Transcript A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub

A modern városfejlődés
későbbi szakaszai: szub- dez
és reurbanizáció
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
2. Szuburbanizáció



Angolszászok: exurbanizáció
Relatív dekoncentráció
Városlakók kiköltözése
– Spontán módon
– Közvetlen elővárosi zónába

Agglomeráció
– Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik
– Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul:
város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik

Fázisai
– Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket 
ingázás
– Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a
központi városban csökken, az elővárosokban növekszik
(egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik)
2
Agglomeráció szerkezete

Agglomeráció elnevezései
– Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA)

Részei:
– Város (városmag, központi város): közigazgatási értelemben
vett város (nem azonos a belvárossal)
– Elővárosi övezet (szuburbia): ebben is lehetnek kisebb városok,
jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő
(köznyelv gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció
fogalmát)

Belülről kifelé terjeszkedhet
– A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére
(közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest
3
– Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti
agglomerációs gyűrű 44 helyett 78 településre terjedt ki
Városi agglomerációk
népességszámának változása
Agglomerálódás
Elővárosi övezet
4
Városfejlődési szakaszok a
népességszám változása alapján
Városfejlődési
szakasz
Népességszám változása
Város
Elővárosi övezet
Periféria
1. Agglomerálódás
Növekedés
Növekedés
Csökkenés
2. Szuburbanizáció
Növekedés,
csökkenés
Növekedés
Csökkenés
3. Dezurbanizáció
Csökkenés
Növekedés,
csökkenés
Növekedés
4. Reurbanizáció
Növekedés
Csökkenés
5
Csökkenés
Lakosság spontán
szuburbanizációja

–
–
–

–
–

–

–

Mozgatórugói
Elégtelen lakáskínálat a városban
Elégtelen lakókörnyezet a városban
Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli
különválása
Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras
terjeszkedés,
Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető):
sugarak között is beépülnek a területek
Ma: autópályák, zónázó vonatok
Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig
Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a
városban)
Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy
Munkahelyek azért jórészt itt maradnak
Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek
6
Később: ipar és szolgáltatások
szuburbanizációja is


Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az
elővárosokba)
Ipar szuburbanizációjnak módjai
1. Kiköltözés
2. Zöldmezős beruházás
– Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók

Szolgáltatások szuburbanizációja
– Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és
nagykereskedelem)
– Logisztika
– Szabadidős tevékenységek (Disneyland)
– Irodai funkció
7
3. Dezurbanizáció

Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági
paradigmaváltás
– Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak:
lakosság + vállalatok számára

Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre
nagyobb távolságra
– Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti,
hanem a távolabbi vidékeket is
– Egyes, az urbanizáció által korábban nem
érintett falusias térségek gyors növekedése

Brian Berry (1976) „counterurbanization” =
kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció
– (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az
ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik)


Abszolút dekoncentráció
Agglomerációk egészének népességszáma és
az ottani munkahelyek száma csökken (1970es évek elejétől)
8
A dezurbanizáció okai


–

–



–
–
–
Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek
Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus)
A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt)
A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk
népességmegtartó ereje csökken
A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik
Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése
(mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a
városoktól
Központi város „slum”-osodása
Kelet-Közép-Európa sajátosságai
Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása
Demográfiai hullámvölgy az egész országban
Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése
9
4. Reurbanizáció






Relatív koncentráció
Többen vitatják, hogy létezik
A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése
megáll (1980-as évek közepétől)
A központi városmag egyes részein ismét
népességnövekedés következik be
„Vissza a városba” folyamat zajlik
1980-91 között 241 európai agglomerációból
(FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a
központi városmagban
– 1975–1981: még csak 22%-nál
10
Reurbanizáció kialakulása

Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a
nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra,
saját forrásokat kell föllelni pl.
– A humántőke lehetőségei
– Történelmi múlt vonzereje
– Föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek


Mindezek a sunbeltben hiányoznak!
Reurbanizáció feltételei
1. Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás
(városrehabilitáció)
2. Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”)
3. Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a 11
hagyományos nagyvárosi miliőhöz
Városok növekedésének forrásai

Központi városok újranépesedése
–

„Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan
képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók
megjelenése (yuppie: young urban professional)
„Slum”-ok helyett felújított belvárosok
Vendégmunkások beáramlása
–
Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben
12
Városfelújítás


Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK –
Urban Development Corporations)
Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma
elterjedése (köz-magán partnerség)
–
–
–
–

A
A
A
A
terület megtisztítása
közművek kiépítése
közlekedési hálózat kiépítése
telkek értékesítése, befektetők felhajtása.
Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában
az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokknegyed
–
Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg,
Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem),
13
Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is
Térségspecifikus jegyek az
európai nagyvárosok elmúlt
néhány évtizedes
népesedésében
Fogalmak, információs és
módszertani kérdések

Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése
– Vizsgált térség: Európa = csak EU
– Vizsgált időszak

Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont
nagyvárosok:
– Népességszám alapján (500 ezer fő felett)
– Elővárosok nélkül
– Ha valaha elérte ezt a népességszámot
15
Felhasznált adatok forrása

Tagállamok hivatalos statisztikái:
nagyvárosokra (mai terület)
– Történeti népességszám (lehetőleg
népszámlálások vagy évtizedfordulók idején)

World Gazetteer: nagyvárosokra
– Mai népességszám (2007)
– Földrajzi koordináták
16
A nagyvárosok átlagos évi
népességszám-változása 1950től évtizedenként
1950-es évek: gyorsabb növekedés
1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség
Ezredforduló után: újra növekedés

4.0

3.5

3.0
n
1.
2
1.5
Ptn
100 100
Pt 0
1950-1960
1960-1970
1970-1980
1980-1990
1990-2000
2000-2007
0.
4
0.
6
1.0
0.
8
százalék
2.0
1.
8
2.5
0.
2
0.5
-1.0
aktuálisan félmillió feletti városok
59 nagyváros
-0
.1
-0
.1
-0
.1
-0
.2
-0
.1
-0.5
-0
.2
0.0
17
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
1950–1960


Szinte mindenhol növekedés
Csökkenés csak a Brit-szigeteken
Forrás: népszámlálások és
18
World Gazetteer (2007)
alapján saját számítások
1960–1970

A fogyás kiterjed Nyugat-KözépEurópára is (Hollandia, Németország,
Ausztria)
Forrás: népszámlálások és
19
World Gazetteer (2007)
alapján saját számítások
1970–1980


A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olora, É-Eu-ra
Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek
–
Írország, Mediterráneum, szocialista országok
Forrás: népszámlálások és
20
World Gazetteer (2007)
alapján saját számítások
1980–1990

Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben
–
–
Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i
migráció)
Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás,
motorizáció, autópályák hiánya
Forrás: népszámlálások és
21
World Gazetteer (2007)
alapján saját számítások
1990–2000

Alapvetően megfordul a kép
–
–
Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett
nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius)
Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London):
reurbanizáió + vendégmunkások
Forrás: népszámlálások és
22
World Gazetteer (2007)
alapján saját számítások
2000–2007


Fejlett Európa: alig van csökkenés
Kelet-Közép-Európa: alig van
növekedés
Forrás: népszámlálások és
23
World Gazetteer (2007)
alapján saját számítások
A nagyvárosok 1950-2007
közötti népesedésük alapján
elkülönülő klaszterei
D(a, b)  (a 1950 - b 1950 ) 2  (a 1960 - b 1960 ) 2  (a 1970 - b 1970 ) 2  (a 1980 - b 1980 ) 2  (a 1990 - b 1990 ) 2  (a 2000 - b 2000 ) 2
klaszter elemszám
nagyvárosok
1
17
Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow,
Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon,
Manchester, Rotterdam, Sheffield
2
13
Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt,
Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm,
Stuttgart
3
2
Dublin, Valencia
4
3
Szófia, Vilnius, Zaragoza
5
13
Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan,
Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw
6
11
Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó,
München, Nápoly, Róma, Torino
24
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klaszterek átlagos évi
népességszám-változása
3,
5
4,0
3,5
2,
5
2,
7
2,
8
3,0
2,
0
1,
9
1950-es évek
1,
6
1960-as évek
1970-es évek
1,
4
1,
4
1980-as évek
1,
2
1,
2
1,5
1,
2
százalék
2,0
2,
1
2,5
1990-es évek
1,0
0,
6
0,
6
0,
3
0,
0,
3
0,
3
0,
2
0,
1
0,
2
0,
2
0,
3
0,5
4
0,
5
0,
6
2000-es évek
1 Nyugat-Európa 2 Nyugat-KözépEurópa
-0
,5
-0
,1
-0
,4
-0
,2
-0
,1
-0
,8
EU
-0
,7
-1,0
-0
,9
-0
,6
-0
,4
-0
,1
-0
,1
-0
,1
-0,5
-0
,
-0 1
,
-0 1
,1
0,0
3 Dél-Európa
klaszterek
4 Kelet-KözépEurópa
5 Dublin, Valencia 6 Szófia, Vilnius,
Zaragoza
25
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások
A klasztereik földrajzi
elhelyezkedése
országhatá
EU-határ
1. klaszter
2. klaszter
3. klaszter
4. klaszter
5. klaszter
6. klaszter
26
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások