Transcript A magyar bankrendszer születése

A magyar bankrendszer születése
Kövér György
TTE. 2012. október 6.
Kiinduló kérdések:
• Mi van a születés előtt? Puszta helyen jön-e létre
a bankrendszer?
• Mit jelent a Habsburg birodalom (Osztrák-Magyar
Monarchia) keretén belül, hogy „magyar
bankrendszer”? Van-e bankrendszernek
„nacionáléja”?
• Szakosodott pénzintézeti szektor funkcionálisan
tagolt rendszere vagy mindenes bankok minden
téren rivalizáló hálózata?
• Piac-orientált, avagy bank-orientált fejlődés? Brit
vagy német modellhez hasonlít inkább?
Banktípusok I: jegybank mint központi bank
• Osztrák Nemzeti Bank (1816. II. devalváció lebonyolításakor) „Az
állami csőd jegyében született meg. A vagyonát siratók zúgolódásait
elcsitítani, a kormány tehetetlenségét palástolni, a kincstárnak új
kölcsön-forrást nyitni volt a törekvése.” (Havas Miksa, 1902)
12 fiók-pénztárból 3 Magyarországon (Buda, Temesvár, Nagyszeben)
• Budapesti fiók (1851) leszámítolás, lombardüzlet
• 1862 III. bankprivilégium: államtól való függetlenség
- bankkormányzót a császár nevezi ki
- államadósság 80 millió frt-os szinten rögzítése 1866-ra (tkp.
jegykibocsátási monopólium ára)
- új hitelkapcsolatra nem léphet az állammal (csak bizományos üzlet)
• Osztrák-Magyar Bank (1878)
bécsi
és
budapesti főintézet
1913: 55 fiók 83 mellékhely
43 fiók 107 mellékhely
Banktípusok II. takarékpénztárak
• Erste Österreichische Spar-Casse (1819) filantróp célkitűzések
Felvidék, Délvidék, Dunántúl városaiban kommanditált (megbízott)
kereskedőket, hogy számára betéteket gyűjtsenek (Érsekújvárott,
Zólyomban, Szegeden 1827-29 között, Varasdon, 1827-30 és
Eszéken, 1827-34) Legtovább: Nagyszombatban (1827-41),
Pozsonyban (1828-41) és Győrött (1827-38). 1844-re az egész
birodalom területén megszűnnek.
• Brassói Általános Takarékpénztár (1836)
• Pestmegyei (később Pesti Hazai) Első Tkp. (1840) Fáy András
• M. kir. 1840. XVIII.tc. közkereseti társaságokról szóló trv. Pozsonyi
tkp. (1841) már részvénytársasági formában alakul (PHETkp. 1845től Rt.) szakítás az emberbaráti eszmével, hitel ingatlanra,
váltóüzlet is
• Ausztria 1844: Regulatívum (kancellária dekrétuma) különösen
emberbaráti egyletek és községek; kormányfelügyelet alatt;
profitelv kiiktatása (1970-es évekig érvényben)
• Magyarországon először egy 1847-es szabályrendelet próbálja
meg egyes pontjait bevezetni, 1852. júl. Magyarországon is
kihirdetik a Regulatívumot (nem sikerül keresztülvinni)
Banktípusok III.
Kereskedő-bankárok
• 1850 április: az ONB-nél
Bécsben leszámítolásra kerülő
váltók 65%-át hat kereskedőbankár (Sina, Popp, Arnstein
& Eskeles, Rothschild,
Goldstein, Weikersheim) ill.
egy vasút (Nordbahn)
nyújtotta be.
• Kereskedő-bankárok Pesten
Jos. L. Boskovitz u. Comp. (csőd:
1857);
Joh. Sam. Frölich (csőd: 1865);
Wodianer et Sohn (egyik fia, Mór
Bécsben magánbankár);
C. J. Malvieux († 1866)
Kereskedelmi bankok
• Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
- 82 pesti polgár előterjesztése
(1831)
- Ullmann Mór nagykereskedő
kezdeményező szerepe (alelnök)
- legnagyobb részvényesek :
Rothschild; Ullmann; Wodianer
• Niederössterreichische EscomptGesellschaft (1853)
• Banca Commerciale Triestina
(1859)
• Malvieux volt cégvezetője Holl
Frigyes viszi be a Magyar
Leszámítoló és Pénzváltó Bank
Rt.-be (1869) Holl egyik igazgató
lesz (tőkeapport: NÖEG)
Banktípusok IV. jelzáloghitelintézetek
• Porosz Landschaftok mintájára
- Galizische Landständische CA (1841)
- Magyar Földhitelintézet (1863) (eredetileg egyesületi formában)
• Osztrák Nemzeti Bank jelzálogosztálya (1856) – egyedülálló
Európában
• Francia ‘crédit foncier’ mintájára (francia tőkével)
- Allgemeine Österreichsiche Boden-Credit-Anstalt (1864)
- Magyar Jelzáloghitelbank (1870)
Magyarországi jelzáloghitelezés:
1870: 1. ONB (27,6%)
2-3. BCA – MF (21,5-21,5%)
1910: 1. MF
2. M. Jelzáloghitelbank
3. PMKB
4. ONB
5. BCA
6. Magyar Takarékpénztárak Kp-i Jelzálogbankja (1892)
Banktípusok V.: hitelszövetkezetek
Franz Hermann Schulze (18081883); Schulze-Delitzsch-féle
• 1850-es évektől, eredetileg
emberbaráti célok; elsősorban
városi iparosság számára,
Vorschussverein
• Besztercei Takarék- és Kisegítő
Egylet (1851) nyomán szász
városokban takarék- és
előlegegyletek (1862-67)
• Kolozsvári (1858), majd Tordai
Kisegítő Pénztáregylet (1865)
• Győrvárosi kölcsönösen segélyző
pénztáregylet (1864); Pécsi
kölcsönös segélyegylet (1866)
• Pesti Népbank mint önsegélyező
intézet (1866); csődje (1873)
Friedrich Wilhelm Raiffeisen (18181888); Raiffeisen-féle
• 1880-as évektől, osztalékot nem
fizet; eleinte betétet sem fogad
el; hosszú lejáratra
kötelezvények ellenében
• Agrárius mozgalom felkarolja
• Pestvármegyei Hitelszövetkezet
(1885) mintájára községi
hitelszövetkezetek
• Hazai Szövetkezetek Kp-i
Hitelintézete (1894)
• 1898: XXIII.tc. A gazdasági és
ipari hitelszövetkezetekről
• Országos Kp-i Hitelszövetkezet
- 1897: 157 községi hitelszöv.
- 1913: 2425 községi hitelszöv.
Banktípusok VI. mobilbankok – univerzális bankok
• Francia: ‘Banque d’affair’; Német: ‘Mobilbank’; Magyar: mobil-/
forgalmi-/ hitelbank
• Crédit Mobilier (1852) - Rothschildokkal rivalizáló Pereire testvérek
- rövid és hosszúlejáratú hitelüzletek, ingó és ingatlanhitel
kombinációja; likviditási krízisben 1866-tól
• Österreichische Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe , 1855 (Bécs);
pesti fiók, 1857-1870
• Magyar Általános Hitelbank (1867) CA-MÁH kartell (1870) a pesti
bank- és áruosztály közös működtetésére
• Internacionális bankok részvételével: Angol-Magyar Bank (1868);
Franco-Magyar Bank (1869); 1873 után Pesten felszámolják
• Az univerzális bankká válás útján
- BCA: Wiener Bankverein (1869)
- PMKB: 1881 Lánczy Leó: „új bankstílus”; MLPB: 1882 után
- PHETkp. 1894: Hazai Bank Rt. alapítása
- MÁH: MF zálogleveleinek szerződéses elhelyezése
• ‘Banque à tout faire’ (B. Michel, 1976)
Az Osztrák Magyar Monarchia bankrendszere
(1873; 1903; összes aktívák; milliárd korona)
Ausztria-Magyarország
Magyarország
8,000.00
7,000.00
6,000.00
5,000.00
3000
4,000.00
2500
3,000.00
1873
1903
2,000.00
2000
1500
1000
1,000.00
500
0.00
0
1873
1903