Transcript HATÁRTALANUL - Bevezető órához

HATÁRTALANUL
2011.
„Történelmi hajviseletek
a művészet tükrében”
Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori
Erdély elnevezés alatt ma többnyire
Románia egész nyugati részét értjük, de
nem mint egységes tartományt, hanem csak
mint 16 megye összességét.
Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt,
a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb
részét. E két utóbbi térség együtt KülsőErdélynek is nevezhető.
Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi
Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb
területnek a középső-keleti („Király-hágón
túli”) részét jelenti, amely az egykori
Magyar Királyságon belül bizonyos
önállósággal rendelkezett. Belső-Erdély
keleti felén található a Székelyföld
történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma
a magyarok aránya Románián belül.
Hivatalos nyelv a román.
Nevének eredete:
Az első dokumentum, amely a
területre hivatkozik Géza által,
1075-ben kibocsátott
adománylevélből származik.
„Partes Transsylvana” (vagy mai
írásmóddal "Transsilvanae")
Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő
területéhez tartozik, bár a folyók többsége a
Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza
északon, a Duna délen határfolyó.
Legfontosabb folyója a Maros, amely
északkelet-délnyugat irányban kettészeli az
Erdélyi-medencét. Északon a Szamos,
délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a
Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb
folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is
Erdélyből ered (például: Aranyos-Beszterce,
Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben
nincsenek nagyobb területű tavak, de
turisztikai szempontból jelentős a Gyilkostó, Szent Anna-tó, Medve-tó.
Erdély történelme az írásos
forrásokból az i. e. 1. évezredtől
követhető nyomon, békés természetű
és gazdag nép voltak.
A magyar történetírás szerint a dákok
fokozatosan eltűntek Erdély és a mai
Románia területéről, míg a román
történetírás szerint folyamatosan itt
laktak).
Dácia volt az utolsó tartomány,
amellyel az ókori Róma gyarapodott.
A magyarok, 895-ös
honfoglalásukkor – a kora középkori
krónikások Kárpát-medencében
találtak egy magyar nyelvet beszélő
népet, talán ők a székelyek, akik ma
Erdély keleti részén élnek.A
magyarok fokozatosan megszállták
Erdély egyes részeit. Gyula, Szent
István nagybátyja már Erdély
vezetője volt, így már a Magyar
Királyságba olvasztás előtt is magyar
fennhatóság alatt volt.
Erdély 1003-ban a Magyar Királyság
részévé vált. 1526-ban a törökökkel
vívott mohácsi csata után a Magyar
Királyság szétesett. Ezután Erdély
névleges török fennhatóság alatt, de
gyakorlatilag önálló államként létezett.
A 17. század első fele az Erdélyi
Fejedelemség virágkora volt. Bethlen
Gábor fejedelem gyulafehérvári
udvarában a tudományok és művészetek
bőkezű támogatásra találtak. A két nagy
erdélyi főúri család, a Báthoriak és a
Rákócziak több kiemelkedő erdélyi
fejedelmet is adtak.
Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés
révén Erdély ismét Magyarország szerves
része lett az Osztrák–Magyar Monarchián
belül.
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918
októberére katonailag összeomlott, és
Magyarország is kikiáltotta a
függetlenségét az őszirózsás forradalom
nyomán. Ezzel egy időben a Román
Királyság csapatai újra hadat üzenve
megkezdték Erdély, majd Partium és a
Tiszántúl megszállását. 1918. december
1-jén tartott gyulafehérvári román
nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését
Romániával, amit 1920-ban az antant
hatalmak a trianoni békeszerződéssel
jóváhagytak.
Az 1945 után hatalomra került új
vezetés kezdetben a kommunista
eszme internacionalista jellege
alapján és a szovjet nemzetiségi
politika mintájára kezelte a magyar
kisebbség helyzetét.
Ceauşescu a sovinizmus
felerősítése révén próbálta meg az
egyre jobban elnyomorodó
országban hatalmát fenntartani. Az
1980-as évek végén meghirdette a
falurombolást, de ezt már nem
sikerült véghezvinnie.
Az 1989. december végi
forradalom (a Ceauşescudiktatúra megdöntése) után
Romániában is megszólalhattak
addig kegyetlenül elnyomott
vélemények, hangok.
Nemzetiségek
A magyarság a jelenkori Erdély 16
megyéjéből kettőben alkot többséget
(Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi
és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális
központja Kolozsvár, ahol ma már a
lakosságnak csak 19%-a magyar.
Képzőművészet
A városok közterein - a magyar
állam támogatásából - a 19-20.
század fordulóján számos magyar
vonatkoztatású szobor épült. Ezek
többségét elpusztították,
ledöntötték az 1918-ban bevonuló
román seregek. Csak néhány köztéri
szobor vészelte át csodával határos
módon a pusztítást, közöttük
Fadrusz János híres alkotása, a
kolozsvári Mátyás király-emlékmű .
Magyarok
Hunyadi János
Hunyadi Mátyás
(Kolozsvár, 1443 - Bécs, 1490)
magyar király
Báthori István
Bocskai István
Bethlen Gábor
Bethlen István
Ady Endre költő, újságíró
Apáczai Csere János filozófus, pedagógus
Áprily Lajos költő
Benedek Elek író, „a nagy mesemondó”
Magyarok :
Bolyai Farkas matematikus
Bolyai János matematikus
Bartók Béla zeneszerző és
zongoraművész
Dsida Jenő költő
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790.
augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838.
augusztus 24.) költő, politikus és
nyelvújító.
Kőrösi Csoma Sándor
Kós Károly (Temesvár, 1883 – Kolozsvár,
1977) építész, író, grafikus,
Mikes Kelemen író
Magyarok :
Orbán Balázs író
Sütő András Kossuth-díjas író
Tamási Áron (Farkaslaka, 1897 –
Budapest, 1966) Kossuth-díjas író
Tőkés László (Kolozsvár, 1952)
református püspök
Wass Albert (Válaszút, 1908 –
Astor, Florida, 1998) író
Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796.
december 30. – Pest, 1850. április
21.) reformkori politikus, az „árvízi
hajós”
Nagyvárad
Nagyvárad a Partium legnagyobb
városa.. „Szent László városának”
belvárosában a király tiszteletére
épített templom és szobor kiemelt
turisztikai fontossággal bír.
Nagyvárad
Városháza
Sebes Körös
Poynár ház (szecessziós)
Kolozsvár
A jelenkori Erdély legnagyobb városa,
egyúttal a harmadik legnépesebb város
Romániában.
Két színházával, két operájával, tizenegy
felsőfokú oktatási intézményével és
számos középiskolájával az ország fontos
kulturális központja.
Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai
István fejedelem szülővárosaként. Számos
műemléke közül a legnevezetesebbek a
Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz
János Mátyás szobrával, a református
templom, illetve a Bánffy-palota.
Kolozsvár
Kolozsvár
Kolozsvár
Marosvásárhely
Marosvásárhely a
történelmi Székelyföld
„fővárosa”. Lakosságát
tekintve a jelenkori Erdély
hatodik legnagyobb városa.
A magyarok számát
tekintve az első helyen áll,
megelőzve Kolozsvárt.
Marosvásárhely
Marosvásárhely
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Békás-szoros
Békás-szoros
Gyilkos-tó
Szováta
Parajd
Korond
Korond
Farkaslaka
Tamási Áron
Farkaslaka
Tamási Áron
Szejkefürdő
Orbán Balázs
Szejkefürdő
Orbán Balázs
Gyulafehérvár
Püspöki palota
Segesvár
Segesvár
Drakula háza
Segesvár
Vajdahunyad vára
Vajdahunyad vára
ARAD
ARAD
ARAD
HATÁRTALANUL
2011.
„Történelmi hajviseletek
a művészet tükrében”