Transcript CNC programozás

CNC programozás
CNC alapok
Vezérlő berendezések fajtái

CNC vezérlő: Számítógépes NC









Lelke egy processzorokból felépített számítógép
Nem fix huzalozású hanem szabadon programozható logikájú
Adatfeldolgozási rendjét nem a fix huzalozás, hanem a processzor
memóriájában elhelyezett rendszerprogram szolgáltatja
Egy időben több program is tárolható a memóriában
Mód van a programok láncolására (alprogram technika)
Lehetőség van a géphibák kompenzálására (pl.: holtjáték
kiküszöbölése)
Programciklusok szervezhetők
Öndiagnosztika: CNC hibáinak feltárása
Adatmegjelenítés képernyőn történik  grafikus tesztelés
Számjegyvezérlési módok 1.

PONTVEZÉRLÉS: A szerszám vezérelt pontját a sík vagy tér adott pontjára
kell mozgatni. A vezérelt elmozdulás közben megmunkálás nem történik, a
mozgatás sebessége gyorsmenettel történik. Az egyes koordinátatengely irányú
elmozdulások között nincs funkcionális összefüggés. Az elmozdulás
valamelyik koordináta tengellyel párhuzamosan történik.

Alkalmazási területe: Koordináta fúrógépek, ponthegesztő gépek,
sajtológépek, kivágó gépek
Számjegyvezérlési módok 2.


SZAKASZVEZÉRLÉS: Nincs funkcionális összefüggés a különféle
koordinátatengely irányú mozgások között. A vezérelt elmozdulás közben
megmunkálás lehetséges. A szerszám a kiinduló ponttól a befejező pontig
egyenes mentén mozog valamely tengellyel párhuzamosan, vagy két előtoló
mozgás egyidejű bekapcsolásával a koordinátatengellyel meghatározott
szögben (általában 45 fok).
Alkalmazási területe: Egyszerű
eszterga és marógépek
Számjegyvezérlési módok 3.

PÁLYAVEZÉRLÉS: A különféle koordinátatengely irányú
mozgások között funkcionális összefüggés van. A szerszám
vezérelt pontja az előírt pályán mozog. A pálya sík és térgörbe is
lehet. A koordináta tengelyek menti sebességek között
valamilyen függvénykapcsolat van.
A kontúrvonalat megadó görbét a gép elemi útszakaszok
sorozatával közelíti. Ennek meghatározása a CNC belső
számítógépével az úgynevezett interpolátorral történik.

Az egyidejűleg vezérelhető tengelyek száma szerint
megkülönböztetünk 2D, 3D, 4D, 5D pályavezérlést.
Számjegyvezérlési módok 3.


Gyakran a vezérlés valamely tengelyt
nem tud a többivel szinkronban
vezérelni. Az ilyen tengely 1/2D-s
Előfordulhat, hogy egy 3 tengelyes gép
egyszerre csak két tengely tud
szinkronban mozgatni, de bármely két
tengelyt. Az ilyen gép 2,5 D-s
2D-s pályavezérlés
2,5D-s pályavezérlés
3D-s pályavezérlés
CNC gépek koordináta rendszere

Jobbsodrású derékszögű koordináta rendszer
(Descartes –féle)

Az első főtengelyt X, a második főtengelyt Y, a
harmadik főtengelyt pedig Z-vel jelöljük
Koordináta rendszerek

a Z tengelyirány mindig a
szerszámgép főorsójának
szimmetriatengelye

a szerszám pozitív Z
irányú mozgásakor a
munkadarab és a
szerszám közötti távolság
növekedjen.
Esztergagép
3 tengelyes marógép

Ha a szerszámgép kialakítása
miatt vannak olyan részek,
melyek párhuzamosan
mozdulnak el a
főtengelyekkel, ezek jelölése
U, V, W .

Egyes gépeken a munkadarab
a koordinátatengelyek körül
elfordulhat. Az ilyen forgó
tengelyeknek A, B, C, a
szabványos elnevezése
Vonatkoztatási pontok
Gépi nullpont



Jele: M
A gépi nullpont a gép nem változó - nem eltolható
koordináta rendszerének kezdőpontja
(nullpontja).
Ezt a pontot a gép gyártója rögzíti, és a gépen
lévő összes további koordináta rendszer és
vonatkoztatási pont kiindulási pontja .
Referencia pont






Jele: R
A referenciapontot a szerszámgép gyártója választja meg.
A gép mozgástartományán belül mikrokapcsolókkal(egyéb
jeladókkal) kijelölt pont.
Növekményes mérőrendszer esetén a gép bekapcsolása után a
referenciapont felvétellel a szerszámot pontosan meghatározott
helyzetbe lehet beállítani.
A referenciapont általában a munkatér határán található, és
automatikusan elérhető. A referenciapont beállítása a
vezérlőberendezés bekapcsolása után lehetővé teszi az útmérő
rendszer hitelesítését.
A referenciapont koordinátái a gépi nullapontra vonatkoztatva
mindig ugyanazok, pontosan ismert számértékek.
Munkadarab nullpont





Jele: W
A munkadarab nullapontja a munkadarab koordinátarendszerének
kezdőpontja (nullapontja). Ez a pont szabadon választható, és
gép beállításakor a gépi nullapontra vonatkoztatva rögzítjük.
A munkadarab nullapontjának kijelölésekor az a fontos, hogy
megkönnyítsük a programozási munkát.
A koordinátákat lehetőség szerint közvetlenül tudjuk a
műhelyrajzról átvenni. Ehhez a rajz mérethálózatát kell
figyelembe venni.
Az alkatrészprogramban a koordináta értékeket mindig a
munkadarab koordináta rendszerében kell megadni úgy,
mintha a szerszám végezné a mozgást.
Szerszám vonatkoztatási pont



Jele: F
(A szerszám koordináta rendszerének
kezdőpontja)
A szerszám geometriai méretet ehhez a ponthoz
viszonyítva kell megadni. Ezeket az méreteket
szerszámkorrekciós adatoknak nevezzük.
Szerszámcsere pont


Szabadon választható, kijelölhető pont
A munkatérben kell elhelyezni olyan helyen, ahol
a szerszámváltások zavartalanul, a
munkadarabbal vagy más elemmel való ütközés
nélkül végbe mehet.
Gépi nullpont helyzete

A szerszámgépeken a referencia ponthoz
viszonyított helyzete alapján a gépi nullpont
lehet:

Lebegő: a gépi nullpont a mozgástartományon belül vagy
kívül helyezkedik el és helyzete a referencia ponthoz
képest ismert

Fix: a gépi nullpont és a referencia pont egybeesik,
távolságuk nulla
Lebegő gépi nullpont
Fix gépi nullpont
CNC program felépítése






A CNC vezérlések programozási nyelve - hasonlóan a
számítógépi programnyelvekhez- speciális szintaktikai és
szemantikai szabályokkal rendelkezik.
A CNC program mondatokból áll. Egy mondat általában a
megmunkálási folyamat egy szakasz, lépése
A mondatokat utasítások, szavak alkotják
A szó egy betűből és számjegyekből áll. A betűt címnek
nevezzük. Pl.: X50
A mondatokon belül a szavak sorrendje nem kötött
A változatlan utasításokat nem kell minden mondatban megadni
(öröklődő utasítások)
CNC program felépítése 2

NC program készítésekor leggyakrabban használt
címek:







Mondatszám: N
Előkészítő funkciók: G
Koordináta adatok: X,Y,Z, U,V,W, A,B,C
Interpolációs adatok: I,J,K
Technológiai adatok (F, S, T, D, H)
Kiegészítő funkciók: M
A mondatszám az újabb vezérléseknél csak címke
(label) megadása nem kötelező.
Szerszámok programozott pontja

A szerszámgép vezérlése a
programozott pályán a szerszám
programozott (vezérelt) pontját (P)
mozgatja.

Fúró esetén a fúró csúcspontja
Esztergakés esetén a lekerekítési
sugár koordinátatengelyekkel
párhuzamos érintőinek
metszéspontja
Marószerszám esetén a
szerszámtengely és a homlokfelület
metszéspontja


CNC programozás
Esztergagép és marógép
Méretmegadás

Abszolút


Minden pont koordinátáját a
munkadarab nullponthoz
viszonyítva kell megadni
G90
X,Y,Z abszolút koordináták
XI, YI, ZI növekményes
koordináták
Növekményes

Az egyes pontok
koordinátáját az előző
ponthoz viszonyítva kell
megadni
G91
X,Y,Z növekményes
koordináták
NCT100T vezérlésű CNC esztergagépnél X címen átmérőben kell
megadni az értékeket mindkét méretmegadási mód esetén.
Egyenes mentén történő elmozdulás
programozása

Gyorsmenettel történő
elmozdulás
(csak pozicionálásra
használható)
G00 X… Y… Z…

Programozott előtolási
sebességgel történő
elmozdulás (lineáris
interpoláció)
G01 X… Y… Z… F…
Példa egyenes programozására

Abszolút méretmegadás
esetén
G90 G00 X30 Y10

Növekményes
méretmegadás esetén
G91 G00 X-20 Y-10
VAGY
G90 G00 XI-20 YI-10
Körív programozása
/sík kiválasztása/

A körív programozása a legtöbb CNC gép
esetén csak síkban lehetséges. Ezért a körív
programozása előtt ki kell választanunk a
megmunkálás síkját:
G17 - XY sík kiválasztása
G18 - XZ sík kiválasztása
G19 - YZ sík kiválasztása
Körív programozása
/körüljárási irányok/

Ha egy pontból a következő pontba körív mentén akarok eljutni ezt
megtehetem az óramutató járásával ellentétes és megegyező irányba.
G02- OJM irány
G03- OJE irány

A szabvány szerint az irány megállapításához az adott síkot a síkra merőleges
tengely pozitív iránya felöl a negatív irány felé kell szemlélni.
Körív programozása
/sugár megadásával/

A körív programozása esetén az előkészítő
funkció megadása után meg kell adni a végpont
koordinátáit valamint a kör sugarát
G17 G02/G03 X… Y…. R…
G18 G02/G03 X… Z…. R…
G19 G02/G03 Y… Z…. R…
Sugár megadás problémái

A sugárral történő körív programozásakor a kezdő és végpont közé
ugyanakkora sugárra és ugyanazzal a körüljárási iránnyal két kör is képezhető.

Ilyenkor a kör középponti szögével tudunk
a két körív között különbséget tenni.
Ha a 180º-nál kisebb középponti szögű(1
ill. 3) köríven szeretnénk haladni a sugár
értékét pozitív előjellel adjuk meg
Ha a 180º-nál nagyobb középponti szögű
(2 ill. 4) köríven szeretnénk haladni a sugár
értékét negatív előjellel adjuk meg.


Példa körív programozására




1. körív:
G18 G2 X80 Z50 R40
2. körív:
G18 G2 X80 Z50 R-40
3. körív:
G18 G3 X80 Z50 R40
4. körív:
G18 G3 X80 Z50 R-40
Körív programozása
/középpont megadásával/


A körív programozásának másik lehetősége, hogy a
végponton kívül a sugár megadása helyett a középpont
helyét adjuk meg.
A középpont megadása az interpolációs adatokkal
(I,J,K) történik.
G17 G02/G03 X… Y…. I… J…
G18 G02/G03 X… Z…. I… K…
G19 G02/G03 Y… Z…. J… K…
Körív programozása
/középpont megadásával/



SZABÁLY: A középpont helyét a kör kezdőpontjából a kör középpontjába
mutató vektor tengelyekkel párhuzamos komponenseivel adhatjuk meg.
(Növekményes értékek)
Az I, J, K interpolációs vektorokat mindig növekményesen kell megadni,
függetlenül attól, hogy a többi koordináta adat megadásakor melyik
méretmegadási módot választottuk.
Az I, J, K vektorokat előjelhelyesen kell megadni
Példa körív programozására
G17 G03 X10 Y70 I-50 J-20
G18 G03 X70 Z10 I-20 K-50
G19 G03 Y10 Z70 J-50 K-20
Technológiai adatok programozása

ELŐTOLÁS



Az előtolási sebesség értékének megadása az F címen történik
A megadott előtolás érték a programozott pálya mentén tangenciálisan
érvényesül.
Az előtolás értékét megadhatjuk mm/perc és mm/ford mértékegységben
is.
mm/perc mértékegység kiválasztása: G94
mm/ford mértékegység kiválasztása: G95
Technológiai adatok programozása

FORDULATSZÁM programozása (G97)




A fordulatszámot értékét S címen programozhatjuk.
Az S címen megadott fordulatszám értéket 1/perc
mértékegységben kell megadni
Az S címen megadott fordulatszámértékek öröklődnek.
FORGÁCSOLÁSI SEBESSÉG programozása (G96)



Ilyenkor a forgácsolási sebesség értékéből a vezérlés számítja
a fordulatszámot a v=D*π*n összefüggésből
A forgácsolási sebesség értékét S címen kell megadnunk
m/perc mértékegységben
Az értéke öröklődik.
Technológiai adatok programozása

Maximális fordulatszám megadása
G92 S….(nmax)….
 Forgácsolási sebesség megadásnál szükséges,hogy a
főorsó fordulatszáma ne érhesse el a gép maximális
fordulaszámát.

M FUNKCIÓK PRG.






M00 – Feltétel nélküli program ÁLLJ: Megállítja a prg.
futást, főorsó forgást, hűtést kikapcsolja. START gomb
megnyomására folytatja a program végrehajtását.
M01 - Feltételes program ÁLLJ: A megállítás csak egy
feltétel teljesülése esetén történik meg. (Feltétel: kezelő
felületen lévő gomb)
M02 – prg vége
M03 – Főorsó forgás bekapcsolása OJM irányba
M04 - Főorsó forgás bekapcsolása OJE irányba
M05 – Főorsó forgás kikapcsolása
M FUNKCIÓK PRG.






M06 – Szerszámváltás
M07 – Hűtő kenő folyadék bekapcsolása
(2.mód)
M08 – Hűtő kenő folyadék bekapcsolása
(1.mód)
M09 – Hűtő kenő folyadék kikapcsolása
M19 – Főorsó tájolt megállítása
M30 – Prg vége
Szerszámváltás lehetőségei


A szerszám kiválasztása a T címen megadott kóddal lehetséges
A szerszámváltásnak géptípustól függően 4 lehetősége van




Kézi szerszámváltás: A T cím hatására a megmunkálás, a főorsóforgás, a hűtőfolyadék stb.
leáll és a vezérlés bekéri a T címen megadott számú szerszámot. A szerszám behelyezése
után a START gomb megnyomására folytatódik a programfutás.
Automatikus szerszámváltás, revolverfejes: Automatikus szerszámváltások esetén a
kezelő nélkül végbemegy a szerszámváltás. Revolverfejes váltásnál a T címen azt
szerszámhely számot kell megadni ahová a szerszámot beszereltük. A T cím megadásának
hatására a vezérlő a megadott számú helyet megmunkálási pozícióba forgatja.
Automatikus szerszámváltás közvetlenül a szerszámtárból: A tengelyek a T cím
hatására szerszámváltási pozícióba mozognak, a szerszámtár bebillen a főorsó alá megfogja a
főorsóban lévő szerszámot és kiveszi a főorsóból, majd a T címen programozott számú
szerszámot helyezi be. A művelet befejezését követően a szerszámtár visszamegy a helyérre.
Automatikus szerszámváltás a szerszámtárból szerszámváltóval: Nagy szerszámtáras
gépek esetén a szerszámváltás programozása több lépésből áll
1. a T cím hatására a gép megkeresi a szerszámtárban a programozott szerszámot.
(Ilyenkor a megmunkálás még tart)
2. A tengelyeket szerszámcser pozícióba mozgatjuk
3. Az M06 kód hatására megtörténik a szerszámváltás. (Nincs megmunkálás)
4. A régi szerszámot a vezérlés visszateszi a tárba. (Forgácsolással párhuzamos történik.)
CNC programozás
Esztergagépek
Szerszámváltás programozása
CNC esztergagépen

1. lépés: Szerszámváltási pozícióba mozgás


G0 X…… Z……
2. lépés : Szerszámváltás
T…….. (Pl.: T0202)
 Első két szám: A szerszámhely száma
 Második két szám: Szerszámhoz tartozó korrekciós
mező száma.

Automatikus szerszámsugár
korrekció eszterga esetén



G40: szerszámsugár korrekció
kikapcsolása
G41 szerszámsugár korrekció balról
G42 szerszámsugár korrekció jobbról
Szimmetria tengely fölött
Szimmetria tengely alatt
Automatikus geometriai
számítások 1.

Letörés (,C)
G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,C..(c).. G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,C..(c)..
G1 X..(x3).. Z..(z3)..
G3 X..(x3).. Z..(z3).. R..(r)..
Automatikus geometriai
számítások 2.

Lekerekítés (,R)
G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,R..(r1).. G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,R..(r1)..
G1 X..(x3).. Z..(z3)..
G3 X..(x3).. Z..(z3).. R..(r2)..
Automatikus geometriai
számítások 3.

Egyenes programozása irányszögével

Ha a végpontnak csak az egyik koordinátáját ismerjük és egy szögét.
G1 X..(x1).. ,A..(α’)..
G1 Z..(z1).. ,A..(α’)..

A szögmegadás módja:
Hátsó késtartós gép
(szimmetria tengely fölött nézve)
Első késtartós gép
(szimmetria tengely alatt nézve)
Automatikus geometriai
számítások 4.

Két egyenes metszéspontja
G1 ,A..(α1)..
G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,A..(α2)..
G1 X..(x1).. Z..(z1)..
G1 X..(x2).. Z..(z2).. ,A..(α2)..
NAGYOLÓ CIKLUSOK

Egyszerű nagyoló
ciklusok


Egyszeri meghívásra egy
fogást készít el
Típusai:


Hosszesztergáló (G77)
Oldalazó (G79)

Összetett nagyoló
ciklusok


Egyszeri meghívásra a
teljes nagyolás elkészül
Típusai:




Hossznagyoló (G71)
Homloknagyoló (G72)
Mintaismétlő (G73)
Elősimító (G70)
Hosszesztergáló ciklus (G77)

Hengeres felület nagyolása
G0 X…. Z….
G77 X .(x1). Z.(z). F… (1. fogás)
X ..(x2)..
(2. fogás)
X ..(x3)..
(3. fogás)
….
X: a fogás átmérője
Z: a nagyolás végpontja Z irányban
Hosszesztergáló ciklus (G77)

Kúpos felület nagyolása
G0 X…. Z….
G77 X ..(x1).. Z.(z). R.(i). F… (1. fogás)
X ..(x2)..
(2. fogás)
X ..(x3)..
(3. fogás)
….
X: a fogás végpontjának átmérője
Z: a nagyolás végpontja Z irányban
R: a kúposság mértéke (előjeles szám és
sugárban kell megadni)
Oldalazó ciklus (G79)

Hengeres felület nagyolása
G0 X…. Z….
G79 X .(x). Z.(z1). F…
Z .(z2).
Z .(z3).
….
(1. fogás)
(2. fogás)
(3. fogás)
X: a nagyolás végpontja X irányban
Z: a fogás Z koordinátája
Oldalazó ciklus (G79)

Kúpos felület nagyolása
G0 X…. Z….
G79 X .(x). Z.(z1). R.(k). F… (1. fogás)
Z .(z2).
(2. fogás)
Z .(z3).
(3. fogás)
….
X: a nagyolás végpontja X irányban
Z: a fogás végpontjának Z koordinátája
R: a kúposság mértéke (előjeles szám)
Hossznagyoló ciklus G71
G0 X… Z…
G71 U.(d). R.(e)
G71 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). F… S…
…
…
N.(n1). G0 X… Z… G42/G41
…
…
N.(n2). G1 X… G40
1. mondat:
U: fogásmélység ( pozitív, sugárban)
R: szerszámkiemelés mértéke ( pozitív, sugárban)
2. mondat:
P: kontúrleírás kezdő mondatának száma
Q: kontúrleírás befejező mondatának száma
U: Simítási ráhagyás X irányban (előjeles, átmérőben
megadandó)
W: Simítási ráhagyás Z irányban (előjeles)
Homloknagyoló ciklus G72
G0 X… Z…
G72 W.(d). R.(e)
G72 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). F… S…
…
…
N.(n1). G0 X… Z… G42/G41
…
…
N.(n2). G1 Z… G40
1. mondat:
W: fogásmélység (pozitív)
A többi megegyezik az előzővel
Mintaismétlő ciklus G73
G0 X… Z…
G73 U.(i). W.(k). R.(d)
G73 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w). F… S…
…
…
N.(n1). G0 X… Z… G42/G41
…
…
N.(n2). G1 X… Z… G40
1. mondat:
U: nagyolási ráhagyás X irányban ( előjeles, sugárban)
W: nagyolási ráhagyás Z irányban (előjeles)
R: fogások száma
A többi megegyezik az előzővel
(Elő)simító ciklus G70
G0 X… Z…
G70 P .(n1). Q.(n2). U.(u). W .(w).
…
…
N.(n1). G0 X… Z… G42/G41
…
…
N.(n2). G1 X… Z… G40
A ciklus folyamán simításban programozott F,
S, T funkciókat végrehajtja, ellentétben a
G71, G72, G73 ciklussal.
A ciklus folyamán a szerszámsugár korrekció
(G41, G42) számítása működik.
Az egyes címek jelentése megegyezik az előzővel
BESZÚRÁS PROGRAMOZÁSA

Lépésenként
G0 X… Z… (Kezdőpontra állás)
G1 X… (Beszúrás)
G0/G1 X… (Kiemelés)

Lépésenként várakozással
G0 X… Z… (Kezdőpontra állás)
G1 X… (Beszúrás)
G4 P… (Várakozás)
G0/G1 X… (Kiemelés)

Beszúró ciklussal
Várakozás programozása

G4 P…
A P cím értelmezése az előtolási sebesség
mértékegységétől függ
 G94 (mm/perc) esetén P címen másodpercben kell
megadni a várakozás idejét
 G95 (mm/ford) esetén P címen a várakozással
töltött főorsó fordulatok számát kell megadni

Beszúró ciklus
G0 X… Z…. (az első beszúrás
kezdőpontjára állás)
G75 R.(e).
G75 X.(x). Z.(z). P.(i). Q.(k). F...
R: szerszám visszaemelés (pozitív)
X: a beszúrás talppontjának átmérője
Z: az utolsó beszúrás helyének Z koordinátája
P: fogásvétel nagysága X irányban
(pozitív, sugárban értendő)
Q: beszúrások közötti távolság (pozitív)
Homlokbeszúró ciklus
G0 X… Z…. (az első beszúrás
kezdőpontjára állás)
G74 R.(e).
G74 X.(x). Z.(z). P.(i). Q.(k). F...
R: szerszám visszaemelés (pozitív)
X: az utolsó beszúrás helyének X
koordinátája
Z: a beszúrás talppontjának Z koordinátája
P: beszúrások közötti távolság (pozitív,
sugárban értendő)
Q: fogásvétel nagysága Z irányban (pozitív)
MENETESZTERGÁLÁS PROGRAMOZÁSA

Menetek jellemző méretei:






Menetesztergálás indítása


Névleges ( külső) átmérő  d1
Középátmérő  d2
Magátmérő  d3
Menetemelkedés  P
1”-ra jutó menetszám
Az effektív menetvágás a főorsó jeladó nullimpulzusának hatására indul el, minden fogásnál.
Így talál vissza a szerszám mindig a menetárokba.
Menetesztergálás lépései







Kezdőpontba jár
Fogást vesz (1.)
Menetet vág
Szerszámot kiemel
Visszajár a kezdőpontba
Fogást vesz (2.)
….
Kezdőpont megválasztásának
szempontjai

Külső (orsó) menet esetén:

Belső (anya) menet esetén:
Menetesztergálás lépésenként
programozása

Minden lépést külön mondatban adunk meg


Fogásvétel, Kiemelés, Kezdőpontba járás: G0
Menetvágás:
G33 - Állandó menetemelkedésű menet vágása
 G34 - Változó menetemelkedésű menet vágása
G33 X…. Z…. F/E…..
G34 X…. Z…. F/E….. K….

X: a menetvágás végpontjának X koordinátája
(csak kúpos menet esetén kell kitölteni)
Z: a menetvágás végpontjának Z koordinátája
F: menetemelkedés megadása (pl.: metrikus, trapéz)
E: 1”-ra jutó menetek száma (pl.: whitworth)
K: főorsó fordulatonkénti menetemelkedés-változás mértéke
Használata egy példán keresztül
….
G0 X25 Z3 (Kezdőpont)
G0 X19.8 (1. fogás)
G33 Z-32 F1.5 (menetvágás)
G0 X25 (kiemelés)
G0 Z3 (vissza a kezdőpontba)
G0 X19.6 (2. fogás)
G33 Z-32 F1.5
G0 X25
G0 Z3
G0 X19.4 (3. fogás)
….
….
Menetesztergálás programozása
egyszerű menetvágó ciklussal
a ciklus egyszeri meghívására egy fogást
készít el. (fogást vesz, menete vág,
kiemel, visszajár a kezdőpontba)
G78 X…. Z…. F/E…. R….

X: az aktuális fogás X koordinátája
Z: a menetvágás végpontjának Z koordinátája
F: menetemelkedés megadása (pl.: metrikus,
trapéz)
E: 1”-ra jutó menetek száma (pl.: whitworth)
R: Kúposság mértéke (sugárban értendő
előjeles szám)
Használata egy példán keresztül
….
G0 X25 Z3 (Kezdőpont)
G78 X19.8 Z-32 F1.5 (1. fogás)
X19.6 (2. fogás)
X19.4 (3. fogás)
….
Menetesztergálás programozása
összetett menetvágó ciklussal




egyszeri meghívásra teljesen
készre forgácsolja a menetet.
két egymást követő
mondatban kell programozni.
a szerszám egyenletesebb
terhelése érdekében a ciklus
állandó
forgácskeresztmetszettel
forgácsol
a szerszám terhelésének
csökkentése érdekében a
vágás csak az egyik oldalon
történik
Összetett menetvágó ciklus
G76 P.(n). .(r). .(α). Q…. R….
G76 X…. Z…. P…. Q…. F/E…. R….
1. mondat:
P: 3db kétjegyű számot kell megadni
n: simítások száma
r: kiemelés, menetkifutás kúposságának mértéke
α: a menetprofil szöge
Q: a minimális fogásmélység (sugárban értendő pozitív
szám)
R: simítási ráhagyás (sugárban értendő pozitív szám)
2. mondat:
X: a menetvágás befejező átmérője (külső menet esetén
magátmérő, belsőmenet esetén névleges átmérő)
Z: a menetvágás végpontjának Z koordinátája
P: a menetprofil mélysége (sugárban értendő pozitív
szám)
Q: az első fogás mélysége (sugárban értendő pozitív
szám)
F: menetemelkedés megadása (pl.: metrikus, trapéz)
E: 1” -ra jutó menetek száma (pl.: whitworth)
R: Kúposság mértéke (sugárban értendő előjeles szám)
Használata egy példán keresztül
….
G0 X25 Z3 (Kezdőpont)
G76 P020060 Q0.02 R0.01
G76 X18.16 Z-32 P 0.92 Q0.1 F1.5
….
Menetirány befolyásolása
Első késtartós
Hátsó késtartós
gép
gép
/M3 forgásirány/ /M4 forgásirány/
Menetvágás Zirányba
JOBBOS
BALOS
Menetvágás Z+
irányba
BALOS
JOBBOS
Több bekezdésű menet
programozása

A menetvágás kezdőpontjának eltolásával


Az első bekezdés elkészítése után, a menetvágás kezdőpontját eltoljuk Z
tengely mentén a menetosztás nagyságával. Ezután következhet a
következő bekezdés elkészítése. Addig ismételjük, amíg el nem készül a
szükséges bekezdésszám. Ez a megoldás mindhárom Programozási
lehetőségnél használható.
A bekezdések kezdő szögértékének megadásával

Q címen meg kell adnunk, hogy a főorsó jeladó nullimpulzusától
számítva, hány fokot forduljon el a főorsó, mielőtt elkezdi a menetet
vágni. Egy bekezdés szögértékét úgy határozhatjuk meg, hogy a 360 fokot
elosztjuk a bekezdések számával, és ezt hozzáadjuk az előző bekezdés
szöghelyzetéhez. Ez a lehetőség csak a G33 és a G78 esetén alkalmazható
G33 X…. Z…. F/E….. Q….
G78 X…. Z…. F/E…. R…. Q….
CNC programozás
Marógépek
Szerszámváltás CNC marógépen


A szerszámváltás programozás CNC marógépen csak a T címmel
történik
Lépései:





T címen csak a szerszám számát kell megadni (pl.: T05)
A szerszám korrekciós értékek behívása külön címeken történik



1. A T cím programozásakor a főorsó automatikusan szerszámcser pozícióba
áll
2. Régi szerszám eltávolítása a főorsóból
3. új szerszám beváltása a főorsóba
H: hosszkorrekció beolvasása
D: átmérő korrekció beolvasása
A H és D cím után a szerszámhoz tartozó korrekciós mező
számát kell megadni
Szerszám hosszkorrekció


CNC marógépen nem elegendő a szerszám
hosszkorrekció beolvasása, hanem be is kell
kapcsolni azt
Hosszkorrekció bekapcsolása
G43 H… Z….
 G44 H… Z…


(+)
(-)
Hosszkorrekció kikapcsolása

G49
vagy
G43/G44 H00 Z…
Automatikus szerszámsugár
korrekció marógép esetén

Az alakzatok körbe marásához elengedhetetlen a
használata, ahhoz, hogy a rajzi méretek felhasználásával
tudjuk írni a CNC programot.
Automatikus szerszámsugár
korrekció programozása




G40: szerszámsugár korrekció kikapcsolása
G41: szerszámsugár korrekció balról
G42: szerszámsugár korrekció jobbról
A szerszámsugár korrekció bekapcsolásakor a D címen
behívott korrekciós mezőben található átmérő értékével
végzi el a korrekciózást.
Automatikus geometriai
számítások 1.

Letörés (,C)
G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,C..(c).. G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,C..(c)..
G1 X..(x3).. Y..(y3)..
G3 X..(x3).. Y..(y3).. R..(r)..
Automatikus geometriai
számítások 2.

Lekerekítés (,R)
G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,R..(r1).. G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,R..(r1)..
G1 X..(x3).. Y..(y3)..
G3 X..(x3).. Y..(y3).. R..(r2)..
Automatikus geometriai
számítások 3.

Egyenes programozása irányszögével

Ha a végpontnak csak az egyik koordinátáját ismerjük és egy szögét.
G1 X..(x1).. ,A..(α’)..
G1 Y..(y1).. , A ..(α’)..
G1 Z..(z1).. ,A..(α’)..

A szögmegadás módja az egyes síkokban
Automatikus geometriai
számítások 4.

Két egyenes metszéspontja
G1 ,A..(α1)..
G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,A..(α2)..
G1 X..(x1).. Y..(y1)..
G1 X..(x2).. Y..(y2).. ,A..(α2)..
Teljes kör programozása

XY síkban:


XZ síkban:


G2/G3 I... K…
YZ síkban:


G2/G3 I… J…
G2/G3 J… K…
Az I,J,K címeken a kezdőponthoz viszonyítva a kör
középpontjának növekményes koordinátáit kell megadni, ezért a
kezdőpontot úgy célszerű megválasztani, hogy minél egyszerűbb
legyen a középpont megadása
Térbeli spirál interpoláció

A körinterpolációtól abban különbözik, hogy a kör síkjára merőleges tengely
mentén egy egyszerű elmozdulást végez

G2/G3 X.. Y.. Z.. R..




Vagy
G2/G3 X.. Y.. Z.. I.. J..
X, Y: körív végpontja
Z: a körívre merőleges irányú elmozdulás végpontja
R: kör sugara
I, J: kör középpontja
Koordináta rendszerek kiválasztása

Gépi koordináta rendszer kiválasztása


G53 (NEM ÖRÖKLŐDIK)
Munkadarab koordináta rendszerek kiválasztása

G54, G55, G56, G57, G58, G59 (ÖRÖKLŐDIK)
Programozott nullponteltolás

Koordináta rendszer eltolása


G52 X… Y….
Az eltolás kikapcsolása:

G52 X0 Y0
Fúróciklusok

A fúróciklusokat a következő műveletekre
lehet bontani:












1. művelet: pozícionálás a kiválasztott síkban
2. művelet: tevékenység pozícionálás után
3. művelet: gyorsmeneti mozgás az R pontig
(megközelítési pont)
4. művelet: tevékenység az R ponton
5. művelet: fúrás a talppontig
6. művelet: tevékenység a talpponton
7. művelet: visszahúzás az R pontig
8. művelet: tevékenység az R ponton
9. művelet: gyorsmeneti visszahúzás a
kiindulási pontig
10. művelet: tevékenység a kiindulási ponton
R pont, megközelítési pont: A szerszám a
munkadarabot eddig a pontig közelíti meg
gyorsmeneti mozgással.
Kiindulási pont: A fúrótengelynek az a
pozíciója, amelyet a ciklus indítása előtt
felvesz.
Fúróciklusok konfigurálása


G98: a szerszám a fúróciklus során a kiindulási pontig
kerül visszahúzásra.
G99: a szerszám a fúróciklus során az R pontig kerül
visszahúzásra, következésképp ekkor a 9., 10. művelet
elmarad
Fúróciklusok kódjai

Ciklusok bekapcsolása:


G73, G74, G76, G81,G82, …. , G89
Ciklusállapot törlése:

G80
Fúróciklus, kiemelés gyorsmenettel
(G81)



G17 G81 X__ Y__
G18 G81 Z__ X__
G19 G81 Y__ Z__
Furat középpont
Z__
Y__
X__
R__
R__
R__
F__
F__
F__
L__
L__
L__
Talppont
Megközelítési pont
Előtolás Ism. száma
Fúróciklus várakozással, kiemelés
gyorsmenettel (G82)



G17 G82 X__ Y__ Z__ R__ P__ F__ L__
G18 G82 Z__ X__ Y__ R__ P__ F__ L__
G19 G82 Y__ Z__ X__ R__ P__ F__ L__

P cím: várakozási idő
Mélyfúró ciklus (G83)



G17 G83 X__ Y__ Z__ R__ Q__ E__ F__ L__
G18 G83 Z__ X__ Y__ R__ Q__ E__ F__ L__
G19 G83 Y__ Z__ X__ R__ Q__ E__ F__ L__


Q cím: Fúrás egy lépésének mélysége
E cím: Megszakítást követően a visszajáráskor a megközelítési távolság
Nagysebességű mélyfúró ciklus
(G73)



G17 G73 X__ Y__ Z__ R__ Q__ E__ F__ L__
G18 G73 Z__ X__ Y__ R__ Q__ E__ F__ L__
G19 G73 Y__ Z__ X__ R__ Q__ E__ F__ L__


Q cím: Fúrás egy lépésének mélysége
E cím: Szerszám visszaemelésének nagysága
Menetfúró ciklus (G84)



G17 G84 X__ Y__ Z__ R__ F__ L__
G18 G84 Z__ X__ Y__ R__ F__ L__
G19 G84 Y__ Z__ X__ R__ F__ L__

F címen: G94 esetén menetemelkedés és a fordulatszám szorzata
G95 esetén menetemelkedés
Balmenetfúró ciklus (G74)



G17 G74 X__ Y__ Z__ R__ F__ L__
G18 G74 Z__ X__ Y__ R__ F__ L__
G19 G74 Y__ Z__ X__ R__ F__ L__

F címen: G94 esetén menetemelkedés és a fordulatszám szorzata
G95 esetén menetemelkedés
Menetfúró ciklus kiegyenlítő betét
nélkül (G84.2, G84.3)

A vezérlő folyamatosan gondoskodik, hogy az F/S hányados
pillanatról pillanatra állandó legyen.

G84.2: jobbmenet fúrása kiegyenlítő betét nélkül
G84.3: balmenet fúrása kiegyenlítő betét nélkül




G17 G84._ X__ Y__ Z__ R__ F__ S__ L__
G18 G84._ Z__ X__ Y__ R__ F__ S__ L__
G19 G84._ Y__ Z__ X__ R__ F__ S__ L__


F címen: G94 esetén menetemelkedés és a fordulatszám szorzata
G95 esetén menetemelkedés
S címen: A főorsó fordulatszáma
Kiesztergálás automatikus
szerszámelhúzással (G76)



G17 G76 X__ Y__ I__ J__ Z__ R__ P__ F__ L__
G18 G76 Z__ X__ K__ I__ Y__ R__ P__ F__ L__
G19 G76 Y__ Z__ J__ K__ X__ R__ P__ F__ L__

I, J, K címeken a szerszámelhúzás irányát és nagyságát kell
megadni ( növekményes adat)
További fúróciklusok





G85 - Fúróciklus, kiemelés előtolással
G86 - Fúróciklus, gyorsmeneti kiemelés álló
főorsóval
G87 - Fúróciklus, kézi működtetés a talpponton
G88 - Fúróciklus, várakozás után kézi
működtetés a talpponton
G89 - Fúróciklus, talpponton várakozás,
kiemelés előtolással
Különleges transzformációk

Elforgatás

Léptékezés

Tükrözés
Elforgatás
G68 X… Y… R…
….
….
….
G69


X, Y: Elforgatás
középpontja
R: elforgatás szöge
Léptékezés





G51 X… Y… P….
….
….
….
G50


X, Y: Léptékezés
középpontja
P: Léptékezés arányszáma
Tükrözés





G51.1 X/Y…
…
…
…
G50.1 X/Y


X,Y a tükrözés tengelyének
koordinátája
A kikapcsoláskor az X és Y
címre tetszőleges koordináta
irható
A különleges transzformációk
programozási szabályai

A G68 elforgatás és a G51 léptékezés utasítások sorrendje tetszőleges lehet. A két művelet
bekapcsolási és kikapcsolási parancsainak viszont egymásba kell skatulyázódniuk, egymást nem
lapolhatják át







G68 X.. Y.. R..
G51 X.. Y.. P..
…
…
G50
G69
Tükrözést bekapcsolni csak G50 és G69 állapotban lehet, azaz ha nincs sem léptékezési sem
elforgatási parancsállapot. A tükrözés bekapcsolt állapotában viszont mind a léptékezés, mind az
elforgatás bekapcsolható. A tükrözésre is érvényes, hogy sem a léptékezési, sem az elforgatási
parancsokkal nem lapolódhat át.








G51.1 X…
G68 X.. Y.. R..
G51 X.. Y.. P..
…
…
G50
G69
G50.1 X…
Polárkoordinátás adatmegadás



Bekapcsolás G16
Kikapcsolás G15
Bekapcsolás után:


X cím: a pólusponttól mért távolság
Y cím: a vízszintes tengellyel bezárt szög
Alprogram használat

Alprogram hívása:

M98 P… L…

Ahol:


Alprogram vége (visszatérés a főprogramba):


P: alprogram azonosító száma
L: ismétlések száma
M99
Alprogram, hívható főprogramból és
alprogramból is. Az alprogramhívások 4 szintig
skatulyázhatók egymásba.