Transcript Pénzforgalom I. PPT - V. István Katolikus Szakközépiskola és

„Én csak arra figyelmeztetlek benneteket,
hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok.
A lélek nem gazdagszik pénzzel.
És nem is szegényedik a pénz fogytával.”
(Gárdonyi Géza)
Összeállította:
Naár János
V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium
Sátoraljaújhely
1
A pénztulajdonosok közötti
pénzmozgások összessége,
a pénz állandó, szakadatlan
körforgása, melynek során
közvetíti az áruk cseréjét és az
egyéb fizetéseket.
2
a) Földrajzilag
 belföldi: országon belüli, hazai
pénznemben történő pénzmozgás
 nemzetközi: országok közötti különböző
valutájú országok közötti pénzmozgás
(devizaforgalom)
b) Résztvevői szerint
 közvetlen: szereplői egymásnak
teljesítenek fizetést (pl. boltban kp-ben)
 közvetett: a felek egy harmadik személy
(pénzügyi szolgáltató) útján teljesítenek
fizetést (pl. bankkártyával fizet)
3
Az MNB hatáskörébe tartozik és a következő
követelményeket tartja szem előtt:
►erősítse a pénzügyi fegyelmet
►a tranzakció szereplői érdekeinek érvényre
juttatása
►ellenőrizhető legyen
►egyszerű, átlátható és biztonságos legyen
►segítse elő a pénz forgási sebességének a
növelését
►nyújtson megfelelő információkat a
pénzügyi folyamatok elemzéséhez
4
1. Készpénzfizetés: a bankjeggyel és
érmével történő fizetés
2. Készpénzkímélő fizetés: készpénzt
helyettesítő fizetésre alkalmas
eszközökkel történik; ez a fizetési mód
a készpénzhez kapcsolódik (azt
helyettesíti), másrészt a
bankszámlákhoz kötődik (azaz
bankszámlákon bonyolódik le)
3. Készpénz nélküli fizetés: fizetési
számlák közötti fizetés
5
Jellemzői:
 benne kiemelt szerepe van a házipénztárnak
 jellemzően készpénzzel fizetnek az
üzletekben és a személyszállításban
(autóbusz, villamos)
 a készpénz a legalkalmasabb az illegális
tranzakciók lebonyolítására (adóelkerülés,
pénzmosás)
 aránya a pénzügyi rendszer fejlődésével
párhuzamosan csökken
6
Előnyök:
 a jogosult azonnal hozzájut a pénzéhez
 készpénzzel bárhol lehet fizetni, az elfogadás
egyetemleges (más módon nem is lehetséges
fizetni pl. borravaló, hálapénz)
Hátrányok:
 nem biztonságos – szállítás, őrzés, hamisítás
veszélye
 bizonyos összeghatár fölött nehézkes
(szállítás, biztonsági intézkedések)
7
1. a pénzeszköz közvetlen átadása
2. a jogosult bankszámlájára történő
készpénzbefizetés a bank pénztárában
3. készpénzátutalási megbízással (sárga) a
jogosult bankszámlájára történő befizetés
4. postai számlabefizetési megbízással (fehér)
a jogosult bankszámlájára történő fizetés
5. a kiállító bankszámlájának terhére
készpénzfelvételi utalvány útján történő
kifizetés a banki pénztáron keresztül
6. kifizetési utalvánnyal a fizető számlájának
terhére történő kp. kifizetés postai úton
8
7. belföldi postautalvánnyal (rózsaszínű) a
jogosult részére történő postai továbbítás
8. a számlatulajdonos pénzforgalmi betétkönyv
felhasználásával befizethet vagy készpénzt
vehet fel a postán
9. postai utánvételezéssel a postai szállítás
után a kézbesítőnek, vagy a postán kell
kifizetni ellenértéket
10.a gazdálkodó szervezet házipénztárába
történő befizetés vagy onnan történő
kifizetés.
9
A számviteli törvény előírásai szerint a
vagyonváltozásról, ─ így a
készpénzforgalomról is ─ bizonyító erejű
(legalább két személy által aláírt)
okmányt, azaz bizonylatot kötelező
kiállítani.
A bizonylatok többsége kézzel és géppel
(számítógéppel) is kiállítható, ezért ezek
általában két változatban készülnek,
igazodva a kitöltés igényeihez.
10
A bank állítja ki (általában 2 vagy 3
példányban: ügyfél, bank pénztára, bank
könyvelése) és bocsátja az ügyfelek
rendelkezésére, bankszámlára történő
készpénzbefizetés esetén, amely tartalmazza


a befizető nevét és címét,
a számlatulajdonos nevét, címét,
bankszámlaszámát,

az összeget számmal és betűvel,

dátumot, a pénztáros nevét és aláírását.
11
A jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetéskor (bankban/postán) gyakran alkalmazott
forma. A jogosult (címzett) bocsátja a befizető
rendelkezésére és vállalja a tranzakció díját.
12
A jogosult számlájára történő készpénzbefizetéskor alkalmazható, amely csak postai befizetésnél
alkalmazható. A jogosult bocsátja a befizető
rendelkezésére és vállalja a tranzakció díját.
13
Elsősorban magánszemélyek egymás közötti ─
postai szolgáltatás igénybevételével történő ─
fizetésénél alkalmazzák. A feladó a postán
benyújtja és a pénzküldemény összegét valamint
a szolgáltatás díját befizeti.
A címzett az összeg kifizetését jelölheti:
 T0 ─ aznapi (5-200000 Ft)
 T1 ─ következő napi (2-2000000 Ft)
 T2 ─ 2 napos utalvány (2-2000000 Ft)
A feladó kiegészítő szolgáltatást is igénybe
vehet, pl. a címzett előzetes értesítése, az
összeg házhoz kézbesítése (100000 Ft-ig
kérhető), tértivevény, saját kézbe stb.
14
15
A házipénztárba vesz fel pénzt segítségével a
pénztáros a szervezet pénzforgalmi számlája
terhére a bankban. A 20/40 lapos utalványfüzetet a bank bocsátja az ügyfél rendelkezésére.
16
A számlatulajdonos megbízza a bankját, hogy
számlája terhére az összeget postai úton
készpénzben fizessen ki a címzettnek (általában
magánszemélyek részére, pl. nyugdíj).
17
A hitelintézeti számlatulajdonos kizárólag egy
kijelölt postahelyen keresztül (a cég telephelyén,
ahol postahely van) bonyolítja le az adott
bankszámlához kapcsolódó teljes forgalmát.
18
A postai szállítás után a kézbesítőnek vagy a
postán kell kifizetni az átvett küldemény ellenértékét. A csomag vagy levél feladásakor a kitöltve
kell a felvevő postán átadni és a díjat kifizetni.
19
„A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett
adózó más, pénzforgalmi számla nyitására
kötelezett adózónak
 szolgáltatás vagy termékértékesítés
ellenértékeként (Áfát is tartalmazó
összeg),
 szerződésenként
 egy naptári hónapban
legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethet
készpénzben.”
(Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
38. § (3a) bekezdése szerint)
20
A készpénzes fizetések bonyolítására a
vállalkozások házipénztárt működtetnek, a
bankoknak pedig pénztárszolgálatot
létesítenek. A készpénzben jelentkező
bevételek és kiadások a pénztárban jelennek
meg.
Házipénztár: a gazdálkodó szervezet
működéséhez szükséges készpénz, az
értékpapírok, valamint egyéb értékek
kezelésére, forgalmának lebonyolítására és
megőrzésére kijelölt helyiség vagy
helyiségrész.
21
 a pénzforgalmi számláról felvett készpénz
 a pénzforgalmi betétkönyv
 készpénzben fogadott befizetések
 az értékpapírok
 az egyéb értékek (szigorú számadású
nyomtatvány, csekkfüzet, bankkártya,
Erzsébet utalvány, étkezési jegy stb.)
A házipénztárban idegen pénzt, értékpapírt,
egyéb értéket csak a vezető írásbeli
engedélyével szabad tartani, melyeket
elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.
22
A. A pénzforgalom lebonyolításának rendje:
 a hamis pénzhez kapcsolódó eljárás
 idegen pénz tárolásának szabályai
 az utalványozás rendje
 a házipénztárak közötti forgalom módja
 a pénzforgalom bonyolítása
bankszámlán
23
B. A pénzkezelés személyi és tárgyi
feltételei, felelősségi szabályai:
 a pénzügyi feladatokat a vezető által
kijelölt munkakörökben foglalkoztatott
személyek végzik
 a pénztárhelyiség vagy helységrész
kialakítása, a pénz tárolásának feltételei
 a pénztárt a pénztáros teljes anyagi
felelősséggel kezeli (írásban is
nyilatkozik róla)
24
C. A készpénzben és a bankszámlán tartott
forgalom lebonyolításának szabályai
D. A készpénzmozgások jogcímei és eljárási
rendje, a kerekítés szabályai
E. A pénztári keret nagysága
F. A készpénzállomány ellenőrzésekor
követendő eljárás (kik, milyen módon
jogosultak, jegyzőkönyv), az ellenőrzés
gyakorisága
25
G. A pénzszállítás szabályai: a szállítás
módja és feltételei a szállított összeg
nagyságától függ.
A magyar biztosítók ajánlása
26
H. Vészhelyzetben követendő eljárás (az
emberi élet mentése, elsősegélynyújtás,
riasztás (mentők, rendőrség, tűzoltóság)
I.
A pénzkezeléssel kapcsolatos
bizonylatolás rendje
J. A pénzforgalommal kapcsolatos
nyilvántartási szabályok
27
 büntetlen előélet
 szakmai hozzáértés: pénzügyi-számviteli
szakképzettség, pénzügyi gyakorlat
 összeférhetetlenség kizárása
 a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen ügyintézői feladat ellátása
 bankszámla felett rendelkezési jog
 közeli hozzátartozó utalványozási, ellenőrzési, bankszámla felett rendelkezés
 megbízhatóság
 pontosság (precíz munkavégzés)
28
Utalványozó: cég vezetője, vagy az általa
megbízott személy(ek), aki(k) elrendeli(k) a
bevételek beszedését, illetve a kiadások
kifizetését.
Pénztárellenőr: feladata a pénztári
bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, a
pénztári nyilvántartások felülvizsgálata, a
tényleges pénzkészlet egyeztetése a
pénztárjelentés adatával.
Pénztári számfejtő: tényleges pénz- és
értékkezelést nem végez, felülvizsgálja az
alapbizonylatokat, számításokat végez,
bizonylatokat állít ki, adatokat rögzít.
29
Pénztárrovancs: a pénztáros a pénztári órák
befejezésével (de önellenőrzési céllal többször is) összehasonlítja a nyilvántartásokban
szereplő és a pénztárban ténylegesen
meglévő pénzállományt; pénztárzárlatkor ezt
a pénztárellenőr is elvégzi.
Házipénztári keret: a szervezet vezetője
határozza meg, hogy pénztárzárás után
mennyi a pénztárban tartható pénzösszeg
felső határa (a keretet meghaló összeget
még aznap be kell fizetni a cég
bankszámlájára, postán vagy a bankban).
30
A Pénzkezelési Szabályzat és a pénztáros
munkaköri leírása határozza meg:
 a pénztárban tartott értékek és szigorú
számadású nyomtatványok kezelése és
megőrzése
 a be- és kifizetést csak érvényesített,
utalványozott, és annak ellenjegyzését is
tartalmazó okmány alapján teljesítheti
 minden be- és kifizetésről a teljesítést
megelőzően, vagy azzal egyidejűleg
bizonylatot állít ki
31
 a pénzforgalmat időrendben nyilvántartásba köteles venni, ennek kritériumai:
 csak szabályszerűen kiállított bizonylat
alapján szabad,
 a nyilvántartásba felvett adatokat
bizonylattal kell alátámasztani
 naponta felméri a szükséges készpénz
mennyiségét és címletösszetételét, a
szükséges összeget felveszi a
pénzforgalmi számláról és gondoskodik a
pénztárba való beszállításáról
32
 feladata általában az utánvételes
küldemények kezelése, a címzett
részlegek értesítése
 elvégzi az időszaki (napi / kisebb forgalom
setén heti vagy havi) pénztárzárást
 a tevékenységére vonatkozó alapvető
fontosságú információk (üzleti titkok)
megőrzése
 a vagyonvédelmi és adatvédelmi előírások
betartása
33
 a pénztárban nem fogadható el a
 hiányos, rongálódott, megcsonkult,
 hamisítványnak látszó vagy hamis bankjegy vagy érme (vissza kell tartani, erről
jegyzőkönyvet kell felvenni – mikor, hol
és kitől kapta –, majd a pénzzel együtt
át kell adni a számlavezető banknak)
 a pénztárba csak a szervezet vezetője
által felhatalmazottak léphetnek be
 az idegen értékeket csak vezetői
engedéllyel szabad a pénztárban tartani,
elkülönítetten kezelve és nyilvántartva
34
 az értékek őrzése páncélszekrényben
(kazettában / páncélteremben) történik
 a pénztárhelyiség és a páncélszekrény
egyik kulcsával a pénztáros rendelkezik, a
másik kulcsot hitelesen lezárt borítékban
a szervezet vezetője őrzi;
 a pénztáros távolléte esetén a vezető a
pénztárellenőr és a pénztárat átvevő
személy jelenlétében nyitja fel a
pénztárat, erről és az ott talált értékek
átadásáról jegyzőkönyvet vesznek fel
 az értékvédelem érdekében meg kell
tenni a megfelelő intézkedéseket
35
Számviteli bizonylat minden olyan a
gazdálkodó által, illetve más személy vagy
más gazdálkodó által kiállított, készített
okmány – függetlenül annak nyomdai vagy
egyéb előállítási módjától –, amely a
gazdasági esemény számviteli elszámolását
(nyilvántartását) támasztja alá.
Az adatokat rögzíthetők kézírással (nem
fakuló tintával) vagy gépi úton (időállóan
olvasható, megmásíthatatlan módon)
Pénzügyi bizonylatokon: az összeget
számmal és betűvel is fel kell tűntetni, a
javítás nem megengedett.
36
37
A pénztárba történő befizetésekről kell kiállítani
1. a kiállítóé (az alapbizonylathoz csatolva a
könyveléshez kerül)
2. a befizető nyugtája (át kell neki adni)
3. a tőpéldány (tömbben marad, pénztáros őrzi)
38
Számítógépes program segítségével előállított
bizonylat (minta)
39
A pénztári kifizetésekről kell kiállítani:
1. a kiállítóé (az alapbizonylathoz csatolva a
könyveléshez kerül),
2. a tőpéldány (tömbben marad, pénztáros őrzi)
40
Számítógépes program segítségével előállított
bizonylat (minta)
41
valóságos adatokat kell rögzíteni
a bizonylatok szigorú számadásúak
a pénztárbizonylatok nem javíthatók
a rontott bizonylatot érvényteleníteni
kell (áthúzás, „RONTOTT” szót), új
bizonylatot kell kiállítani
 a rontott bizonylatot is meg kell őrizni
 minden esetben csatolni (tűzni) kell az
alapbizonylatokat
 a pénztárbizonylatokat az alapbizonylatokkal együtt naponként le kell fűzni




42
A pénztárosnak minden pénztári bevételt és
kiadást
 a felmerülés sorrendjében
 a Pénztárjelentésben vagy a pénztári
számítógépes programban
 szabályszerűen kiállított bizonylat alapján
nyilvántartásba kell vennie.
43
44
Időszakonként (nap/hét/dekád) a pénztári órák
befejeztével a pénztáros :
1. megállapítja a pénztárban lévő készpénzt
címletenkénti bontásban és összegében
2. megállapítja a bevételek és kiadások nyilvántartás szerinti összegét és a záróegyenleget
3. egyezteti a záróegyenleget a valóságos
készpénzállománnyal: eltérés (többlet vagy
hiány) esetén meghatározza összegét, majd
tájékoztatja a vezetőt
4. a Pénztárjelentést és bizonylatait a pénztárellenőrnek átadja, aki ellenőrzés után aláírja
5. a Pénztárjelentés első példányát a mellékleteivel együtt a könyvelésnek átadja
45
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint a
szigorú számadású nyomtatványok közé
a) a készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványok (bevételi- és kiadási pénztárbizonylat,
pénztárjelentés, készpénzcsekk stb.)
b) a más jogszabály alapján meghatározott
bizonylatok (pl. az ÁFA törvény szerint: nyugta,
számla, egyszerűsített számla)
c) minden olyan nyomtatvány, amelyért a
nyomtatvány értékét meghaladó vagy a
nyomtatványon szereplő névértéknek
megfelelő ellenértéket kell fizetni
d) amelynek az illetéktelen felhasználása
visszaélésre adhat alkalmat.
46
 a beszerzett készletet átadási jegyzék
kíséretében kell a pénztáros részére átadni
 az átadási jegyzékben a nyomtatványokat
fajtánként elkülönítve, füzetenként,
űrlaponként emelkedő számsorrendben kell
felsorolni
 meg kell vizsgálni, hogy az az űrlapok teljes
számban megvannak-e, a sorszámok
folyamatosak-e
 a felülvizsgált szigorú számadású nyomtatványokat az egyéb nyomtatványoktól
elkülönítetten, páncélszekrényben kell tárolni
 naprakész nyilvántartást kell vezetni róluk a
velük való elszámolás biztosítása miatt
47
 a pénztáros bizonylatot csak a vezető írásbeli
engedélyével és átvételi elismervény
ellenében adhat ki
 minden kiadás és visszavétel során
elismervényt kell kiállítani és a pénztárosnak
valamint az átvevőnek vagy átadónak
(visszaadáskor) alá kell írnia
 a használatból kivont (betelt, év végével
lezárt) nyomtatványokat a pénztárosnak kell
megőriznie
48
Kialakításakor formai megkötés nélkül a következőket kell rögzíteni:
 a beszerzéseket (mikor, beszerzési számla
száma, bizonylatok sorszáma: -tól, -ig)
 a kiadásokat (mikor, kinek, elismervény száma,
átadott bizonylatok sorszáma: -tól, -ig)
 a visszavételezéseket (mikor, a tömbök
használatbavételének és beteltének időpontját)
A felhasználásról a felelős személyek elszámoltathatóak.
Sorszám szerint minden példánynak meg kell
lennie, a rontott példányoknak is.
49
A számvitel törvény előírásai szerint a bizonylatokat (pl. a
kiadási- és bevételi pénztárbizonylatot) és az analitikus
(részletező) nyilvántartásokat (pl. pénztárjelentést) legalább 8
évig kell olvasható formában, visszakereshető módon megőrizni.
50
KÁRPÁTOK ALAPÍTVÁNY: Pénzkezelési szabályzat - minta
http://www.karpatokalapitvany.hu/tartalom/civil-tud%C3%A1st%C3%A1r
Gyebnár Gyuláné: A fizetési forgalom lebonyolítása. Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2011.
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/15_1969_004_101215.pdf
Dorogi László: A kereskedelmi vállalkozás pénzforgalmának
szabályai. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, 2011.
http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/7_0005_016_101215.pdf
Naár János: A pénzforgalom (I.) prezentáció
http://www.katolikuskeri.hu/tantargyak/gazdalap.htm
51