Transcript BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA 4.

BEVEZETÉS A
PSZICHOLÓGIÁBA 4.
Csoportok szerkezete, szociometria
Csoportközi viszonyok, társas befolyásolás
A pszichológia főbb területei
Alaptudományok (akadémiai pszichológia):
- általános lélektan
- fejlődéslélektan
- személyiséglélektan
- szociálpszichológia
- neuropszichlógia
Alkalmazott tudományok
Mit vizsgál a szociálpszichológia?
• a társas interakciókat
• az interperszonális kapcsolatok alakulását
• a társas közeg egyénre gyakorolt hatását
• az egyén társakra való hatását
Általános előfeltételezés:
az emberi viselkedés a személytől és a helyzettől egyaránt
függ!
A csoportszerveződés típusai
Csoport: egymással tartósan interakcióban lévő személyek.
• a személyre gyakorolt jelentőség szerint:
elsődleges / másodlagos csoport
• a csoportszervezés típusa szerint:
formális / informális csoport
• a csoporttagság eredete szerint:
szerzett / veleszületett csoporttagság
• méret alapján:
kiscsoport / nagycsoport / tömeg
A csoportszerveződés típusai
A személyre gyakorolt jelentőség szerint:
a csoporttagok közti érintkezés közvetlensége, gyakorisága,
érzelmi hőfoka számít
1. elsődleges
csoport:
tagjai
ismerik
egymást,
rendszeresen interakcióban vannak egymással, érzelmi
szálak fűzik össze a tagokat (pozitív és negatív)
pl. család, barátik kör, egy kis falu zárt közössége
2. másodlagos csoport: tagjait formális keretek tartják
össze, kevésbé intenzív az érzelmi kapcsolat, emiatt
kevésbé gyakorol hatást a tagokra
Iskolai osztály?
A csoportszerveződés típusai
A csoportszervezés típusa szerint:
1. formális: mesterségesen, meghatározott célból hozták
létre; valamilyen szempont szerint besorolják a tagokat,
akik kezdetben gyakran nem is ismerik egymást;
meghatározott cél vagy feladat tartja össze
pl. iskolai osztály, egy üzemi részleg munkatársai
2. informális csoport: rokonszenv vagy közös
érdeklődés alapján szerveződik, elsősorban érzelmi
alapon; elsősorban a közös együttlét öröme tartja össze
pl. baráti csoportok, klubok
A csoportszerveződés típusai
A csoporttagság eredete szerint:
1. szerzett csoporttagság: a tagok kisebb vagy nagyobb
mértékben beleszólhatnak abba, hogy az adott csoport
tagjaivá válnak-e; el lehet veszíteni a tagság jogát
2. veleszületett csoporttagság
Méret alapján:
1. kiscsoport: 3 – 15 / 20 fő, a tagok gyakori interakciója,
mindnyájan kapcsolatban vannak egymással
együttes munkavégzés, kölcsönös bizalom, támogatás
2. nagycsoport: kb. 50 főig; a tagok ismerik egymást, de
nincsenek közvetlen kapcsolatban mindenkivel; alcsop.
3. tömeg: a tagok közt nincs interakció, gyakran nem is
ismerik egymást, a tagokra gyakorolt hatás csekély
A szociometriai felmérés
• Jacob Lévy Moreno nevéhez kötődik, Mérei Ferenc
•
•
•
•
dolgozta át
alapfeltevése: a formális struktúra mögött mindig lappang
a spontán társulások hálózta
a csoporton belüli kapcsolatok feltérképezésének
módszere
a csoporttagok közti rokon- és ellenszenvi választásokon
alapul
az egyén helyzetét vizsgálja egy adott csoporton belül
MÉREI FERENC
Több szempontú
szociometria (1971):
- közösségi funkciókra,
- egyéni tulajdonságokra,
képességekre, adottságokra,
- közösségi helyzetre,
népszerűségre vonatkozó
kérdéseket is tartalmaz
Kérdőív középiskolásoknak
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Ha az osztály klubdélutánt rendezne, ki lenne a
legalkalmasabb ennek a megszervezésére?
Ha az osztály többnapos kirándulásra indulna, kivel
utaznál szívesen egy fülkében?
Ki az az osztálytársaid közül, aki valamilyen területen
(tudomány, művészet, egyéb) kiemelkedően tehetséges?
Ha az osztály döntőbíróságot alakítana kisebb fegyelmi
ügyek megtárgyalására, kiket jelölnél a bíróság
tagjaként?
Osztálytársaid közül ki az, akivel érettségi után is
szívesen barátkoznál?
Nehéz élethelyzetben, kínos ügyben kikhez fordulnál
baráti segítségért az osztálytársaid közül?
Kérdőív középiskolásoknak
7. Ha az osztályfőnök váratlan távolléte miatt a tanulók
közül kellene őt valakinek helyettesítenie, ki lenne erre
a legalkalmasabb?
8. Kivel töltenél szívesen egy vasárnapot az osztálytársaid
közül?
9. Kik azok az osztálytársaid közül, akiknek a viselkedése
sokaknak tetszik, akiknek a viselkedését sokan követik?
10. Egy diákparlamentben ki képviselné legjobban az
osztályt a társaid közül?
Kérdőív középiskolásoknak
• Rokonszenvi kérdés:
2, 5, 8
(együttlét, barátkozás)
6
(bizalom)
• Funkció:
1, 7, 10
(vezetés, szervezés)
4
(döntés, igazságosság)
• Egyéni tulajdonság:
3
• Népszerűség:
9
A szociogram
A kölcsönös rokonszenvi választások alapján felrajzolt
csoportszerkezeti
hálózat,
a
társas
mezőt
kapcsolatok térképe.
A kölcsönösségi táblázat grafikus ábrázolása.
alkotó
A kölcsönösségi táblázat
A szociogram
A szociogram / óvodai csoport
A szociogram
A szociogram
A szociogram
Akikre különösen figyelni kell:
1. perem:
(1) nem választ, és őt se választják → magányos
(2) ő választ, de őt nem választják
(3) őt választják, de ő nem viszonozza
2. centrum, sztár
Egy iskolai osztály működése akkor optimális, ha
• szerkezete több központú,
• a gyerekek sok kötődési szállal kapcsolódnak,
• szűk a perem, és
• a peremre nem a gyengék szorulnak, hanem azok,
akiknek lakóhelyük, sajátos érdeklődésük miatt más
közösségben vannak barátaik.
A csoportfejlődés fázisai
1.
2.
3.
4.
5.
alakulás (forming)
egymás megismerése, önmagunk bemutatása
viharzás (storming)
a pozíciókért és szerepekért vívott harc, a hierarchia
kialakítása
egyéni különbségek szerepe
viták, konfliktusok, rivalizálás
normaképzés (norming)
a csoportra jellemző értékek, szabályok, viselkedés
működés (performing)
megszűnés (ending)
- meghatározott időre vagy feladatra szerveződött csop.
- nincs új cél → érdektelenség
- túlzott mértékű konfliktusok
Csoportközi konfliktusok
• identitásunk fontos eleme a csoportokhoz tartozásunk
• pozitív önértékelés vágya → saját csoportunkat más hasonló
csoportoktól különbözőnek és jobbnak látjuk
↓↓↓
• hajlunk
arra, hogy saját csoportunkat túlértékeljük, mások
csoportjait leértékeljük + a csoportok közti különbségeket
felnagyítva észleljük
A versengés hatása
• Sherif & Sherif terepkísérlete (1961): nyári tábor 11-12 é
fiúknak, három hétig tartó kísérlet
1. mesterségesen kialakított csop-k, külön barakkban
elszállásolva („Ördögök” és „Bulldogok”)
közös programok, kooperatívan megoldható feladatok (közös
főzés, kötélhíd építés, ugródeszka építése )
szerepek, csoportszokások, normák kialakulása
sajátos nyelvhasználat, utalások, viccek
2. versenyszerű játék (rögbi, baseball, számháború)
bevezetése, jutalom a győztes csapatnak → ellenségeskedés
3. a versengés megszüntetése: az ellenségeskedés és a
bizalmatlanság nem csökken, sőt, növekedik!
4. megoldás: kölcsönös függés (kooperáció szükséges a közös
cél eléréséhez, pl. vízvezetékszerelés, bedöglött teherautó)
Minimális csoport paradigma
• Tajfel, 1978.
• tetszőleges kritérium (pl. kockadobás) alapján két csoportra
osztott v.sz-k úgy osztják el a jutalmat két ember között, hogy
- a saját csoportba tartozó többet kapjon, ill.
- a megítélt összegek közti különbség a legnagyobb legyen!
Társas befolyásolás
• Sherif (1935) és az autokinetikus hatás
Becsülje meg a fénypont mozgását!
• egyedül: néhány cm-től néhány m-ig
mások előtt: a becslések egy csoportnormába konvergálnak →
hajlamunk van egyetérteni azzal, amit mások gondolnak!
Társas befolyásolás
• Asch (1980) és a jól látható vonalak
Három vonal közül melyik ugyanolyan hosszú, mint a
célvonal?
ítélet mások előtt, csak az utolsó a valódi v.sz.
35% akkor is ragaszkodott a csoportnormához, ha az
nyilván-valóan hibás volt!
Konformitás
• Egyének gondolatainak, érzéseinek vagy viselkedésének
konvergenciája a csoportnorma irányában
• Személyes konformitás: amikor az emberek valóban
meg vannak győződve arról, hogy a csoportnak igaza
van, és önként magukénak ismerik el a csoport normáit
• Nyilvános konformitás (behódolás): amikor az emberek
valóságos vagy képzelt nyomásnak engedve olyan
csoportnormák szerint viselkednek, amelyeket személy
szerint nem helyeselnek
• A konformitás és annak megítélése függ a kultúrától!
Aronson első törvénye:
„Nem feltétlenül őrült, aki őrült
dolgokat művel.”