Transcript Diasor letöltése

Kontur Tamás
Vezető tanácsos
Vidékfejlesztési Minisztérium, Stratégiai Főosztály
2013. április 25.
Élelmiszer-önrendelkezés a közétkeztetésben
Országos konferencia
Nemzeti Vidékstratégia (NVS) 2012-2020 – I.
•
•
•
Széleskörű társadalmi egyeztetést követően 2012
márciusában a Kormány elfogadta az 1074/2012.
(III.28.) Korm. határozat értelmében.
Célja: A vidéki Magyarország egészének megújítása.
A Stratégia a
természeti értékek és a környezet
védelmére,
a természeti erőforrások fenntartható
hasznosítására alapozva határozza meg az agrár- és
élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre és
környezetügyre vonatkozó tennivalókat.
A célkitűzések megvalósítását 7 stratégiai területen 42
nemzeti vidékstratégiai program szolgálja, melyeket 8
térségi komplex vidékfejlesztési program egészít ki.
2
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 – II.
• Az NVS nem egyszerűen egy ágazati stratégia,
együtt próbálja kezelni, mintegy integrálni a
főbb vidéket érintő ágazatokat.
• Eközben figyelve a természeti környezet
megóvására,
az
egészséges,
biztonságos
termékeket előállító különféle ágazatokra (pl.
ökológiai
gazdálkodás,
kertészet
stb.)
hagyományos gazdálkodásra, élelmiszerellátásra,
helyi gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre,
szemléletformálásra, a szakemberek képzésére, a
vidéki
infrastruktúra
fejlesztésére.
Középpontjában az ember, a közösség, a
természet áll.
3
Az NVS egészségtudatos szemlélethez történő
kapcsolódásai
• Az NVS stratégiai területei és programjai több
ponton is kapcsolódnak az egészségtudatos
szemlélet kialakításához, annak gyakorlati
megvalósításához. Az egészséges környezetre,
egészséges alapanyag termelésre, biztonságos
élelmiszerellátásra,
tudatos
fogyasztásra,
tájékoztatásra,
képzésre,
infrastrukturális
fejlesztésre irányuló programok és intézkedések
közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak e
témakörhöz.
• E stratégiai területek egyike a „Hozzáadott
értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás,
biztonságos piac” stratégiai terület a kapcsolódó
nemzeti programjaival.
4
A „Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás,
biztonságos piac” stratégiai terület nemzeti stratégiai programjai
1. Élelmiszer-feldolgozási program (elsősorban
a helyi feldolgozást támogatjuk)
2. Ellenőrzött élelmiszerlánc program (A
kapcsolódó
Élelmiszerlánc-biztonsági
Stratégia jelen pillanatban kidolgozás alatt a
VM-ben. Kiemelt stratégiai kérdés az
élelmiszerbiztonság!)
3. „Egészséges
helyi
terméket
a
közétkeztetésbe” program
4. Agrármarketing, bel- és külpiaci program
(Ennek egyik első lépése a VM árkádok alatt
szervezett „Vidék Mustra”)
5
Az NVS élelmiszer-előállítással, kereskedelemmel
kapcsolatos főbb elvei, javasolt intézkedései
• Az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem irányának megváltoztatása
(„belülről kifelé elv”:
helyi ellátás  regionális ellátás  országos ellátás  export).
• Az élelmiszerlánc lerövidítése érdekében a helyi piacok fejlesztése.
• A kiváló minőségű, biztonságos magyar élelmiszerekhez való fogyasztói
kötődés növelése a közösségi marketing és felvilágosítás eszközeivel. (pl.
Vidék Mustra, „Ételt csak okosan” kampány.)
• A
helyi
feldolgozású
termékek
értékesítésére
szakosodott
kiskereskedelmi egységek hálózattá szervezése, e termékek védjeggyel
való ellátása.
6
VM Stratégiai irányok és teendők a közétkeztetés terén I.
1.
2.
3.
4.
A közétkeztetési alapanyag-beszerzés során a helyi termelők, illetve
az egészséges helyi termékek előnyben részesítése.
A közétkeztetés minőségének javítása az életkori és egészségi
szempontok figyelembevételével.
A tudatosabb, egészségesebb étkezést szolgáló szemléletformálás,
tájékoztatás, oktatás, képzés támogatása.
A vonatkozó szabályozás, a közbeszerzési előírások áttekintése,
szükséges könnyítése, annak érdekében, hogy érvényesíteni lehessen
a minőségi, táplálkozás-egészségügyi és ökológiai szempontokat,
lehetőség nyíljon a helyi kistermelőktől történő beszállításra, valamint
a helyi közösség közétkeztetés feletti ellenőrzésére. Ezen a téren már
jelentős előrelépés történt: a közbeszerzési törvény és a kistermelői
rendelet módosítása lehetővé tette a helyi termékek közvetlen
közétkeztetésbe történő bevonását.
7
VM Stratégiai irányok és teendők a közétkeztetés terén II.
5.
A helyi, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszertermékek
közétkeztetésbe történő fokozatos bevonásának támogatása,
kiemelten az egészségügyi intézmények, bölcsődék és óvodák
közétkezdéi esetében.
6. A közétkeztetési gyakorlat és feltételek átfogó, országos felmérése.
(OÉTI,ÁNTSZ,EMMI,SZIE,NÉBIH, szakmai és civil szervezetek
felmérései)
7. A közétkeztetést biztosító konyhák, főzőkonyhák technikai,
technológiai fejlesztése.
8. A közétkeztetésben dolgozók, kiemelten az élelmezésvezetők
képzése, továbbképzése.
9. Az iskolatej és az iskolagyümölcs programok folytatása, a
programokban a helyi, illetve az ökológiai gazdálkodásból származó
élelmiszerek előnyben részesítése.
10. Az iskolabüfékben a helyi termékek árusításának ösztönzése. (ezt,
kórházak, hivatalok és egyéb intézmények büféire is javasolt
kiterjeszteni)
8
„Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe”
program kiemelt céljai
A program legfőbb célja:
• A közétkeztetés minőségének javítása, egészségesebbé tétele helyi,
egészséges, szezonális termékek útján.
A program további kiemelt céljai:
• A helyi élelmiszerellátás, önrendelkezés megerősítése a helyi termelésre
építve.
• Az inaktív lakosok helyi élelmiszertermelésbe vonása kapcsán a helyi
gazdaság, közösség fejlesztése, későbbi önfoglalkoztatásuk, önellátásuk
segítése.
• A helyi termelők megélhetésének , megerősödésének biztosítása egy
egész évben plusz és biztos termékértékesítési lehetőséggel.
• Egészségtudatos szemléletformálás már óvodás kortól óvoda,
iskolakerteken, gazdalátogatásokon keresztül.
• A rövid értékesítési út által a környezeti terhelés csökkentése.
9
Kapcsolódó nemzeti vidékstratégiai programok
NVS program
megnevezése
Ökológiai gazdálkodás
program
Szövetkezésfejlesztési
program, Szociális
földprogram (VM-EMMI)
Helyi termék, helyi piac,
közvetlen értékesítés
program
(Helyi) élelmiszerfeldolgozási program
A kapcsolódás módja
A biotermékek szélesebb körű előállítását
megalapozó program. A kapcsolódó akcióterv
egyeztetés alatt áll.
A helyi termelők biztosabb piaci érvényesülését,
illetve biztos termelési alapot szolgáló programok.
Az egészséges helyi termék közvetlen értékesítési
lehetőségeit feltáró, azt jogszabályi, támogatási
eszközökkel segítő program. Kérdőíves felmérés
készült, jogszabályi környezet felülvizsgálata van
folyamatban.
A (helyi) félkész, vagy késztermékek előállítását
megcélzó program.
10
Egy-egy további kapcsolódó VM program, és más
szakmai program, kampány
•
•
•
•
•
•
•
Iskolatej program (VM)
Iskolagyümölcs program (VM)
Zöld óvoda és Ökoiskola programok (VM-EMMI)
Háztáji program (VM)
TÖOSZ-LÖGy (TÖOSZ-VM)
Vesd bele magad
Ételt csak okosan! (A NÉBIH tájékoztató kampánya az
élelmiszer megbetegedések visszaszorítása érdekében)
11
Háztáji Mezőgazdasági Program
A VM-ben erre a programcélra Bizottság alakult, Kormány-előterjesztés készült.
Cél: a háztáji termelés újraindítása, elsősorban önellátás céljából, majd a felesleg
értékesítése a helyi termelői piacon, illetve a helyi közétkeztetési rendszerben.
További cél az elmaradott térségek helyi gazdaságának fejlesztése, piacok
élénkítése, egészséges helyi termékek fogyasztásának növelése.
A konyhák számára bővülő és rendszeres, kiszámíthatóbb alapanyag-ellátást
jelenthet.
•
•
•
•
Jogszabályi változás e téren: már nem a helyi önkormányzatok
hatásköre a helyi belterületi állattartás
korlátozása.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági
és Vidékfejlesztési Kamara szerepe
a program során.
Vetőmagok, növényi és állati szaporító-anyagok,
takarmány kiosztása.
Képzési, szaktanácsadási rendszer biztosítása.
12
TÖOSZ-VM – Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok
A program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, és
megismertetése az ország más önkormányzataival.
A VM-es kiírás: „A gazdálkodó település”.
A VM-es kiírás célja olyan települések felkutatása, amelyek helyi erőforrásokra
alapozott önkormányzati mezőgazdasági programot működtetnek, valamint a
településen helyi termelői piacot üzemeltetnek. Emellett a mezőgazdasági
program termékei a helyi közétkeztetésben is megjelennek.
Pályázatok benyújtási határideje:
2013. május 6. (A TÖOSZ részére.)
Ősszel szakmai konferencia keretében lesz döntés
a nyertes pályázatokról.
Bővebb információ a TÖOSZ honlapján található!
13
“Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe”
tárcaközi bizottság elindulása
• A VM parlamenti államtitkára a Stratégiai Főosztály koordinálásával,
az országgyűlési biztosok 2011. évi „egészséges helyi termékeket a
közétkeztetésbe” felhívása és a VM-EMMI témában tartott közös
sajtótájékoztatója eredményeként 2011. június 22-én hívta össze
először tárcaközi egyeztetésre az érintett tárcák (BM, HM, KIM,
EMMI, NGM, VM), és szakmai intézetek, hivatalok képviselőit.
• A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a helyi termelés és
közétkeztetés összekapcsolásával a jövőben minél nagyobb
arányban egészséges, megbízható eredetű helyi termékek
kerüljenek a közétkeztetésbe.
14
A tárcaközi bizottsághoz kapcsolódó munkák
•
•
•
•
Az EMMI által kidolgozott „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési
ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló EMMI rendelet”
szakmai véleményezése, amely közigazgatási egyeztetés előkészítése alatt van.
Az EMMI-NRSZH koordinálásával, a bizottság tagjaival közösen kidolgozott
kérdőívvel a közétkeztetés aktuális (2012) állapotát a szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatások körében felmérő országos, web alapú kérdőívezés
történt . (NRSZH-ÁMTSZ)
A VM és a BM közös megbízásából a Szent István Egyetem kutató csoportja, 3
hátrányos helyzetű kistérségben vizsgálta meg a közétkeztetés és közfoglalkoztatás
kapcsolatát különös figyelmet fordítva a helyi termékek felhasználási arányára a
közétkeztetésben.
2012 őszén az NGM előkészítette a közétkeztetési piac reformjára javasolt
koncepcióját. Ezt azóta, a felmérések eredményeit, illetve a tárcaközi bizottság
eredeti célkitűzéseit (VM-EMMI célok) is figyelembe véve többször egyeztette
véleményezte a tárcaközi bizottság. Az anyag egyelőre KÁT egyeztetésig jutott el.
15
A VM javaslatának lényege az NGM koncepció tervezethez röviden
1.
2.
3.
4.
5.
Fontosnak tartjuk, hogy a közétkeztetés terén a Nemzeti Vidékstratégiai programok elvei, illetve a
jelenleg is működő közfoglalkoztatási programok mentén kibontakozó, önállóságra törekvő, alulról
építkező, a közösségeket erősítő, helyi munkahelyeket teremtő, egyedi helyi kezdeményezések és
azok elért eredményei kerüljenek a jövőben is előtérbe.
Javasoljuk a főzőkonyhák minél nagyobb számának megtartása mellett a közétkeztetési régiók
lehatárolása során a térségek népsűrűségi és domborzati, sajátosságainak figyelembe vételét.
(Nagyon fontos, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan működjön a rendszer. Véleményünk szerint a
kisebb léptékű, önállósodó rendszerek kiépítése teremtheti meg ezt a kiszámíthatóságot biztonságot.).
Ha a rendszer csak áttételesen juttatja el az árut a végső fogyasztóhoz, akkor a jelenlegi szabályozás
szerint a kistermelők kizáródnak ebből a beszállítói körből, ami nem lehet cél. Kérjük az előterjesztőt,
hogy a kistermelők közvetlen közétkeztetésbe történő beszállításának lehetőségét egyértelműen
fogalmazza meg az előterjesztésben.
A közösségi célok, mint az egészséges és helyi alapanyagokra építő közétkeztetés megteremtése
érdekében javasoljuk a főző, illetve tálalókonyhák - a magáncégek nagyobb arányú bevonása helyett
– a helyi önkormányzatok részére kiírt nemzeti, illetve uniós pályázatokon keresztüli folyamatos
felújítását, illetve a konyhák, helyi lakosokat foglalkoztató önkormányzati kft-ken, cégeken
keresztüli üzemeltetését.
javasoljuk a koncepció alapján létrehozandó rendszer teljes felállítása előtt egy pilóta program szintjén
történő legalább két, különböző népsűrűségű és domborzati adottságú térségben történő
kipróbálását, tesztelését és az eredmények ismeretében a további döntések meghozatalát.
16
A Szent István Egyetem a közétkeztetés és közfoglalkoztatás
kapcsolatát vizsgáló kutatásának összegzése
Általánosságban elmondható, hogy a nagyobb városok, konyhák esetében alig, míg a kisebb
konyhák, szegényebb települések esetében a pénz szűke és a még meglévő kapcsolati háló
miatt nagyobb arányú a helyi termékek beszállítása a helyi közétkeztetésbe.
Magas a nagykereskedőktől, nagyáruházaktól beszerzett termékek aránya a kiváló
mezőgazdasági adottságok, a magas munkanélküliség és a szegénység ellenére, különösen
a hús, húskészítmények, illetve a tej, tejkészítmények esetén. Mindent egy helyen, egy
számlával, az élelmiszerbiztonsági feltételeknek megfelelően be lehet szerezni, bizonyos
mennyiség felett ingyenes a kiszállítás.
A fenti okok miatt helyi termelőktől elsősorban olyan árukat szereznek be az intézmények,
melyeknél az ár kedvezőbb az áruházinál, gyakran van rá szükség és a beszállítás nem
problémás. Pékáruk, tojás, a zöldségek, illetve gyümölcsök.
Zöldségből és gyümölcsből elsősorban a jól eltartható termékeknél (burgonya,alma)
tapasztalható helyi felvásárlás. Ennek az is oka, hogy az intézményeknek nincsenek
szerződéses kapcsolataik a termelőkkel, így a gyorsabban romló termékeknél a termelő
nem számíthat arra, hogy a terméket biztosan átveszik az intézmények.
17
Egy-egy működő hazai gyakorlat, jó példa
•
•
•
•
•
•
Bogádmindszent
Saját termelésből származó húst, zöldségeket, és a településről felvásárolt
gyümölcsökből,
zöldségekből készített befőtteket illesztenek a közétkeztetés
alapanyagai közé.
Rozsály
Helyi közfoglalkoztatási program keretében termesztett zöldségeket
és
gyümölcsöket hasznosítanak a közétkeztetésben.
Hódmezővásárhely
Az önkormányzati tulajdonban lévő Hódmenza Nonprofit Kft.
helyi beszállítókkal
biztosítja a helyi közétkeztetés alapanyagait.
Gyula
Mintamenza program keretében a helyi őstermelők termékeit vonták
be a helyi
közétkeztetésbe.
Panyola
Az önkormányzati konyhán a helyi termelők, őstermelők alapanyagaiból elkészített ételeket
osztják ki a helyi közétkeztetésben.
Nagykamarás
Az önkormányzat részben biokertészkedéssel állít elő alapanyagot a helyi gyermek- és
időskorúak közétkeztetéséhez.
18
Összegzés
A VM továbbra is képviseli a természetet, a környezetet kevésbé terhelő, helyi
termelés-helyi felhasználásra, rövid értékesítési láncra, a helyi közösségekre,
épülő, élelmiszer-önellátásra törekvő gazdálkodás elvét.
A helyi közösség leszakadó, inaktív lakosai számára mint egy biztos megélhetési
alternatívaként tekint a helyi termelésre alapozott közétkeztetésre.
A VM minden szakmai civil szervezetet, helyi vezetőt, gazdát arra buzdít, hogy:
• a helyi közösségekre, gazdákra, termelői csoportokra, helyi kapcsolati hálókra,
együttműködésekre építve fokozatosan erősítse meg és kapcsolja össze a helyi
termelés, értékesítés, feldolgozás láncszemeit,
• éljen a természet adta lehetőségekkel, illetve a helyi közösség tudásbázisával,
• kapcsolódjon be az országos települési, illetve szakmai szövetségekbe, építsenek ki
szakmai partneri, illetve települési kapcsolatot, látogassanak meg olyan
településeket ahol már jól működik a helyi termelés és közétkeztetés
egybekapcsolása, merítsenek minél több hasznos tapasztalatot egymás
közétkeztetési példáiból.
19
Köszönöm figyelmüket, a további szakmai, illetve civil
munkájukhoz sok sikert kívánok!
www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium
www.videkstrategia.kormany.hu
[email protected]
20