nemzetközi
lajtsromozása.
1983. évi 14. tvr. az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről.
Kormányrendeletek:






256/2007. (X. 4.) Korm. rend. a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról.
174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben
egyes kormányrendeletek módosításáról
22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról
11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól
328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási
szerveinek kijelöléséről
288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról
AGRÁRIGAZGATÁS











kamarai tagsági jogviszony (magán-állatorvosi tevékenység, vadászkamarai tagság),
kamarai etikai szabályok,
hegyközségi rendtartás (szőlőtelepítés, - művelés szabályai).
A Kúria és az egykori Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai.
Alkotmánybíróság határozatai:


123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről.
27/2011. (IV. 12.) VM rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és
elszámolási rendjéről
36/2010. (XI. 30.) VM rendelet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról
Sajátos agrárjogi szabályozások:


158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az
élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára
irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
Miniszteri rendelet:


231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet a csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének
engedélyezéséről
262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának
részletes szabályairól
246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a
Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok
kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi
jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
pl. 7/2006. (II. 22.) AB határozat
Önkormányzati rendeletek
AGRÁRIGAZGATÁS



Az agrárigazgatás a mezőgazdasági és erdészeti termeléssel
összefüggő tevékenységek szabályozási rendszere.
Az agrárjog szabályozási rendszerének érvényesítői: az
agrárszakigazgatás intézményei.
Az agrárigazgatás részterületei:







A mezőgazdasági termelés biológiai alapjainak biztosítása:
növénytermesztés, állattenyésztés, takarmányozás.
Szőlőtermesztéssel, borgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések:
piacképes bor előállítása, minőség- és eredetvédelem.
Minőségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és ehhez kapcsolódó
fogyasztóvédelemmel kapcsolatos igazgatási feladatok.
Mennyiségi és minőségi földvédelem.
A földtulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos
feladatok: erdőgazdálkodás, halászat, vadászat.
Az EU Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó termékpálya rendtartások
működtetése, támogatási rendszerek betartatása, ellenőrzése.
Az agrár- vidékfejlesztési politika kialakítása, és működtetése.
AGRÁRIGAZGATÁS

Az agrárszakigazgatás intézményi rendszere:

Az egyes intézményeket a hatáskörük terjedelme (illetékesség), ill.
szervezeti rendjük szerint különböztethetjük meg:

Illetékesség szerint:




Országos hatáskörű, vagy központi;
Területi hatáskörű (regionális, vagy megyei szintű);
Településre, mint közigazgatási egységre kiterjedő, helyi szintű közigazgatási
szervek.
Szervezeti rendjük szerint:




Központi közigazgatási (államigazgatási) szerv,
Szakigazgatási feladatokat ellátó központi hivatalok (dekoncentrált, területi
szervekkel),
Szakértői, tanácsadói szervek: Agrárgazdasági Tanács, Országos Borszakértő
Bizottság, Magyar Takarmánykódex Bizottság, Országos Vadgazdálkodási Tanács,
Országos Erdészeti Tanács, Szőlőfajta Használati Bizottság, Földrajzinév Bizottság
stb.
Háttérintézmények:
 Szakértői intézetek: Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs
Központ. Kutatási Intézetek (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet,
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Tokaji
Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (Tarcal), egykori VM Szőlészeti és
Borászati Kutatóintézetek: Eger – Károly Róbert Főiskola, Pécs – Pécsi
Tudományegyetem, Badacsony – Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum,
Kecskemét – Kecskeméti Főiskola, Erdészeti Tudományos Intézet, Agrárgazdasági
Kutató Intézet, Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs
Központ, Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, szakképző intézetek (VM KözépMagyarországi Agrár-szakképző Központ, VM Dunántúli Agrár-szakképző
Központ, VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ – Szekszárd,
Jánoshalma, Budapest), Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és
Vidékfejlesztési Intézet.
 Egyéb intézmények: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Állami Ménesgazdaság
(Szilvásvárad), Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Agrármarketing Centrum
Kft., Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
AGRÁRIGAZGATÁS




Nem kormányzati szervek:
 Agrárigazgatási és ezzel összefüggő feladatokat ellátó szervek: külön törvénnyel
létrehozott köztestületek (gazdasági és szakmai kamarák, hegyközségi
szervezetrendszer), pl. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési
Kamara;
 egyesülési jogról szóló törvény szerint működő, de a közfeladat ellátására jogosító
külön engedéllyel rendelkező szervezetek (Terméktanácsok, tenyésztő
szervezetek: pl. Alma Terméktanács, Baromfi Terméktanács, Éticsiga
Terméktanács, Nyúl Terméktanács, Hagyma Terméktanács, Toll Terméktanács
stb.);
 társadalmi, érdekvédelmi szervezetek (Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők
Országos Szövetsége, Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége)
Az intézményi hálózat a 2006. évi választások után gyökeres változáson,
átalakításon esett át.
2007. január 1-től a mind területileg, mind szakmailag megosztott
igazgatási struktúra egységesítésre, központosításra került.
2007. január 1. előtti állapot:

Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium





Első felelős magyar kormányban kereskedelmi miniszter
1889. évi XVIII. tc.: „A közmunka- és közlekedésügyi minister ezentul kereskedelemügyi-, a
földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister pedig földmívelésügyi ministernek fog
neveztetni.”
1959-1990: Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium.
1990: visszanyeri eredeti nevét, majd
1998: „Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály […] d) Földművelésügyi
Minisztériumot, földművelésügyi minisztert említ, ott Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztériumot, ill. földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert kell érteni…”
AGRÁRIGAZGATÁS

Dekoncentrált szervek:

Megyei Földművelésügyi Hivatalok,

Állami Erdészeti Szolgálat 1 budapesti és 10 vidéki
igazgatósággal;

Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 7 vidéki vetőmagfelügyelőséggel, 4 teljesítményvizsgáló és 11 fajtakísérleti
állomással és 1 fajtakitermesztő állomással;

Országos Borminősítő Intézet;

Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: Növény- és Talajvédelmi
Központi Szolgálat, és 19 megyei, ill. fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat az általuk működtetett
növény-egészségügyi határkirendeltségekkel együtt;

Állami Állat-egészségügyi- és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat,
mely a 2005. évi CLXXVI. törvény alapján magában foglalja a 20
megyei, fővárosi székhellyel rendelkező Állat-egészségügyi és
Élelmiszer-ellenőrző Állomásokat, a kerületi hivatalokat, állategészségügyi határállomási és élelmiszerhigiéniai
kirendeltségeket, a hatósági állatorvost, az Országos
Állategészségügyi Intézetet (továbbiakban OÁI), az Országos
Élelmiszervizsgáló Intézetet (továbbiakban OÉVI) és az
Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézetet (továbbiakban ÁOGYTI),

Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 118 körzeti
földhivatal,
AGRÁRIGAZGATÁS

2007. január 1. utáni állapot:

Központi közigazgatási szerv: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium, feladatai:











Stratégiaalkotás (NFT, AVOP, NVT, UMVP),
Jogszabály előkészítés,
Jogalkotás,
Költségvetési tervezés,
Egyedi hatósági ügyek intézése,
A KAP intézményrendszerének működtetése,
Humánerőforrás-politika,
Irányítás (államigazgatási szerv alapítása, vezető kinevezése, felmentése,
SZMSZ jóváhagyása, döntés megsemmisítése, jóváhagyása, új eljárásra
utasítás, költségvetés és létszámkeret megállapítása, utasításadás,
beszámoló való kötelezés)
Ellenőrzés.
Nemzetközi kapcsolatok ápolása.
Minisztérium szervezete:
 Hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszonyok
 Miniszter, kabinetfőnök, államtitkár, szakállamtitkárok,
főosztályvezetők, osztályvezetők
 Miniszteri kabinet, államtitkárság, szakállamtitkárságok, főosztályok,
osztályok
AGRÁRIGAZGATÁS

Központi hivatalok, dekoncentrált szervek:


Földhivatalok: 20 megyei, fővárosi földhivatal és 119 körzeti földhivatal.
Tevékenységi körük kiterjed:
 Földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földminősítés,
 Ingatlan-nyilvántartás, földmérés, térképészet feladatokra.
 Első fokon a körzeti földhivatal, míg másodfokon a megyei földhivatal
jár el.
 jogi személyek
 A hivatalt hivatalvezető vezeti, szervezeti egységeik osztályokra
tagolódnak.
Földmérési és Távérzékelési Intézet
 Jogi személy,
 Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szakigazgatási szerv.
 Ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása.
 Szakmai információs rendszerek fejlesztése, irányítása.
 Földmérési, térképészeti és térinformatikai tudományos kutatás
központja.
 Másodfokú hatósági szerv: FVM
 Távérzékeléssel összefüggő feladatok ellátása.
 MePAR rendszer működtetése.
 Országos adat- és térképtár fenntartása.
AGRÁRIGAZGATÁS

Központi hivatalok, dekoncentrált szervek:

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (19 területi hivatal + a központ)
 Önálló jogi személyek,
 Központja egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, míg a
területi hivatalok a nevükben található megyében látják el az
agrárgazdasági feladatokat.
 A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel egyetemben. Az
elnökhelyetteseket az elnök jelöli és az FVM miniszter nevezi ki.
 Közigazgatási hatósági ügyben első fokon a területi, másodfokon a
Központ jár el.
 Ha a Központ jár el első fokon, akkor annak döntése ellen közigazgatási
eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.
 Ha hatósági ügyben a területi szerv köztisztviselője (hatósági
állatorvos, növényvédelmi felügyelő, takarmány felügyelő, zöldséggyümölcs minőség ellenőr) jár el első fokon, akkor döntése elleni
jogorvoslatot a területi szerv vezetőjéhez lehet benyújtani.
 Az egyes mezőgazdasági szakigazgatások igazgatósági formában, míg
a kiegészítő, ellenőrző egységek főosztályként tagozódnak a Központ
szervezetében.
AGRÁRIGAZGATÁS

Szervezeti felépítés:



Központ: elnöki, elnökhelyettesi hierarchia
Központ: elnökhelyettesi hierarchia
Területi kiépítettség:
Elnök,
Elnökh.
főigazgató
igazgató
Megyei hivatalok
(Szak)igazgatóságok


Megyei hivatalok
(Szak)igazgatóságok
Megyei hivatalok
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
Az új agrárigazgatási szervezet a következő hatósági feladatokat látja el:


Központi hivatal
Növénytermesztés, talajvédelem, állategészségügy, tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat,
takarmányozás, borászat, növényvédelem, mezőgazdasági igazgatási szerv, élelmiszer-biztonság,
zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés.
Falugazdász hálózat működtetése. Feladataik: tájékoztatás, ellenőrzés, területi információ
beszerzése.
Igazgatósági megjelenés: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, növényés talajvédelmi igazgatóság, erdészeti igazgatóság, földművelésügyi igazgatóság
AGRÁRIGAZGATÁS

Központi hivatalok, dekoncentrált szervek:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19 területi hivatal + a
központ, 7 regionális jogkörrel felruházott megyei szerv [AVOP és
SAPARD pályázatok menedzselése])
 Önálló jogi személyek,
 SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ
jogutódjaként jött létre.
 Központja és igazgatóságai egész országra kiterjedő
illetékességgel rendelkeznek.
 Közigazgatási hatósági ügyben első fokon az igazgatóságok,
míg másodfokon a Központ jár el.
 Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott támogatások
lebonyolításával összefüggő feladatokat.
 Működteti az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszert
(IIER)  ENAR-t – egységes nyilvántartási és azonosítási
rendszer; gazda és ügyfélregiszter; MePAR – Mezőgazdasági
Parcella Azonosító Rendszer.
AGRÁRIGAZGATÁS



Az intézményi hálózat a 2010. évi választások után ismét
gyökeres változáson, átalakításon esett át.
2011. január 1-től a mind területileg, mind szakmailag
megosztott igazgatási struktúra további központosításra került.
2011. január 1. utáni állapot:

Központi közigazgatási szerv: Vidékfejlesztési Minisztérium
○
○
„2. § (1) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály …b)
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve földművelésügyi és
vidékfejlesztési minisztert említ, ott Vidékfejlesztési Minisztériumot, illetve
vidékfejlesztési minisztert, … kell érteni.”
Minisztérium szervezete:
 a miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a
minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási
államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
 az államtitkár a miniszter teljes jogkörű helyettese.
 a minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter
irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek
megfelelően vezeti. Az államtitkárt másik államtitkár, a közigazgatási
államtitkár, vagy a helyettes államtitkár helyettesítheti.
 A közigazgatási államtitkárt a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározottak szerint a helyettes államtitkár helyettesíti.
 A miniszteri kabinetet főosztályvezetőként a kabinetfőnök közvetlenül vezeti,
akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.
 A minisztérium további szervezete főosztályokra és osztályokra tagolódik,
melyet a főosztályvezető, ill. osztályvezető vezet.
AGRÁRIGAZGATÁS




A vidékfejlesztési miniszter felel a kormányzati agrárpolitikáért, agrárvidékfejlesztésért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért,
erdőgazdálkodásért, ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért,
földügyért, vadgazdálkodásért, halgazdálkodásért,
környezetvédelemért, természetvédelemért és vízgazdálkodásért.
A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében előkészíti az
agrárágazati jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás
alapján miniszteri rendeleteket ad ki.
Felel továbbá a mezőgazdasági célú vízgazdálkodásért, a
géntechnológiai tevékenységért.
A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége körében
○
○
○
dönt a zöldség-gyümölcs termelői csoport elismerési tervének elfogadása iránti
kérelméről, valamint a termelői szervezetek, illetve a zöldség-gyümölcs
termelői szervezetek társulása elismerés iránti kérelméről; dönt a termelői
szervezet működési programjáról; dönt a zöldség-gyümölcs termelői
szervezetek társulása részleges működési programjáról; dönt a termelői
csoport elismeréséről, valamint a termelői szervezetek, illetve a termelői
szervezetek társulása elismerésről;
gondoskodik az előző meghatározott eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekről;
dönt a 1234/2007/EK rendelet 123. cikkében meghatározottak szerinti
szakmaközi szervezetek elismeréséről.
AGRÁRIGAZGATÁS

Központi hivatalok:

Földmérési és Távérzékelési Intézet
 Jogi személy, melyet a főigazgató vezet.
 Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szakigazgatási szerv.
 Az Intézet a földügyi szakigazgatási intézményhálózat központi
földmérési szervezete és a Kormány által földmérési és térinformatikai,
államigazgatási szervezetként kijelölt hatósági jogkörrel rendelkező
szerv.
 Az Intézet egyúttal központi hivatal is.
 Ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása.
 Szakmai információs rendszerek fejlesztése, irányítása.
 Földmérési, térképészeti és térinformatikai tudományos kutatás
központja.
 Ellátja a hazai téradat-infrastruktúrák működtetését, az állami
alapadatok gyűjtését, feldolgozását, szolgáltatását.
 Másodfokú hatósági szerv: VM
 Távérzékeléssel összefüggő feladatok ellátása.
 MePAR rendszer működtetése.
 Országos adat- és térképtár fenntartása.
 Nemzetközi szakmai kapcsolatok fenntartása, ápolása.
AGRÁRIGAZGATÁS
○
Központi hivatalok:


A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2012. március 15-étől Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
(továbbiakban NÉBIH) néven működik tovább. Viszont a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal 2012. március
15-én a NÉBIH néven továbbműködő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba történő beolvadással
megszűnt (22/2012. (II. 29.) Kormányrendelet ).

Önálló jogi személy, központi hivatal, központi költségvetési szerv.
Egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, míg a szakmai irányításuk alatti területi hivatalok
(kormányhivatali egységek) a nevükben található megyében látják el az agrárgazdasági feladatokat.
A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli és a VM
miniszter nevezi ki.
Az elnök jogszabályban meghatározott jogkörében a megyei kormányhivatal mezőgazdasági
szakigazgatási szervének kormánytisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más
kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére
vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet.
Az NÉBIH a kormány központi növénytermesztési, talajvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti, tenyésztési,
erdészeti, vadászati, halászati, borászati, mezőgazdasági igazgatási, pálinkaellenőrző szakhatósága.
Fajtakísérleti, fajtakitermesztő állomásokat és laboratóriumot működtet.
Kapcsolat a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei között:

részt vesznek a NÉBIH által szervezett képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, a szakmai
felkészültségről bizonyítványt kapnak,

a NÉBIH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat,

a NÉBIH által kiadott és kötelezően alkalmazandó szakmai eljárásrendeknek, útmutatóknak
megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket, végrehajtják a NÉBIH által kiadott
ellenőrzési és mintavételi terveket,

az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást
vezetnek, valamint jelentést küldenek a NÉBIH-nek,

a NÉBIH által kiadott iratmintákat használják a szakmai feladatellátás során,

kiállítják az áruk nemzetközi kereskedelméhez szükséges export bizonyítványokat és egyéb okiratokat,

a levett minták vizsgálatát a NÉBIH által kijelölt laboratóriumokban végeztetik,

a NÉBIH által végrehajtott belső ellenőrzéseken, auditokon, szakterületi ellenőrzéseken tett ajánlások
alapján meghatározott intézkedéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által
végrehajtott külső auditokon,

részt vesznek a NÉBIH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban,

ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat,

részt vesznek a feladatkörüket érintő átruházott és együttműködői – így különösen az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott
egyes támogatások tekintetében az MVH által átruházott, illetve együttműködőként ellátott – feladatok
végrehajtásában,

az elvégzett feladataikról közvetlenül jelentenek a NÉBIH-nek.

a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a NÉBIH által kiadott szakmai
eljárásrendek, útmutatók, minőségirányítási elvek, valamint a NÉBIH által kötött megállapodások
figyelembevételével látják el feladataikat.
AGRÁRIGAZGATÁS


Elnök,
Elnökh.
Szervezeti felépítés (Kormányhivatal+MgszH):
kormánymegbízott
A kettős, többes irányítás tipikus esete.
Megyei Kormányhivatalok
Élelmiszerlánc-biztonsági és
Állategészségügyi Igazgatóság
Kerületi
Hivatal
(kerületi
főállatorvos)
Növény- és Talajvédelmi
Igazgatóság
Földművelésügyi
Igazgatóság
Erdészeti
Igazgatóság
Falugazdász
Hálózat
Főigazgató
Kormányhivatal
Földhivatala
(Megyei Földhivatal)
FÖMI
Központi hivatal
Körzeti
Földhivatal
MgszH
Központi hivatal
AGRÁRIGAZGATÁS


Szervezeti felépítés (teljes, kiegészített ábra):
A kettős, többes irányítás tipikus esete.
Elnök,
Elnökh.
Elnök,
Elnökh.
NFA
Központi hivatal
MVH
Központi hivatal
Főigazgató
kormánymegbízott
Elnök,
Elnökh.
FÖMI
Központi hivatal
Megyei Kormányhivatalok
NÉBIH (2012. 03. 15-től)
Központi hivatal
Élelmiszerlánc-biztonsági és
Állategészségügyi Igazgatóság
Kerületi
Hivatal
(kerületi
főállatorvos)
?
Járási
Kormányhivatalok
Növény- és Talajvédelmi
Igazgatóság
Földművelésügyi
Igazgatóság
Erdészeti
Igazgatóság
Falugazdász
Hálózat
Kormányhivatal
Földhivatala
(Megyei Földhivatal)
Körzeti
Földhivatal
AGRÁRIGAZGATÁS






Az erdészeti igazgatóságok illetékességi területét a 328/2010. (XII. 27.)
Korm. Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A mezőgazdasági szakigazgatási szervek által hozott első fokú döntés
esetén másodfokon az NÉBIH jár el.
A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatóságának hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első
fokon a kerületi hivatal jár el. A kerületi hivatal által első fokon hozott
döntés esetében másodfokon a megyei igazgató főállatorvos, a megyei
kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon az NÉBIH
jár el.
Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hatáskörébe
tartozó szakhatósági ügyekben első fokú eljárásban a kerületi hivatal,
másodfokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
igazgatóság jár el.
A mezőgazdasági szakigazgatási szerv helyszíni eljárásra jogosult
kormánytisztviselője részére a mezőgazdasági szakigazgatási szerv
vezetője igazolványt állít ki.
A kerületi főállatorvost és a kerületi hivatal vezetőjét vagy kiadmányozási
jogkörrel rendelkező ügyintézőjét a megyei igazgató főállatorvos első fokú
közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.
AGRÁRIGAZGATÁS
○
Központi hivatalok, dekoncentrált szervek:

○
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19 területi hivatal + a
központ, 7 regionális jogkörrel felruházott megyei szerv [AVOP és
SAPARD pályázatok menedzselése])
- Önálló jogi személyek, önálló költségvetési szerv.
- SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ jogutódjaként
jött létre.
- Központja és igazgatóságai egész országra kiterjedő
illetékességgel rendelkeznek.
- Közigazgatási hatósági ügyben első fokon az igazgatóságok, míg
másodfokon a Központ jár el.
- Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott támogatások
lebonyolításával összefüggő feladatokat.
- Működteti az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszert (IIER)
 ENAR-t – egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer;
gazda és ügyfélregiszter; MePAR – Mezőgazdasági Parcella
Azonosító Rendszer.
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet: a birtokpolitikai
résznél tárgyaljuk.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása
AGRÁRIGAZGATÁS


A mezőgazdaság biológiai alapjainak biztosítása három témakört foglal
magába: növénytermesztést, állattenyésztést és a takarmányozást.
A növényfajták állami elismerése, oltalma:



Az egyes növényfajták állami elismerés után hozhatók forgalomba.
Az állami elismerés folyamán a növényt felveszik a Nemzeti
Fajtajegyzékbe, amely közhiteles nyilvántartás, évente teszik közzé. Az
elismert fajták leírását a növénytermesztési hatóság a Leíró
Fajtajegyzékben teszi közzé.
Állami elismerésben az a növény részesíthető, amely
○
más növényfajtától megkülönböztethető, állandó és egynemű, egyöntetű, A
feltételek fennálltát DUS-vizsgálat alapján ellenőrzik (distinctness, uniformity,
stability).



○
○
○
Megkülönböztethető: megkülönböztethető, ha egy vagy több lényeges tulajdonsága
tekintetében határozottan eltér minden más növényfajtától, melynek létezése
közismert a bejelentés benyújtásának időpontjában; a növényfajta közismert, ha azt
Magyarországon vagy valamely tagállamban nemzeti fajtajegyzékre vétel céljából
bejelentették.
Egyöntetű, egynemű: a leírt lényeges tulajdonságait tekintve egységes, megbízható.
Állandó: lényeges tulajdonságaik a szaporítás után is változatlanok maradnak.
megfelelő gazdasági értékkel rendelkezik,
megfelelő és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik,
amely bejelentője teljesíti a jogszabályban meghatározott feltételeket.
AGRÁRIGAZGATÁS



Az új növényfajta elismeréséhez szükséges kérelmet a növénytermesztési
hatósághoz kell benyújtani.
A növényfajta bejelentésekor nyilatkozni kell arról, hogy a növényt
géntechnológiával módosították-e.
A növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatokat a növénytermesztési
hatóság végzi el, aki vizsgálatának eredményéről értesíti a Fajtaminősítő
Bizottságot.




Az ügyben, a Fajtaminősítő Bizottság állásfoglalása alapján a határozatot a
növénytermesztési hatóság hozza meg.
A növénytermesztési hatóság az állami elismerésben részesített
növényfajtákról közhitelű nyilvántartást vezet és közzéteszi a Nemzeti
Fajtajegyzéket.
Az állami elismerés időtartama:




A Fajtaminősítő Bizottság elnökét és tagjait a VM miniszter nevezi ki a
delegáló szervezetek javaslata alapján. A Bizottság szakágazatonkénti
szekciókból áll. Az egyes szekcióknak 15 tagja van.
Szőlő, gyümölcs, erdészeti fajták, fásszárú dísznövények esetén: 20 év,
Egyéb növények esetén: 10 év,
További 20, ill. 10 évvel az oltalom többször is meghosszabbítható.
A nemesítőt megillető jogok: nevének feltüntetése, nemesítőkénti elismerés;
a szaporítóanyagért, a fajtahasználatáért szerződés alapján díjazás illeti
meg.
AGRÁRIGAZGATÁS

A szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala:




Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, a Közösségi
Fajtajegyzékben, bármely tagállam szőlőfajta klón jegyzékében ill. az Erdészeti
Szaporítóanyag-forrás Jegyzékben és a dísznövényekre vonatkozó külön
jogszabályban szereplő növényfajták szaporítóanyagát szabad előállítani, ill.
forgalomba hozni.
Az egyes szaporító anyagok előállítását és forgalomba hozatalát a
növénytermesztési hatóság engedélyezi.
Tilos szaporítóanyagként felhasználni a céltermelésből visszamaradt bármilyen
szaporítóanyagot (tagállamon kívüli gazdasági szervezettel szerződésszerűen
kötött szaporítóanyag előállítás, melynek végtermékét elszállítják az ország
területéről).
Szaporítóanyag előállítási zárt körzet





Vetőmagok termesztése esetén szaporítóanyag előállítási zárt körzetet lehet
kialakítani.
A szaporítóanyag előállító a védőtávolságon belül levő földhasználóval a vetés
megkezdése előtt szerződésben állapodhat meg a termőföld használatáról, a
termesztés korlátairól, kötelezettségeiről, az ebből eredő eredménykiesés
ellentételezésének módjáról.
A vetőmag előállító kérelmét megküldi a termékpálya szerinti terméktanácsnak,
amely véleményével együtt azt továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. Az
ügyben a növénytermesztési hatóság dönt, mely az érintett határozatot honlapján
is elérhetővé teszi.
A zárt körzeten belüli tilalom betartását a növénytermesztési hatóság ellenőrzi, aki
a tiltott növényt a termelő költségén megsemmisítheti.
A föld használójának kártalanításában a felek szerződésben megállapodhatnak.
Ennek hiányában a Ptk. Szabályait kell megfelelően alkalmazni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Szaporítóanyag-minősítés folyamata:








Származás igazolása,
Termőhelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelő üzemi ellenőrzés,
Mintavétel,
Laboratóriumi szaporítóanyag-vizsgálat,
Fémzárolás,
Fajtaazonosító kitermesztés,
Minősítést igazoló okirat kiállítása.
A szaporítóanyag csomagolása, jelölése:




Biztosítania kell a vetőmag minőségének megóvását.
Meg kell akadályoznia a vetőmag kivételét, kicserélését a
csomagolóanyag megsértése nélkül. Fémzárolás: A minősített
szaporítóanyag-tétel csomagolási egységének oly módon történő lezárása
fémzár vagy azt helyettesítő más anyag vagy módszer alkalmazásával,
hogy a csomagolási egység megsértése nélkül a tételhez hozzáférni ne
lehessen.
A címkén magyar nyelven is fel kell tüntetni az azonosításához szükséges
adatokat.
A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit a külön jogszabály
szerinti címkével kell ellátni úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen
eltávolítható.
AGRÁRIGAZGATÁS

Fogalmak:





Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, sertés, bivaly esetén csak a fent említett apaállat lehet az
utódlás alapja.
Mesterséges termékenyítő állomásról spermát csak akkor lehet értékesíteni, ha azt megfelelő










Az nőivarú tenyészállattól, ill. apaállattól származik,
Kinyerése, kezelése embrióátültető állomáson történt,
Csomagolása származási azonosítóval van ellátva,
Rendelkezésre áll az anyaállat,
Apaállat származási igazolása,
Petesejtet igazolással látják el.
Teljesítményvizsgálat: a tenyészérték becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen belül termékei
minőségének megállapítására szolgáló eljárás.




Apaállattól vették le,
A levett spermát származásazonosító jelöléssel látták el,
Igazolták az apaállat származását,
Spermaminőségi igazolást mellékeltek.
Embrióátültető állomásokon petesejt, embrió tárolására, értékesítésére akkor van lehetőség, ha


Apaállat: az a hímivarú tenyészállat, amelyet tenyésztő szervezet annak minősít.
Embrió-átültető állomás: petesejtek és embriók előállítására, tárolására, kezelésére, átültetésére, értékesítésére
szolgáló kötött vagy mozgó létesítmény.
Mesterséges termékenyítő állomás: olyan létesítmény, ahol spermanyeréshez, kezeléshez, értékesítéshez
apaállatot tartanak, ill. spermát kezelnek és tárolnak.
Állami feladat, de állami szerv megbízást is adhat rá.
A tenyésztő szervezet (tenyésztéssel foglalkozó egyesület, szövetség vagy vállalkozás, melynek elismerésére a
tenyésztési hatóság jogosult) az eljáráshoz át kell, hogy adja a szaporítóanyag, ill. az állatok vizsgálati
eredményét.
Külföldön végzett vizsgálatok eredményei is elfogadhatók, ha azokat azonos módszerrel és pontossággal
készítették, mint a hazaiakét.
Fajtaelismerés: azon eljárás, melynek során megállapítják az adott fajta, hibrid, keresztezési
program tenyészállatainak tulajdonságait, ill. kijelölik azok jogosult forgalmazóját.


A fajtaelismerést a tenyésztési hatóság végzi.
Lényeges elem, hogy a fajta eltérést mutasson a már meglévő fajtákhoz képest.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
Élelmiszer-szabályozás
AGRÁRIGAZGATÁS









A magyar(?) élelmiszeripar termékeinek nagy részét a rendszerváltozás előtt a keleti,
majd utána a nyugat-európai piacokon értékesítette, értékesíti.
A 90-es évek után a gazdasági, politikai nyitás eredményeképpen a FÁK országok
szintén a minőségi élelmiszerek vásárlása felé mozdultak el.
Az élelmiszeripar tulajdoni viszonyai is megváltoztak. A privatizáció folytán a
feldolgozó üzemek magánkézbe kerültek.
Multinacionális cégek jelentek meg: PARMALAT, DANONE, Unilever, SPAR.
A magyar magánkézbe került üzemek egy része felszámolódott, másik része magyar
tőkeerős befektetők kezébe került (ZALAHÚS, FEHÉRHÚS – PICK, Alföldi Tej Rt.).
Megindult az élelmiszeripari szereplők koncentrálódása, fúziója (SOLE-MIZO).
A gazdasági szereplők a tőke mellett új technológiákat, ill. újfajta terméktípusokat is
bevezettek (lásd Reggeli Ital, édesítőszer használata, gyenge alkoholtartalmú borok és
sörök).
Az EU és a hazai élelmiszerszabályozás középpontjában a fogyasztók egészségének
védelme áll.
Meg kell előzni, hogy az emberi szervezetben egyes mérgező anyagok
felhalmozódjanak, ezáltal egészségkárosodást szenvedjen a fogyasztó. Ez okból a
Magyar Parlament követve az Uniós jogalkotást új törvényt alkotott: 2008. évi XLVI.
Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről.
A törvény magába foglalja, olvasztja az élelmiszerek, a takarmányozás, az
állategészségügy és a növényegészségügy szabályozási területeit. A korábbi joganyag
technikai egyesítése, ill. néhány uniós rendelkezés beépítése történt meg az új
törvényben.
AGRÁRIGAZGATÁS





A fejlett országokban a túlzott élelmiszerfogyasztás, ill. pazarlás a legnagyobb
probléma.
Egy ország fejlettségét azon is lemérhetjük, hogy a háztartások jövedelmük hány
százalékát fordítják élelmiszerek vásárlására. Ez Magyarországon 40%, nyugaton 2030%, míg a fejlődő országokban 50-80%.
A túlzott fogyasztás központúság, egészségtelen életmód (Hot-dog, Coca Cola, sült
krumpli stb.)miatt előtérbe kerül az élelmiszeripar szabályozása terén is a
fogyasztóvédelem.
A régi kóstolás helyébe (töpörtyű, savanyú káposzta, dinnye lékelése) a fogyasztók
tájékoztatása lép, lépett (miniatűr betűk olvasása).
Az élelmiszer-szabályozás elvei:

Szubszidiaritás elve: A jogszabályt azon a szinten kell megalkotni, ahol a meghozatalához a
legtöbb információ rendelkezésre áll. EU szintű szabályozás akkor lehetséges, ha a problémát,
kérdést tagállami szinten nem lehet megoldani, ill. a szabályozás az EU érdekeit, céljait
szolgálja.


Lásd Cassis de Dijon eset: Az Európai Közösségek Bírósága a „Cassis de Dijon” néven elhíresült ügyben
1979-ben hozott ítéletében megállapította, hogy a tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított és
forgalmazott termékek korlátozás nélkül importálhatók egy másik tagállamba. Ez az elv, amelyet olykor a
termékelőírások kölcsönös elismeréseként is emlegetnek, az egyik legfontosabb az áruk egységes piacon
történő szabad mozgásának előmozdítása szempontjából, és lehetővé teszi, hogy az áruk szabad mozgása
a termékelőírások részletes harmonizációja nélkül is megvalósulhasson. A Cassis de Dijon egy
Franciaországban előállított feketeribizli-alapú likőr. A nyugatnémet alkoholmonopóliumok igyekeztek
betiltatni németországi behozatalát azon az alapon, hogy alkoholtartalma a német likőrökre vonatkozó
törvény által előírt minimum alatt volt. A Bíróság azonban nem fogadta el ezt az érvelést.
Kockázat elemzési módszer (Codex Alimentarius): megkülönböztet kockázatot és veszélyt.


Kockázat: valamely élelmiszerre visszavezethető veszély miatt fennáll az egészségkárosodás lehetősége.
Veszély: az élelmiszerben lévő olyan veszélyes biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy körülmény, mely
egészségkárosító hatású lehet.
AGRÁRIGAZGATÁS



Kötelező Elővigyázatosság Elve: Meg kell tenni minden szükséges
intézkedést, mellyel az esetleges veszély elhárítható (BSE elleni
óvintézkedések, madárinfluenza miatti karanténok stb.).
A szántóföldtől az asztalig elv: a takarmányozás és az élelmiszerszabályozás elkülönítését meg kell szüntetni. Biztosítani kell az áruk
nyomon követhetőségét a termelőtől a feldolgozón, értékesítőn át egészen
a fogyasztóig.
Élelmiszer-szabályozás:

A szabályozás első területe az önkéntes jogkövetésre épül:


Ezek a szabványok, melyek az EU gyakorlata alapján nem kötelezők, csak a
vizsgálati módszerekre vonatkoznak.
Élelmiszer Könyvek: A fogyasztóvédelem és piacszabályozás hatékony
eszköze, a nemzeti szabályozás praktikus és gyors formája.



Codex Alimentarius: FAO/WHO által létrehozott rendszerben kidolgozott, különféle
nevű dokumentumok összessége a Codex. Ezek a dokumentumok minden regionális
(pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás alapjául
szolgálnak. A Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll.
Magyar Élelmiszerkönyv:
 I. kötet: EK irányelveinek átvételével készült előírásokat, ill. nemzeti kötelező
érvényű termékleírásokat tartalmazza.
 II. kötet: nemzetközi szervezetek ajánlásainak figyelembe vételével készült
irányelveket tartalmazza.
 III. kötet: Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény
A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll.
AGRÁRIGAZGATÁS

Élelmiszer-szabályozás:
 A hazai szabályozás az élelmiszerek MK területén történő előállítására, ill.
forgalomba hozatalára terjed ki. Nem érinti ugyanakkor az élelmiszerek
magánháztartásokban, saját fogyasztásra készült termékeit.
 Az élelmiszer biztonságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai
előállítású élelmiszer esetén az első magyarországi forgalomba hozó a felelős.





A fogyaszthatósági és minőség-megőrzési határidő megállapítása az előállító felelőssége.
A fenti határidők lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba.
Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak
gomba-szakellenőri minősítést követően lehet.
Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a MK területén első alkalommal forgalomba
hozni csak külön engedéllyel lehet.
Élelmiszer-vállalkozás kötelezettségei:






A külső belső környezetnek, elhelyezésnek, elrendezésnek, méreteknek, eszközöknek, technológiának,
berendezéseknek, eszközöknek, élelmiszer alapanyagoknak, fertőtlenítő- és csomagolóanyagoknak, az alkalmazott
személyek szaktudásának, szakképesítésének, egészségének alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztonságos
élelmiszert állítsanak elő: pl. vágódeszka nem lehet műanyag, a helyiség nem lehet penészes stb.
Minőségbiztosítási, önellenőrzési, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket kell üzemeltetni, melyekkel
a minőség és a biztonság garantálható.
Minden előállított élelmiszerről gyártmánylapot, ill. anyaghányad-nyilvántartást kell vezetni. A termelés
valamennyi szakaszáról, felhasznált, keletkezett anyagairól, termékeiről naprakész dokumentációt kell vezetni.
Az üzemelés alatt jelen kell lennie mindvégig olyan szakembernek, aki élelmiszerbiztonsági szaktudással
rendelkezik (feltételeket lásd végrehajtási rendeletben).
Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél történő nyilvántartásba vételével, ill.
engedélyével ellátva kezdheti meg.
Az élelmiszer-vállalkozás haladéktalanul köteles bejelenteni, ha az általa előállított vagy forgalomba hozott termék
megbetegedést okozott vagy annak gyanúja fennáll.
AGRÁRIGAZGATÁS

Élelmiszer-szabályozás:

Élelmiszer jelölés (csomagolás):








Alapvető funkciója, hogy védenie kell az élelmiszert a külső fizikai, biológiai és
kémiai hatásoktól,
szennyeződésektől,
a biztonságot, tápértéket, minőséget csökkentő hatásoktól.
A fogyasztók egészségére sem jelenthet veszélyt: pl. a festék kioldódik a túróba
és hasmenést vagy allergiás reakciót vált ki.
A csomagolásnak fő szabály szerint alkalmasnak kell lennie az
újrafelhasználásra. Környezeti szennyező hatásának a legkisebbnek kell lennie.
Az áru a csomagolás megsértése nélkül ne legyen megváltoztatható.
A csomagoláson magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan
fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges adatokat.
A csomagoláson feltüntetett jelölés nem tévesztheti meg a vásárlót, különösen




az élelmiszer tulajdonságai - így különösen az élelmiszer természete, azonossága,
jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete,
illetve előállítási vagy termelési módja - tekintetében,
azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel
az valójában nem rendelkezik,
annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges
tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más
hasonló élelmiszer is rendelkezik.
az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - ha külön jogszabály vagy
közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem
tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére
vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének
benyomását.
AGRÁRIGAZGATÁS


Élelmiszer-szabályozás:
Tilos olyan






élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban
vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően
állították elő,
termék előállítása és forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység
vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak
elő, illetve hozták forgalomba,
élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amely előállítása során meg nem
engedett összetevőt használtak fel,
termék előállítása és forgalomba hozatala, amely átcímkézése vagy átcsomagolása
jogsértő módon történt,
élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amelynek minőségmegőrzési, illetve
fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, illetve amelyet részben
vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból
állították elő,
élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala, amely előállítása nem emberi
fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt, illetve nem emberi
fogyasztásra szánt termék emberi fogyasztás céljára történő forgalomba hozatala.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
Állategészségügy
AGRÁRIGAZGATÁS





Az állategészségügyi követelmények elsősorban az állatbetegségek megelőzésére és
leküzdésére vonatkoznak.
Az EU-ban a legfontosabb állatbetegségek bejelentési kötelezettség alá tartoznak:
ragadós száj- és körömfájás, SVD, kéknyelv betegség, madárinfluenza, BSE, lépfene stb.
A bejelentés kiterjed az állatok létszámára, tartási helyére, valamint az állatorvos
személyére.
Az értesítés számítógépes rendszer (ADNS) útján történik, kódolt üzenetek formájában
(az egyes betegségek kódolásra kerültek).
Az EU az ún. kiirtás politikáját vallja, vagyis a fertőzött állományokat az adott
területen belül teljes egészében ki kell irtani, a vakcinázás nem megengedett.
Az állattartónak a hatóságokkal együtt kell működnie, a foganatosított intézkedéseket
tűrnie kell, ill. részt kell vennie a károk megelőzésében, a kárenyhítésben is.









Az elhullott vagy kényszervágott állatot az illetékes állategészségügyi hatóságnak be kell
jelentenie, és meg kell vizsgáltatnia.
Az elhullott tetemeket és állati eredetű melléktermékeket ártalmatlanná kell tenni, ill. meg kell
semmisíteni.
Az állattartó köteles állatának ellátásáról, felügyeletéről és állatorvosi ellátásáról rendszeresen
gondoskodni.
Ha jogszabály előírja, akkor állatnyilvántartást kell vezetnie.
Az állattartót megilleti a szabad állatorvos választási jog, ill. a teljes körű tájékoztatáshoz való
jog.
Egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésről gondoskodni.
Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét,
jólétét, nem károsíthatja a környezetet.
Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem
veszélyeztető minőségű vizet szabad felhasználni.
Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.
AGRÁRIGAZGATÁS








Köteles az állat rendszeres ellátásáról és felügyeletéről gondoskodni;
Köteles állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá a törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állategészségügyi felügyeletét szolgáltató állatorvossal kötött írásbeli
szerződéssel biztosítani;
Köteles az állatok számáról, fajáról, tartási helyéről (telephelyéről) a
magánállatorvost értesíteni.
Köteles az állatok tartásáról, helyéről és mozgásukról az élelmiszerláncfelügyeleti szervet értesíteni.
Az állat betegségéről vagy annak gyanújáról értesítenie kell az
élelmiszerlánc-felügyeleti szervet és a magánállatorvost. A járványügyi
rendelkezéseket tűrni köteles.
Az állat vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását,
levágatását,leölését szükség esetén tűrni köteles.
A levágott állatot a jogszabályokban foglaltak szerint az illetékes
szervekkel megvizsgáltatni köteles.
Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa köteles annak elszállításáról,
ill. megsemmisítéséről gondoskodni.





Ha a tulajdonos ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor a
fentiekre a települési önkormányzat köteles.
Közterület esetén szintén a települési önkormányzat köteles a tetem
elszállításáról.
Közút esetén a közútkezelő gondoskodik az elszállításról és a
megsemmisítésről.
A felmerült költségeket a tulajdonos köteles megtéríteni az önkormányzat, ill.
a közútkezelő részére.
A bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség megelőzése, felderítése és
felszámolása során keletkezetett állati eredetű melléktermékek
ártalmatlanítása az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladata.
AGRÁRIGAZGATÁS
Az állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása,
kártételének csökkentése, felszámolása érdekében az állategészségügyi hatóság a következő
járványügyi intézkedéseket rendelheti el:

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.


elkülönítés,
megfigyelési zárlat (hatósági megfigyelés),
forgalmi korlátozás,
helyi zárlat,
települési zárlat (védőzóna),
védőkörzet (megfigyelési zóna) létesítése,
marhalevél kezelésének tilalma,
termékenyítési tilalom,
diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés,
védőoltás,
gyógykezelés,
elkülönített vagy zárt vágás,
állatleölés (leöletés),
fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, -élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati
eredetű termék lefoglalása, ártalmatlanná tétele,
fertőtlenítés,
földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges
mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében,
a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati
eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához
szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében.
az állattartó, az élelmiszer- vagy takarmány-vállalkozó tevékenységének korlátozása, felfüggesztése.
ebzárlat;
legeltetési tilalom;
bejelentendő állatbetegség vadon élő állatban történt megállapítását követően az érintett terület fertőzött
területté nyilvánítása.
A járványügyi intézkedések közül több is egyszerre elrendelhető.
Az így született intézkedések azonnal végrehajtandók.
AGRÁRIGAZGATÁS
A 9-17. pontokban foglalt esetekben az érintett személyek
(tulajdonosok) kártalanításra jogosultak.
 A kártalanítás összege az állat, anyag, eszköz vagy tárgy
forgalmi értéke, ill. az eszköz használatával vagy
közreműködéssel okozott kár (értelemszerűen az előző
pontokban foglaltaknak).
 Nem jár kártalanítás:







Az országba engedély nélkül behozott állatok után, ill. tartásukkal
kapcsolatban felmerülő károkért.
Ha az állat betegségére utaló jeleket észlelve, annak állapotát nem
jelentette.
Ha az átruházáskor a tulajdonosnak az állat betegségéről
tudomása volt.
Az állattartó egyéb felróható magatartása esetén.
A vadon élő állatokért, trágyáért, alomért.
Az állategészségügyi szabályokat megsértve tartott, szállított,
levágott forgalomba hozott állatokért.
AGRÁRIGAZGATÁS

Állatok jelölése, nyilvántartása:
 Marhalevél (mercatus): Mária Terézia által bevezetett jelölési
rendszer, mely az állat tulajdonjogát és egészségügyi, járványügyi
forgalomképességét volt és van hivatott igazolni.


Tartalma: állategészségügyi igazolás, irányítási intézkedés, tulajdonos neve, tartás
helye, állat faja, fajtája, az állat jegyei és jelei, tulajdon-átruházást.
Fajtái:





Kiállításának esetei:






belföldi egyedi marhalevél – az állatról egyedenként állítanak ki.
Belföldi közös marhalevél – több állatról, állatcsoportól állítanak ki.
Külföldi marhalevél – más országban állítanak ki.
Lóútlevél-marhalevél: ENAR szerint megjelöl lovakról az arra jogosult állít ki, melyen a
forgalomképesség igazolása is megtörténik.
Ló, szamár, öszvér egyedére.
Zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl
vaddisznó, dámvad, őz stb.).
Külföldi marhalevéllel behozott, továbbtartásra vagy tenyésztésre szánt állatok.
Közös marhalevélen jelzett állatokból azokra, amelyek értékesítése egyedenként vagy
kisebb csoportokban történik.
A marhalevél kiváltása előtt az állatokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelően
tartósan meg kell jelölni.
A marhalevelet a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerinti illetékes települési
(kerületi) önkormányzat jegyzője állítja ki díjfizetés ellenében.
AGRÁRIGAZGATÁS

Állatok jelölése, nyilvántartása:
 ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer)





Ló, szarvasmarha, sertés és juh esetén a jogszabályban meghatározott nyilvántartási
igazoló lapot (lóútlevél, marhalevél-igazolólap, szarvasmarha-útlevél, sertés
szállítólevél) kell az állatok eredetének igazolására használni.
A BSE és más állatbetegségek megjelenése tette szükségessé a rendszer kiépítését.
Minden fenti állatot egyedileg meg kell jelölni, pl. ló, csikóbélyegzés: forró vassal,
fagyasztással, tetoválással; szarvasmarha, juh, sertés: megfelelő krotáliával,
füljelzővel; sertés: jelölőkalapáccsal. Adataikat egy központi adatbázisban kell
nyilvántartani.
Az ENAR a következő információs rendszereket fogja át: TIR, Szarvasmarha ENAR,
Juh/Kecske ENAR, Sertés ENAR, BIR
Állatforgalmazás és szállítás szabályozása:





Az egységes belső piacon az ellenőrzés két lépcsős: az állat származási helyén az
ellenőrzés teljes, míg az állatok rendeltetési helyén szúrópróbaszerű.
Az élőállat-szállítmányokhoz állategészségügyi bizonyítványt és útvonaltervet kell
mellékelni.
Az állategészségügyi szempontból kiemelt állatszállítmányok figyelemmel
kísérhetősége, ill. hatékony ellenőrzése céljából az EU létrehozott egy számítógépes
monitoring rendszert az ANIMO-t.
A származási hely szerinti állategészségügyi hatóság köteles a rendeltetési hely
szerinti állategészségügyi hatóságot minden ellenőrzésre kötelezett szállítmányról
tájékoztatni (ANIMO üzenetet küldeni).
Az ellenőrzésre kötelezett importszállítmányok csak az unió által jóváhagyott
állategészségügyi határátkelőhelyeken léphetik át a Közösség határát.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
Szőlőtermelés és borászat
AGRÁRIGAZGATÁS


Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a területeket, ahol szőlőt lehet
telepíteni. Az érintett területekről termőhelyi katasztert vezetnek.
Termőhelyi kataszter:





Ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt területek (ökotópok).
Külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon történt a lehatárolás.
Az egyes területeket azonosító kódszámmal és osztályjelöléssel látták el.
A termőhelyi katasztert a NÉBIH vezeti.
Eljárás:







A települési önkormányzat köteles bejelenteni a termőhelyi katasztert vezető szervnek, ha a
termőhelyi kataszterben szereplő területet beépítésre szánt területként jelöl meg.
A szőlő termőhelyi kataszter osztályozása szerint lehet





A szőlő termőhelyi kataszterének módosítását az illetékes hegyközség hegybírája kezdeményezheti a NÉBIHnél. A kérelmet tehát az illetékes hegybírónak kell benyújtani.
A kérelmezőnek előtte be kell szereznie a Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét
szakvéleményét.
A NÉBIH értesíti az érintett helyi önkormányzatot is, hogy az adott termőhelyi kataszter módosítását
véleményezze.
A kérelemről az NÉBIH határozattal dönt.
A NÉBIH határozatát megküldi az illetékes hegyközségnek, jegyzőnek, FÖMI-nek és az CE SZBKI-nak.
I. osztályú, szőlőtermesztésre kiváló adottságú,
II. osztályú, 1. szőlőtermesztésre kedvező adottságú,
II. osztályú, 2. szőlőtermesztésre alkalmas terület.
Az érintett kataszteri területeken erdő, nádas, halastó, gyümölcsös művelési ágra történő változás
ill. művelés alól kivonás esete csak az illetékes hegyközség engedélyével lehetséges. >0.5 ha- nál
nagyobb terület esetén erdőnél 10 m, gyümölcsösnél 5 m védősávot kell kialakítani.
Ha a művelési ág változás (erdő, halastó vagy nádas létrehozása) a hegyközség jóváhagyása
nélkül történt meg, akkor a hegyközség kérvényezheti az arra jogosult szervnél az eredeti állapot
helyreállításának elrendelését.
AGRÁRIGAZGATÁS


Eredet- és minőségvédelmi okokból korlátozni kell azokat a
területeket, ahol szőlőt lehet telepíteni. Az érintett területekről
részletes ültetvénykatasztert is vezetnek.
Ültetvény kataszter:








Tartalmazza az ültetvény azonosító adatait (település, területnagyság,
hrsz),
az ültetvény használójának (tulajdonosának) adatait,
a támogatási szerv által adott regisztrációs számot, ill.
az ültetvény jellemzőit: jelleg, telepítési jellemzők, fekvés, kitettség,
támaszrendszer, művelésmód, termőképesség, sor- és tőtávolság stb.
A borszőlő ültetvénykatasztert az illetékes hegybíró vezeti. Az esetleges
változásokat az adott borpiaci év végéig a termelők a hegybírónak
jelentik be.
A VINGIS rendszer évenkénti frissítése a FÖMI feladata, melyet a
hegybírók által minden év szeptember 30-ig átadott adatok alapján
frissítenek.
A kivágás és telepítés ellenőrzése az NÉBIH feladata, melyet ellenőrzési
jegyzőkönyvben rögzít.
A FÖMI a változásokat bedolgozza a VINGIS adatbázisba. A frissített
VINGIS adatokat minden év október 31-ig, ill. november 15-ig megküldi
az MVH-nak, ill. az illetékes hegybírónak.
AGRÁRIGAZGATÁS

Telepítés, kivágás:

Fogalmak:



Házikerti szőlő: az a borszőlőterület, mely az 1000 m2-t nem haladja meg.
Árutermő szőlő: 1000 m2-nél nagyobb területű borszőlőültetvény.
Bejelentési kötelezettség az illetékes hegyközség részére:









1000 m2-nél nagyobb területen művel szőlőt, vagy
területnagyságtól függetlenül termését, ill. készített borát, mustját értékesíti.
Borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, melyet borkészítés céljára osztályba soroltak.
Csemegeszőlő fajta: olyan szőlőfajta, melynek termését rendszerint étkezésre
használják.
Törzsszőlő: olyan szőlőfajta, melyet vegetatív szaporítóanyag, ill. oltványkészítés
céljából termesztenek. A növénytermesztési hatóság által elismert borszőlő.
Kísérleti szőlő: az osztályba sorolást megalapozó vizsgálat vagy a szőlőtermesztés
fejlesztése céljából telepített borszőlőültetvény.
Szőlőfajták osztályba sorolása: a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat termesztési
hasznosságuk alapján osztályba sorolják: engedélyezett, ideiglenesen
engedélyezett szőlőfajták. Osztályba sorolni csak a Vitis vinifera faj és a Vitis
nemzetséghez tartozó fajok keresztezésével létrejött fajtákat lehet.
Direkt termő fajtákat osztályba sorolni, borukat forgalmazni nem szabad: Noah,
Othello, Isabella, Jacquez, Clinton, Herbemont, Delawere, Elvira, Zamfira.
A termőre fordulás ideje a negyedik, kedvezőtlen időjárási körülmények esetén az
ötödik vegetációs időszak vége.
AGRÁRIGAZGATÁS











Telepítésre bármelyik, engedélyezett, osztályba sorolt borszőlőfajta szaporítóanyaga
felhasználható, amely a Nemzeti vagy Közösségi Fajtajegyzékben szerepel vagy egyedi
engedéllyel rendelkezik.
Telepíteni csak a Szőlőfajta Használati Bizottság (SZHB) által osztályba sorolt, államilag
elismert fajtákat lehet.
A listát a Minisztérium rendeletben bocsátja ki, melyből aztán a hegyközségi tanácsok
dönthetik el, hogy melyik borvidéken, melyik szőlőfajtát részesítik előnyben.
A borkészítésre alkalmas fajták engedélyezett vagy ideiglenesen engedélyezett osztályba
sorolhatók. Az ideiglenesen engedélyezett borszőlőfajtaként kell osztályba sorolni azt a
borszőlőfajtát, amely már nem telepíthető.
A telepítést és a kivágást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH)
engedélyezheti. A kérelmet az illetékes hegybíróhoz kell benyújtani, aki azt az MVH felé
továbbítja. Az elvégzett tevékenységgel érintett területet az NÉBIH ellenőrzi. Az engedély
maximum 3 évre szólhat.
Határozatát az MVH megküldi az érdekelt hegybírónak, növénytermesztési hatóságnak
(NÉBIH), FÖMI-nek, valamint az ingatlanügyi hatóságnak (körzeti földhivatalok).
A Magyarországon engedéllyel kivágott szőlőültetvényekre vonatkozóan újratelepítési jog áll
fenn, mely átruházható vagyoni értékű jog. 2004. május 1. és 2008. július 31. között engedéllyel
végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog a kivágást követő nyolcadik borpiaci év
végéig; a 2008. augusztus 1. után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján keletkezett jog
2015. december 31-ig hatályos, és használható fel. (Borpiaci év: augusztus 1-től – július 31-ig
tart.) Ha a jogosult ezen jogával nem él, akkor a kivágott területnagyság országos telepítési
jogtartalék részévé válik.
A telepítési jogtartalék országos nyilvántartása az MVH Piaci Támogatások és
Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága feladata.
A jogtartalék részét képező újratelepítési jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat az MVH
gyakorolja.
A jogtartalékba helyezett, 1996. május 1. és 2004. április 30. közötti időszakban keletkezett
újratelepítési jogok a kivágás borpiaci évét követő tizenharmadik borpiaci év végéig ítélhetők
oda az igénylők részére a jogtartalékból, és használhatók fel borszőlő ültetvény telepítésére.
Amely jogok odaítélésére és felhasználására nem került sor, azokat az újratelepítési jogokat az
MVH a jogtartalékból törli. A 2004. május 1. és 2008. július 31. közötti időszakban keletkezett
újratelepítési jogok azon borpiaci évtől számított ötödik borpiaci év végéig ítélhetők oda a
jogtartalékból, illetve használhatók fel, amelynek során azt a jogtartalékba helyezték.
A telepítési tilalom megszegésével, 2004. április 30-a után telepített szőlőültetvényt ki kell
vágni, illetve az ültetvényen keletkezett termést lepárlás céljára kell leadni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Szőlő és borászati szabályozás: művelési kötelezettség.






A borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően
művelni.
Ha az ültetvény használója az ültetvényét 1 éven keresztül nem műveli, a hegybíró
felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére.
Ha az ültetvény használója az ültetvényét 2 éven keresztül nem műveli, a hegybíró
felszólítja az ültetvény használóját, hogy 60 napon belül gondoskodjon az
ültetvény műveléséről . Az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról készült
megállapodást a hegybírónak be kell mutatni.
Kényszerhasznosítás: ha az ültetvény használója 60 napon belül nem gondoskodik
az ültetvény műveléssel történő hasznosításáról, a hegybíró az ültetvényt
művelésre meghirdeti. Az ültetvény műveléssel történő hasznosítási szándékot a
hegybírónak kell bejelenteni, aki erről a használót 5 napon belül értesíti. Az
ültetvény használójának az értesítéstől számított 30 napon belül meg kell kötni a
megállapodást. A műveléssel történő hasznosításáról készült megállapodást a
hegybírónak be kell mutatni.
A műveléssel történő hasznosításáról a megállapodást legalább öt borpiaci év
időtartamra kell megkötni.
Ha az ültetvény használója az ültetvényét 3 éven keresztül nem műveli, és a fenti
intézkedések eredménytelenül zárultak, a hegybíró elrendelheti az ültetvény
kivágását az alábbi esetekben:




az ültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre;
a műveletlen ültetvény más ültetvény megközelítését akadályozza.
Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a
hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja.
A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Szőlő és borászati szabályozás:





Borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási
területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal,
jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és
bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű
borászati termékek származnak.
Gazdasági akta: a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez
szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges
kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás
tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1.
pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy
jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott
nyilvántartás, melyet a hegybíró vezet.
Az értékesítési, ill. tovább-feldolgozási céllal tartott borászati termékeket a
pincekönyvbe be kell jegyezni.
A tájborok földrajzi eredet megjelölésére szolgáló földrajzi egységek listája a
következő: 1. Felső-Magyarországi, 2. Alföldi, 3. Dél-Dunántúli, 4. ÉszakDunántúli, 5. Balatoni, 6. Dunai, 7. Tisza-völgyi, 8. Duna-Tisza közi, 9. Délalföldi, 10. Zempléni, 11. Nyugat-Dunántúli, 12. Tisza melléki, 13. Duna
melléki, 14. Duna menti.
Magyarország borvidékeit a következő dián lévő térkép szemlélteti.
Agrárjog
AGRÁRIGAZGATÁS

Szőlő és borászati szabályozás:






Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül
borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki
borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés
céljából vásárol, köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről,
tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről
nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek.
A hegybíró az adatszolgáltatóról gazdasági aktát vezet. A gazdasági akta tartalmazza az
adatszolgáltató nevét, lakcímét, illetve székhelyét, adószámát, adóazonosító jelét,
hegyközségi nyilvántartási számát, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv által adott regisztrációs számát.
Az érintett személy a gazdasági aktában szereplő adataiban történő változást minden
borpiaci év végéig köteles a hegybírónak bejelenteni.
A hegybíró a gazdasági aktából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
számára a VINGIS-ben való rögzítés céljából a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat
továbbítja.
A gazdasági akta adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból adatok a Központi
Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból
átadhatóak.
Az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatás során meg kell adnia a nevét és hegyközségi
nyilvántartási számát. A nem hegyközségi településeken végzett tevékenységek esetén
az adatszolgáltatási kötelezettséget, a törvény felhatalmazása alapján kiadott
rendeletben meghatározott hegyközség részére kell teljesíteni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Borászati szabályozás:



Cél: minőségi borok előállítása,
Technológiai, termőhelyi szabályozások betartása, betartatása.
Szín, tisztaság, íz, zamat, ill. termőhelyi lehatárolás alapján a következő bortípusokat
különböztethetjük meg:






Földrajzi jelzéssel rendelkező bor: meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 120 hl/ha seprős újbor
hozamú szőlőültetvény terméséből készítik. Természetes alkoholtartalma nem kisebb 8
térfogatszázaléknál (% vol).
Tájbor: földrajzi jelzéssel ellátott bor, mely teljes egészében az adott földrajzi egység szőlőterméséből
származik.
Oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel rendelkező bor: meghatározott termőhelyen fekvő, legfeljebb 100
hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik. Természetes alkoholtartalma nem kisebb 9
térfogatszázaléknál (% vol), összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3.5 g/l.
A védett eredetű bor kifejezéssel bor az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel egyenértékű kifejezésként a
vonatkozó termékleírás szerint jelölhető.
A minőségi bor kifejezéssel a 2012. augusztus 1-je utáni szüretből származó bor nem jelölhető.
Az alább felsorolt borok csak oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező
bortípusok lehetnek (+ tokaji borkülönlegességek, főbor, szekszárdi és egri bikavér).







Késői szüretelésű bor: a borvidék általános szüretelése után érett szőlőből szüreteltek, mustja legalább 19 MM°.
Válogatott szüretelésű bor: érett, túlérett egészséges bogyókból állítják elő, mustja legalább 19 MM° cukrot tartalmaz.
Töppedt szőlőből készült bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, részben töppedt
szőlőbogyókból állítják elő, mustja legalább 20 MM° cukrot tartalmaz.
Jégbor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely túlérett, megfagyott szőlőbogyókból préselnek,
mustja legalább 25 MM° cukrot tartalmaz.
Főbor: legfeljebb 7 t/ha, ill. 50 hl/ha must hozamú ültetvényről származó, túlérett, töppedt, aszúsodott termésből
préselnek. Must min. 23 MM° cukrot tartalmaz, legalább 11,5 v/v% alkoholtartalmú bor, melyet forgalomba hozatal
előtt legalább 2 évig érleltek.
Muzeális bor: meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, melyet legalább 5 évig palackban érleltek.
A kései szüretelésű bor, a válogatott szüretelésű bor, a töppedt borszőlőből készült bor, a
jégbor és a muzeális bor oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel
rendelkező bortípus lehet.
AGRÁRIGAZGATÁS

Borászati szabályozás:









Nem borszőlő alapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a
helyiségben nem tárolható.
Borpárlatot vagy boralkoholt csak borászati termékből lehet előállítani.
Szőlőt és egyéb borászati terméket forgalomba hozni csak származási
bizonyítvánnyal lehet.
Borászati terméket csak származási bizonyítvánnyal rendelkező szőlőből és borból
lehet előállítani.
Szőlőalapú üdítőitalokat csak származási bizonyítvánnyal rendelkező
szőlőmustból vagy szőlőmust-sűrítményből lehet előállítani.
A borszőlő származási bizonyítványát az illetékes hegybíró adja ki.
Árutermelési céllal borászati terméket előállítani csak hegyközség által regisztrált,
ill. borászati hatóság által engedélyezett pincészetben lehet.
Borászati terméket – friss borszőlő, töppedt borszőlő, aszúsodott borszőlő, zúzott
friss borszőlő, szőlőmust kivételével – közfogyasztásra forgalomba hozni vagy
továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben
lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy meghatározott feltételeknek
megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek
alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai
Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező
szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó
szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.
A borászati hatóság a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján
megfelelőnek minősített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki.
AGRÁRIGAZGATÁS





Külkereskedelmi forgalomba (EGK-n kívüli ország) hozatal esetén a forgalomba hozatali
engedéllyel nem rendelkező terméket kiszállítani a borászati hatóság tételes minősítése
alapján, kizárólag a borászati hatóság által kiadott szállítmányonkénti minőségi
tanúsítvánnyal szabad.
A forgalomba hozatali engedélyt vagy a minőségi tanúsítványt a vámhatóságnak át kell
adni. Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 9 literes minta, ami kereskedelmi
forgalomba nem kerül.
Egri bikavér bort, szekszárdi bikavér bort, valamint tokaji borkülönlegességet
közfogyasztás céljára kizárólag üvegpalackban szabad forgalomba hozni.
A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az adott termőhelyen belül a termelő által,
saját pincéjében, helyben fogyasztásra kerülő, saját termelésű boraira.
A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások:






A Tokaji borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sulyom-hegy és a tokaji
Kopasz-hegy által lehatárolt területen helyezkedik el.
A borvidékre különleges klimatikus viszony és vulkanikus talajadottságok jellemzőek, melyek
alapját jelentik a különleges minőségű bornak.
Itt található a pincékben a botrytises cinerea penészgomba, mely társulva a mikroklímával
speciális ízt és zamatot kölcsönöz az itt készített bornak.
A Tokaji borvidékről szőlőt, mustot, bort kiszállítani csak az illetékes hegyközségi tanácshoz
történő bejelentés, ill. engedélyezés után lehet.
A más területről származó mustot és bort elkülönített helységben kell tárolni. A tárolóedényt
olyan jelzéssel kell ellátni, mely egyértelműen jelöli a bor „idegen” származását.
A Tokaji borvidéket a következő kép szemlélteti.
AGRÁRIGAZGATÁS

AGRÁRIGAZGATÁS
A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások:

A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet-megjelöléssel rendelkező borok:
 Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek:
Tokaji máslás: a szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy azonos évjáratú
borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési
illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább
egy évig fahordóban érlelték.
Tokaji fordítás: a kipréselt aszútésztára felöntött meghatározott termőhelyről származó
mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült, a forgalomba hozatal
előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség,
amely jellegzetes érlelési illattal és zamattal rendelkezik.
Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
rothadt, tőkén aszúsodott szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök
feldolgozásával előállított, legalább 21,0 tömegszázaléknyi (MM°) természetes eredetű cukrot
tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba
hozatal előtt legalább két évig, ebből legalább egy évig fahordóban érlelnek.
Tokaji aszú: az a 3-6 puttonyos, a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására
nemesen rothadt, tőkén aszúsodott, szüretkor külön szedett szőlőbogyók feldolgozott
anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy
ilyen minőségű azonos évjáratú borral áztatott, szeszes erjedés útján nyert tokaji
borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban meghatározott puttonyszámtól függő
mennyiségű cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz, és amelyet a forgalomba
hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek.
Tokaji aszúeszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára
öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott,
szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező
aszúbor, amely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és amelyet a
forgalomba hozatal előtt legalább három évig, ebből legalább két évig fahordóban érlelnek.
Tokaji eszencia: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül
kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely
literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes
vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal
rendelkezik.
Aszúminőség puttonyszám
szerint
Aszúszem mennyisége
(kg)
Áztatáshoz használt must
vagy bor mennyisége (l)
3 puttonyos aszú
60
100
4 puttonyos aszú
80
100
5 puttonyos aszú
100
100
6 puttonyos aszú
120
100
120 fölött
100
Aszúeszencia

A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges előírások:





A tokaji borkülönlegességeket csak meghatározott
palackban szabad forgalomba hozni.
A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos olyan mustot és
bort forgalomba hozni, melyet más termőhelyről származó
musttal vagy borral házasítottak.
A Tokaji borvidéken termett szőlőből származó törkölyös
mustra, borseprőre, vagy törkölyre más borvidékről
származó mustot vagy bort ráönteni nem szabad.
A tokaji borvidéken ízesített italokat készíteni tilos.
A tokaji borokat poharanként csak palackból szabad
kimérni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik a saját
pincében történő értékesítésre.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
A halászat és horgászat szabályozása

AGRÁRIGAZGATÁS
Fogalmak:

Halastó: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott mesterséges vízterület,
amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és
lecsapoló csatornákat.
○
○
○
○






A töltésbe és a töltéslábtól számított 10 m távolságon belül – hullámvédelmi célt szolgáló őshonos fa- és cserjefajok
kivételével – nem szabad fát vagy bokrot ültetni.
Bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és föld alatti
bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín
alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
Holtág: a folyó azon mederrésze, amelyet a folyó természetes úton, irányának megváltoztatásával
elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
Víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény.
A halászati jog – mint vagyonértékű jog – a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek
összessége, a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része.
Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg.
Önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat illetően a jog az önkormányzatot illeti meg.
A halászati jog haszonbérbe adható.
Önálló halászati jog: ha a halászati vízterületet egy személy tulajdonolja, akkor az arra vonatkozó halászati
jogot önállóan gyakorolhatja.
Társult halászati jog: ha a halászati vízterületet több személy tulajdonolja, akkor a halászati jogot közösen
gyakorolhatják.



Társult halászati jog esetén a tulajdonosok döntenek a képviselet formájáról és a képviselő személyéről, valamint
a halászati jog gyakorlásának módjáról.
A tulajdonosok tulajdoni hányaduk mértékének megfelelően rendelkeznek szavazati joggal, és ilyen arányban viselik a
halászati jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő terheket és részesednek annak hasznaiból.
AGRÁRIGAZGATÁS

Fogalmak:




Ha a halászati vízterület többségi vagy egyedüli tulajdonosa a Magyar Állam, akkor a halászati
jogot nyilvánosan meghirdetett pályázat útján adják haszonbérbe. A haszonbérleti díj a
tulajdoni hányaduknak megfelelően illeti meg a tulajdonosokat.
A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, míg haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt kell
tekinteni.
A halászati jog gyakorlásának minősül az az eset is, ha a jogosult a hal és élőhelyének
védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.
A hal tulajdonjoga:
A folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak az állam tulajdonában vannak. A halászati
jog gyakorlója által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát – ha törvény másként
nem rendelkezik – a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg.
 A jogosulatlan személy által kifogott hal a halászati jog gyakorlására jogosult személyt illeti
meg.
 Az elhullott hal a lelés helyével érintett halászati vízterület jogosultjának tulajdonába kerül.
A halászati jog által érintett ingatlanokra vonatkozó megkötések:





A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, ill. lehetővé tenni, hogy az
ingatlanon keresztül a halászati jog jogosultja – ha ez másképp nem lehetséges – a vízhez a Ptk-ban szereplő
korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt elhelyezzen, ill.
használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, ill. a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog).
A vízparti ingatlanra kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, ill. lehetővé tenni a halivadéknak a
halászati vízterületre történő visszajuttatását.
Az esetleges károkozás esetén az ingatlan tulajdonosát, használóját a halászati jog gyakorlásából eredő károkért
kártalanítás illeti meg.
AGRÁRIGAZGATÁS

Halgazdálkodás:





Halászati tevékenység a halászati hatóság által kiadott érvényes
halászati vagy horgászati igazolvánnyal (állami halászjegy, állami
horgászjegy) folytatható.
Az adott halászati vízterületen, halastavon a halászati
tevékenység gyakorlásához a jogosult területi engedélye is
szükséges.
A halászati tevékenységet végző személy az arra illetékes
személynek (természetvédelmi őr, rendőrhatósági személy, halőr)
a fent említett engedélyeket köteles felhívásra bemutatni (állami
halászjegy / állami horgászjegy + területi engedély).
Az állami halászjegyet és állami horgászjegyet a halászati hatóság
állítja ki egy évre, díjfizetés (1000 Ft/év) ellenében.
Az állami halászjegy és horgászjegy kiadásának egyik fontos
kritériuma, hogy a kérvényező személy halászvizsgával, ill.
horgászvizsgával rendelkezzen.
AGRÁRIGAZGATÁS

Halgazdálkodás:

Tiltott halfogási eszközök és módok:







váltóáramú, ill. egyenáramú elektromos eszköz használata, (kivételeket a Hhtv. külön
felsorolja)
mérgező gáz, vagy kábító hatású anyag,
robbanóanyag, szúrószerszám,
búvárszigony alkalmazása,
gereblyéző, ill. hurokvető halászati módszer alkalmazása.
Tilos folyóvízben olyan halfogó-eszköz, halászati mód alkalmazása, mely a folyó
medrének felénél többet keresztirányban elzár.
A halgazdálkodás tervszerűsége:





A halászati jog gyakorlója köteles oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek
megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon (lehalászás,
állománypótlás, vízutánpótlás, oxigéndúsítás stb.).
A halászati jog jogosultja köteles a vízterületre vonatkozóan elkészíteni az öt évre
szóló halgazdálkodási tervet.
A halgazdálkodási terv részletes tartalmát a Hhtv. részletesen felsorolja.
A tervet a halászati hatóság hagyja jóvá.
Országos Halászati Adattár: a halállomány és élőhelyének védelme érdekében a
halászatért, halgazdálkodásért felelős miniszter tartja fenn és működteti.

Az Adattár csak részben nyilvános. Az Adattár



a jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más vízterületre vonatkozó halászati
jog jogosultja, vagy
a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója, valamint
a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok számára – az őt érintő adatok
tekintetében – nyilvános.
AGRÁRIGAZGATÁS

A hal és élőhelyének védelme:

A jogosult köteles








a hal élőhelyét, állományát, életközösségét védeni,
a halállomány megbetegedését megelőzni,
az elhullott haltetemeket összegyűjteni, és megsemmisíteni,
a halpusztulás tényét a halászati hatóságnak jelenteni.
A halászati jog gyakorlója a vadászati hatóságnál kérelmezheti a
halállományt, ill. annak táplálékforrását veszélyeztető vadászható vad
gyérítését.
A természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása tilos.
A hal és élőhelyének védelme érdekében a miniszter rendeletben
halászati tilalmi időt, ill. halászati méretkorlátozást, mennyiségi
korlátozást írhat elő.
Kíméleti terület:



a halászati hatóság a hal szaporodása, telelése, a halivadék nevelése érdekében
a halászati vízterület egészét vagy egy részét kíméleti területté nyilváníthatja.
A kíméleti területen ekkor tilos a horgászat, vadászat, halászat, vízi sport,
fürdőzés, csónakázás, mindazon tevékenység, mely a hal fejlődését és
szaporodását veszélyezteti, zavarja.
A területet felismerhető módon meg kell jelölni, az arról szóló határozatot
sajtóban közzé is kell tenni.
AGRÁRIGAZGATÁS
A vadászat, vadgazdálkodás
törvényi szabályozása
A vadászok
A Velencei-tó akkoriban bizony még valóságos "vadvíz" volt. Az 1894. esztendőben nyolc
hajtásban esett 3587 szárcsa, 447 nagy és 1378 kis bujár, 55 réce, és 9 darab egyéb vizi vad,
összesen 5473 darab. A fő vadászatot tavasszal szokták tartani.
"Agárddal szemközt dél-észak irányban összefüggő vonalat alkotnak a vadászok és a hajtók. A
nagy vadászat az valóban nagy szabású volt. A jó vadászathoz nem csak tíz-tizenkét jó puskás,
hanem háromszor annyi ügyes ladik és szakértő ladikos, úgynevezett csáklyafás is kellett. Ott
hasalt hát egymás mellett a zöldesszürke csónaksor, csak a májszínű rítt ki közülük." (Széchenyi
Zsigmond)
A 3-4 méter hosszú csónaknak közepén van a vadász ülőhelye, háttámasszal ellátva. A csónak
végén állva dolgozik a halász, aki 5-6 méter hosszú csáklyával tolja a csónakot. Ott várakozott a
sok hajtó és " puskáshurcoló" ladikos, kinek nagy része az öreg, környékszerte híres "tóbíró",
Sarvajc Péter atyafisága közül került ki. - Jó pénz, tiszta pénz volt ez régen. - No ez az öreg
nagybajuszú halász-madarász tójáró Széchenyi Zsigmondnak, a híres vadásznak a kedves embere
volt.
A "stráf" a velencei partok felé néz és indul. Az öreg Sarvajc Péternek a száját dicsérő szó csak
vajmi ritkán hagyta el, - írja egy helyütt a nagy vadász. Viszont egy-egy kivételesen "parádés"
lövést legfeljebb így méltatott: - No, ez olyan magasrul ballagott lefelé, azt hittem, sose üti meg a
vizet. Vagy: - No, ezt úgy dügre lűtte, még a levegőbe megpállott!
A nagy vadászatok elmúltak, és a nagy vadászok már nem erre járnak!
AGRÁRIGAZGATÁS

Bevezetés




A vadászat az egyik legrégebbi foglalkozás az emberiség történetében.
A vadászat feladatai, jelentősége: élelmezés, rekreáció, sport; biológiai, kulturális,
esztétikai, gazdasági érték; diplomáciai kapcsolatok stb.
A szabályozás alapja: 1996. évi LV. törvény és annak végrehajtási rendelete.
A törvény alkalmazásában a vadászható fajok a következők:

Nagyvadfajok:





Apróvadfajok:




Mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly,
Vetési lúd, nagylilik, tőkés réce,
Szárcsa, erdei szalonka stb.
Egyéb apróvadfajok:




Őz,
Muflon, vaddisznó,
Szikaszarvas, Dybowski szika,
Gímszarvas, dámszarvas.
Házi görény, nyest,
Borz, róka, mosómedve,
Dolmányos varjú, szarka stb.
Alapfogalmak

Vadászati jog: a vad, valamint élőhelyének védelmével és a vadgazdálkodással
kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által
történő elejtésére, elfogására, a hullott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad
tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására
való kötelezettségek és jogosultságok összessége.
AGRÁRIGAZGATÁS
AGRÁRIGAZGATÁS

Alapfogalmak


Vadászati jog: a vadászati jog (vagyonértékű jog) a
földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a
vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.
Ha a vízterület is része a vadászterületnek, akkor a
vadászati jog a meder tulajdonosát illeti meg. A vadászati
jog két formáját különböztethetjük meg:





Önálló vadászati jog: ha az egész vadászterület egy személy
tulajdonában van, ideértve az Államot is.
Társult vadászati jog: vadászatra jogosultnak a vadászterület
tulajdonosainak közösségét (communio) kell tekinteni.
A vadászati jog haszonbérbe adása esetén vadászatra
jogosultnak a haszonbérlőt kell tekinteni.
A vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba
veszi.
A jogosult az őt megillető vadászati jogot az a törvényben
foglaltak alapján köteles gyakorolni vagy hasznosítani.
AGRÁRIGAZGATÁS

Alapfogalmak


Vadászterület: a vadászati jog gyakorlása a vadászterületen történik. Vadászterületnek
minősül az a földterület, ill. vízfelület, amelynek kiterjedése min. 3000 ha, és a szemközti
határvonalainak távolsága legalább 3000 méter, továbbá ahol a vad a szükséges
táplálékot megtalálja, természetes szaporodási feltételei és mozgásigénye, búvóhelye,
nyugalma biztosított.
A vadászterület kialakításánál figyelmen kívül kell hagyni:








a település belterületét,
a lakóingatlant tartalmazó bekerített külterületi ingatlant,
tanyát, majort, temetőt, egyéb nem mező-, erdő-, vagy vadgazdálkodásra szolgáló
bekerített területet,
repülőteret, vasutat, közutat, ill.
zártkerteket.
A vadászterület szemközti határvonalainak távolsága akkor minősül 3000 méter alattinak, ha térképen
– domborzattól függetlenül – mérve a szemközti vonalak távolsága több mint 1000 méter hosszan
nem éri el a 3000 méter távolságot.
A vadászterület határa önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú
nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határvonal lehet.
A vad tulajdonjoga:




A vad az állam tulajdonában van.
A vadászterületen elejtett, elfogott vad, a hullatott agancs, a szárnyasvad tojása, az
elhullott vad teteme a jogosultat illeti meg.
A vadászterületen kívül elhullott vad teteme, hullatott agancsa annak a jogosultnak a
tulajdonába került, ahonnan a vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a
legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni.
A gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon és őz esetében elejtésnek az első halálos
lövés leadását kell tekinteni. Többi vadfaj esetén elejtésnek a vad helyben-maradását
eredményező lövést kell tekinteni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Vadászati jog gyakorlása:

Önálló és társult vadászati jog esetében a vadászati jog gyakorlásának
minősül:








a vadászati jog haszonbérbe adása,
a bérvadászat,
a vendégvadászat, ill.
ha a jogosult saját maga vadászik.
A Magyar Állam önálló vadászati jogát nyilvános pályázat útján haszonbérbe
adással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja.
Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában
számított szótöbbséggel határoznak a vadászati jog gyakorlásáról, annak
hasznosításával járó terheiről, ill. hasznairól. Azon földtulajdonosok, akik 30
ha-nál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, 30 ha-ként 1 közös képviselőt
bízhatnak meg érdekeik képviseletével. Ha egy ingatlannak több tulajdonosa
van, akkor a képviselő személyéről tulajdoni hányaduk arányában
szótöbbséggel határoznak.
A földtulajdonosok vadászati közössége a vadászati jog gyakorlásával,
hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető.
Azon tulajdonosok nevében, akik 30 ha-nál kisebb földtulajdonjoggal
rendelkeznek, ill. a földtulajdonosok gyűlésén nem jelentek meg, nem
képviseltették magukat, az önkormányzat jegyzője jár el.
AGRÁRIGAZGATÁS

A vadászati jog haszonbérlete:
 A Ptk. mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel együtt.
 A vadászati jog haszonbérlője lehet








vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület – vadásztársaság,
vadásztársaságok érdekképviseleti szerve,
mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági
társaság, szövetkezet, továbbá erdőbirtokossági társulat feltéve ha a
terület legalább 25%-át mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ill.
természetvédelemmel kapcsolatos tevékenység céljára használja.
Egy haszonbérlő fő szabály szerint egy vadászterület
haszonbérleti jogára tarthat csak igényt.
A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt
a Vtv. alapján előhaszonbérleti jog illeti meg.
A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának
összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell
megállapítani.
A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a
vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára
kell megkötni.
A kötendő haszonbérleti szerződés kötelező tartalmi elemeit a Vtv.
részletesen meghatározza.
AGRÁRIGAZGATÁS

Vadaskert:
 A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon,
valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére
– kerítéssel bekerített – része.


Vadaskertbe csak szabad vadászterületről befogott, illetve másik
vadaskertből származó vad helyezhető ki.
Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból
arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.

A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése




Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével
szabad.
A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő
földterületen vad élelmiszer előállítása céljából történő tartására
szolgáló létesítmény.


vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
más nagyvadfajok esetében 500 ha.
Vadfarmon vadászni tilos.
A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet.
AGRÁRIGAZGATÁS

A vadászati jog kényszerhasznosítása:

Ha a földtulajdonos, ill. vadászatra jogosult az önálló vagy társult vadászati
jog gyakorlását vagy hasznosítását a vadászati hatóság felhívása ellenére sem
kezdi meg, kötelezettségeit az élőhely védelmére vonatkozóan nem teljesíti, és
ezzel a vadlétszámot, a nem vadászható más állatfajokat, a természetvédelmi
oltalom alatt álló élő szervezeteket veszélyezteti, a vadászati hatóság – az
érintett tulajdonos költségére – az élőhely és vad védelme és a vadkárok
megelőzése érdekében










megállapítja a vadászterület határát,
nyilvános pályázat útján kiválasztott haszonbérlővel a tulajdonos, vagy
tulajdonosi közösség meghatározott határidőn belül kössön szerződést,
a határidő lejárta után a vadászati hatóság a tulajdonos(ok) törvényes
képviselőjeként megköti a szerződést,
elkészíti a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét,
éves vadgazdálkodási tervét,
gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási feladatok elvégzéséről,
hatósági vadászatot rendel el, ill.
vadászati tilalmat rendel el.
A vadászati hatóság mindaddig gyakorolja a törvényes képviseletből adódó
jogait, míg a tulajdonos(ok) kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.
A vadászati jog kényszerhasznosítása során az eljáró hatóságnak biztosítania
kell, hogy a vadállomány, valamint a vadkárral érintett vagyon védelme a
földtulajdonos rendelkezési jogát csak az intézkedés mértékével arányosan
korlátozza.
AGRÁRIGAZGATÁS

Vadgazdálkodás tervszerűsége és célja:




a vad és élőhelyének védelme, fennmaradása,
a mezőgazdasági, erdőgazdálkodói, természetvédelmi és vadgazdálkodói érdekek
összehangolása,
a vadászati jog szakszerű gyakorlása.
A vadgazdálkodás tervszerűségét a következő előírások biztosítják:

Körzeti vadgazdálkodási terv:



Hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv:





Az adott vadászterületre szóló vadászati jogot ennek függvényében lehet gyakorolni.
Általános esetben 10 évre szólóan készül el (-/+ 3 év).
Tartalmát a törvény részletesen ismerteti.
A tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.
Éves vadgazdálkodási terv:




10 évre szóló vadgazdálkodási előírás,
Tartalmát a Vtv. részletesen felsorolja.
A vadászatra jogosult minden tárgyév február hónapjának 15. napjáig köteles elkészíteni,
elkészíttetni.
A tervezés során figyelembe veendő irányelveket és a terv részletes tartalmi előírásait a Vtv.
ismerteti.
A tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá.
Országos Vadgazdálkodási Adattár:




A vadászatért és vadgazdálkodásért felelős miniszter működteti és tartja fenn.
A vad és élőhelyének védelmére szolgáló tervezés és ellenőrzés a felállított adattár alapján történik.
Az adattárból az arra jogosult földtulajdonosok igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatot
kaphatnak, mely közokiratnak minősül.
Az egyénileg be nem azonosítható adatok bárki számára nyilvánosak.
AGRÁRIGAZGATÁS

Vadgazdálkodás tervszerűsége és célja:
 A vadászatra jogosult a vadászterületen évente az éves
vadgazdálkodási tervben meghatározott fajú és darabszámú vadat
ejthet és foghat el.
 A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben rögzített
darabszámú, az elejtett vad megjelölésére alkalmas, sorszámmal
ellátott azonosítót bocsát a jogosult részére. Az azonosítójel
sorszámozott, egyszerhaszálatos zárású műanyag szalag.
 A vadász a vad (őz, muflon, gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó)
elejtése után köteles azt a fenti szalaggal a nagyvad hátsó lábán a
csánk fölött, horgasint (Achilles-ín) megjelölni.
 A jogosult személy fácán és nyúl elejtése esetén az elejtett
darabszámot köteles az egyéni lőjegyzékbe (ragadozó madárral
történt vadászat esetén zsákmányjegyzékbe) bejegyezni.
 A jogosult köteles a vadászat lefolyásának utólagos ellenőrzésére
alkalmas napló (a továbbiakban: vadászati napló) vezetéséről
gondoskodni.
 A jogosult a vadászat befejezését követően köteles az elejtett
vadról nyilvántartást vezetni (teríték-nyilvántartás).
AGRÁRIGAZGATÁS

Vadász az a személy lehet:






aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel,
vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, valamint
ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által
ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel.
Vadászjegyet kérelemre magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező 18
életévét betöltött személy kaphat (eredményes vadászvizsgát tett, nem áll
visszavonó határozat hatálya alatt, vadászati felelősségbiztosítással
rendelkezik). A vadászati jegy és lőjegyzék kiadásának (5 évre),
érvényesítésének éves díja 10 000 Ft. Kamara állítja ki, melyet a vadászeskü
előz meg. A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.
Vadászati engedélyt az a 18 életévét betöltött személy kaphat, aki
Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, rendelkezik a
törvényben felsorolt engedélyekkel és kötött vadászati felelősségbiztosítást.
Az engedélyt meghatározott vadászterületre a vadászati hatóság állítja ki
legfeljebb egy évre.
Tiltott vadászati módok:







a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
a számszeríj;
az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;
a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat
esetén a sörétes vadászlőfegyver;
a hurok, horog, madárlép, verem;
a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.
AGRÁRIGAZGATÁS

Vadkár:





Vadászati kár:




A jogosult köteles megtéríteni a vadászat során résztvevő személyek által a
mezőgazdasági terményekben, termesztett növénykultúrákban (vetéstől a betakarításig),
az erdőben, védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben és a
gyümölcsösben másnak okozott kárt.
A vad elpusztításával okozott kár:


A jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó és
muflon által a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban okozott kár 5%-ot meghaladó
részét.
Ugyanez a mérték vonatkozik a mezei nyúl, fácán által a szőlőben, gyümölcsösben,
szántóföldön, erdősítésben, valamint csemetekertben okozott károkra is.
A vadkár megtérítésére a vadászatra jogosult, akinek vadászterületén a károkozás
bekövetkezett, valamint akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
A jogosult a veszélyes üzemre (fokozott veszéllyel járó tevékenységekre) vonatkozó Ptk.beli szabályok alapján köteles megtéríteni a vad által az erdőgazdálkodáson és
mezőgazdaságon kívül másnak okozott károkat.
Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyítottan erre irányuló
kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből
eredő kárt megtéríteni.
A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év
február hónap utolsó napjáig tart.
A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az
egyes vadfajok vadászatának idejét (a továbbiakban: vadászati idény). A vadászati
idényt a miniszter rendeletben állapítja meg.
A vadászati idényen kívüli időszak (a továbbiakban: vadászati tilalmi idő) alatt a
vadfajt kímélni kell. Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem
állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
Termőföldvédelem
AGRÁRIGAZGATÁS
Termőföld hasznosítása:








A termőföld művelési ágának megváltoztatását az ingatlanügyi
hatóságnak be kell jelenteni, ennek elmaradása esetén a földhasználót
földvédelmi bírsággal kell sújtani.
Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell
hasznosítani.
Hasznosítási kötelezettség: a termőföldet a művelési ágának megfelelő
termeléssel kell hasznosítani. A földhasználó köteles a gyomnövények
megtelepedését és terjedését megakadályozni.
Ideiglenes hasznosítás: a termőföld más célú hasznosítása esetén a
tényleges felhasználásig a hasznosítási kötelezettséget teljesíteni kell.
Mellékhasznosítás: a földhasználó köteles a termőföldnek nem
minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni.
Újrahasznosítás: más célú hasznosítás megszűnte után az
igénybevevő köteles a területet erdőgazdasági, ill. mezőgazdasági
művelésre alkalmassá tenni. A más célú hasznosítás megszűnését be
kell jelenteni. Az újrahasznosítás érdekében tervet kell a hatóság
részére mellékelni, melyről határozattal dönt. A bejelentés elmaradása
esetén az igénybevevőt földvédelmi bírsággal kell sújtani.
Az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal
lefolytatott közös helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi.
AGRÁRIGAZGATÁS
Termőföld más célú hasznosítása:



A termőföld más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság
engedélyezi, mely lehet időleges vagy végleges.
Más célú hasznosításnak (időleges, végleges) minősül:







Ha a termőföld mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik.
A termőföldet belterületbe vonják.
Üzem-, majorfásítás, út, vasút és egyéb műszaki létesítmény
fásításának igénybevétele.
Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a
részarány földkiadási eljárás és az osztatlan közös tulajdonok
megszűntetése során kialakított új földrészletek megközelítését
szolgáló utak kialakítása.
A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele
esetén, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál
gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása
engedélyezhető.
Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a
gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet
felhasználni.
Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani
csak időlegesen, ill. helyhez kötött igénybevétel céljából lehet.
AGRÁRIGAZGATÁS
Termőföld más célú hasznosítása:




Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmény
bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatok kiépítését, a
bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez
szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a
Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté
nyilvánított.
A más célú hasznosításra kiadott engedély hatályát veszti, ha 4 év
alatt a más célú hasznosítás nem kezdődik meg.
Az igénybevételt az indokolt legkisebb területre kell korlátozni.
Időleges más célú hasznosítás:


Időleges más célú hasznosításnak minősül:







Ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül,
Terméskiesés következik be,
Időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor,
Talajszerkezet károsodik.
Időleges más célú hasznosítást legfeljebb 5 évre lehet engedélyezni.
Az engedély lejártáig a területet mezőgazdasági és erdőgazdasági
művelésre alkalmassá kell tenni  az eredeti állapotot helyre kell
állítani.
Nem engedélyköteles, de be kell jelenteni a villamos berendezések
elhelyezkedését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és
bányaszolgalmi jog gyakorlását. Hasonlóan kell eljárni havaria
(veszélyhelyzet) esemény bekövetkezésekor.
AGRÁRIGAZGATÁS
Földvédelmi járulék mértéke:



A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel
érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat
szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni,
de legalább 10 000 forintot.
Halastóként nyilvántartott terület végleges más célú hasznosításáért
880 000 forint/hektár forintösszeget kell járulékként fizetni, de
legalább 10 000 forintot.
Minőségi osztályok
Szántó, szőlő, kert,
gyümölcsös
(AK szorzószáma)
Rét, legelő (gyep),
nádas, fásított terület
(AK szorzószáma)
I.
92 000
48 000
II.
76 000
40 000
III.
60 000
32 000
IV.
44 000
24 000
V.
28 000
16 000
VI.
20 000
12 000
VII.
12 000
8 000
VIII.
4 000
4 000
AGRÁRIGAZGATÁS
Termőföld belterületbe vonása:






Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha





Külterületi termőföld belterületbe vonása iránt kérelmet az önkormányzat terjeszthet elő.
Az igényelt területek felhasználása a településfejlesztés megvalósításától függően vonható
belterületbe.
A kérelmet el kell utasítani, ha az érintett földrészletek nem szomszédosak a belterületi
földrészletekkel, ill. a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb
minőségi osztályú termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel.
Szintén el kell utasítani a kérelmet, ha a belterületbe vonandó földrészletek a
településszerkezeti tervben 4 éven túli felhasználásra tervezettek.
a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy
az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.
Más célú hasznosítás „elbirtoklási” ideje 10 év. Ebben az esetben az ingatlanügyi
hatóság nem indít engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást. A
10 éves időtartam bizonyítása az igénybevevőt terheli.
A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell
fizetni.
Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki






a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes-, mellékhasznosítást
neki felróhatóan elmulasztja;
az újrahasznosítást elmulasztja;
a művelési ág megváltozásának, más célú hasznosítás megkezdésének, a más célú hasznosítás
megszüntetésének bejelentését elmulasztja;
az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi
osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá;
az időleges hasznosítást követően a termőföldet a határozatban megállapított határidő eltelte után
teszi termelésre alkalmassá;
a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra.
AGRÁRIGAZGATÁS
A földvédelmi bírság és a földvédelmi járulék mértékének,
megfizetésének módjának feltételeit a törvény és mellékletei
részletesen ismertetik.
Talajvédelem






Az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának
monitorozása, rendszeres figyelemmel kísérése érdekében
Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert működtet. A
TIM adatai közérdekű adatnak minősülnek.
Termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos.
Talajvédő földhasználat:


A földhasználó talajvédő gazdálkodást, tevékenységet köteles folytatni.
Víz- és szélerózió ellen szántó művelési ágban köteles




talajfedettséget biztosító növényt termeszteni,
a talajtömörödöttséget megakadályozni,
szintvonalas művelést folytatni.
Víz- és szélerózió ellen ültetvények esetén köteles


szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni,
a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani.
AGRÁRIGAZGATÁS
Talajvédelem


Talajvédő földhasználat:

Víz- és szélerózió ellen rét, legelő művelési ágban köteles



Amennyiben a fenti műveletek elégtelennek bizonyulnának az erózió
megállítására a földhasználó köteles












nem savanyító hatású műtrágyát alkalmazni, vagy a műtrágyát meszező
anyaggal keverni,
mésztrágyázást, vagy talajjavítást végezni.
A földhasználó köteles a talaj szervesanyag-tartalmát fenntartani


a művelési ágat megváltoztatni,
gyep-, cserje- és erdősávot létrehozni,
talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, létesítményeket alkalmazni.
A savanyosodásra hajlamos talajokon a földhasználó köteles


talajt kímélő legeltetésre,
a gyeptakarót szükség esetén felújítani.
talajkímélő művelési módok alkalmazásával,
vetésváltással,
másodvetés, köztes növények termesztésével,
tarlómaradványok hasznosításával,
szerves anyagok kijuttatásával,
humuszos termőréteg megőrzésével.
Megfelelő talajművelés alkalmazásával meg kell akadályozni vízbőség,
belvíz kialakulását.
A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj
minőségének további romlásával járhat.
Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá
bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés
előidézésével nem jár.
AGRÁRIGAZGATÁS
Talajvédelem


Talajvédő földhasználat beruházások során:





A beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről
és hasznosításáról.
A talajvédelmi műveletek kivitelezéséhez talajvédelmi tervet kell
készíttetni.
A beruházás során felhasznált humuszos termőréteget a kivitelezés során
igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső
humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel
együtt az 1 métert ne haladja meg.
Ha a teljes mentett humuszos réteg felhasználására nincs lehetőség, akkor
felső termőréteg létrehozására felhasználható, átruházható.
A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:







talajjavításhoz,
mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítményekhez,
hígtrágya felhasználásához,
szennyvíz, szennyvíziszap felhasználásához,
nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék felhasználásához,
mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék
felhasználásához.
AGRÁRIGAZGATÁS
Gyümölcsültetvény telepítése,
birtokrendezés
AGRÁRIGAZGATÁS
Gyümölcsültetvény telepítése:








1500 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, ill. 500 m2-nél
nagyobb területen bogyósgyümölcs ültetvény csak engedéllyel
telepíthető a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy Szállítói
Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal.
Telepítési kérelmet a telepítési hatóságnak kell benyújtani, amely
jelen pillanatban az települési önkormányzat jegyzője.
A telepítési engedély maximum 2 év időtartamra adható ki.
A határozat az ingatlan (földrészlet) határától meghatározott ültetési
távolságot írhat elő.
Az engedélyt meg kell küldeni a mezőgazdasági igazgatási
szervnek, ill. művelési ág változás esetén az ingatlanügyi
hatóságnak.
Az ültetvény termőre fordulását a használó köteles bejelenteni a
mezőgazdasági igazgatási szervnek. A bejelentéshez csatolni kell a
növénytermesztési hatóság által kiállított hatósági bizonyítványt.
A kivágást 1 hónapon belül be kell jelenteni a mezőgazdasági
igazgatási szervnek.
AGRÁRIGAZGATÁS

Gyümölcsültetvény kataszter tartalmazza:

Az ültetvény azonosító adatait: település, fekvés, helyrajzi
szám, területnagyság.

Az ültetvény használójának azonosító adatait: név,
megnevezés, lakcím, székhely, termelői regisztrációs szám,
mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.

Az ültetvény jellemzőit: jelleg, telepítési jellemzők, fekvés,
kitettség, térállás, sor- és tőtávolság, öntözhetőség,
művelésmód, támrendszer, telepítés ideje, fajtamegoszlás,
alanyhasználat, termőképesség.

Az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tároló kapacitást.

A termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó
adatokat.

A gyümölcsültetvény katasztert a mezőgazdasági igazgatási
szerv vezeti.
AGRÁRIGAZGATÁS
Birtokrendezés:


Cél:






Eszköz:



Széttagolt termőföldtulajdonok egyesítése,
Természeti adottságokhoz igazodó termelési feltételek megteremtése,
Kedvezőbb üzemi méretek kialakítása,
Családi birtokok kialakítása.
Állattenyésztő telepek földszükségletének biztosítása.
Általános birtokrendezés
Birtok-összevonási célú önkéntes földcsere:

A tulajdonosok önként megszervezhetik, vagy

Kérhetik az ingatlanügyi hatóság eljárását.

Az ingatlanügyi hatóság az eljárás megindításáról értesíti a feleket, ill.
felhívást tesz közzé, hogy a felek a szükséges megállapodásokat kössék
meg, az okiratokat készítessék el.

A földmérési munkákat díj fizetése ellenében a hatóság elvégzi, és az új
területeket a tulajdonosok birtokába adja.

A csere folyamán az esetlegesen felmerülő értékkülönbözetet, a földön lévő
építményt, a beruházás, a növényzet, ill. mezőgazdasági munka
ellenértékét meg kell téríteni, mely történhet pénzzel, egyéb más
vagyontárggyal, ill. vegyes módszer alkalmazásával.
Birtokrendezés:

Eszköz:

Birtok-összevonási célú önkéntes földcsere:


A földcserét nem akadályozza a fennálló szolgalmi jog, vezetékjog,
vízvezetési és bányaszolgalmi jog ill. közérdekű használati jog.
Az önkéntes fölcserébe vonhatósághoz a termőföldön fennálló elidegenítési
és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog jogosultjának
beleegyezése szükséges.
AGRÁRJOG
{
Nemzeti Földalap (2010. évi LXXXVII. törvény)
AGRÁRIGAZGATÁS


A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része.
A Nemzeti Földalapba tartozik:





az ingatlan-nyilvántartásban adott művelési ágban szereplő területek
(összes művelési ág, lásd inytv-t),
művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan terület, (kivéve az
Állami Terület I., Állami Terület II. és Állami Terület III. megnevezésű
területeket) melyre nézve az Országos Erdőállomány Adattárban
erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg ténye van feljegyezve és az
Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődleges
gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül,
az olyan művelés alól kivett területeket, melyek közvetlenül az erdőés mezőgazdasági tevékenységet szolgálják.
A Nemzeti Földalap részét képezik az egyes területekhez kapcsolódó
vagyoni értékű jogok is.
A törvény 1. § (2a) bekezdése jogi nonszensz, értelmezhetetlen,
önellentmondó rendelkezés.
AGRÁRIGAZGATÁS


A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi
jogokat az agrárpolitikáért felelős miniszter (továbbiakban:
miniszter) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján
gyakorolja.
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet:






A miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.
Az NFA elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel.
Az NFA két elnökhelyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki
és menti fel.
Az elnök és a két elnökhelyettes csak magyar állampolgár lehet.
Az NFA feladatait központi szervezete és megyei szervezeti egységei
útján látja el.
A Kormány a miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek a
földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről, az NFA helyezetéről,
tevékenységéről.
AGRÁRIGAZGATÁS

Birtokpolitikai Tanács (Tanács):







A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával
kapcsolatosan középtávú stratégiai tervet készít.
Dönt az egyedi ügyekben, ha a hasznosítás vagy az Állam általi
felvásárlás tárgyát képező földrészlet, vagy földrészletek együttes
értéke eléri a 100 millió Ft-ot, vagy a térmértékük együttesen eléri a
100 ha-t.
A Tanács jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja.
A Tanács tagja személyesen köteles eljárni.
A Tanács elnökét a miniszter nevezi ki.
A Tanács ügyrendjét a miniszter fogadja el.
A Tanács tagjai:


Elnök, NFA elnök, miniszter által kinevezett 3 személy.
A Tanács elnöke és tagja csak magyar állampolgár lehet.
AGRÁRIGAZGATÁS

Felelősség, ellenőrzés:





Az NFA elnöke korlátlanul felel a Magyar Állammal és az
NFA-val szemben a jogszabályok megsértésével, a
kötelezettségei felróható megszegésével okozott károkért.
A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai – a Ptk. Közös
károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és
egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NFA-val
szemben a jogszabályok megsértésével, s kötelezettségeik
felróható megszegésével okozott károkért.
Mentesül a felelősség alól a tag, aki a döntésben nem vett részt,
vagy a döntés ellen szavazott.
A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással
kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente
ellenőrzi.
Ellenőrző Bizottság:

Az NFA tevékenységét 5 tagú ellenőrző bizottság ellenőrzi,
melynek tagjait az Országgyűlés mezőgazdasági ügyekkel
foglalkozó bizottsága választja és menti fel.
AGRÁRIGAZGATÁS

Földbirtok-politikai irányelvek:



















a földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
környezetbarát, a fenntartható gazdálkodást szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő
támogatása;
a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági
termelés összehangolása a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés,
a vízgazdálkodás (különösen árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények
szempontjaival;
Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
a földpiac élénkítése és szabályozása;
az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld biztosítása;
a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése;
minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása;
a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú
hasznosításának előtérbe helyezése;
a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának
előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása;
művelési-ág váltás támogatása;
a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek
megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
a birtoknagyság alkalmassá tétele az európai uniós támogatások lehívhatóságához;
szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;
pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők
támogatása;
különleges rendeltetésű (különösen oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás) gazdaságok működéséhez
kedvezményes termőföld biztosítás.
AGRÁRIGAZGATÁS






Fő szabály szerint a Nemzeti Földalapba kerül az Állam által
bármilyen jogcímen megszerzett földrészlet.
Az Állam javára kisajátított földrészlet csak akkor kerül a Nemzeti
Földalapba, ha a kisajátítás mező-, erdőgazdálkodási,
környezetvédelmi, ill. természetvédelmi célokat szolgált.
Ha a földrészlet a kisajátításkor nem kerül felhasználásra, akkor
60 napon belül át kell adni az NFA részére.
A honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok, művelési águk
megállapítása után szintén az NFA-ba kerülnek.
A tb pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-,
hozzájárulás- és egyéb követelései fejében a Magyar Állam
tulajdonába kerülő földrészlet szintén a Nemzeti Földalapba
kerül.
Ha az Állam, mint törvényes örökös termőföld-tulajdonjogot
szerez, az MNV Zrt. A hagyatékátadó végzés jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül a földrészletet átadja az
NFA-nak.
AGRÁRIGAZGATÁS

Hasznosítási módok:









nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással,
nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adással,
nyilvános pályázat útján történő vagyonkezelésbe adással,
cserével hasznosítja.
A termőföldről szóló törvény szerinti termőföld vagy tanya haszonbérbe adása során a
jogszabály alapján fennálló előhaszonbérleti jog nem gyakorolható.
Az eladás, a haszonbérbe adás, és a csere során a földbirtok-politikai irányelveknek
megfelelően kell eljárni, valamint előnyben kell részesíteni az élethivatásszerűen
mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeket.
Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet érintően csereszerződést
elsősorban birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megvalósítása, állattenyésztő
telep működésének biztosítása, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás
megvalósítása céljából köthet.
Addig, amíg az NFA a Nemzeti Földalapba került földrészletet az e törvényben
meghatározott módon nem tudja hasznosítani, köteles – a termőföld védelméről szóló
törvényben meghatározottak szerint – a termőföld és a mező-, erdőgazdasági művelés
alatt álló belterületi föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, valamint a
művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról
gondoskodni  kibúvó!!!
A földrészlet e törvény szerinti hasznosításáig, de legfeljebb egy gazdasági évre terjedő
időszakra az NFA megbízási szerződést köthet. A megbízási szerződés időtartama
meghosszabbítással sem lehet egy gazdasági évnél hosszabb.
AGRÁRIGAZGATÁS







Nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzési lehetőségei:

Vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés köthető állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel
vagy központi költségvetési szervvel (erdők esetében is fennáll a lehetőség).

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás során eszközölt kisajátítás esetén.

A földrészlet nem haladja meg a 0.5 ha-t.

Védett természeti területek vagyonkezelésbe adása a természetvédelemért felelős szerv részére.

Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó vízlevezető árkokat és csatornákat térítésmentesen az azok
fenntartására jogosultak vagyonkezelésébe adhatja.

A Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak az út fekvése szerinti
települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy
használatba adásáról az NFA és az érintett önkormányzat szerződést köthet.
A Nemzeti Földalapba tartozó erdőt, továbbá erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterületet – az optimális állami birtokszerkezet kialakítását szolgáló birtokösszevonási célú földcsere
vagy átruházás esetének kivételével – csak vagyonkezelés formájában, és csak költségvetési szerv vagy
kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet számára lehet hasznosításra átengedni. A
vagyonkezelésbe adásról az NFA javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése
érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a
földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban:
önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program
megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a
vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.
A földrészlet tulajdonosa az NFA-hoz intézett írásbeli nyilatkozattal ingyenesen vagy ellenérték
megjelölésével felajánlhatja földrészletét a Magyar Állam javára.
Nem lehet az ajánlatban közölt áron megvásárolni a felajánlott földrészletet, ha az ajánlati ár a helyben
kialakult piaci árat meghaladja.
Kisajátítást pótló adásvétel esetében az NFA legfeljebb a földrészlet piaci értékének 150%-áig terjedő
összegben vállalhatja a vételár megfizetését.
AGRÁRIGAZGATÁS
Az erdőgazdálkodás szabályozása

AGRÁRIGAZGATÁS
A szabályozás alapelvei:

Fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítása.




Cél: az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét, termőképességét,
felújuló képességét, életképességét, megfeleljen a közjóléti, gazdasági és
természetvédelmi követelményeknek.
Az erdők változatosságának megőrzését az állam megfelelő eszközökkel
biztosítsa.
Az erdők immateriális szolgáltatásaiból származó bevételt az erdők
fenntartására kell fordítani.
Erdő fogalma:


Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület.
A végrehajtási rendeletben meghatározott fa- és cserjefajokból álló állomány,
melynek




területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább 20 m széles,
természetbeni kiterjedése az 5000 m2 –t eléri, átlagmagassága a 2 m-t meghaladja,
és a talajt legalább 50 %-ban fedi.
területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább 20 m széles,
természetbeni kiterjedése az 5000 m2-t eléri, átlagmagassága a 2 m-t meghaladja és
a talajt legalább 30%-ban fedi, és legfontosabb szerepe a talaj védelme.
Az időlegesen igénybe vett erdő területe.
A nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 m-nél kisebb.
AGRÁRIGAZGATÁS

Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi
állapota szerint az Országos Erdőállomány Adattárban a következők
szerint kell elkülöníteni (részletes definíciók a törvényben):







természetes erdők,
természetszerű erdők,
származék erdők,
átmeneti erdők,
kultúrerdők,
faültetvény.
Szabad rendelkezésű erdők:





Az erdészeti hatóság engedélye alapján telepített erdő, mely a törvény
hatálybalépése után nemzeti vagy közösségi támogatás nélkül jött létre.
A törvény hatálybalépése előtt faültetvénynek minősülő terület.
Zártkertinek minősülő nem védett területen fekvő földrészleten nemzeti
vagy közösségi támogatás nélkül létesült faállomány.
A bányatelken lévő nem erdő művelési ágú, más célú igénybevételre
engedélyezett területen létrejött önerdősülés.
A tulajdonos kérelme alapján nyilvántartásba vett önerdősülés.

AGRÁRIGAZGATÁS
Állami erdőkre vonatkozó speciális szabályok:




A védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az Állam kizárólagos
tulajdonában álló erdő a kincstári vagyon részét képezi és
forgalomképtelen.
A gazdasági elsődleges rendeltetésű természetes erdő,
természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az
Állam kizárólagos tulajdonában álló 5 ha-nál nagyobb, természetben
összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi és
forgalomképtelen.
A fenti szabályozás alá nem tartozó, az Állam kizárólagos
tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterület a kincstári vagyon részét képezi és
korlátozottan forgalomképes.
Az Állam kizárólagos tulajdonában álló, gazdasági elsődleges
rendeltetésű,


5 ha-nál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő,
természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú erdő,
ill.
5 ha-nál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő
és faültetvény természetességi állapotú erdő állami tulajdonból történő
kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú
erdővel történő birtokösszevonási célú önkéntes földcsere vagy csere
útján, az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából kerülhet
sor.
AGRÁRIGAZGATÁS

Állami erdőkre vonatkozó speciális szabályok:

Az Állam kizárólagos tulajdonában álló, gazdasági elsődleges
rendeltetésű,




5 ha-nál nem nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő,
kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, ill.
Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
állami tulajdonból történő kikerülésére optimális állami
birtokszerkezet kialakítása céljából, elsődlegesen
birtokösszevonási célú önkéntes földcsere, vagy csere útján, ezek
sikertelensége esetén vagyonátruházással kerülhet sor.
Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterület állami tulajdonból csak abban az esetben kerülhet ki,
ha nem szomszédos az Állam kizárólagos tulajdonában álló
erdővel.
Az optimális állami birtokszerkezet kialakítása során
végrehajtott birtokösszevonási célú önkéntes földcsere
továbbá csere esetén a védelmi és közjóléti elsődleges
rendeltetésű erdők állami tulajdonba kerülését előnyben kell
részesíteni.

Fásítás:

Erdei fafajokból vagy fafajból álló





egyes fa.
Jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol a szélső fák egymástól
mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb 20 m-nél (fasor).
5000 m2 –nél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50
%-ban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport).
Olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete
egyenletesen legfeljebb 30%-ban fed (fás legelő).
Erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló főbb földterületek:








AGRÁRIGAZGATÁS
tisztás, kopár,
erdei farakodó és készletező hely,
vadföld, erdészeti létesítményhez kapcsolódó terület,
erdei vízfolyás, erdei tó,
erdészeti szaporítóanyag, karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző
termelését szolgáló terület,
6 m-nél szélesebb nyiladék és tűzpászta,
cserjés.
Az állami erdőkre, szabad rendelkezésű erdőkre, fásításokra és az
erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületekre a törvény
rendelkezései eltérően vonatkoznak.

AGRÁRIGAZGATÁS
Erdészeti létesítmény:





Az erdei épület és erdei vasút kivételével minden erdészeti létesítmény létesítéséhez,
átalakításához, lebontásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges.
Az erdőket erdőtervezési körzetekre, erdőtagokra és erdőrészletekre kell osztani.




erdészeti magánút,
erdei vasút (keskeny nyomközű),
az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület, egyéb
létesítmény.
Az erdőkörzetek a fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység tervezésének és
ellenőrzésének egységei.
Az erdőtag a település közigazgatási határán belüli területi egység, mely az erdő
területi rendjét határozza meg.
Az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység igazgatási, nyilvántartási
alapegysége.
Az erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói
nyilvántartásban (országosan vezetett közhiteles nyilvántartás) szereplő
tulajdonos vagy jogszerű használó.


Az erdőgazdálkodási tevékenységnek két formáját különböztetjük meg: önálló és
társult erdőgazdálkodás.
A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha


a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy
az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában
vannak.
AGRÁRIGAZGATÁS

Erdőgazdálkodási tevékenység:


Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy
használatába kell adniuk.
Az erdőgazdálkodó vagy annak hiányában a tulajdonos kötelességei:




az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezés
megszervezése,
az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni,
az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségek ellátása.
A földterület tulajdonosai az erdőgazdálkodási tevékenység ellátása
érdekében haszonbérleti szerződést köthetnek.




A szerződés megkötésére a Ptk. és a termőföldről szóló törvény
rendelkezéseit is megfelelően figyelembe kell venni.
A szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell a haszonbár-fizetés módját és a
haszonbér fizetési időszak meghatározását.
Közös tulajdon esetén a haszonbérbe adáshoz a tulajdonosok egyszerű
szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Azonnali hatályú felmondás esetei:



a haszonbérlő súlyosan veszélyezteti az erdő fennmaradását, a fenntartható
erdőgazdálkodást,
erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget,
haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozza.

AGRÁRIGAZGATÁS
Országos Erdő Tanács:



Véleményező, javaslattevő szakmai és tudományos tanácsadó testület,
tagjainak száma legfeljebb 16 fő.
A Tanács tagjait a delegáló szervezetek és intézmények javaslatai alapján a
szakminiszter kéri fel.
Az erdőgazdálkodás tervszerűsége:
 Az állam a következő szabályozási és nyilvántartási eszközökkel garantálja a
fenntartható erdőgazdálkodás megvalósulását:






Erdőterv-rendelet, melyet a szakminiszter ad ki.
Hosszú távra (legalább 10 évre) szóló körzeti erdőterv, melyet az erdészeti hatóság
készít el.
Az Országos Erdőállomány Adattár működtetése.
Az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetése.
A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az
erdészeti hatóság erdőterv határozatban (erdőterv) hivatalból állapítja meg.
Erdő és fásítás telepítése:


Erdőt telepíteni az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési kiviteli
terv alapján lehet.
A hatóság megtagadhatja vagy feltételekhez kötheti a természetes és
természetszerű erdő, valamint a nem erdő művelési ágú védett területek 200
m-es körzetében az idegenhonos fafajokkal tervezett erdő telepítésére
vonatkozó erdőtelepítési kiviteli terv jóváhagyását, ha az veszélyezteti a
meglévő erdő természetességi állapotának megőrzését, ill. a védett
természeti terület fennmaradását.

AGRÁRIGAZGATÁS
Erdő és fásítás telepítése:





Az erdőtelepítés és a fásítás során figyelembe kell venni, hogy a faállomány a
függőleges koronavetület növekedésével arányosan a földrészleten belül
maradjon.
Az elfogadott erdőtelepítési kiviteli terv 5 évre szól.
Az erdészeti hatóság a fásítás és a szabad rendelkezésű erdő telepítését
megtagadhatja, vagy feltételekhez kötheti, a természetes és természetszerű
erdő, valamint a nem erdő művelésű ágba tartozó védett területek 200 m-es
körzetében, ha a telepítés a meglévő erdő természetességi állapotának
megőrzését, vagy védett természeti terület fennmaradását veszélyezteti.
A telepítési engedély 5 évre szól.
Erdei haszonvételek:










a fakitermelés,
az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése,
vadászati jog hasznosítása, gyakorlása,
az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, elhalt száraz ág nyesése,
kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése,
gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény gyűjtése,
bot, nád, sás, gyékény termelése, fű kaszálása,
méhészeti tevékenység,
fenyőgyanta gyűjtése,
cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

AGRÁRIGAZGATÁS
Erdei haszonvételek:




A felsorolásban szereplő haszonvételek gyakorlását az erdőgazdálkodó
jogosult meghatározni (kivéve az első három haszonvételt).
Az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó
gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben történő gyűjtését.
A földalatti gomba fajok az erdőgazdálkodó engedélyével gyűjthetők.
Fakitermelés:




A törvény a fakitermelésnek többféle módját különbözteti meg: pl. tarvágás,
szálalás, gyérítés, fokozatos felújító-vágás stb.
A fakitermelő köteles a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által
kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott
erdőgazdálkodási műveleti lapot a munkavégzés során magánál tartani, és
azt felszólításra az arra jogosult személynek bemutatni.
A tarvágás végrehajtását az erdészeti hatóság erdőfelújítási biztosíték
nyújtásához kötheti, ha azt a tulajdonos vagy a tulajdonostársak legalább
25%-a kéri.
A biztosíték lehetséges formái:





bankgarancia,
a hatóság letéti számlájára befizetett készpénz, vagy államkötvény,
ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénz, vagy államkötvény,
ingatlanra a Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog.
Fő szabály szerint minden év április 1. és szeptember 1. között fakitermelést
nem lehet végezni.

AGRÁRIGAZGATÁS
Az erdő igénybevétele:

Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, közérdekkel
összhangban lehet, kivéve a gazdasági elsődleges kultúrerdő és
faültetvény igénybevételét.

Az igénybevétel formái:








az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása,
termelésből kivonás,
időleges igénybevétel: az erdő termelésből való időleges kivonása,
rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel: az erdő termelésből való
kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy
tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, mint
pl. gázvezeték, közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése stb.
Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét
az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti, vagy az azzal szomszédos
településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű,
azzal megegyező, vagy attól magasabb természetességi állapotú
csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett engedélyezheti.
Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély 4 évre szól.
Az erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles
fizetni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Az erdő időleges igénybevétele:




Az erdő megosztása:



Az erdő időleges igénybevételét az erdészeti hatóság legfeljebb 5 évi időtartamra
engedélyezheti.
Ugyanazon erdőt érintően ismételt időleges igénybevétel csak akkor engedélyezhető,
ha az előző időleges igénybevétel óta legalább 10 év eltelt.
Az időlegesen más célra hasznosított területen a határidő lejártát követően az
igénybevevő az erdészeti hatóság határozatában foglaltak szerint köteles
gondoskodni az erdő és az erdő talajának helyreállításáról.
Az erdőt két vagy több földrészletre megosztani csak abban az esetben
lehet megosztani, ha az a fenntartható erdőgazdálkodást nem
veszélyezteti.
Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet
alakítható ki, melynek szélessége átlagosan legalább 30 m, és területe
természetes erdők és természetszerű erdők természetességi állapota
esetén 3 ha-nál; származék, átmeneti, kultúrerdők és faültetvény
természetességi állapota esetén a 1.5 ha-nál nagyobb, kivéve ha a
megosztás célja az erdő igénybevétele.
Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdészeti haszonvételből
származó termékek elszállítását alkalmas út hiánya miatt nem
tudná elvégezni, a más használatában levő erdőt szállítási
tevékenységhez igénybe veheti, az igénybevételre a Ptk. átjárási
szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
AGRÁRIGAZGATÁS

Az erdő látogatása:

Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját
felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha





Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik,
az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat
nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének
megtérítésére.
Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:







más jogszabály azt korlátozza, vagy
az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni,
továbbá sátrat felverni;
turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
a törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó
hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott
jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul
az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá
tenni.
AGRÁRIGAZGATÁS
A termőföld tulajdonának
megszerzése az egyes EU
tagállamokban
AGRÁRIGAZGATÁS

A termőföldtulajdon megszerzésének korlátozásai, akadályai:






a tulajdonszerzés esetére vonatkozó korlátozások: pl. a szerződés érvényességéhez
szükséges hatósági hozzájárulás, engedély.
az egy személy által megszerezhető termőföld területének korlátozása,
az egy üzem által hasznosítható földterület nagyságának rögzítése,
a mezőgazdasági haszonbérlő helyzetének erősítése termőföld értékesítés esetén,
az elővásárlási jog birtokpolitikai célú felhasználása.
Szabályozás az egyes országokban:

Dánia:






Termőföldet csak mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező személy szerezhet.
Saját maga köteles az üzemet, a gazdálkodást vezetni.
A mezőgazdasági üzem területén kell laknia.
A termőföld használata és tulajdona jórészt egybeesik, a telekkönyvi egységnél többet
senki sem szerezhet.
Egy mezőgazdasági tulajdon, ha lehet, akkor egyenlő egy mezőgazdasági üzemmel.
Hollandia:



A termőföld alapvetően a mezőgazdasági termelést szolgálja.
Fő szabály szerint az szerezhet termőföldet, aki annak művelésével élethivatásszerűen
foglalkozik.
A mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó személyek csak a Mezőgazdasági
Kamara engedélyével, egy a mezőgazdálkodással élethivatásszerűen foglalkozó
személlyel legalább 12 évre kötött haszonbérleti szerződés megkötése után szerezhetik
meg a termőföld tulajdonjogát. Az így egyidejűleg kötött haszonbérleti szerződés
biztosítja a termőföld hasznosítását, ill. kiszűri a spekulációs földfelvásárlásokat.
AGRÁRIGAZGATÁS

Szabályozás az egyes országokban:

Hollandia:




Olaszország:




Csak az szerezhet mezőgazdasági ingatlant, aki mezőgazdasági szakképzettséggel
rendelkezik, élethivatásszerűen végez ilyen tevékenységet, és egy bizonyos életkort még
nem ért el. Ezen szabályozással a fiatal mezőgazdálkodók megerősítése, az utódlás
oldódik meg.
A mezőgazdasági üzemek közötti tulajdonszerzés a Mezőgazdasági Kamara
jóváhagyásához van kötve.
A Mezőgazdasági Minisztérium a földárak kordában tartása végett bizonyos esetekben
kénytelen-kelletlen beavatkozik a piaci folyamatokba azáltal, hogy termőföldet vesz:
állami földvásárlási kötelezettség.
Az olasz szabályozás bevezeti a legkisebb üzemnagyság fogalmát.
Egy adott mezőgazdasági zónában nem lehetséges egy meghatározott területnagyság alá
menni a földek adásvétele esetén. Ez akadályozza meg a földrészletek elaprózódását,
mely hazánkban a kárpótlás óta óriási probléma.
A szabályozás előnyben részesíti a mezőgazdasági kistermelőt a nem saját művelésben
tartó más tulajdonossal szemben. Ennek egyik formája a haszonbérlőt megillető
elővásárlási jog.
Németország:


A helyi hatóságoknak és lakosoknak elővásárlási joguk van azzal szemben, aki nem
folytat mezőgazdasági tevékenységet, mezőgazdasági szakképzettséggel nem
rendelkezik.
Meghatározott területnagyság fölötti értékesítésnél értesíteni kell a helyi önkormányzatot,
aki vagy megvásárolja a földterületet, vagy felkínálhatja azt helyi gazdálkodók számára.
Ezzel akadályozzák meg a spekulációt, a földárak elszabadulását.
AGRÁRIGAZGATÁS

Szabályozás az egyes országokban:

Ausztria:



Franciaország:





A szabályozás nagyban hasonlít a német rendelkezésekhez.
Ausztria az Unióhoz történő csatlakozása után, földpiacának védelmében 2-3
évig fenntartotta a külföldiek termőföld-vásárlási tilalmát.
A mezőgazdasági üzem területi minimuma 25 ha. Egyes megyék saját
területükre is megállapíthatnak birtokminimumokat.
A tulajdonszerzésnek felső korlátja nincs, viszont aki azt megszerzi
mezőgazdasági végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.
Földbirtokmaximum alkalmazása: cél a családi gazdaságok fenntarthatósága.
A mezőgazdasági szakigazgatási szervek megtagadhatják a szerződés
jóváhagyását, ha a bérlemény meghaladja az adott megyében előírt
üzemnagyságot.
Földrendezési és Mezőgazdasági Társaság (SAFER): feladata a földpiac
szabályozása elővásárlási jogának gyakorlásával. A földek elidegenítése esetén
élhet jogával, ha szükségesnek látja a földvásárlást. Földek megszerzésével,
rendezésével, beruházások földigényének biztosításával foglalkozó szerv. Az
árat a SAFER állapítja meg, vita felmerülése esetén a bíróság dönthet az ügylet
értékéről.
Belgium:



1989. óta az üzemnagyságot korlátozzák.
Minimális üzemterület: 12-25 ha.
Maximális üzemterület: 65-120 ha.
AGRÁRIGAZGATÁS
{
A termőföld tulajdonának megszerzése (hazai szabályozás)
AGRÁRIGAZGATÁS

Alkotmányjogi védelem





Alaptörvény, Alapvetés, P) cikk: „A természeti erőforrások, különösen a
termőföld, az erdők, a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és
állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek
védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és
mindenki kötelessége.”
Alaptörvény, Az Állam, A közpénzek, 38.cikk (1): „Az állam és a helyi
önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és
védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a
természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek
figyelembevétele.”
(3): „Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni,
törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének
figyelembevétele mellett.”
(4): „Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak
olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az
átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó
tevékenysége átlátható.”
(5): „Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek
törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a
törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.”
AGRÁRIGAZGATÁS

A termőföld köznapi fogalma:




A termőföld „jogi” fogalma:


Alapja a talaj és annak élővilága.
„Életet adó, életet fenntartó, életet befogadó természetes közösség.”
„Megújuló, öntisztító, önmagát reprodukálni képes komplex környezeti
rendszer.”
Az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, rét, kert, gyümölcsös, legelő, nádas, erdő,
fásított terület, halastó művelési ágban tartanak nyilván.
A termőföld birtoklása, tulajdonlása:



A termőföld tulajdonlásának, birtoklásának, használatának,
hasznosításának elveit, irányait a birtokpolitika határozza meg, mely
főként kormányzati akarat, azzal együtt pártérdekek összessége.
Az egyes birtokpolitikai elképzeléseket közvetve a termőföldről szóló
törvény közvetíti a mező- és erdőgazdálkodásban érdekelt piaci
szereplők felé.
A törvényben foglalt normák között láthatatlanul helyezkedik el az egyes
érdekcsoportok akarata.
AGRÁRIGAZGATÁS

A birtokpolitika fogalma, jelentősége:









Meghatározza egy-egy ország termőföldvagyonának tulajdonlási, birtoklási
viszonyait.
Védi a nemzeti termőföldvagyont a külföldi mezőgazdálkodók, ill.
spekulánsok káros befolyásától.
Kijelöli a társadalom azon termelői érdekcsoportjait, melyeknek elsődlegesen
termőföldtulajdont szeretne juttatni.
Meghatározza a mezőgazdaság és erdészet jelentőségét a szabad
piacgazdaság viszonyai között.
Szabályozza a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét.
Preferálja a termőföld hasznosításban résztvevők körét (haszonbérlet
szabályai).
Elősegíti, ill. visszafogja a birtokkoncentrációt az egyes társadalmi rétegek
érdekében.
Megteremti a birtokrendezés törvényi alapjait, eljárási rendjét.
Európai uniós kapcsolódás:



A Csatlakozási Szerződés értelmében Magyarország a csatlakozás
időpontjától számított 7 éven keresztül fenntarthatja a külföldiekre vonatkozó
termőföld szerzési tilalmat, korlátozást.
A 7 évi derogációs időszak lejárta után lehetőség volt az időtartam 3 évvel
történő meghosszabbítására, ha a mezőgazdasági földterületek piacának
súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget.
A derogációs időszak meghosszabbításáról Magyarország kérelmére a
Bizottság határozott.