Transcript Document

Tehetségpontok hálózati
együttműködése
Miskolc
2010. Október 28.
Hálózatelméleti bevezető
• Karinthy Frigyes 1929: Láncszemek
• „Hat lépésnyi távolság”
• Hálózatelmélet
A skálafüggetlen hálózatok Paradigmaváltás
• Barabási Albert-László: weboldalak
kapcsoltsága
• Meglepő eredmény: véletlenszerű helyett
skálafüggetlen eloszlás
• Egyes elemeknél kevés, míg másoknál nagyon
sok kapcsolat van
• A hálózatban megkülönböztethetünk központi és
periférikus elemeket
• Véletlenszerű és önszerveződő hálózatok
Erős és gyenge kötések paradigmaváltás
• Önszerveződés – emergencia - komplex hálózatok: csomópontok
• Nemcsak az Internet skálafüggetlen, hanem minden komplex hálózat
• A hálózatok a véletlen meghibásodásokkal szemben ellenállók:
robusztusak
• Pareto-szabály: 80-20
• Célzott támadásokkal szemben a skálafüggetlen hálózatok
védtelenek
• Granovetter (1973) és Csermely (2005): gyenge kapcsolatok nélkül
a hálózat egyben marad, ám kiszámíthatatlanná válik
• Tehetséggondozás: nemcsak a szakmai kapcsolatokat kell erősíteni,
hanem az előre nem látható hasznosságú (informális)
kapcsolódásokat is
Horizontális és vertikális
kapcsolódások
• Vertikális hálózatok a társadalmi hierarchia struktúráját
követik: formális
• Horizontális network – mellérendelt kapcsolatok
sokasága: informális
• Informális hálózat: az a társadalmi kötelék, amelyben a
rendszeres személyközi kommunikációt nem határozza
meg intézményi hierarchia jelentette kultúra
• A tehetséggondozás szerepe többek között a tehetségek
eligazítása az informális – formális, illetve horizontális –
vertikális dichotómiák mentén
A hálózatok mozgatói
•
A hálózatosodás záloga a bizalom
•
A hálózat természeténél fogva segíti a szelekciót, azaz a bizalomra
érdemtelen elemek kiválasztódását (pl. ajánlások gyakorlata)
•
A tehetségpontok hálózata mesterséges hálózat
•
A fenntartásukhoz szükséges erőforrásokat a szereplőknek fenntartható
módon kell biztosítaniuk. Ilyen alapvető mozgatók:
1. a résztvevők közti kölcsönös bizalom, mint a hálózat alapja
2. a motiváció a működésre és együttműködésre egyaránt
3. a társadalmi utánpótlás (mind a tehetségek, mind a tehetségsegítők irányába)
4. közös nyelv és fenntarthatóan működő kommunikációs csatornák
5. folyamatos tudásmegosztás
Egymásba ágyazottság
• Minden hálózatnak megvan a kapcsolódó egyéb hálózatok által
kijelölt kontextusa
• Az önszerveződő hálózatok mindig olyan értéket képviselnek,
amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni – tudatos kezelés,
fittnesz
• Mesterséges hálózat a legritkább esetekben lehet életképes a
természetes hálózatokkal való szoros együttműködés nélkül
A Tehetségpontok hálózatosodási
potenciáljának forrásai
1. Meglévő (horizontális, vertikális, formális és informális, lokális
és szakmai) kapcsolatoknak a tehetséggondozáshoz is
kapcsolható relevanciája
2. A még létre nem hozott, de kapcsolódás esetén erős
tehetséggondozási lehetőséget hordozó kapcsolatok
• A magas aktualitású információk gyorsabban jelennek meg
informális csatornákban
• A helyi értékek (tehetséges fiatalok, mentorok, eljárások,
gyakorlatok, kezdeményezések) is gyorsabban lesznek
ismertek a horizontális kapcsolódásban, ha a Tehetségpontok
egymás közötti személyes és intenzív kapcsolattartása
erősödik.
A hálózatosodás tudatosítása
• Minden Tehetségpont formális és informális kapcsolathálók része
• Ez olyan forrás, amit hatékonyan és optimalizálva érdemes hasznosítani
• A hasznosításnak feltétele a meglévő hálózati kapcsolódások
tudatosítása.
• A Tehetségpont munkatársai ideális esetben maguk is hálózati
csomópontok
A hálózatosodás tudatosításával a Tehetségpontok anyagi eszközökkel csak
részben megszerezhető javakhoz juthatnak:
• az együttműködés költségeinek csökkentése
• a szakmai ismeretek támogatása
• kooperációval időmenedzsment
Lokális hálózatok
•
•
•
Településközi kapcsolathálózatok, csomópontok
Rejtett forrás a lokális csomópont befolyása, presztízse
A Tehetségpont érdeke: tartósan és sokféleképp beágyazódni a
lokális hálózatba.
• A lokalitásban való erős, intenzív és valódi érdeklődést
mutató részvétel a tehetségazonosításban is magas
aktualitású információkhoz való hozzáférést biztosít
1. melyik gyerekről derül ki, hogy valamiben tehetséges
2. melyik felnőttről, hogy civil, munkahelyi vagy egyéb keretek
között bevonható a tehetségfejlesztés folyamatába.
Szakmai hálózatok
• A horizontális kapcsolatok erősödését leginkább a szakmai tartalmak
mentén lehet ösztönözni
• Ez a kapcsolatrendszer akkor eredményes, ha minél függetlenebb a
hierarchiától, a vertikális szálaktól.
• Cél, hogy a Tehetségpontok által érintett területeken minden
tehetséggondozó legfeljebb két lépésben eljusson egy-egy téma
koronázatlan csomópontjához
A Tehetségpontok szerepe a szakmai hálózatokban: facilitálás
Hálózatosodás a többi
Tehetségponttal
•
A Tehetségpontoknak a hálózatosodáshoz hálózati
szemléletre, valamint naprakész szakmai, hálózati
adatokra, ismeretekre van szüksége
•
Strukturált, egyben készségekre bontott tudásra a
kapcsolatépítésről és a hálózatosodásról (ezt
információáramlással és képzéssel lehet fejleszteni), friss
adatokra a Tehetségpontok horizontális hálózatainak
főszereplőiről, a téma-hálózatok csomópontjairól: a
mesterekről, tehetséggondozókról.
Területi szerepek és kompetenciák:
a kisvárosok jelentősége
• Kistérségi vs informális kistérségi központ
• A hálózatosodásban nagy szerep hárul azokra a kisvárosokra,
melyek a kisebb települések és a nagyobb városok között
közvetítenek, régi és beágyazott informális hálózatokkal
• A kisvárosok rejtett informális hálózatai nagyobb létszámot fednek
le, mint a falvak esetében, és beágyazottabbak, robusztusabbak,
mint a nagyvárosi hálózatok. Itt idő is volt a hálózatok kialakulására
(ez a falvak esetében igaz, a nagyvárosok esetében nem), és tér (a
falvak hálózatai kisebbek, kevésbé heterogének)
• Triangulizálhatnak falvak és nagyvárosok tehetséggondozói között
• A háromszög nagy stabilitást ad a hálózatnak
Tudásmegosztás
Cél: megtalálni - elsősorban a Tehetségpontok vezetői
között - a tudatos hálózatosodókat, a reflexív
csomópontokat
• Ők különleges tudásuk átadásával leendő hálózati
csomópontokban ébreszthetik fel a kedvet
• Továbbá fejleszthetik bennük a hálózatok építésére és
fejlesztésére vonatkozó képességet
Országos Tehetségpont feladata: – platformokat adni a
tudásmegosztáshoz (rendszeres konferencia, hírlevél,
intranet stb. biztosítása)
Hálózatosodás a tehetségek
feltárásában és gondozásában
• A településeken sok a kiaknázatlan hálózati
potenciál (szellemi, anyagi stb.)
• Az informális hálózatokat is be kell vonni a
tehetséggondozásba.
• A tehetséggondozónak érdemes rendszeresen
ápolnia a kapcsolatot környezete, települése,
régiója hálózati csomópontjaival
• Tehetségfeltárás: kezdeti és bejáratott állapot két szerepkör
A Tehetség-hálózat hub-típusai
1.
Lokális csomópont: A település előremeneteléért, fejlődéért, hírnevéért elkötelezett helyi
szereplő, aki a Tehetségpont küldetését is a magáénak tudja érezni. Elsődleges funkciója a
tehetség feltárása (ideális esetben a Tehetségpont vezetője is ilyen)
2.
Tehetség-csomópont: a Tehetségpont hubja: az intézmény vezetője, vagy azon képviselője, aki
fejlesztésre alkalmas hálózattal, és az erre szolgáló képességekkel rendelkezik. Feladata az
intézmény hálózatosodásának fejlesztése, támogatása.
3.
Téma-csomópont: az egyes területek hubja: a kiemelkedő alkotók, gondolkodók, mesterek. Nem
biztos, hogy erős hálózódási attitűddel bírnak, de az biztos, hogy a szakma hubként figyeli és
tartja számon őket.
4.
Témahálózatok csomópontjai: A szakmai, tematikus országos vagy még kiterjedtebb hálózatok
csomópontjai: nem a legnagyobb mesterek, de intenzív hálózatosodással dolgozó, a hálózatért
tevékenykedő szakemberek.
5.
Komplex csomópont: Többféle területen tevékenykedő, országos jelentőségű
kapcsolathálózattal bíró alkotók, mesterek, művészek stb.
•
Átfedések: liminális kódváltók
•
Alumni: visszacsatolás és reputáció
Éltető diverzitás
• A horizontális kapcsolatok heterogén jellegének kiaknázása
• A kapcsolódás: szakmai érdeklődés, hasonlóságok, különbségek
• A sokféleség megismerése növeli a Tehetségpontok
alkalmazkodóképességét is és a közös érdekképviselet
hatékonyságát
• A network-kommunikáció alapja a stakeholderek – érintettek –
érdekazonosság vagy problémakör hasonlóság mentén kialakuló
kapcsolatrendszerek mint információterjesztésre alkalmas hálózatok
tudatos és tervezett használata.
A hálózatosodás perspektívái
•
A hálózat térben és időben is alakul, fenntarthatósága kalkulálható
•
A hálózatfejlesztés hosszú távú befektetés
•
Nem az a cél, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatokat építsen!
•
A különböző networkökből érkező keresztreferenciák felerősítik egymás
hatását
•
Magyarországon a társadalmi hálózatok maximum három lépésre állnak
egymástól: a bizalmi tőke „egyszer használatos”
•
Ha „elfogynak” a csomópontok, csak évek múlva „termelődnek” újabbak
•
Esély: a kapcsolati lehetőségek feltárásával, létrehozásával és
megerősítésével a Tehetségpont beágyazódjon a lokális környezetbe – a
beágyazottság mértékétől és minőségétől függően nyerhet energiát a
működéshez
A helyi Tehetségpont vertikális
kapcsolatai
A Tehetségpontok horizontális
kapcsolatai
A tehetségekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak – pedagógusok,
pszichológusok, stb. – látják el napi tehetségsegítő munkájuk
keretében.
A Tehetségpont-hálózaton kívüli horizontális kapcsolatok a
tehetségek kibontakoztatását segítő többlet lehetőségek használatát
célozza.
• A horizontális kapcsolatok a helyi szellemi, közösségi, akár
gazdasági erőforrásokból merítenek
• A nem feltétlen helyi, hanem a szakirányt képviselő csomópontok
felé mutató hálózatosodás is idetartozik
• Helyi véleményformálók
Köszönjük a figyelmet
Szvetelszky Zsuzsanna • Faust Anita • Kürti Kristóf