Transcript a kitermelt ásványi nyersanyag értékének

A bányajáradék bevallás és
befizetés alapja
meghatározásának időszerű
kérdései
Dr. Riedl István
Bányakapitány
XVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia
Zalakaros, 2012. május 18.
Történeti és jogszabályi áttekintés
• A bányajáradék fogalma, történeti megjelenése (urbura,
royalty, bányajáradék)
• A bányajáradék legújabbkori megjelenése, szabályozó
jogszabályai
– 1993. évi XLVIII. tv. (Bányatörvény) és végrehajtási rendelete a
115/1993. (VIII. 12.)
– A Bányatörvény jelenleg hatályos végrehajtási rendelete a
203/1998. (XII. 19. ) Korm. rendelet
– A szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos
értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a
megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet
– Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos
értékének, valamint az értékszámítás módjának
meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet
A bányajáradék számítási módja,
annak időbeli változásai
A Bányatörvény közlönyállapota szerint
• 20. § (1) A bányavállalkozó által kitermelt és a tulajdonába került ásványi
nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után az államot részesedés,
bányajáradék illeti meg.
• (2) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §),
valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50.
§ (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a
kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték….%-a
• 20. § (6) A bányajáradék pénzben kifejezett összegét a bányajáradék %ban meghatározott mértékének és a kitermelt ásványi nyersanyag
értékének szorzata adja. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének
számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel
egyetértésben - állapítja meg.
A kitermelt ásványi nyersanyag értéke
meghatározásának módszereinek időbeli változásai
•
•
•
1993-2003. 12. 31. között
– Érték= Bányanyíláson kiszállított mennyiség *értékesítési ár
2004. 01. 01 – 2008. 03. 27. között
– Érték = a járadékköteles mennyiség * fajlagos érték
– Járadékköteles mennyiség: kitermelt mennyiség- ásványvagyon-veszteség
– a kitermelt mennyiséget a bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedély alapján
kitermelést végző bányamérési módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon köteles
meghatározni
2008. 03. 28-tól napjainkig
– Érték = a bányatelket megállapító határozatban vagy egyéb hatósági engedélyben
meghatározott ásványi nyersanyag mennyisége*fajlagos érték
– A kitermelt mennységet a bányavállalkozó bányamérési módszerekkel köteles
meghatározni.
– Az egyéb hatósági engedély alapján kitermelést végző engedélyes a kitermelt
mennyiséget bányamérési módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon köteles
meghatározni.
– Nem lehet veszteséget elszámolni
– Nem igazolódás kérdésköre – kitermelést megelőzően jelezni, dokumentálni
– Ásványvagyon visszahagyás – végrehajtás előtt dokumentálni, MÜT-be belefoglalni
Hatósági hatáskörök a bányajáradék
bevallás és befizetés ellenőrzése tárgyában
• A bányafelügyeleten belüli hatásköri megosztást a
267/2006. (XII. ) Korm. rendelet szabályozza
– Az MBFH elsőfokú hatáskörben jár el (többek között)
• a bányajáradék nyilvántartása,
• a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése,
• a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés, a felügyeleti díj
nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési
kötelezettség teljesítésének ellenőrzése,
• továbbá a meg nem fizetett bányajáradék és felügyeleti díj,
valamint a késedelmi kamat végrehajtása vonatkozásában.
– A bányakapitányságok bányajáradékkal kapcsolatos
feladatai:
• A bányajáradék bevallás alapjául szolgáló adatok ellenőrzése
Bányajáradék bevallás alapjául szolgáló alapadatok
ellenőrzésének speciális tapasztalatai
1.
A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározása nem bányamérési módszerekkel
történik, hanem egyéb módon
A bányavállalkozó „sajátosan” értelmezi a kitermelt ásványi nyersanyag fogalmát – a kitermelt
mennyiségből csak az értékesíthető mennyiséget tekinti bányajáradék-köteles ásványi
nyersanyagnak (Megyei Bíróság ítélete, Kúria ítélete)
2.
–
–
–
–
3.
Bányakapitánysági ellenőrzés, kötelezés önrevízióra
MBFH kötelezés az I. fokú határozat megváltoztatásával önrevízióra
A Megyei Bíróság hatályon kívül helyezi az MBFH határozatát
A Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezi a Megyei Bíróság ítéletét (a
bányajáradék köteles ásványi nyersanyag meghatározása nem szakkérdés, hanem jogkérdés
– a bányatelket megállapító határozatban meghatározott ásványi nyersanyag fajta
figyelembevételével kell meghatározni.)
A tőzeg víztartalmának problémaköre
–
a tőzeg in situ állapotában magas víztartalmú, laza, rostos ásványi nyersanyag.
–
A megkutatásakor ennek a magas víztartalmú ásványi nyersanyagnak a vízzel telített, laza –
természetes előfordulás szerinti – mennyiségét vesszük számba, ez után kell a
bányajáradékot is bevallani, nem pedig a kitermelést követően depónián leszárított
mennyiség után.
Egyéb hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot
kitermelők problémaköre 1.
A Bányatörvény végrehajtási rendelete szerint
1/A. § Aki az ásványi nyersanyagot tereprendezésre vagy mederalakításra vonatkozó építési,
talajvédelmi vagy vízjogi engedély alapján folytatott tevékenysége során termeli ki, a kitermelt
ásványi nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységével össze nem függő célra akkor
használhatja fel, ha annak tulajdonjogát az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján
megszerezte.
4. § (1) szerint: A bányajáradék számításának alapjául
a) a kutatási területről, bányatelekből vagy meddőhányóból kitermelt,
b) torlatból vagy hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt,
c) építési vagy mezőgazdasági célú tereprendezés vagy a mederalakítás során kitermelt és az 1/A. §
szerint az engedélyes tulajdonába került,
d) szénhidrogén esetében - beleértve a vízkutakból kitermelt és értékesített vagy hasznosított
szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is - a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a
kútfejre visszaszármaztatással meghatározott,
e) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került
párnagáz mennyisége után keletkezett ásványi nyersanyag értékét, vagy
f) a kinyert geotermikus energia kútfejen méréssel meghatározott értékét
kell figyelembe venni.
Egyéb hatósági engedély alapján ásványi
nyersanyagot kitermelők problémaköre 2.
• Az ásványi nyersanyag feletti tulajdonszerzés lehetőségei a nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.)
hatálybalépésével 2012. január 01. napjával jelentősen
megváltoztak.
• Az Nvtv. 4.§ (1) c. pontja értelmében a föld méhének kincsei
természetes előfordulási helyükön az állam kizárólagos tulajdonába
tartoznak. Az Nvtv. 6.§ (2) bekezdése értelmében a természetes
előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4.§ (1) bekezdés c.)
pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati
törvényben (jelen esetben: Bányatörvényben) meghatározott
módon szerezhető meg.
• A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 1.§
(7) bekezdése értelmében az építésügyi, illetve talajvédelmi
hatósági engedély alapján végzett tereprendezéssel, továbbá a
vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő
ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 20. és 41.§-ainak
rendelkezéseit kell alkalmazni, az alkalmazandó §-oknak ugyanakkor
egyike sem rendelkezik arról, hogy az Engedélyes hogyan szerezhet
tulajdonjogot a kitermelt ásványi nyersanyag felett.
Egyéb hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot
kitermelők problémaköre 3.
•
•
•
A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1/A.§
szerint: „aki az ásványi nyersanyagot tereprendezésre, vagy mederalakításra vonatkozó
építési, talajvédelmi, vagy vízjogi engedély alapján folytatott tevékenysége során
termeli ki, a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységével
össze nem függő célra akkor használhatja fel, ha annak tulajdonjogát az állami
vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján megszerezte”. Az idézett jogszabályi
rendelkezés alapján tehát akkor kell a kitermelt ásványi nyersanyag felett az Építés
engedélyesének tulajdonjogot szereznie, ha azt az építési engedélyben foglalt
tevékenységével össze nem függő célra (így különösen üzletszerű hasznosítás,
értékesítés, hulladéklerakóba történő elhelyezés, építési területről történő elszállítás)
kívánja felhasználni.
Tekintettel azonban az Nvtv. hatályos rendelkezéseire, az ásványi nyersanyagok feletti
tulajdonszerzésre kizárólag a bányavállalkozók jogosultak, a nem bányavállalkozók
általi tulajdonszerezésre jelenleg nincs jogi lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a nem
bányavállalkozók által kitermelt ásványi nyersanyagot a Magyar Állam nevében eljáró
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelenleg nem jogosult értékesíteni.
Tekintettel arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag építési területről történő
elszállítása az építési engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő
hasznosításnak minősül, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy erre az Építtető
tulajdonjogot szerezzen, de a tulajdonos (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) előzetes
írásbeli hozzájárulásával az építési tevékenységgel összefüggésben fel nem használt
mennyiséget az építési területről elszállítható.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
Jó szerencsét !