Transcript Havasi Éva (LÉT füg

Szegények ideje
A munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában
Havasi Éva
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Megválaszolandó kérdések
• A szegények elszoktak a munkától? Nem is akarnak dolgozni?
• Ha lenne létpénz („ingyenpénz”) még kevésbé dolgoznának?
Válasz 2 adatforrás felhasználásával – EU-standard statisztikai adatokkal
1. KSH Időmérleg felvétele (2010, 20-84 éves népességre reprezentatív
mintán)
2. KSH EU-SILC/HKÉF adatgyűjtés
Ehhez 2 fogalmat kell tisztázni: a „szegény” és a „munka” fogalmakat
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Fogalmi tisztázás
• Szegény nem azonos a relatív szegény fogalmával (Mihályi Péter)
• Munka nem azonos a kereső tevékenységgel és a kereső tevékenység
nem azonos a foglalkoztatotti munkával! (Mihályi, Krémer, Váradi)
• A tágan értelmezett „munka” a GDP részévé válik (kísérleti számítások
az EU-ban és a KSH-ban is) – szükség van a szemléletváltásra a
közgazdászok körében is
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
A szegények súlya a népességen belül, a szegénység trendje
• A lakosság közel egyötöde jövedelmi szegény (nagyon alacsony jövedelemből
él) – relatív mérőszám
• Több, mint 40%-a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezik – abszolút
mérőszám
• Szegény és/vagy deprivált és/vagy kirekesztett, azaz a szegénység valamilyen
formája által érintett 35-45%-a – közel 4 millió ember. (relatív és abszolút
mérőszám egyszerre)
• A válság mélypontjához (2009) képest:
• a szegények száma növekszik, beleértve a dolgozó szegényeket is
• a szegények szegénysége mélyül
• a jövedelmi egyenlőtlenségek ugrásszerű növekedést mutatnak
(Lásd következő 3 dia részletes adattábláit.)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Kik a szegények és hányan vannak, 1.
• Sokféle szegénység definíció, sokféle szegénységszám (szűkebb és
tágabb megközelítés) – de a trend azonos
EU-OECD2 fogyasztási egységgel
2009
2010
2011
2012
(1.) Relatív (jövedelmi) szegény
12,3
13,9
14,0
na
Szegénységi rés
16,5
18,3
21,0
na
(2.) Súlyosan deprivált (9 tételből min. 4 hiányzik)
21,3
23,1
25,7
na
(3.) Nagyon alacsony munkaintenzitású
11,9
12,2
12,8
na
Szegény, illetve kirekesztett (1. 2. vagy 3. fennáll)
29,1
31,1
32,4
na
Ebből: dolgozók (18 éves és idősebb)
18,7
19,4
20,4
na
Forrás: KSH és EU-SILC/HKÉF
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Kik a szegények és hányan vannak, 2.
Kétféle fogyasztási egységgel számolt „hazai” adat
2009
2011/2012
Relatív (jövedelmi) szegény (EU-OECD2)
14,0
17,0
Relatív (jövedelmi) szegény (1 főre jutó jövedelemmel)
18,0
20,9
Szegénységi rés (EU-OECD2)
21,8
25,6
Szegénységi rés (1 főre jutó jövedelemmel)
27,5
30,6
Súlyosan deprivált (EU) (9 tételből legalább 4 hiánya)
33,7
37,3
Komoly megélhetési nehézségek között él
29,9
34,6
Szegény, illetve kirekesztett
45,7
46,6
Forrás: TÁRKI Monitor adatok
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Kik a szegények és hányan vannak, 3.
2009
Létminimum alatt élők aránya
Létminimum küszöbérték, fe letminimum
2010
2011
2012
38,5
38,7
40,7
na
75 024
78 736
83 941
85 960
60 000
64 000
68 000
69 500
Létminimum küszöbérték, főre vetítve
Forrás: KSH és EU-SILC/HKÉF, saját számítással (létminimumnál használt fogyasztási
egységgel számolva)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Az időmérleg felvétel szegényei
• Vizsgált sokaság: 20 éves és idősebb népesség
• Jövedelmi szegény: jövedelme legfeljebb havi 50 ezer FT/fő
• Mélyszegény: jövedelmi szegény és deprivált (nagyon rossz színvonalú
lakás, nagyon alacsony lakáskomfort és/vagy lakásfelszereltség)
20-84 évesek
Együtt
Fő
Összesen
(ezerben)
%
8 315,4
100,0
1 314,2
15,8
471,3
5,7
Ebből:
„Csak” jövedelmi szegény
Mélyszegény (Jövedelmi szegény és deprivált is)
Forrás: KSH Időmérleg (saját számítás)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
A felnőtt népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel)
töltött ideje szegénységi érintettség szerint
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Az aktív életszakaszban levő népesség munkával (társadalmilag
kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Forrás: KSH Időmérleg (saját számítás)
Összes munkára fordított idő, ezen belül kereső munka
• A felnőtt népesség egészét tekintve a szegények többet dolgoznak
• Kevesebb időt töltenek főfoglalkozású munkával
• Több időt fordítanak jövedelemkiegészítő tevékenységgel és otthoni
munkával, ezen belül főként háztartási/ház körüli munkával
• A pénzkiváltó munkák sokaságát végzik
• „Atipikus” munkák sokasága a jellemző (a gyűjtögetéstől a lomizásig)
• Az aktív korú (25-62 éves) népességet tekintve már a szegények
alacsonyabb főfoglalkozásra fordított idejét nem kompenzálja a nem
intézményes keretek közötti egyéb munka
• Az aktív korúak körét tekintve a szegények 9 perccel kevesebbet töltenek
munkával
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
A tétlenek és a gürcölők aránya a szegények körében
• A szegények körében milyen arányban találunk kiemelkedően sokat
dolgozókat (időszegényeket) és tétleneket?
• Milyen arányt képviselnek a gürcölő szegények, és egyáltalán vannak-e
ilyenek?
• Milyen arányt képviselnek az időmilliomosok, és egyáltalán vannak-e
ilyenek?
(Időszegény: aki ideje minimum 45%-át „munkára” fordítja, Időmilliomos: aki ideje legfeljebb 20%-át fordítja
társadalmilag kötött tevékenységre, azaz tágan értelmezve „munkára”.)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Gürcölők és tétlen szegények az időmérleg adatok szerint
• A gürcölő szegények (idő és jövedelmi szegény is) legnagyobb arányban a
jövedelmi szegények körében van, ahol még nincs depriváció (23,1%)
• Az időmilliomos szegények legnagyobb arányban a mélyszegények körében
vannak (31,4%)
Együtt
20-84 éves
Jövedelmi
Ebből:
Ebből:
népesség
szegény
Jövedelmi
Mélyszegény:
együtt
együtt
szegény
Jövedelmi
depriváció
szegény és
nélkül
deprivált
100,0
100,0
100,0
100,0
Időmilliomosok
27,8
25,9
24,0
31,4
Időszegények
19,3
20,7
23,1
14,3
Ebből:
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Mi jellemzi a gürcölő szegényeket?
• Az összes 1,6 millió felnőtt időszegényből 371 ezer fő szegény
• A szegények egyötöde (20,8%-a), a nem-szegény 20-84 éves népesség (18,9%-a)
időszegény
Időszegény (20-84 évesek)
Jövedelmi
Ebből:
Ebből:
szegény
Jövedelmi
Mélyszegény
együtt
szegény
(Jövedelmi
depriváció
szegény
nélkül
deprivációval)
Hajnali 5 előtt kel
23,0
23,6
20,7
Legfeljebb 7 órát alszik/pihen
39,4
40,9
32,6
Legalább 510 percet tölt munkával
28,9
30,0
25,7
Éjszakai munkát (is) végez
19,2
20,0
15,8
Nagyon jó, ill. jó egészségi állapot
57,8
58,4
54,5
Fáradtnak érzi magát
48,6
48,9
46,9
Forrás: KSH Időmérleg
(saját számítás)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Mi jellemzi az időmilliomos szegényeket?
• A 2,3 millió felnőtt időmilliomosból 463 ezer szegény van
• A felnőtt népesség 27,8%-a időmilliomos, a szegények 26%-a időmilliomos
Időmilliomos (20-84 évesek)
Jövedelmi
Ebből:
Ebből:
szegény
Jövedelmi
Mélyszegény:
együtt
szegény
Jövedelmi
depriváció
szegény
nélkül
deprivációval
Legalább 10 órát alszik/pihen
51,1
49,2
55,1
Nagyon rossz, ill. rossz egészségi állapot
22,5
19,0
30,0
Fáradtnak érzi magát
44,6
42,8
48,4
Forrás: KSH Időmérleg (saját számítás)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Összegezve az időmérleg tanulságait
• A dologtalan, életerős, csak a családi pótlékot és a segélyt váró
szegények képét árnyalni szükséges
• A szegények közül kb. minden negyedik (26%) rengeteg „szabadidővel”
rendelkezik, IDŐMILLIOMOS. Ők a „fölösleges” emberek, akik nem
kellenek a munkaerő-piacon, idősebbek, betegebbek, fáradtabbak,
reményvesztettek.
Náluk az IDŐTLENSÉG PERSPEKTÍVÁTLANSÁGGAL PÁROSUL.
• A szegények egyötöde (20,8%), minden ötödik szegény éjt nappallá téve
dolgozik, „gürcöl” a szerény megélhetésért:
Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL.
• (Az időszegények aránya a szegények körében magasabb, mint a
teljes felnőtt népességben, az időmilliomosoké viszont kisebb.)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.
Nemzetközi vizsgálatok tanulságai az alapjövedelem
munkaösztönző szerepéről a szegények körében
• Karl Widerquist (UK) összefoglaló tanulmánya az USA és Kanada negatív jövedelemadó,
illetve garantált alapjövedelemre vonatkozó kísérleteiről (5 nagy kísérlet 1965 és 1980
között) – „A failure to communicate: what (if anything) can we learn from the negative
income tax experiments?” (12 tömör oldalon sorolja a kapcsolódó irodalmat)
• Egyértelmű + hatások: az iskolai teljesítmények/részvétel javulása, az alacsony születési
súllyal születettek kisebb aránya, lakáskörülmények javulása stb. (- hatás: a válási
hajlandóság nőtt)
• A munkavállalási hajlandóság nem romlott, a szegények nem vonulnak ki a munkaerőpiacról (az a félelem, hogy a program nem lesz emiatt finanszírozható tévesnek bizonyult), a
munkára fordított idő valamelyest csökkent.
• A pénzhiánynak betudható „röghöz kötöttség” lazult (nagyobb mobilitás, szabadabb
munkakeresés)
• A munkától elriasztó logika hasonló ahhoz, mintha megkérdőjeleznénk a TB rendszerünket.
„Ha a társadalombiztosítási rendszer nem lenne, akkor szolidárisabbak lennénk idős
hozzátartozóinkkal, és szorgalmasabban tennénk félre idős napjainkra.”
• Lásd még Guy Standing indiai kísérletének tanulságait (2013 decembere)
https://www.youtube.com/watch?v=zZEdMVEnr8Y)
• Szalai Júlia tanulmánya (Dinamo blog)
Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.