Transcript Kommunikacio

Kommunikáció
Szőcs Edit
Veres Tímea
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Bevezetés
• Közös célok meghatározása
• Csoportnormák meghatározása
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Bevezetés
•
•
•
•
A „jéghegy elmélete” – iceberg
theory
Fogalom eredete: Sigmund
Freud (topológiai modell)
A jéghegy csúcsa: a tartalom –
alapgondolatok: a beszélgetés
témája
A jéghegy víz alatti része: a
folyamatok – az a mód,
ahogyan a csoport a
beszélgetés alatt interakcionál,
megfigyelhető viselkedésminták
Tartalom
Folyamat
A hétvégi kirándulás megbeszélése
Észlelt viselkedés
Lehetséges csoport dinamika
Ketten mondanak, a többiek
hallgatnak
A csendben levő személyeket
zavarja, hogy az említett két
személy monopolizálja a
beszélgetést
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A kommunikáció meghatározása
•
Számos meghatározása létezik, pl:
= Tájékoztatás, közlés
= Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók
= A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási szándékot
takar.
= Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy az információ milyen
jelekben van kifejezve.
= A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és cselekvési
kapcsolatteremtést jelenet.
= Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve
jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján
• Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk
kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon
befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet,
ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A kommunikáció meghatározása II.
• Jelek csoportosítása:
o Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható
ki pl.: füst és tűzjelek
o Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés alapján
jöttek létre pl.: nyelvek, jelképek
• Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető, amelyben
két vagy több, viszonylag független rendszer egymást szabályozva
áll szemben.
• Kommunikáció története (5 korszaka van):
o
o
o
o
o
Beszéd kialakulása
Írás kialakulása
Nyomtatás
Távközlés
Informatika
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A kommunikáció klasszikus modellje
•
•
•
•
Shannon és Weaver modellje (1949)
Telekommunikációs modell
Kommunikáció = üzenetek átadása
Kutatási céljuk: kidolgozni a kommunikációs csatornák
használatának leghatékonyabb módját
– csatorna: telefonkábel, rádióhullám
– befogadó: rádióvevő
• Elmélet központi kérdése:
– Hogyan lehet egy adott csatornán minél nagyobb mennyiségű
információt továbbítani?
• Modelljük a kommunikációt egyszerű lineáris
folyamatnak ábrázolja
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A Shannon-Weaver kommunikációelméleti modell
feladó
kódolás
Üzenet/Jel
dekódolás
csatorna
zaj
Visszacsatolás
(feedback)
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
vevő
Kommunikációs modell
• Kommunikáció üzenetek szervezett cseréje.
• Adótól indul az információ, csatornában áramlik a befogadó
számára, amit ő dekódol. Fontos, hogy a kommunikáció
folyamatában biztosított legyen a visszacsatolás lehetősége.
• A kommunikáció információtovábbítás.
• Feladó közlő.
• Kódolás a közlendő továbbítandó jelekké alakítása valamely
jelrendszerben
• Jel az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely
szituációban helyettesít, illetve felidéz.
• Dekódolás a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése
• Vevő befogadó.
• Csatorna a jeltovábbítás módja
• Zaj minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt érkező inger,
ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A kommunikáció kontextus szerinti felosztása
•
•
•
•
•
•
•
•
Személyen belüli – gondolkodás
Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja
Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja
Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe, egy szervezet
külső és belső kommunikációját értjük rajta
Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a közvélemény
vizsgálata
Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy nemcsak kultúrák,
de szubkultúrák között is ez működik.
Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs folyamatainak azon
formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által
feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig.
A tömegkommunikációnak nem szinonímája a média. A média az az
intézményrendszer, melyen keresztül a tömegkommunikáció zajlik.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A kommunikáció fajtái:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a
visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya)
két- vagy többirányú komm. (amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek,
pld. egy interjú)
közvetlen komm. (a közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással)
közvetett komm. (amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van
egylépcsős komm. (ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb
információforrás)
többlépcsős komm. (ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be)
vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld.
a kormányzat és a „nép” viszonya)
horizontális (pld. egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között)
személyes komm.(csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli)
csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. fórum)
tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett)
Játék: 4. sz.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Kommunikációs korlátok I.
• Blokád – a kommunikáció teljes megszakadása
objektív vagy szubjektív okok miatt
• Zavarás – részleges és átmeneti zavarkeltés,
mely lehet szándékos vagy akaratlan.
• Szűrés – az információ részleges továbbítása
és befogadása. A szűrés mindig akaratlan.
• Az információ torzulása – az információ
akaratlan leépülése a közvetítés során.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Kommunikációs korlátok II.
Más kategorizálás:
• Külső korlátok
o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a beszélgetés
időtartama
o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan
• Belső korlátok
o Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk információt
általunk kedvelt személyek részéről, ilyen esetben sokszor nem
figyelünk oda az információ hitelességére)
o Negatív érzelmi részvétel (ne szimpatikus személy, negatívan
értelmezzük az általa kibocsátott információt)
o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem tudunk
odafigyelni az információra)
o Figyelem elkalandozása
o Álmodozás
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Kommunikációs korlátok III.
• Nyelvi
o Ugyanazon szó többletjelentése
o Kifejezési nehézségek
o Szakkifejezések
• Környezeti
o Nem megfelelő munkakörnyezet
• A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából adódó
korlátok
o Társadalmi imázs
• Felfogásbeli
o Előítéletek
o Figyelmetlenség
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Kommunikációs korlátok kiküszöbölése
•
Az információ torzulás okai:
o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elviszik
o nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális szükségleteinkhez képest túl erős,
vagy gyenge (zajok vannak, fizikaiak könnyen megszüntethetőek, ha én
csinálom)
o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk
o szelektív figyelem
o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó hibája)
o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)
o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatás
o szervezetlenség (szervezeti kommunikáció esetén), stb.
•
Lehetséges kiküszöbölési eszközök:
o A beszélgetés megtervezése
o A beszélgetés céljának meghatározása
o A továbbítandó üzenet szempontjából legmegfelelőbb tartalom kiválasztása
o A gondolatok letisztázása
o Visszakérdezés
Játék: 5
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A kommunikáció típusai
1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a gondolati
tartalmat továbbítja
2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és
jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra utaló
egyéb jeleket és emocionális tényezőket továbbítja
3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.)
Az emberek ált. a köv. arányban használják ezt a 3 típusú
kommunikációt.
Verbális
Nem verbális
Metakommunikáció
7%
55%
38%
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Verbális kommunikáció I.
•
•
•
•
•
•
Gondolatok szavakkal megfogalmazott és kifejezett közlése.
Eszköze a nyelv.
Lehet közvetlen ( beszéd) vagy közvetett ( írás). A beszéd racionális
tartalmat közöl, kifejezi az emóciót és a viszonyt is.
A szavaknak csak összefüggésükben van értelmük. A szavak és
kifejezések értelmét a szövegkörnyezet, és a nonverbális üzenetek is
meghatározzák.
Igényesség szerint lehet:
o 1. Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra )
o 2. Választékos ( ünnepélyes alkalomkor )
o 3. Igénytelen
Nyelvrétegek:
o a köznyelv (a megfogalmazás alapja) , stílusa egyszerű, metaforákat
is tartalmazhat
o a szaknyelv ( jogi, közgazdasági, stb.) használatos; speciális
kifejezéseket alkalmaz, ’’szakzsargon’’
o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, elit nyelv, szleng-, táj-nyelv
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Verbális kommunikáció típusai
• párbeszéd: lehet spontán ( hétköznapi közlés) vagy
célzott beszélgetés ( meggyőző közlés – tárgyalás,
vita), lehet ügyintézés (kétszemélyes tárgyalás, lehet
telefonbeszélgetés
• csoportos beszélgetés: lehet társalgás ( spontán,
kötetlen), lehet értekezlet (lehet munkaértekezlet,
szervezett vita, tájékoztató, konzultáció stb. ), lehet
tárgyalás ( többszemélyes, résztvevők cégek
képviseletében )
• előadás
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Nem verbális kommunikáció I.
•
Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók:
o Örökölt (ontogenetikus) jelek
o Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük
van. Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem,
szomorúság, harag, undor, érdeklődés
o Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek
•
Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a
fejbólintás
•
Egyezményes (konvencionális) jelek
•
Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.:
a siketnémák abc-je, a vakok írása
•
Összehasonlítása a verbálissal: Együtt alkotják a teljes kommunikációt, de
a nonverbális független lehet a verbálistól. A teljes kommunikáció kb. 5560%-a nonverbális.- ami pl. a közvetlen kommunikációból nem hiányozhat.
A kettő kiegészíti és erősíti egymást, de egyik a másik közlését
módosíthatja.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Nem verbális kommunikáció típusai
• EKMAN és FRIESEN szerint a nem verbális kommunikáció
ötféle lehet:
o érzelemnyilvánítások
o illusztratív gesztusok (aláfestő és kiemelő nem verbális
megnyilvánulások
o szabályozók (a kommunikációs folyamatot szabályozó, annak
tartalmától független megnyilvánulások, pl.: felszólítás,
megszakító jelzések
o emblémák (egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek,
akkor ha a verbális közlést valami nehezíti vagy akadályozza
o adaptáló jelzések (a személyiség viszonyulását fejezik ki az
adott kommunikációs helyzethez)
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Nem verbális jelek csoportja
• A nem verbális jelek csoportja:
o
o
o
o
Vokális jelek
Tekintet
Mimika
Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi mozgásos
megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág)
• gesztus
• testtartás
• térközszabályozás
o Emblémák (ruha, haj, díszek)
o Kronémika (az interakció időviszonya)
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Vokális jelek
Hang
•
•
•
•
A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk.
Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk.
Ebbe a „hogyan”-ba tartoznak bele a vokális jelek, melyeket gyakran nevez
a szakirodalom paralingvisztikai („a nyelv mellé rendelt”) jelzéseknek.
A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy
nyelvre jellemző tényezők:
o
o
o
o
o
o
o
•
•
•
Hangsúly
Hangszín
Hangerő
Ritmus
Hanglejtés
Tempó
Szünet, stb.
a vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi a belső ellentmondást
a pszichikus működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője
a hangból meg lehet állapítani: a beszélő nemét, életkorát, természetét,
karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire
értelmes
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Tekintet
Tekintet
• A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató
izmokkal hozzuk létre.
• Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé nézünk.
• Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel.
• A tekintetnek a kommunikációs folyamatba szabályozó szerepe van,
visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik
személyhez való érzelmi viszonyról.
• A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de
különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és
tartalma. (Pl.)
• A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel
funkcióját is betöltheti.
• Alapszabály: aki félrenéz, hazudik. Beszélgetés során el kell kapni a
partner tekintetét, de kerülni kell az erőszakos ’’fixírozást’’.
• 3 fajta nézési mód van:
o bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb),
o távolsági (amikor a homlokára nézünk),
o hivatalos (lefelé nézünk a szájáig).
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Mimika
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak
mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban.
Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a
szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs.
Piktografikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait
és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére, ezek: a szemek pontja,
szemöldök, a száj vonala, az orr nem eleme a mimikai kódnak.
A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten
jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele.
Mi ül ki az arcra?
Darwin 8 érzelmet tételezett fel
Ekman szerint 7 érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem,
szomorúság, harag, undor, érdeklődés
- A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen
futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben, és ez biztosítja a
dekódolást.
Vannak biológiailag meghatározott érzelemkifejezési mimikák, amelyek
kultúrától függetlenek, és az emberiség minden tagjában megfigyelhetők.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Mozgásos kommunikáció I.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a
mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a
mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet.
Gesztus
A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A
gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását.
Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat.
A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek.
A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai
közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk,
elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is.
A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban.
A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba
sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet
(az érzelmi hatás fokozása a cél).
A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő:
o A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől
o A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben!
o A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Mozgásos kommunikáció III.
• Kézfogások:
o
o
o
o
o
Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat
Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó
Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne
A másik kezét ne törjük össze
Kesztyűben nem illik kezet fogni
• Sajátos kézmozdulatok:
o
o
o
o
o
o
A két kéz összedörzsölése: elégedettség
A két kéz összekulcsolása: szorongás
A karomat fogom: erőszakos vagyok
Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás
Csukló markolászása: nyugalom megőrzése
Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Mozgásos kommunikáció II.
• Állhoz tett kézgesztusok:
o Állhoz tett nyitott tenyér: unalom
o Állsimogatás: gondolkodás
o Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás
• Egyéb kézgesztusok:
o Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam
ki
o Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat
o Nyakvakarás: kínos helyet
• Lábgesztusok:
o Keresztbe teszem a lábam: védekezés
o Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség
o Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner
pózát átvesszük
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Testtartás I.
• A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő
helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik.
• A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha
érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk,
azaz még a „testünk is figyel”.
• A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás,
megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi
előredöntése jelzi.
• Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós
helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását
(Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi)
• A testtartás érzelmi állapotot is kifejez:
o
o
o
o
o
egyenes, álló: összhang, határozottság,
kihúzom magam: elégedettség, önteltség
összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz
előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró
hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság
• Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl
sokat mozog
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Testtartás II.
Térköz
• A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés,
meglehetősen fontos szerepet játszik.
• HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat,
melyek a tér használatát befolyásolják, s ezt a tudományterületet
proxemikának nevezte.
• Négy távolságot különböztetett meg:
o
o
o
o
Bizalmas: 0-45 cm
Személyes: 45-120 cm
Társasági: 120-360 cm
Nyilvános: 360 cm-től nagyobb
• A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális
szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk.
• A térköz tárgyalásakor utalunk az érintésre, mint nem verbális
jelzésre. Az érintésnek az emberi kapcsolatokban komoly és
bonyolult, konvenciókra épülő szabályrendszere van.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Emblémák
• Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző
díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak.
• A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve
jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket.
• Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere,
kulturális szabályai és a divat határozzák meg.
• A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is
hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság
jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is
szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc
festése, a tetoválás stb.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Kronémika
• A legfiatalabb kutatási ág.
• A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a
beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra
(üdvözlés, közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak.
• szorosan összefügg a metakommunikációval, azaz a partner iránti
attitűdünkkel, azaz mennyire szimpatikus az, akivel találkozunk.
• Itt van jelentősége a csendnek is, amely kifejezheti a helyzet
kényelmetlenségét, amit a „kínos csend” kifejezéssel minősítünk.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Metakommunikáció
• A metakommunikáció az élőszóbeli kommunikáció légkörét atmoszféráját - tükrözi.
• Kifejezi a kommunikációs folyamatban résztvevők viszonyát
(hangulatát) egyrészt egymáshoz - közlő < befogadó -, másrészt a
résztvevő-résztvevők viszonyulását a közlemény tartalmához.
• A nemverbális jelek csak közlő eszközök a metakommunikáció
folyamatában.
• Nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül.
• Meta = görög szó, valamin túl a jelentése
• A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek
megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján.
• Általában a testbeszéd hat metakommunikatív módon és így nem
igazi vagy önálló csatorna a köztes nyelv.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Aktív hallgatás / Értő figyelem
• Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és
értelmezésében
• Akadályok:
o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos
o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)
o figyelem hiánya a hallgató részéről
• Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót tud
feldolgozni, míg a beszélő szerepében egy perc alatt csak 200 szót
tudunk kimondani
• Tévhit, hogy a hallgatás passzív cselekvés
• A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek fel,
parafrazálnak, megnyugtatják a beszélőt, hogy értik miről van szó
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Az aktív hallgatás típusai
Típus
Alapgondolat
Cél
Példa
Figyelem
Non verbális üzenetek
használata (tekintet,
arckifejezés) a figyelem
kifejezése érdekében
A beszélő vagy üzenete
iránti figyelem kifejezése
Bólogatás, a beszélő fele
fordulás
Semleges
Semleges szavak használata,
amelyek nem fejeznek ki sem
tetszést sem nem tetszést
A beszélő bátorítása,
anélkül, hogy közbe
szólnánk.
Értem, Érdekes, Aha
Ismétlés
A beszélő kijelentő mondatának
teljes vagy részleges
megismétlése
Annak a bizonyítéka, hogy
a hallgató nagyon figyel.
Segíti a hallgatót is, hogy
ne veszítse el a
beszélgetés fonalát.
A közlő által mondott
bármely mondat
visszaidézése.
Összefoglalás
Az elhangzott gondolatok és
érzések mintegy
következtetésképpen
összefoglalása
További beszélgetések
folytatásának ellenörző
pontja.
Ha jól értettem akkor, ...?
Szóval, ezek azok ....
Parafrazálás
Egyfajta válaszadás a beszélő
által elmonodottakra, illetve a
kifejtett véleményére
Annak a kifejezése, hogy
megértetted mit mondott
és mit érzett.
Akkor úgy értsem, hogy
mindent megoldóttál ...
Kérdések
Kinek?
Mit? Mikor? Kihez? Milyen?
Kiegészítő információkat
tudsz begyűjteni.
Milyen problémával
találkoztál? Stb.
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Kérdés típusok
• Egy beszélgetés során több típusú kérdést tudunk feltenni:
1. Zárt kérdések:
– Pl. Már végeztél az egyetemmel?
2. Nyílt kérdések:
– Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan?
3. Hipotetikus kérdések:
– Mi történne, ha?
4. Tárgyilagos kérdések:
– Mikor fedezted fel? - objektív válasz
5. Véleménykérő kérdések:
– Mit gondolsz, mi az oka?
6. Elsődleges kérdések:
– Hány napra viszed el a sátrat?
7. Másodlagos kérdések:
– Mesélj többet erről?
8. Direkt kérdések:
– Értetted?
9. Közvetett kérdések:
– Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál?
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
A hatékony kommunikáció szempontjából nem
ajánlott kérdés típusok
1. Többszörös kérdés:
– Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni
2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát:
– Nem lenne jobb, ha?
– Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol?
3. Igazoló kérdések:
– Támadó magatartást sugall
Javaslatok:
– Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel
– Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért
– Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett
meg először, fogalmazzuk újra.
– Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit
Feladat: báli émény
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Visszajelzés – feedback módszere
„Furcsa ellentmondás, hogy az embernek a Holdra már
sikerült eljutnia, de még ma sem tudja, hogyan
érintkezzen embertársaival ... Valódi dialógust csak
azok tudnak egymással folytatni, akiket érdekelnek
embertársaik. Csak az képes másokat igazán
meghallgatni és nekik válaszolni, aki lemond a
hatalomról és az erőszakról.”
Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok, 177. oldal
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Visszajelzés – feedback módszere
•
•
•
•
A "feedback" visszajelzés fogalmát Kurt Lewin - a laboratóriumi oktatás megalapítója
- vette kölcsön az űrhajó-szerkesztésből. Az űrbe küldött rakéta egy szerkezetet
tartalmaz, amely jeleket küld vissza a Földre.
Ezeket a jeleket - visszajelzéseket - az egyén az irány korrigálására használhatja.
A visszajelzés adása - az a verbális és/vagy nem verbális folyamat, melynek során a
másik magatartásáról való észleléseimet és érzéseimet neki átadom. / én adok
neki/
A visszajelzés kérése - az egyén kéri a másik észleléseit és érzéseit saját
magatartásáról. /én kapok tőle/
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Hatékony visszajelzés
Hatékony visszajelzés ismérvei:
• Hozzásegít a cselekvéseink tudatosításához
• Lehetőséget ad a magatartásunk, viselkedésünk megváltoztatására
• Kifejezési módja támogató kell legyen, és nem támadó
A feedback jellemzői:
• A beszélő által elmondott dolgokra kell vonatkozzon, nem pedig a hallgató
elvárásaira vagy értelmezéseire
o
•
Legyen leíró, és ne értékelő.
o
•
Pl: Szóval az a véleményed, és nem Te biztos, hogy tévedsz.
Érzéseket és gondolatokat osszon meg.
o
•
Az
•
•
•
Pl. A kijelentéseid sok vitatható gondolatot tartalmaztak a nők szerepével, nem pedig, Te egyértelműen
nőgyűlölő vagy.
Pl: Tetszik, ahogy kifejezed magad.
A visszajelzést sose használd arra, hogy levezesd valakin a feszültséged
aki visszajelzést kap:
Figyeljen oda, amit mondanak neki
Kérdezzen vissza, ha nem érti pontosan, amit mondtak
Köszönje meg a visszajelzést
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Én üzenet
Én típusú üzenet: (Thomas Gordon)
• Egyes szám első személyben megfogalmazott üzenet.
• Az Én-üzenet mindig rólam szól.
• Nem utasít, nem kér számon, nem hibáztat. Őszinte, de nem agresszív.
• Nem mondjuk meg vele, hogy a másiknak mit kell tennie, lehetőséget adunk arra,
hogy maga találja meg a jó megoldást.
• Nem a múltbeli eseményekre vonatkozik, hanem a jelen helyzetre.
Pl.: Rosszul esett, hogy lemondtad a programot, mert már nagyon vártam ezt az estét,
de látom, neked most máshoz van kedved.
TE-üzenet:
• letámadjuk a másikat, rátesszük az összes felelősséget
• egy Te-üzenetre vagy viszonttámadással, vagy heves védekezéssel lehet reagálni
„Miért kell állandóan a hülye haverjaiddal lógnod?”
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Feladat
• Egy 5 perces előadás a kedvenc
könyvéről vagy filmjéről
• A többiek: értékelés, pozitív feedback
adásának gyakorlása
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Johari ablak
•
•
•
•
•
Önmagunk meghatározásában igazodási pontokat jelentenek mások, a velünk
kapcsolatos viselkedésük, reakcióik, véleményük. A Johari-ablak az mutatja meg,
hogy ismereteink és mások velünk kapcsolatos ismeretei hogyan viszonyulnak
egymáshoz.
Nyílt terület: Észlelhető és mások számára is ismert tulajdonságok, viselkedések.
Rejtett terület: Mások elől szándékosan elrejtett érzések, indulatok, gondolatok,
viselkedések.
Vak terület: Mások által észlelhető viselkedési, cselekvési formák, amelyeknek mi
nem vagyunk tudatában.
Ismeretlen terület: Mások és saját magunk előtt is rejtett, tudatalatti szféra. (pl.
Krízis helyzetben megmutatkozó tulajdonságok)
ÉN
MÁSOK
Ismerik
Nem ismerik
Ismerem
Nem ismerem
Nyílt terület
Vak terület
Rejtett terület
Ismeretlen terület
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.
Elérhetőségek
• Veres Tímea
E-mail: [email protected]
Mobil: 0745-881239
• Szőcs Edit
E-mail: [email protected]
Mobil: 0740-618722
Köszönjük a figyelmet!
Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25.