Transcript Magyar Nemzeti Bank
Makroprudenciális politika Vágó Nikolett
Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Budapesti Corvinus Egyetem 2014. 12. 11.
* Az előadás a szerző nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját.
Tartalom
•
Motiváció
•
Hitelezés, hitelciklus szerepe
•
Rendszerkockázat
•
Makroprudenciális politika
•
Célrendszer
•
Makropru eszközök – transzmisszió
•
Működési mechanizmus
•
Intézményi keret
•
Szabályozási keretrendszer
•
Magyar makropru politika
•
Módszertan
Magyar Nemzeti Bank
MOTIVÁCIÓ
3
Motiváció
• pénzügyi/bank válságoknak súlyos reálgazdasági következményei vannak: • Rövidtáv: • GDP visszaesés • munkanélküliség • államadósság emelkedése • Hosszútáv: • hitelszűke • Hitelezés nélküli kilábalás
Magyar Nemzeti Bank
4
Motiváció
• bankmentések költségesek: • államadósság, költségvetési teher nő • recesszióban: • magasabb transzfer igény • kisebb adóbevétel • átlagos fiskális költségek: GDP 13%-a • adatbázis: 147 bankválság • Laeven et al. (2012) • pü-i rendszer válságát sokszor követi recesszió: • kilábalás elhúzódik • bankrendszer nem elégíti ki a hitelkeresletet ráerősít a gazdasági ciklusra
Magyar Nemzeti Bank
5
Motiváció
• pénzügyi válságban banki tőkeerózió: • forrásbevonás nehéz • Jellemzően: mérlegleépítés • Eszközértékesítés • hitelezés visszafogása: • hitelezési feltételek szigorítása • súlyos reálgazdasági következmény
Magyar Nemzeti Bank
6
Motiváció
Szabályozási iránt igény a válság után Likviditáshiány
Válság jelenség
Partnerkockázatból eredő veszteségek • • Fertőzés Piacok Országok Túlzott tőkeáttétel Tőkehiány Prociklikusság Pénzügyi globalizáció, toxikus eszközök Árnyékbankrendszer
Szabályozási dilemmák
Likviditási szabályok?
Partnerkockázat szabályozása?
Piaci centralizáció veszélye?
Tőkekorlátozás a nemzetközi fertőzési csatornák korlátozása érdekében?
Tőkeáttétel, finanszírozási szerkezet szabályozása?
Szigorúbb tőkeszabályok?
Kisebb banki aktivitás?
Bázel II átgondolása?
Ellenösztönzők?
Toxikus eszközök betiltása Egyéb derivatívák korlátozása Szabályozás kiterjesztése árnyékbankrendszerre?
Magyar Nemzeti Bank
7
Motiváció
Téves feltevés
árstabilitás + prudens pénzügyi intézmények pénzügyi stabilitás makrogazdasági stabilitás Pénzügyi egyensúlytalanságok
Magyar Nemzeti Bank
8
Felmerülő kérdések
Elméleti kérdések • pénzügyi válságok kialakulásának oka?
• pénzügyi válságok terjedése?
• Szektorok?
• Országok?
• mi a rendszerkockázat? • Felépülés?
• Következmények?
• Azonosítás? • Mérés?
Magyar Nemzeti Bank
9
Felmerülő kérdések
• • Policy kérdések Monetáris politika szerepe?
• Célok?
• Monetáris politikai célfüggvény változói?
• • Eszközárak?
Hitelaggregátumok?
• Árfolyam?
Makroprudenciális politika szerepe?
• Intézményi keret?
• Hatáskör?
Magyar Nemzeti Bank
10
Felmerülő kérdések
Szabályozás • Mit? • piacok • változók • Mikor? • Felfutás • Válság • utólag • Mely gazdpol ág?
• Monpol • Mikroprud • makroprud
Magyar Nemzeti Bank
11
Felmerülő kérdések
Módszertan - modellfejlesztés • • • • • • • Pénzügyi szektor szerepeltetése Endogén pénzügyi sokk Farokesemények Nemlineáris összefüggések Reprezentatív szereplő DSGE Alternatív modellek
Magyar Nemzeti Bank
12
Hitelciklus, hitelezés szerepe
Magyar Nemzeti Bank
13
Hitelciklus • felívelő szakasz: • intenzívebb hitelkiáramlás • hitelezési sztenderdek lazítása • kockázatvállalási és hitelezési hajlandóság növekedése • hitel boom alakulhat ki • leívelő szakasz: • hitelkontrakció • gazdasági szereplők jövedelmi pozíciója romlik • nemteljesítő hitelek emelkedése • növekvő banki veszteségek • túlzott kockázatkerülés • credit crunch alakulhat ki
Magyar Nemzeti Bank
14
Hitelezés és bankválság • Hitel boom válság ?
• Korreláció: bankválság – hitelezés válság előtti felfutása • átlagosan a hitel boomok egy harmadát követi pénzügyi válság (Dell'Ariccia et al. (2012)) • Káros-e a hitelezés felfutása? • Kereslet vs kínálat (1.) • Bankválságot követően: • credit crunch (2.) • creditless recovery (3.)
Magyar Nemzeti Bank
15
(1.) Hitelkereslet és hitelkínálat elkülönítése • hitelkínálat fontos makro szempontból: • Bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt hatása • Hitelkínálati sokkok • Hitelkínálat önmagában nem megfigyelhető: • kereslettel együtt • egyensúlyi ár és mennyiség • egyensúly vs hiteladagolás
Magyar Nemzeti Bank
16
(1.) Hitelkereslet és hitelkínálat elkülönítése • hitel boom kereslet vezérelt: • fundamentumokkal igazolható • nem okoz rendszerkockázatot • hitel boom kínálat vezérelt: • banki hitelezési csatorna • szabályozói beavatkozás?
Magyar Nemzeti Bank
17
(1.) Identifikációs módszerek • Aggregált SLO adatok: • SVAR modell • Panel: szimután ökonometriai modell • Mikro adatbázis (központi hitelregiszter) • Egyedi banki SLO adatok: • Dinamikus panel regresszió • keresleti tényezők szűrése • reziduális: effektív kínálat Legfőbb SLO adatok: • hitelfelvételi sztenderdek változása • érzékelt kereslet változása Forrás: Tamási et al. (2011), Sóvágó (2011), Bassett et al. (2014)
Magyar Nemzeti Bank
18
(2.) Credit crunch • Hitelezés visszafogása, hitelszűke, hitelösszeomlás • Jellemzően deleveraging következménye • Deleveraging mire lehet reakció?
• Banki veszteségek fedezése • szabályozói (tőke) megfelelés
Magyar Nemzeti Bank
19
(2.) Credit crunch Pü-i válságban banki tőkeerózió • oka: • hitelezési veszteségek • magasabb likviditási költségek • eszközár-esés • nagyobb bizonytalanság, magasabb PD • Lehetőségek: • forrásbevonás: • részvénykibocsátás nehéz (+rossz üzenet) • költségek megnőttek: • banki kötvények hozamfelára • bankközi piaci felárak • mérlegleépítés
Magyar Nemzeti Bank
20
Deleveraging
Mikro szint
Tőkeáttétel csökkentése
Makro szint
Gazdasági szereplők egyidejű adósságleépítése
Magyar Nemzeti Bank
21
Makro szintű adósságleépítés következményei Reál GDP növekedési üteme a mérlegleépítés első 3 évében jóval alacsonyabb Minta: • válságot követő mérlegleépítések • 32 elem
Magyar Nemzeti Bank
22 Forrás: McKinsey Global Institute (2010)
Makro szintű lehetőségek Belt-tightening • esetek felében • átlag 6-7 év adósságleépítés • adósságtörlesztés, kiadás csökkentés • hitelezési aktivitás jelentős visszaesése High-Inflation nincs független, hiteles jegybank magas infláció nominális GDP nő adósság/GDP mutató csökken Massive default • gyakran valutaválságot követően • adósság-kezelés csőd, hitelleírás révén Growing-out-of-debt gyors reál-GDP növekedés (olaj boom, háború) a dósság kinövése Forrás: McKinsey Global Institute (2010)
Magyar Nemzeti Bank
23
Mikro szintű lehetőségek Kockázat-csökkentés • meglévő hitelügyletek felülvizsgálata • eszközátcsoportosítás (flight-to-quality) • hiteladagolás • szelektált ügyfélkör (cherry picking) • cross-border kitettség csökkentése (anyabank) Tőkeáttétel-csökkentés • Eszközértékesítés • árleszorító hatás • drágább refinanszírozás (fedezett források) • szerződések felmondása • pozíció zárás, ügyletek lejáratása • hitelezés visszafogása: • hitelezési feltételek szigorítása • súlyos reálgazdasági következmény
Magyar Nemzeti Bank
24
Mikro szint következményei Credit crunch hitelszűke, hitelösszeomlás Creditless recovery hitelezés nélküli kilábalás
Magyar Nemzeti Bank
25
(2.) Credit crunch
Iyer-Lopes-Peydro-Shoar (2010)
Kérdés: a bankokat érő likviditási sokkok a hitelkínálat visszafogásán keresztül hogyan érintették a vállalati szektort Portugáliában?
• A nagyobb bankközi kitettségű hitelezővel rendelkező bankok ügyfelei szigorúbb hitelkínálattal szembesültek a válság során • A hitelszűke leginkább a kis, fiatal gyengébb banki kapcsolattal rendelkező vállalatokat sújtotta • Profitabilitás szempontjából egységes a hitelkínálat mérséklése, viszont a gyengébb cash-flow-val rendelkező vállalatokat kímélik a bankok • A vállalatok (különösen a kicsik) nem képesek helyettesíteni
Magyar Nemzeti Bank
26
(2.) Credit crunch
Albertazzi-Marchetti (2010)
Kérdés: A válság heterogén módon sújtotta az egyes olasz bankok tőke illetve likviditási helyzetét. Ez a heterogenitás segít identifikálni a hitelkínálati sokkokat. Hogyan reagáltak a bankok, illetve a vállalatok ezekre a sokkokra?
• A válság során a gyengébb tőke (likviditási) helyzetű hitelezővel rendelkező vállalatok hitelállománya jobban csökkent • Részleges helyettesítés a jól, illetve rosszul tőkésített bankok között (30%) • A hitelszűke a kockázatosabb, kis vállalatokat sújtotta • A flight-to-quality jelentség inkább a nagyobb bankoknál jellemző
Magyar Nemzeti Bank
27
(2.) Credit crunch
Campello-Graham-Harvey (2009)
Kérdés: Hogyan reagáltak a vállalatok a hitelkínálat szűkülésére a 2008-as válság során?
• • • • Módszertan: Survey adatok alapján hitel-korlátos és nem hitel korlátos vállalatok válaszainak összehasonlítása A hitel-korlátos vállalatok jellemzően jobban alkalmazkodnak foglalkoztatottságban, technológiai kiadásokban, beruházásokban, marketing kiadásokban és osztalék kifizetésben A hitel-korlátos vállalatok jellemzően a likvid eszközök arányának csökkentésében alkalmazkodnak Ezek a vállalatok a jelenlegi és jövőbeli likviditás biztosítása érdekében nagyobb eséllyel hívják le a hitelkeret megállapodásokat Sokkal nagyobb eséllyel halasztják el jövőbeli beruházásaikat, sőt, a reál aktíváik egy részétől is hajlandóak megválni a likviditás érdekében
Magyar Nemzeti Bank
28
(3.) Creditless recovery • Válság után gazdasági növekedés gyenge hitelezési aktivitás mellett megy végbe • Hitel/GDP mutató kilábalás után is csökken • Oka: jellemzően hitelkínálat • Probléma: növekedés szerkezete, üteme nem optimális • kedvezőtlen erőforrás allokáció • Capacity destruction: beruházások szuboptimális szintje • elmaradt beruházások tőkeállomány amortizációja
Magyar Nemzeti Bank
29 Forrás: Abiad et al. (2011)
Rendszerkockázat
Magyar Nemzeti Bank
30
Rendszerkockázat definíciója • BIS (2001): „Systemic financial risk is the risk that an event will trigger a loss of economic value or confidence in, and attendant increases in uncertainly about, a substantial portion of the financial system that is serious enough to quite probably have significant adverse effects on the real economy.” • FED (2009): “Systemic risks are developments that
threaten the stability of the financial system as a whole
and consequently the broader economy, not just that of one or two institutions,” • ECB (2009) • IMF (2013): „…systemic risk is defined as risk that
originates within, or spreads through, the financial
sector (e.g., due to insufficient solvency or liquidity buffers in financial institutions), with the potential for
severe adverse effects on financial intermediation and
real output.”
Magyar Nemzeti Bank
31
Rendszerkockázat kialakulása • Rendszerkockázat felépülése endogén folyamat • Pénzügyi rendszer szereplői arra vannak ösztönözve, hogy „túlzott” kockázatot vállaljanak • 3 alapvető mechanizmus: • Nagy aggregált (nem diverzifikálható) sokk • Fertőzés • Pénzügyi egyensúlytalanságok felépülése
Magyar Nemzeti Bank
32 Forrás: Vítor Constâncio (2014)
Endogén folyamat Pénzügyi egyensúlytalanságok épülnek fel • hitelezés felfutása • eszközár-buborékok (ingatlan) • pénzügyi globalizáció • folyó fiz. mérleg deficit • wholesale rövid likviditás • pénzügyi innovációk • alacsony monpol kamat • bank corporate governance – felelős banki irányítás hiánya • verseny
Magyar Nemzeti Bank
33
Endogén folyamat Negatív externália • pénzügyi szektoron belül: • likviditási spirál: • fertőzés (összekapcsoltság) • bankközi piacok befagyása • bankroham • Túlzott kockázatvállalás • morális kockázat • aszimmetrikus információ • reálgazdaságban: • bankválság • credit crunch
Magyar Nemzeti Bank
34
Egyensúlytalanságok felépülésének okai 1.preferenciák változása • kockázatvállalási hajlandóság • viselkedés: tail risk figyelmen kívül hagyása, korlátozott emlékezet 2.pénzügyi globalizáció, integráció • egy ország pénzügyi rendszere integrálódik a nemzetközi pénzügyi piacok és pénzügyi intézmények működésébe • válság előtti évtizedben a határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok jelentősége nagymértékben nőtt
Magyar Nemzeti Bank
35
Egyensúlytalanságok felépülésének okai 2.pénzügyi globalizáció, integráció: • pozitív hatás: • verseny és hatékonyság növekedése a pénzügyi rendszerben • hazai pénzügyi rendszer fejlődése, pénzügyi piacok mélyülése • • • • • • • bővülő termékpaletta diverzifikáció - nemzetközi kockázatmegosztás több likviditás érhető el tőkeköltség csökkenés technológia transzfer közvetett hatás: • • • • jobb kockázatkezelés gazdaságpolitika és intézményi környezet fejlődése külföldi szereplők elkötelezettsége esetén: • mérsékelhetőek a fiskális költségek elkerülhető a credit crunch pl. Vienna Initiative
Magyar Nemzeti Bank
36
Egyensúlytalanságok felépülésének okai 2.pénzügyi globalizáció, integráció: • negatív hatás: • külső sokkokkal szembeni sérülékenység • fertőzés kockázata: • pénzügyi piacok • anyabankok • hitelboom kialakulása: • nagyobb hitelnövekedés és lazább hitelezési feltételek • finanszírozás: külső rövid wholesale források révén • DE: gyorsan kivonhatóak Forrás: Kalemli-Ozcan et al. (2009), Meier (2013)
Magyar Nemzeti Bank
37
Egyensúlytalanságok felépülésének okai • 2.pénzügyi globalizáció, integráció: Monetáris politika terjedése: • „centrum” ország monetáris politikája, kondíciói a határokon átívelő tőkeáramlások és a globális intézmények tőkeáttétele révén (Rey (2013) - VAR): • jelentősen hat a globális pénzügyi ciklusra • világszinten terjednek • trilemma érvényessége: Lebegő árfolyam+Szabad tőkeáramlás+Független monpol?
• válság előtt: fejlett országokban alacsony kamat • • • Likviditásbőség a fejlődő országokban is search for yield külföldi forrásbeáramlás közben: hitel és/vagy eszközárboom • válságban: • • egyfelől: sudden stop másfelől: monpol lazítás (FED QEs) • válság után: FED tapering • • nagyobb volatilitás a fejlődő piacokon tőkekivonás
Magyar Nemzeti Bank
38
Tőkekivonás • Mitől függ?
• elsősorban: • globális kockázati megítélés (VIX) • bizonytalanság • amerikai kamatláb (Forbes, Warnock (2011)) • Kiket érint leginkább?
• gyengébb fundamentumok • politikai instabilitás
Magyar Nemzeti Bank
39
Mely fundamentumoktól függ egy ország külső sokkokkal szembeni ellenálló-képessége?
• Frankel et al. (2010) alapján elsősorban: • devizatartalék-megfelelés • túlértékelt árfolyam • hitelboom • folyó fizetési mérleg hiány • jelentős külső, rövid lejáratú adósság
Magyar Nemzeti Bank
40
FED tapering Bejelentés hatása: • kockázatos eszközök kereslete csökkent • gyengébb fundamentumú országokban
Magyar Nemzeti Bank
41
Forrás: Nechio, F (2014)
FED tapering Árfolyam leértékelődés és költségvetési egyenleg
Magyar Nemzeti Bank
42
Forrás: Nechio, F (2014)
FED tapering Árfolyam leértékelődés és folyó fizetési mérleg
Magyar Nemzeti Bank
43
Forrás: Nechio, F (2014)
Egyensúlytalanságok felépülésének okai 2.pénzügyi globalizáció, integráció: • konszenzus: • pénzügyi globalizáció jó • ki kell egészülnie makroprudenciális szabályozással • hitel, és eszközár-buborékok megfékezése • rövid külső wholesale források korlátozása (likviditási követelmények)
Magyar Nemzeti Bank
44
Egyensúlytalanságok felépülésének okai 3.komplexitás, átláthatatlanság • pénzügyi innováció: • Értékpapírosítás: • kockázatok becsomagolása • MBS, CDS, CDO • HFT, ETF, SIV • mérlegen kívüli kockázatok • árnyékbankrendszer 4.megfelelő szabályozás hiánya, laza bankfelügyelet
Magyar Nemzeti Bank
45
Egyensúlytalanságok felépülésének okai 5.tartósan laza monetáris politika: • Válság előtt: • -: hitelezési feltételek túlzott lazítása (Maddaloni et al. (2013)) • válság után: • +: hitelezés bővülése • -: megágyazhat egy újabb hitelboomnak 6.korlátozott felelősség + explicit és implicit kormányzati garancia: • betétbiztosítás • LoLR • Too big to fail • Too many to fail (inkább kis bankokat érinti) • Too connected to fail
Magyar Nemzeti Bank
46
Rendszerkockázat dimenziói idő keresztmetszeti • • • • normál időszakban lassan épül fel, de stresszben hirtelen veszélyes Cél: prociklikusság mérséklése monitoring • megelőzés aggregált kockázat időbeli változása • Hitelezési boom, túlzott tőkeáttétel, egyensúlyhiányok Szabályozás: kontraciklikus módon • Pl. tőke, értékvesztés képzés, LTV
Magyar Nemzeti Bank
47 • • • • kockázat megoszlása egy adott időpillanatban a rendszer szereplői között Cél: ellenálló-képesség növelése monitoring • • • megelőzés szereplők rendszerkockázathoz való egyéni hozzájárulásának mértéke • méret, koncentráció, összekapcsoltság Fertőzési útvonalak: • bankközi piac pénzügyi piacok Szabályozás: • SIFI-k, rendszerkockázatot okozó tevékenységek Forrás: Borio.
Rendszerkockázat következménye rendszerkockázat materializálódása válság a pénzügyi rendszerben
Magyar Nemzeti Bank
reálgazdasági válság 48
Rendszerkockázat forrása • Pénzügyi rendszerből induló probléma okoz reálgazdasági válságot • Olyan tényezők, melyek nagy valószínűséggel vezetnek reálgazdasági károkhoz • Ellenpélda: 2000-2001-es dot-com lufi • befektetések tőkefinanszírozása • pénzügyi rendszer kitettsége korlátozott
Magyar Nemzeti Bank
49
Milyen csatornákon keresztül realizálódik?
• fizetési rendszerek zavarai, likviditáshiány: • bankroham bankcsőd (szolvencia nem elég) • • fertőzés likviditáshiány a wholesale piacon bankközi piac kiszáradásának oka: • partnerkockázat: • magasabb spread, kizárás piaci körülmények bizonytalansága • • • likviditás felhalmozása: • jövőbeli likviditáshiány kockázata • információs aszimmetria rövid távú wholesale finanszírozás megnőtt szerepe bankközi piaci zavar esetén komoly finanszírozási problémák • alternatíva: jegybanki likviditás (LoLR) • • • drágább fedezet mellett rossz szignál
Magyar Nemzeti Bank
50
Milyen csatornákon keresztül realizálódik?
• credit crunch – hitelezés visszaesése: • banki hitelkínálat szűkül (tőkeprobléma) • gazdasági szereplők kevesebb forráshoz jutnak • banki források helyettesíthetősége • tőkepiacok • fire sale – eszközárak esése: • bankcsőd • vállalatok és háztartások fizetésképtelensége • alacsonyabb beruházási szint • kisebb fogyasztás
Magyar Nemzeti Bank
51
Makropru politika
Magyar Nemzeti Bank
52
Makroprudenciális politika a válság előtt • ismert fogalom (Crockett, A D (2000)) • DE hiányoztak: • makroprudenciális feladatok ellátására törvényileg felhatalmazott intézmények • megfelelő jogosítványok • hatékony döntési mechanizmus • makropru eszköztár
Magyar Nemzeti Bank
53
Makropru keretrendszer
OKOK
• Expanzív monpol • Search-for-yield • Pénzügyi innovációk • Dereguláció • Hitel boom • Eszközár boom • Túlzott tőkeáramlás
RENDSZERKOCKÁZAT
• Idő dimenzió • Keresztmetszeti dimenzió • Nemzetközi koordináció: átgyűrűzés, szabályozási arbitrázs, transzmisszió
RENDSZERKOCKÁZAT MÉRÉSE Magyar Nemzeti Bank INTERAKCIÓ
• Monetáris politika • Mikropru politika • Fiskális politika
CÉL: rendszerkockázat csökkentése
• Pü-i rendszer ellenálló képességének erősítése • Pénzügyi ciklus kilengéseinek mérséklése
Macropru politika HATÓSÁGOK
• Mo.: MNB • EU: ESRB, ECB SSM • USA: FED, FSOC • Globális: G20, FSB, IMF, BIS, BCBS 54
ESZKÖZÖK
Idő dimenzió: • Kontraciklikus tőkepuffer • Szektorális tőkeköv.
• LTV, PTI • Likviditási előírások Keresztmetszeti dimenzió: • Rendszerkockázati tőkepuffer • SIFI tőkekövetelmény
HATÁSKÖR
• Bankrendszer • Árnyék bankrendszer • CCP,-k SIFI-k Banque de France (2014) alapján
Magyar Nemzeti Bank
Célrendszer
55
Makropru politika célja, feladata • rendszerkockázatok azonosítása, mérése és csillapítása • végső cél: pénzügyi stabilitás biztosítása • ex ante: csökkenteni a pénzügyi válság bekövetkezésének valószínűségét • ex post: válságmanagement, csökkenteni a válság költségét • pénzügyi szektor által okozott negatív externáliák csökkentése: • pénzügyi rendszer sokk-ellenálló képességének erősítése • pénzügyi rendszer prociklikusságának mérséklése: • „leaning against imbalances” • „temper the financial cycle”
Magyar Nemzeti Bank
56
Végső cél
A makroprudenciális politika célrendszere
A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása
Közbülső célok
Túlzott hitelnövekedés és tőkeáttétel korlátozás Túlzott lejárati eltérés és piaci illikviditás kezelése Közvetlen és közvetett koncentrált kitettségek korlátozása Torzított ösztönzők és erkölcsi kockázat mérséklése
Piaci kudarcok
• Credit crunch • End. kockázatok • Alacsony kockázatok illúziója • Bankroham • Összekapcsoltság • • • Fire-sales Bankroham Piaci illikviditás 57 • Összekapcsoltság • Fire sales • Erkölcsi kockázat • Too-big-to fail Forrás: ESRB (2013).
Végső cél
A makroprudenciális politika célrendszere
A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása
Közbülső célok
Túlzott hitelnövekedés és tőkeáttétel korlátozás Túlzott lejárati eltérés és piaci illikviditás kezelése Közvetlen és közvetett koncentrált kitettségek korlátozása Torzított ösztönzők és erkölcsi kockázat mérséklése
Indikátor
• Hitel / GDP gap • Lakáshitelek növekedési üteme • Ingatlanárak • • Strukturális finanszírozási mutatók Rövid távú likviditási mutatók • Kitettségi mutatók • Összekapcsoltsági mutatók • Fertőzési utak • Méret • Komplexitás • Helyettesíthetőség • Összekapcsoltság • SIFI mutatók 58 Forrás: ESRB (2013).
Makropru eszközök
Magyar Nemzeti Bank
59
Végső cél
A makroprudenciális politika célrendszere
A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása
Közbülső célok
Túlzott hitelnövekedés és tőkeáttétel korlátozás Túlzott lejárati eltérés és piaci illikviditás kezelése Közvetlen és közvetett koncentrált kitettségek korlátozása Torzított ösztönzők és erkölcsi kockázat mérséklése
Eszközök
• Kontraciklikus tőkepuffer • Tőkeáttétel • Szektorális tőkek.
• Rendszerkock.-i tőkepuffer • LTV, PTI • • Hosszú távú fin. követelmények (NSFR) Rövid távú likviditási követelmények (LCR) 60 • Kitettség korlátozása • partner • szektor • térség • SIFI tőkepuffer • Rendszerkockázati tőkepuffer Forrás: ESRB (2013).
Releváns monpol transzmissziós mechanizmusok •
Hitelcsatorna:
•
Mérlegcsatorna
•
Banki hitelezési csatorna
•
Kamatcsatorna
•
Eszközárcsatorna
Forrás: Beau et al. (2011)
Magyar Nemzeti Bank
61
Monpol transzmissziós mechanizmusok
Magyar Nemzeti Bank
62 Forrás: Beau et al. (2011)
Transzmissziós mechanizmusok Tőkekövetelmény, értékvesztés-képzés szigorítás
Magyar Nemzeti Bank
63 Forrás: ESRB (2014)
Transzmissziós mechanizmusok LTV, PTI szigorítás
Magyar Nemzeti Bank
64 Forrás: ESRB (2014)
Transzmissziós mechanizmusok Likviditási követelmények szigorítása
Magyar Nemzeti Bank
65 Forrás: ESRB (2014)
Magyar Nemzeti Bank
Működési mechanizmus
66
Makroprud politika működési mechanizmusa
Rendszerkockázat elemzés erőforrásai Elérhető és szükséges adatok értékelése / bővítése IMF Azonosítása és elemzés Lehetséges eszközök összegyűjtése Kiértékelés ESRB Választás és kalibráció Szabályozási arbitrázs és leakage folyamatos monitoringja Eszköz kalibráció, költség-haszon elemzés, kommunikáció Implementáció
Forrás: ESRB (2014), IMF (2013)
Magyar Nemzeti Bank
67
Implementáció • inaction bias: • Rövidtávú költség • Hosszú távú haszon • szabálykövetés vs diszkréció • guided discretion • időinkonzisztencia • belső- és külső késés • Koordináció más gazdpol. ágakkal • Kommunikáció: • transzparencia • elszámoltathatóság • Információközlés eszköz bevezetésekor: • Rendszerkockázat forrása • • Eszköz hatásköre, időzítése Transzmissziós mechanizmus
Magyar Nemzeti Bank
68 Forrás: ESRB (2014)
Szabály vs diszkréció Szabályok Transzparencia Kiszámíthatóság
Előnyök
Könnyen kommunikálható Kvantitatív elemzésre épül Hitelesség kiépítése – konzisztencia Várakozások alakíthatóak Automatikus stabilizátorként funkcionálhatnak
Magyar Nemzeti Bank
69
Hátrányok
Statikusabb jelleg Diszkréció hiánya miatt first-best nem mindig érhető el Makropru eszközökről kevés tapasztalat (korrekció igénye) Adatok elérhetősége Eszköz-választási tapasztalat hiánya Indikátorokra más gazdpol ágak is hatnak Célok elérésének mérhetősége problémás Forrás. ESRB (2014)
Szabály vs diszkréció Diszkréció
Előnyök
Rugalmasság Kvalitatív információk beépíthetősége Makropru politika interakcióinak (pü-i stabilitás, gazdaság) figyelembe vétele Váratlan következményekre reagálhat
Hátrányok
Szubjektivitás Kevésbé transzparens Inaction bias kockázata Időinkonzisztencia merülhet fel Függetlenség sérülhet
Magyar Nemzeti Bank
70 Forrás. ESRB (2014)
Magyar Nemzeti Bank
Intézményi keret
71
Mely hatóság működtesse a makroprud politikát?
• Nemzetközi felmérés: mely intézmények működtetik a makropru rezsimet • jegybankok (esetek felében): • felhalmozott makroökonómiai tudás (szakértői, elemzői, előrejelző tapasztalat) • aktív pénzügyi válságkezelő szerep (LoLR) • függetlenség?
• állam, kormányzati szerv • független intézmény
Magyar Nemzeti Bank
72 Forrás: IMF (2013) .
Viselkedési torzítások kezelése, mérséklése • preferencia torzítás: • megbízó (társadalom) –ügynök (jegybankár) probléma • ex-ante: parlament rögzíti a makropru politika viteléért felelős intézmény mandátumát • elvárás: világos, monitoringolható cél • makropru esetében mi?
• ex-post: elszámoltathatóság • miópia torzítás: • túl laza pénzügyi szabályozás a rövid távú magasabb jövedelemért válság bekövetkezésének valószínűsége nő • döntéshozók függetlensége • szakértőkből álló bizottságok • tagok mandátuma átível a politikai cikluson Forrás: Haldene (2014)
Magyar Nemzeti Bank
73
Kapcsolat más gazdaságpolitikai ágakkal
Magyar Nemzeti Bank
74 Forrás: IMF (2013)
Mikroprudenciális politikával
Végső cél Közbülső cél Pénzügyi rendszer szereplőinek kapcsolata Kockázatok Megközelítés, kalibrálás Mikroprudenciális politika
Bank ügyfeleinek, betéteseknek, befektetőknek a védelme Egyedi pénzügyi intézményeket érintő kockázatok csökkentése
Makroprudenciális politika
Pénzügyi stabilitás, reálgazdasági költségek csökkentése Rendszerkockázat csökkentése Nem fontos Exogén Bottom-up (egyedi, mikro=banki adatok) Fontos Endogén Exogén Top-down (teljes rendszer, makro adatok)
Magyar Nemzeti Bank
75 Forrás: Borio, C (2003)
Monetáris politikával
• jól elkülönített cél és eszközrendszer: • Pl. IMF (2010) • Tinbergen szabály: több gazdaságpolitikai cél eléréséhez nem elegendő egyetlen eszköz • alapkamat változtatása pü-i stabilitási célból: • következmények inflációra, kibocsátási résre? • kamatváltoztatás mértéke? • legalkalmasabb eszköz pü-i ciklus kezelésére?
• Eurozóna: • Közös monetáris politika • DE: Heterogén pénzügyi ciklusok
Magyar Nemzeti Bank
76
Monetáris politikával
• monpol célfgv: • árfolyam • eszközárak • kockázati prémium • kooperáció: • reálgazdasági előnyök, kisebb kibocsátási veszteség • pl. Angelini et al. (2011)
Magyar Nemzeti Bank
77
Konfliktus monpol és makroprud között Magyar tapasztalat - válságban • • Inflációs célkövetés jelentős lazítást indokolt: • alacsonyabb kamat, gyengébb árfolyam • gazdaságélénkítés inflációs cél középtávú veszélye nem állt fenn DE: stabilitási kockázatok • • • Kamatcsökkentés problémák • Oka: • ingatag kockázati megítélés • sérülékenység Árfolyamgyengülés tőkemegfelelés jelentős, gyors leértékelődés kockázata stabilitás csökken pü-i piacok destabilizálása banki portfoliók romlása likviditási romló tömeges euró-átváltás tovább gyengülő árfolyam bankrendszeri
Magyar Nemzeti Bank
78 Forrás: MNB
Európa European System of Financial Supervision (ESFS) • ESRB: European Systemic Risk Board • EBA: European Banking Authority • EIOPA: European Insurance and Occupational Pensions Authority • ESMA: European Securities and Markets Authority • Joint Committee of the European Supervisory Authorities (ESAs) • competent or supervisory authorities in the Member States
Magyar Nemzeti Bank
79
ESRB szervezeti felépítés
ESRB General Board – Voting Members
• • • • • • • • • • • • President of the ECB (Mario Draghi) Vice-President of the ECB (Vítor Constancio) Chairman of the ESAs Joint Committee (Andrea Enria) Chairman of the EBA (Andrea Enria) Chairman of the EIOPA (Gabriel Bernardino) Chairman of the ESMA (Steven Maijoor) Vice-President of the European Commission (Jyrki Katainen) Chair of the ASC (Marco Pagano) Vice-Chair of the ASC (Martin Hellwig) Vice-Chair of the ASC (André Sapir) Chair of the ATC (Stefan Ingves) Governors of the EU countries’ Central Banks
ESRB CRD/CRR által meghatározott szerep
Magyar Nemzeti Bank
82 Forrás: ESRB (2014).
Magyar Nemzeti Bank
Szabályozási keretrendszer
83
Szabályozási iránt igény a válság után Likviditáshiány
Válság jelenség
Partnerkockázatból eredő veszteségek • • Fertőzés Piacok Országok Túlzott tőkeáttétel Tőkehiány Prociklikusság Pénzügyi globalizáció, toxikus eszközök Árnyékbankrendszer
Szabályozási dilemmák
Likviditási szabályok?
Partnerkockázat szabályozása?
Piaci centralizáció veszélye?
Tőkekorlátozás a nemzetközi fertőzési csatornák korlátozása érdekében?
Tőkeáttétel, finanszírozási szerkezet szabályozása?
Szigorúbb tőkeszabályok?
Kisebb banki aktivitás?
Bázel II átgondolása?
Ellenösztönzők?
Toxikus eszközök betiltása Egyéb derivatívák korlátozása Szabályozás kiterjesztése árnyékbankrendszerre?
Magyar Nemzeti Bank
84
Szabályozási iránt igény a válság után Árnyékbankrendszer •
„Az árnyékbankrendszer tevékenységeket és intézményeket foglalja magába, amelyek a közvetítési tevékenységüket a hagyományos és jól szabályozott bankrendszeren kívül vagy kevésbé szabályozottan végzi.” azon hitel-közvetítési
• Válság előtt: • innovációs és szabályozási mix • • • kevésbé átlátható/szabályozott tevékenységek Kulcs szerep a pénzügyi válságban • Válság óta: • erősödő szabályozás kísértés a kikerülésére • Méretéről, folyamatairól csak megközelítő kép • Zöld könyv (EC)
Magyar Nemzeti Bank
85 Forrás: MNB.
Szabályozási keretrendszer Globális USA Európai Unió Magyarország G20, FSB, IMF, BIS, BCBS Bázel III, G20 döntések, FSB ajánlás FED, FSOC ESRB, ECB-SSM MNB
Hatóságok Jogi szabályozás
Dodd-Franc Act CRD IV, CRR, ESRB szabályok, ajánlások, SSM szabályok Jegybank törvény
Magyar Nemzeti Bank
86
Bázel III
Válság jelenség
Likviditáshiány Partnerkockázatból eredő veszteségek Túlzott tőkeáttétel Tőkehiány: a kimutatott tőke csak részlegesen volt alkalmas a veszteségviselésre Prociklikusság
Szabályozási javaslat
• • • • Stresszhelyzeteken alapuló likviditási mutatók: Rövidtáv: LCR Hosszútáv: NSFR kereskedési és partnerkockázati tőkekövetelmények megemelése OTC kereskedés CCP-be terelése Tőkeáttételi mutató (LR) • • • • • • új tőke definíció magasabb elvárt tőkemegfelelési szint alapvető tőke szerepe nő Előretekintő alapú céltartalék-képzés Egyedi baki tőkepuffer-előírások Rendszer-szintű tőkepuffer-előírások
Magyar Nemzeti Bank
87
Bázel III Tőkeáttételi mutató (LR) • Cél: túlzott tőkeáttétel kialakulásának megelőzése • Számláló: alapvető tőke (T1) • Nevező: súlyozatlan eszközök • mérlegen belüli és kívüli elemek is
Magyar Nemzeti Bank
88 Forrás: MNB
Bázel III Likviditás Fedezeti Ráta (LCR) •
Cél:
olyan likviditási tartalék meghatározása, amely
komoly sokk esetén
is biztosítja a bank fizetőképességét 30 napig •
Forgatókönyvek:
• 3 fokozattal történő leminősítés; lakossági betétek részleges kivonása; vállalati betétek részleges kivonása; bankközi piacon történő finanszírozás megszűnése; szabad limitek kihasználása •
Számláló
: magas minőségű likvid eszközök • Készpénz, jegybanki betét, állampapír, multilaterális bank 100%-os súllyal • Vállalati kötvények és fedezett kötvények minősítéstől függő súllyal •
Nevező:
nettó kummulált pénzkiáramlás 30 napon belül •
Bevezetés:
2015 •
Minimum szint: 100% Magyar Nemzeti Bank
89 Forrás: MNB
Bázel III Nettó stabil forrás-ellátottsági mutató (NSFR) • • • • •
Cél:
• olyan középtávú, minimális követelmény meghatározása, amely kiegészíti az LCR-t és csökkenti a rövid távú finanszírozás arányát Az egyes intézmények eszközszerkezetéhez igazodva vár el egy éves időtávon megfelelő mennyiségű stabil forrást
Számláló
: rendelkezésre álló stabil forrás • Források súlyozása: stabilitástól függően • 0%: éven belüli bankközi piac (legkevésbé) • 100%: tőke és egy éven túl lejáró források (leginkább)
Nevező
: szükséges stabil forrás • Eszközök súlyozása: stabil finanszírozási forrásigénynek megfelelően • 0%: készpénz (legkevésbé) • 100%: egy éven túli hitelek (leginkább)
Bevezetés:
2018
Minimum szint: 100% Magyar Nemzeti Bank
90 Forrás: MNB
A Bázel III-as likviditási mutatók előnyei és hátrányai Előnyök hirtelen sokk esetén a bankok képesek fenntartani fizetőképességüket LCR Hátrányok a pufferből kimarad sok olyan eszköz, amelyek a jegybanki fedezeti kör részei a piaci szereplők pánikreakcióját mérsékelheti stressz szituációban túl szigorú Magyarországon a forint árfolyamának leértékelődése negatívan hathat az LCR-re az európai nagybankok átlagosan nem felelnek meg az előírásnak, így túlzott keresletet támaszthatnak a pufferként elfogadott eszközök piacán Előnyök betartásával megelőzhető a mérlegen belüli túlzott lejárati eltérés kialakulása NSFR a mutató ösztönzi a forrásoldali diverzifikációt Magyarországon a forint árfolyamának leértékelődése negatívan hathat az NSFR-re Hátrányok a mutató betartásához jelentős alkalmazkodás szükséges a hosszú, stabil források elérhetősége szűkös, így a bankok inkább visszafoghatják a hitelezést a banki kötvények az LCR ben megszabott puffernél nem elfogadottak, itt viszont kívánt finanszírozási formát jelentenek a devizaösszhang hiányát nem kezeli a mutató
Magyar Nemzeti Bank
91 Forrás: MNB.
Az új likviditási és tőkeelőírások makrogazdasági hatásmechanizmusa Eszköz Banki mérlegek Forrás Hitelkínálat szűkítése Tőkeszabályozás Likviditási előírások Tőkebevonási kényszer Hosszú forrás bevonása vagy a futamidő hosszabbítása A banki finanszírozási költségek növekedése Hitelkamat növekedés A hitelaktivitás csökkenése, a gazdasági növekedés lassulása Profitcsökkenés
Magyar Nemzeti Bank
92 Forrás: MNB
Egyesült Államok
• Volcker-szabály: a betétként elhelyezett összegekkel való, a bank saját számláján történő kereskedést tiltja • Dodd-Franck Act (2010): USA átfogó pénzpiaci szabályozási reformja
Magyar Nemzeti Bank
93
Európa
• Vickers’ jelentés (2011): befektetési banki és kereskedelmi banki tevékenységek elkülönítését javasolja • Likaanen jelentés (2012): banki tevékenységek jogi szétválasztását javasolja b etétgyűjtés, hitelkihelyezés kockázatos pénzügyi ügyletek Kockázatok csökkenése bank adófizető 94
Magyar Nemzeti Bank
Európa - Bankunió Eurozóna + opcionálisan Bankunió SSM SRM + IGA ?
EU28 CRR CRD IV BRRD DGS HU szabályozás
Magyar Nemzeti Bank
CRR Hpt.
Szanálási tv.
95 Hpt .
Forrás: European Commission (2014)
Bankunió Cél • tőkeáramlás fragmentációjának megszűntetése • pénzügyi stabilitás elősegítése: • bankok bedőlési kockázatának minimalizálása • szükség esetén rendezett felszámolás • banki terhek függetlenítése az állami költségvetéstől
Magyar Nemzeti Bank
96
Bankunió Elemei •
horizontálisan:
• SSM: egységes felügyeleti rendszer • SRM+IGA: egységes szanálási keretrendszer • egységes betétbiztosítási rendszer •
vertikálisan:
• nemzeti rendszerekre épülő EU szabályok
Magyar Nemzeti Bank
97
Bankunió Egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) • Jogi háttér: • Tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV) + kapcsolódó rendelet (CRR) (EU 28) • bankok strukturális szétválasztásáról szóló tervezet (Liikanen) • EKB: átveszi a bankunió tagállamai esetében a banki prudens működés ellenőrzését • Működés kezdete: 2014 november 4.
• Előtte: Comprehensive assessment - átfogó vizsgálat
Magyar Nemzeti Bank
98
Bankunió Comprehensive assessment • Eurozóna + résztvevő országok jelentős bankjainak pénzügyi átvizsgálása • Cél: a bankok megfelelő állapotban kerüljenek közös ellenőrzés alá • AQR: eszközértékelés • Cél: banki kitettség átláthatóságának fokozása • 128 bank, 1 év, 26 felügyelet • Eredmény: 25 Mrd euró tőkehiány (2015.ápr.) • Stresszteszt • Cél: banki mérleg rugalmasságának vizsgálata különböző stressz forgatókönyvek esetén
Magyar Nemzeti Bank
99
Bankunió Egységes szanálási keretrendszer • Jogi háttér: Bankszanálási irányelv (BRRD) • alkalmazás: ha a bank nem felel meg a tőkekövetelményeknek (CRD) vagy csőd/csődközeli helyzetbe kerül • Nemzeti Felügyeleti Hatóság és a Szanálási Hatóság intézkedik • szükséges szanálási eszközök kiválasztása a bank állapotának megfelelően • bankuniós szint: • Egységes szanálási Mechanizmusról szóló rendelet (SRM) • Egységes Szanálási Alap kereteit lefektető kormányközi megállapodás (IGA)
Magyar Nemzeti Bank
100
Bankunió Egységes betétbiztosítási rendszer • Alapja: Betétbiztosítási irányelv (DGS) • Cél: tagállami betétbiztosítási rendszerek harmonizációja • Közös betétbiztosítási alap: nincs • eltérő tagállami álláspontok
Magyar Nemzeti Bank
101
CRR/CRD IV keretrendszer
A Bázel III javaslatcsomag nem kötelező érvényű, ugyanakkor alapját képezi az Európai Unió pénzügyi rendszert szabályozó jogszabályalkotásának Bázel III javaslatcsomag – EU Bizottság jogszabály -javaslat Likviditási előírások Tőke előírások Tőkeáttétel szabályozása Elszámolási kockázatok kezelése
Rendelet (CRR)
Közvetlenül hatályos és a tagállamok nem írhatják felül (szigorúbb irányban sem) Magyar Nemzeti Bank
102 102
Prudenciális felügyelés Tőkepufferek (tőkefenntartási, anticiklikus) Szankciók Vállalatirányítási előírások
Irányelv (CRD IV)
Csak tagállami jogi implementáció után léphet jogerőre (flexibilisebb)
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Forrás: MNB
BRRD - Bank Recovery and Resolution Directive • • • • • alternatíva: költséges bankmentések + kockázatos (pü-i stabilitás) felszámolások fő irányvonal: • tulajdonosi és hitelezői teherviselés erősítése • adófizetők védelme: Szanálási Alap - közös teherviselés hitelintézeti és befektetési vállalkozási szektor szereplői egymásért is felelnek „A szanálás tehát olyan speciális fizetésképtelenségi eljárás, amely a pénzügyi intézmény vagy csoport átszervezésére, szerkezetátalakítására irányul, és az intézmény alapvető funkciói folyamatosságának biztosítására, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzésére, valamint az intézmény vagy csoport egésze vagy egy része életképességének helyreállítására irányul. A szanálási eszköztár elkerülhetővé teszi azt, hogy egy bajba került intézmény fizetésképtelensége a pénzügyi közvetítőrendszerben elhúzódó, tovagyűrűző válságot vagy jelentős negatív hatást okozzon.” (MNB) eszközök: • vagyonértékesítés : kibocsátott tagsági részesedés, eszközök, források, jogok, kötelezettségek • áthidaló intézmény: kibocsátott tagsági részesedés, eszközök, források, jogok, kötelezettségek átruházása egy áthidaló intézmény részére • eszközelkülönítés forrásainak, jogainak vagy kötelezettségeinek átruházása egy/több szanálási vagyonkezelőre : szanálás alatt álló vagy az áthidaló intézmény eszközeinek, • hitelezői feltőkésítés: az intézmény tulajdonosai után a nem biztosított hitelezők és kötvényesek viselik a terheket, az ő követeléseik szűnnek meg részben vagy alakulnak tőkévé és ők válnak ezáltal tulajdonossá az intézményben szanálási hatóság: MNB
Magyar Nemzeti Bank
103 Forrás: MNB
DGS - Deposit Guarantee Scheme • A DGS irányelv harmonizálja betétbiztosítások: • tárgyát • személyi hatályát • a Betétgarancia Alapból (DGS alap) történő kifizetéseket • a kifizetési határidőket • a DGS alap finanszírozásának kérdéseit • A BRRD alapján tagállami hatáskör annak eldöntése, hogy a DGS és Szanálási Alapot egy menedzsment felügyeli-e.
• Magyarországon ezt a feladatot az OBA látja el. • DGS alap két fő funkciója: • Betétkifizetési funkció (pay box): normál csődeljárás esetén biztosítja a lakossági kisbetétesek kifizetését • Korai beavatkozási (opcionális) / Szanálási funkció: • Szanálás esetén a nagybetétek leírását követően a DGS alap lép be a bail-in utolsó eszközeként (legfeljebb célszint 50%-a) • Korai beavatkozás esetén legfeljebb célszint 25%-a
Magyar Nemzeti Bank
104
Magyar makropru politika
Magyar Nemzeti Bank
105
Szabályozási iránt igény hazánkban
Válság jelenség
Swap piaci súrlódások Magas, növekvő, rövidülő és dráguló külföldi finanszírozás Növekvő FX mismatch: hosszú FX eszközök fedezése rövid FX forrásokból Fedezetlen devizahitelek kockázata Túlzott hitel/betét Sudden stop veszély
Szabályozási dilemmák
Jegybanki likviditásnyújtás?
Bizalomépítés Likviditásszabályozás?
Devizaszerkezet figyelembe vétele? Devizahitelek betiltása?
Hitel/betét arány szabályozása?
Hogyan?
Tőkekorlátozás?
EU-ban?
Magyar Nemzeti Bank
106
Makroprudenciális politika célrendszere (MNB)
Végső cél
A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása Prociklikusság mérséklése Ellenállóképesség fokozása
Közbülső célok
Recesszió elmélyülésének megelőzése Felszálló ágban túlzott eladósodás elkerülése „too-big-to fail” kockázat mérséklése Rendszerszintű likviditási kockázat mérséklése
Eszközök
Anticiklikus tőkepuffer Túlzott hitelkiáramlás korlátozása 107 SIFI többlet követelmények Likviditási kockázatmérséklő követelmények Forrás: MNB
Fedezetlen devizahitelezés kockázata
Árstabilitási cél:
• Árfolyamcsatorna szerepe • Korlátozó tényező: kontraciklikus monetáris politika leértékelődés növekvő pénzügyi stabilitási kockázatok
Pénzügyi stabilitás cél
: • szolvencia kockázat: • hitelkockázat • likviditási kockázat.
• Swap piaci feszültségek • korlátlan LoLR csak hazai devizában
Magyar Nemzeti Bank
108 Forrás: MNB.
Az MNB legfontosabb makroprudenciális eszközei
Eszközök Anticiklikus tőkepuffer PTI/LTV SIFI puffer BFM, MFM DMM Leírás Hatályba lépés
• • Cél: hitelintézetek a ciklus felszálló ágában elegendő puffert építsenek fel a pénzügyi ciklus leszálló ágában történő többlet-veszteségviselő kapacitás biztosítására puffer ráta meghatározása: hitel-GDP rés, további indikátorok (pl. NPL ráták, szektoriális hitel állomány, stb.) alapján • maximum a teljes kockázati kitettség 2,5% • 2,5 % felett az elfogadása opcionális • Cél: a túlzott hitelkiáramlás megakadályozása; • LTV: a teljes hitelösszeg fedezethez viszonyított arányát maximalizálja • PTI: jövedelem arányos törlesztőrészletet maximalizálja • MNB: rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások azonosítása • Cél: ellensúlyozza az O-SII által okozott magasabb pü-i kockázatot + csőd esetén csökkentse az adófizetők terheit • • Cél: a bankok egy 30 napos időhorizontot tekintve mérlegfőösszeg vagy betétállomány-arányosan megfelelő mennyiségű likviditással rendelkezzenek MFM minimális szintje: 10 százalék • BFM minimális szintje: 20 százalék • két minimumszint közül kell legalább az egyiket teljesíteni kell • NSFR koncepcióján alapul, de a mutató jobban figyelembe veszi a hazai bankrendszer finanszírozási sajátosságait • Cél: rendszerszintű likviditási kockázat (túlzott lejárati vagy denominációs eltérés) kialakulásának megelőzése • szignifikánsan csökkenti a rendszerszintű likviditási kockázatot és Magyarország külső sérülékenységé
legkésőbb 2016 2015 Q1 től legkésőbb 2016 felülvizsgálva 2014 Q3 tól felülvizsgálva 2014 Q3 tól LGD+ kockáz ati súlyok
• Cél: túlzott hitelkiáramlás reálgazdasági kockázatainak csökkentése •
magasabb minimális LGD értékek:
lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannak fedezett kitettségekre •
magasabb kockázati súlyok:
lakó- és kereskedelmi ingatlanok ágazatban jelentkező eszközbuborékok kezelése a cél
Nincs előírt határidő
109 Forrás: MNB.
Az MNB, mint makroprudenciális hatóság likviditási rendeletei •
24/2014.
(VI.
követelményeiről
27.) MNB rendelet:
A hitelintézetek rövidtávú likviditási fedezeti
Változatlan formában került átvételre a korábbi előírás
•
14/2014.
hitelintézetek jegybanki
(V.
19.) MNB
információs
rendelet:
devizapozícióbeli A lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a rendszerhez elsődlegesen felügyeleti a Magyar feladatai Nemzeti ellátása Bank érdekében teljesítendő kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról adatszolgáltatási
A szektorral történt szakmai egyezetés mellett tartalmában felülvizsgálatra került a korábbi szabályozás Magyar Nemzeti Bank
110 Forrás: MNB.
Betétfedezeti és mérlegfedezeti mutató
A hazai likviditási mutatók alakulása (bankrendszeri átlagok) Célja: a bankok egy 30 napos időhorizontot tekintve mérlegfőösszeg vagy betétállomány arányosan megfelelő mennyiségű likviditással rendelkezzenek
Minimum szint: A mérlegfedezeti mutató mindenkor teljesítendő minimális szintje 10 százalék, a betétfedezeti mutató elvárt szintje 20 százalék. A hitelintézeteknek e két minimumszint közül kell legalább az egyiket teljesíteniük.
Magyar Nemzeti Bank
111 Forrás: MNB.
Rövidtávú likviditási mutatók vs. LCR Napi likviditási mutatók Mindkét mutató 30 napos időhorizonton követel megfelelő likviditási helyzetet a bankoktól Normál piaci környezetben, konzervatív feltételezéseknek megfelelő likviditási szint LCR Stressz-szcenáriót feltételezve határozza meg a szükséges likviditási puffer nagyságát
Magyar Nemzeti Bank
112 Forrás: MNB
A DMM mutató tartalma és hatálya • • • A DMM az egyes intézmények devizaeszközeihez igazodva vár el megfelelő mennyiségű stabil devizaforrás tartását. Az NSFR koncepcióján alapul, de jobban figyelembe veszi a hazai bankrendszer finanszírozási sajátosságait (pl. hosszú deviza swapok) A DMM mutató számítása: • • • Hit.intézetek (MFB, Eximbank, Keler, LTP kivétel) + fióktelepek 2012. július 1-jétől hatályos, minimálisan elvárt szintje 65% 2014-ben felülvizsgálat, minimális elvárt szint: • 2014. júliustól: 75% • Félévente nő 5 százalékponttal (100%-ig)
Magyar Nemzeti Bank
113 Forrás: MNB
DMM vs. NSFR DMM Mindkét mutató célja a lejárati eltérés korlátozása NSFR Csak a devizapozícióbeli lejárati eltérést szabályozza, úgy hogy a mérlegen kívüli devizafinanszírozást is figyelembe veszi
Magyar Nemzeti Bank
114 A mérlegen belüli lejárati eltérést korlátozza, nem veszi figyelembe a mérlegen kívüli finanszírozást és nincs devizális megbontás Forrás: MNB
PTI és LTV szabályozás
Definíció Az eszköz célja Kit véd az intézkedés?
Milyen hiteltípusra vonatkozik?
Hitelezési ciklusra gyakorolt hatások Differenciálás Pozitív externális hatás Jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI)
Havi törlesztőrészletek összege/havi nettó igazolható jövedelem Az ügyfelek túlzott eladósodottságának megakadályozása, törlesztési képességük biztosítása Elsősorban az adóst védi, hiszen megakadályozza a túlzott törlesztési teher vállalását Minden hiteltípusra és pénzügyi lízingre vonatkozik Konjunktúra esetén a jövedelem eszközáraknál lassabb növekedése miatt erősebb ciklussimító hatás Jövedelmi kategóriák és a hitel devizaneme szerint A feketegazdaság visszaszorulását ösztönözheti, hogy a hitelfelvétel során csak az igazolható jövedelmet veszi figyelembe
Hitelfedezeti arányok ( LTV)
Bruttó hitel / vagyontárgy értéke A vagyontárgy megfelelő fedezetet nyújtson a hitelre vonatkozóan (egy esetleges értékcsökkenés esetén is) Elsősorban a hitelezőt védi a nem teljesítéskori veszteségek minimalizálásával Csak a jelzáloggal és gépjárművel fedezett hitelekre és pénzügyi lízingre vonatkozik Konjunktúra esetén az eszközár-buborékok miatt közvetlenül kevésbé képes visszafogni a hitelboomot A fedezet típusa (lakás vagy gépjármű) és a hitel devizaneme szerint
Magyar Nemzeti Bank
115 Forrás: MNB
Az adósságfékek bevezetésére a háztartások újbóli túlzott eladósodottságának megelőzése érdekében volt szükség Indokok 2003 és 2008 között sok háztartás teherviselő képességét szinte teljes mértékben kihasználva adósodott el (jellemzően devizában); a válságot követően a törlesztési terhek sok esetben veszélyeztették az adósok létbiztonságát és rontották a banki portfoliók minőségét Megoldás A túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében az egyik leghatékonyabb szabályozói eszköz a jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) és a hitelfedezeti mutató (LTV) maximális mértékének meghatározása Szabályozói eszköz A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az új jegybanktörvény alapján az MNB elnöke a 2015. január 1-én hatályba lépő 32/2014-es rendeletében, makroprudenciális eszközként szabályozza ezeket a korlátokat Időzítés A szabályozás bevezetésére a jelenlegi időszak kifejezetten alkalmas volt, mivel a most előírt korlátok viszonylag megengedők, de ha a PST túlzott hiteldinamikát lát, szigoríthatja a korlátozásokat, ami jóval rugalmasabban megtehető, mint a rendelkezés akkori bevezetése
Magyar Nemzeti Bank
116 Forrás: MNB
A PTI mutatók nettó jövedelem, míg az LTV mutatók a hitel típusa alapján változnak
Mutató
PTI
A mutató főbb jellemzői Maximális arányok
Kategória HUF EUR Egyéb deviza • Minden típusú hitelre vonatkozik • A hitelnyújtónak meg kell bizonyosodnia a többi hitelhez kapcsolódó törlesztési terhekről • Rendelkezésre álló jövedelemként főszabályként csak az igazolt, legális nettó jövedelem vehető figyelembe (munkáltatói vagy NAV igazolás) • A PTI korlátok a kölcsönfelvevő jövedelmi helyzete alapján differenciáltak: magasabb jövedelemhez magasabb PTI tartozik 400 ezer forint havi jövedelem alatt 400 ezer forint havi jövedelem vagy afölött 50 60 25 30 10 15 LTV • A fedezet típusa (lakás vagy gépjármű) szerint differenciált szintek • A pénzügyi lízingre vonatkozóan kis mértékben magasabb korlátok* Jelzáloghitelre Gépjárműhitelre *: A pénzügyi lízingre vonatkozóan 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátok alkalmazhatók.
80 75 50 35 45 30
Magyar Nemzeti Bank
117 Forrás: MNB
Pénzügyi Stabilitási Tanács • 2013-ig: • PSZÁF tv. rendelkezik róla • PSZÁF elnök • MNB elnök • NGM miniszter • 2013. október 1.: • Jegybanktörvény rendelkezik róla • MNB mint makroprudenciális hatóság
Magyar Nemzeti Bank
118
Pénzügyi Stabilitási Tanács Tagok • elnök: Matolcsy György • monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnök: Balog Ádám • statisztikáért, készpénzlogisztikáért és pénzügyi infrastruktúráért felelős alelnök: Gerhardt Ferenc • pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök: Windisch László • pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató (makroprudencia): Nagy Márton • pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgató (mikroprudencia): Kisgergely Kornél
Magyar Nemzeti Bank
119
Pénzügyi Stabilitási Tanács • • • • • • • • • • • Hatáskör a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket, elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve, nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről, megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal, a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről, szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat, ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító határozatokat is, valamint állást foglalt az azokból származó feladatokról, az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 39. § -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki, évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit és döntést hoz a 39. § -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban
Magyar Nemzeti Bank
120 Forrás: MNB
Makroprudenciális tevékenység
Magyar Nemzeti Bank
121 Forrás: MNB:
Makroprudenciális tevékenység
Magyar Nemzeti Bank
122 Forrás: MNB:
Makroprud politika működési mechanizmusa MNB
Aktivált eszközök monitoringja és reakció a visszacsatolásokra Kockázatok elemzése és azonosítása Általános implementációs kérdések Beavatkozási szükséglet feltérképezése Eszközök alkalmazásának ex ante hatásvizsgálata Makropru indikátorok, makropru modellek Eszköz aktiválásának döntési kérdései Eszközök kiválasztása és kalibrálása Magyar Nemzeti Bank Eszköz alkalmazását megelőző konzultációk
123
Justification Effectiveness Efficiency Proportionality Impact
F: ESRB Forrás: MNB
Magyar Nemzeti Bank
Módszertan
124
Rendszerkockázat mérése • pénzügyi egyensúlytalanságokat rendszerint makro szintű mutatókkal mérjük: • hitelmennyiség növekedési üteme • tőkeáttétel • eszközárak alakulása • DE:nem ragadják meg elég jól a rendszerkockázatot • hitelboom az egyik legjobb mutató, de csak az esetek harmadában követi pénzügyi válság (Dell'Ariccia et al. (2012))
Magyar Nemzeti Bank
125
Pénzügyi szektor a makromodellekben • • • sztenderd makromodellekben: • pénzügyi követelések aggregáltan jelennek meg, a gazd. számára összesen rendelkezésre álló fin források • egyetlen jól működő pénzügyi piac: vagyoneszközök piaca egyszerű modellek (IS-LM): • Alapfeltevés: jegybank határozza meg a pénzkínálatot • DE: • jegybak ált. tartalékok áráról dönt (kereslet) • tartalékok változása nem vezet automatikusan a pénzállomány, hitelállomány változásához RBC: • pénzügyi szektornak nincs szerepe • MM nyomán: • vállalkozások finanszírozási szerkezete lényegtelen • • pénzügyi szektor felesleges monpol a reálváltozókra nem hat (delta MS infláció)
Magyar Nemzeti Bank
126 Forrás: Freixas et al. (2008)
Miért kell beépíteni a pénzügyi rendszert?
• Bernanke (1983) hangsúlyozza a pénzügyi rendszer szerepét: • nagy gazdasági válság elhúzódásának oka: • Nem: pénzmennyiség visszaesése • Hanem: bankrendszer összeomlása • banki hitelezés hiánya • nem minden vállalat fér hozzá az értékpapírpiachoz • finanszírozási probléma a reálgazdaságban • ciklusra gyakorolt hatás: • financial accelerator mechanizmus: pénzpiaci tökéletlenségek felerősíthetik a ciklusokat • external finance premium: vállalat külső és belső finanszírozási költsége közötti különbség • aszimmetrikus információs helyzet drágább a külső fin. • beruházások érzékenyek a prémium nagyságára • prémium recessziós környezetben emelkedhet
Magyar Nemzeti Bank
127
Miért kell beépíteni a pénzügyi rendszert?
• túlzott absztrakció: • egyetlen pénzügyi piacot szerepeltetni • eltérő működés • eltérő reakció a sokkokra • hitelpiacok, kötvénypiacok, részvénypiacok • jól működő piacot feltételezni: Modigliani-Miller nem reális feltevés • piaci tökéletlenségek • Bankok esetében: nincs tökéletes helyettesítés a betétek és egyéb források között • Vállalatok esetében: banki hitelek helyettesíthetősége sok esetben sérül • +monitoring és relationship banking szerepének nélkülözése • relevancia: • transzmissziós mechanizmusok • üzleti ciklusok • pénzügyi ciklusok
Magyar Nemzeti Bank
128 Forrás: Fraixas et al. (2008)
Hogyan kell beépíteni a pénzügyi rendszert?
• DSGE vs ágens alapú vs ? • lokális optimalizáló algoritmusok • pénzügyi válságot nem egy exogén sokk okozta • endogén módon épült fel a pü-i rendszer viselkedése nyomán • nemlinearitás • reprezentatív szereplők vs heterogenitás • racionalitás, racionális várakozások • viselkedési tényezők • likviditási kockázat • rendszerkockázat
Magyar Nemzeti Bank
129
Módszertan - példák • hálózati elemzés: • pénzforgalmi rendszerek, bankközi piac, swappiac • SIFI meghatározás • likviditási kockázat monitoring
Magyar Nemzeti Bank
130
Hálózatkutatás Barabási Albert László
Magyar Nemzeti Bank
131
Hálózatkutatás Videók a holland jegybank (DNB) honlapján: • • • http://www.dnb.nl/binaries/01_one_week.
mov http://www.dnb.nl/binaries/02_one_week _into_one_day.mov
http://www.dnb.nl/binaries/03_money_ma rket_liquidity.mov
Magyar Nemzeti Bank
132
Módszertan – példák • Makroprudenciális indikátorok (Stabjel melléklet) • Early warning mutatók: rendszerkockázathoz vezető egyensúlytalanságok kialakulásának jelzésére • Pénzügyi indexek • Stressztesztek: • Típusok: • likviditási, tőke • top-down, bottom-up • Információgyűjtés: sokkellenálló-képességéről • kockázattudatosság fejlesztése • Kockázatok azonosítása
Magyar Nemzeti Bank
133
Módszertan – példák • Kérdőíves felmérések: • háztartási felmérés (PTI szabály kalibráció) • Vállalati felmérés (finanszírozás) • multivariate HP modell • kontraciklikus tőkepuffer (egyensúlyi hitel…) • SVAR modell • hitelkínálat identifikáció • pénzügyi rendszer reálgazdaságra gyakorolt hatása • Faktormodell: pénzügyi rendszer reálgazdaságra gyakorolt hatása • Hálózatkutatás: swap, bankközi
Magyar Nemzeti Bank
134
MNB indexek • LSI: Likviditási stressz index • időben összehasonlítható likviditási stressz teszt • 30 napra előretekintő • TSI: Tőke stressz index • időben összehasonlítható szolvencia stressz teszt • 2 évre előretekintő Forrás: MNB.
Magyar Nemzeti Bank
135
MNB indexek • REPSI: Rendszerszintű pénzügyi stressz index • a pénzügyi rendszert érő stressz mérőszáma • valós idejű • KFI: Korai figyelmeztető indikátor (EW) • túlzott hitelezés/egyensúlytalanságok kialakulásának valószínűsége • valós idejű prociklikusság, előretekintő sérülékenység • PKI: Pénzügyi kondíciós index • a bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt hatásának mérőszáma • enyhén előretekintő
Magyar Nemzeti Bank
136 Forrás: MNB.
MNB indexek Likviditási stressz index Mrd Ft 2 400 2 000 1 600 1 200 800 400 0 -400 -800 -1 200 -1 600 -2 000 -2 400 áj. júl áj. júl áj. júl ept. nov ept. nov ept. nov áj. júl ept. nov áj. júl ept. nov % 90 75 60 45 30 15 0 -15 -30 -45 -60 -75 -90
Magyar Nemzeti Bank
Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási stressz index (jobb skála) 137 Forrás: MNB.
MNB indexek Tőke stressz index Bankadó Mrd Ft 1 200 Végtörlesztés 900 600 300 0 -300 T őkeemelések % 40 30 20 10 0 -10
Magyar Nemzeti Bank
Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött Tőke Stressz Index (jobb skála) Tőke Stressz Index forintosítás esetén (jobb skála) A bankrendszer tőkehelyzetének alakulása stresszpályán 138 Forrás: MNB.
MNB indexek REPSI 1.0
0.1
0.0
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
Magyar Nemzeti Bank
REPSI Korreláció hozzájárulás (simított) 139 1.0
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0.0
-0.1
-0.2
-0.3
-0.4
Forrás: MNB.
MNB indexek Korai figyelmeztető indikátor
Probability of being in the expansionary regime
1 0.75
0.5
0.25
0 1999 2000
Magyar Nemzeti Bank
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Valószínűség: expanzív rezsim - túlzott hitelezés 140 2010 2011 Forrás: MNB.
MNB indexek Pénzügyi kondíciós index % 6 -4 -6 -8 -10 4 2 0 -2 % 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 PKI -bankrendszer PKI - teljes Reál-GDP • • bankrendszer és a monetáris kondíciók milyen mértékben járulnak hozzá a GDP éves növekedéséhez?
bankrendszeri alindex: kamat és az árfolyam nélkül Forrás: MNB.
Magyar Nemzeti Bank
141
Válságtanulságok
Policy kérdések • Rendszerkockázat?
• Azonosítás?
• Mérés?
• Monetáris politika szerepe?
• Célok?
• Monetáris politikai célfüggvény változói?
• Eszközárak?
• • Hitelaggregátumok?
Árfolyam?
• Makroprudenciális politika szerepe?
• Cél?
• •
Magyar Nemzeti Bank
Intézményi keret?
Hatáskör?
142
Válságtanulságok
Policy válaszok (jelenleg) • Rendszerkockázat?
• Azonosítás?
• Mérés?
• Monetáris politika szerepe? (nagyjából konszenzus) • elsődleges cél: árstabilitás • DE: pénzügyi stabilitási kockázatokra nagyobb hangsúly • Tinbergen-szabály: 2 célhoz minimum 2 eszköz • Monpol. célfgv-ben ne legyen túl sok változó • Makroprudenciális politika szerepe?
• Végső cél: Pénzügyi stabilitás védelme • Mikroprud. felügyelet nem elegendő, kell a makro szemlélet • Eltérő intézményi keret, hatáskörök •
Magyar Nemzeti Bank
Hasonló (makroprud.) eszközök 143
Makropru keretrendszer
OKOK
• Expanzív monpol • Search-for-yield • Pénzügyi innovációk • Dereguláció • Hitel boom • Eszközár boom • Túlzott tőkeáramlás
RENDSZERKOCKÁZAT
• Idő dimenzió • Keresztmetszeti dimenzió • Nemzetközi koordináció: átgyűrűzés, szabályozási arbitrázs, transzmisszió
RENDSZERKOCKÁZAT MÉRÉSE Magyar Nemzeti Bank INTERAKCIÓ
• Monetáris politika • Mikropru politika • Fiskális politika
CÉL: rendszerkockázat csökkentése
• Pü-i rendszer ellenálló képességének erősítése • Pénzügyi ciklus kilengéseinek mérséklése
Macropru politika HATÓSÁGOK
• Mo.: MNB • EU: ESRB, ECB SSM USA: FED, FSOC • Globális: G20, FSB, IMF, BIS, BCBS 144
ESZKÖZÖK
Idő dimenzió: • Kontraciklikus tőkepuffer • Szektorális tőkeköv.
• LTV, PTI • Likviditási előírások Keresztmetszeti dimenzió: • Rendszerkockázati tőkepuffer • SIFI tőkekövetelmény
HATÁSKÖR
• Bankrendszer • Árnyék bankrendszer • CCP,-k SIFI-k Banque de France (2014) alapján
Köszönöm a figyelmet!
Hivatkozások • • • • • • • • • • • • • • Abiad, A, G Dell’Ariccia, B Li (2011): Creditless Recoveries. IMF Working Paper No. 11/58.
Albertazzi, U, D J Marchetti (2010): Credit supply, flight to quality and evergreening: an analysis of bank-firm relationships after Lehman Angelini, P, S Neri, F Panetta (2011): Monetary and macroprudential policies Banque de France (2014): Macroprudential framework - key questions applied to the French case Bassett, W F, M B Chosak, J C Driscoll, E Zakrajšek (2014). Changes in Bank Lending Standards and the Macroeconomy. Journal of Monetary Economics Beau et al. (2011): Macro-Prudential Policy and the Conduct of Monetary Policy Bernanke (1983): Non-Monetary Effects of the Financial Crisis in the Propagation of the Great Depression, NBER Working Paper No. 1054 Bernanke-Lown (1991): The Credit Crunch. Brookings Papers on Economic Activity, Vol. 1991, No. 2 Bijsterbosch – Dahlhaus (2011): Determinants of credit-less recoveries. Ecb Working papers, No. 1358 Borio, C (2003): Towards a macroprudential framework for financial supervision and regulation BoE (2011): Instruments of macroprudential policy Campello, M, J Graham, C R Harvey (2009): The Real Effects of Financial Constraints: Evidence from a Financial Crisis Crockett, A D (2000): Marrying the micro- and macro-prudential dimensions of financial stability Dell'Ariccia, G, D Igan, L Laeven, H Tong, B Bakker, J Vandenbussche (2012): Policies for Macrofinancial Stability: How to Deal with Credit Booms, IMF
Magyar Nemzeti Bank
146
Hivatkozások • • • • ECB (2009) - Trichet, J.-C. (2009): Systemic risk – Clare Distinguished Lecture in Economics and Public Policy, University of Cambridge, 10 December 2009 ESRB (2013): Recommendation on intermediate objectives and instruments of macro prudential policy ESRB (2014): Flagship Report on Macro-prudential Policy in the Banking Sector • ESRB (2014): The ESRB Handbook on Operationalising Macro-prudential Policy in the Banking Sector European Commission (2014): Banking union - restoring financial stability in the Eurozone • FED (2009): Ben Bernanke’s letter: http://blogs.wsj.com/economics/2009/11/18/bernanke offers-broad-definition-of-systemic-risk/ • • • Forbes, K J, F E Warnock (2011): Capital Flow Waves: Surges, Stops, Flight, and Retrenchment, NBER Working Paper No. 17351 • Frankel, J A, G Saravelos (2010): Are leading indicators of financial crisis useful for assessing country vulnerability Freixas, X, J-C Rochet (2008): Microeconomics of Banking, The MIT Press, Second Edition Group of 10 (2001): Report on Consolidation in the Financial Sector, BIS • Haldene, A G (2014): Central bank psychology • • IMF (2010): Central Banking Lessons from the Crisis • IMF (2013) - Blancher, N, S Mitra, H Morsy, A Otani, T Severo, L Valderrama (2013): Systemic Rsk Monitoring („SysMo”) Toolkit – A User Guide IMF (2013): Key aspects of macroprudential policy
Magyar Nemzeti Bank
147
Hivatkozások • • Iyer, R, S Lopes, J Peydro, A Shoar (2010): The interbank liquidity crunch and the firm credit crunch: Evidence from the 2007–09 crisis • Kalemli-Ozcan, S, E Papaioannou, J-L Peydró (2009) Financial regulation, financial globalization and the synchronization of economic activity Laeven, L, F Valencia (2012): Systemic Banking Crises Database - An Update • • Maddaloni, A, J-L Peydró (2013): Monetary policy, Macroprudential policy and banking stability • McKinsey Global Institute (2010): Debt and deleveraging: The Global Credit Bubble and its Economic Consequences Meier, S (2013) Financial Globalization and Monetary Transmission • Nechio, F (2014): Fed Tapering News and Emerging Markets • • • Rey, H (2013): Dilemma not Trilemma: The Global Financial Cycle and Monetary Policy Independence Sóvágó, S (2011): Keresleti és kínálati tényezők a vállalati hitelezésben (MNB tanulmány 94) Tamási, B, B Világi (2011): Identification of Credit Supply Shocks in a Bayesian SVAR Model of the Hungarian Economy, MNB Working Paper • Vítor Constâncio (2014): Concluding Conference of the Macro-prudential Research (MaRs) Network of the European System of Central Banks, ECB, Frankfurt, 23-24.
June 2014
Magyar Nemzeti Bank
148
Házi feladat Szituáció: • 2008 januárjában vagyunk. Tegyük fel, hogy a 2008 áprilisi Stabilitási Jelentésben foglalt információk ismertek számunkra, de későbbi információk nem állnak rendelkezésre.
• Képzeljük magunkat egy olyan döntéshozó helyébe, aki azt látja, hogy gyors ütemben nő a lakossági devizahitel-állomány.
• Feltételezzük, hogy rendelkezésünkre áll bármilyen ma ismert monetáris politikai és makroprudenciális politikai eszköz.
Dilemma: • Szükséges-e beavatkozni a fedezetlen devizahitelezésből eredő kockázatok csökkentése érdekében?
• Milyen eszközt (esetleg eszközöket) lenne célszerű bevezetni?
Feladat: nagyjából 2-3 oldal terjedelemben felvázolni, hogy Ön döntéshozóként milyen szempontokat mérlegelne a fenti kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal során. Beavatkozna-e? Ha igen, miért? Milyen eszközt választana? Miért éppen azt? Határidő: 2014.12.16.
Email: [email protected]
Magyar Nemzeti Bank
149