Transcript letöltése.

Szövegszerkesztés
WYSIWYG (What You See Is What
You Get) rendszerű programok
A szövegszerkesztők osztályozása
 Egyszerű szerkesztők (text editor)
- nem lehet formázni
- parancs-, konfigurációs állományok és
forrásprogramok szerkesztése
- pl. Jegyzettömb, gedit, vi editor stb.
 Professzionális szövegszerkesztők (word processor)
- rendkívül sok formázási lehetőség
- levelek, dolgozatok, szórólapok stb.
- pl. Word, OpenOffice Writer stb.
 Kiadványszerkesztők (desctop publishing, DTP)
- nyomdai előkészítő munkák megoldására könyvek,
újságok, hirdetések stb.
- pl. TEX, QuarkXpress, Indesign, Linux alatt: Scribus
stb.
A dokumentumkészítés folyamata
A szövegszerkesztő program indítása
A szöveg bevitele (forrásfájl használata)
A dokumentum mentése
A tartalom, helyesírás ellenőrzése
A dokumentum formázása
Hosszabb dokumentumhoz tartozó jellemzők beállítása
(élőfej, élőláb, tartalom, jegyzékek)
 A kész, formázott dokumentum mentése és nyomtatása,
elektronikus postázása






A szövegbevitel szabályai
 Gépeléskor a kurzor a sor végén automatikusan a
következő sorra vált. A bekezdés végét Enter-rel
jelezzük
 Bekezdésen belül rövid sorokat (pl.: vers) Shift+Enter
kombinációval oldjuk meg
 Több szóköznyi helyet pl. tabulátorral oldunk meg. Soha
ne legyen két „white space” karakter egymás mellett
(Space, Tab, Enter, Shift+Enter)
 Szomszédos bekezdések távolságát térközzel állítjuk be,
a sorok távolságát pedig sorközzel. Kerüljük az üres
bekezdéseket!
 Az oldalváltást is bízzuk a programra. (Kényszerített
oldaltörés: Ctrl+Enter)
Tipográfia
A tipográfia nyomtatott betűkkel foglalkozó
szakma és művészeti ág, melynek célja
olyan írásképet kialakítani a betűtípusok és
betűcsaládok alkalmazásával, mely
egyszerre esztétikus és célszerű.
A tipográfia céljai






figyelemfelkeltés
olvashatóság javítása
fontos részek kiemelése
rendszerezés
egységes megjelenés kialakítása
esztétikai élmény nyújtása
Miért formázzunk???
 a formázás célja a tartalom eljuttatása, befogadása:
nem azért formázunk, mert lehet, vagy mert elvárják,
hanem azért, hogy könnyebben, gyorsabban lehessen
olvasni
 a szép professzionális kinézetű dokumentum kialakítása
művészet, de legalábbis jól meghatározott mesterség
 De... már néhány alapvető szabály betartása is
ugrásszerűen javíthatja nyomtatott dokumentumaink
megjelenését
Betűtípusok
Küllemük alapján három alapvető
csoport létezik
Talpas (antikva) betűtípusok
 Nem egyenletes vonalvastagságú betűk (Serif)
 A betűvégeknél talpak találhatók
 Újságok, könyvek szerkesztésénél, hivatalos levelezésben
 Pl.: Times, Garamond, Nimbus Roman
Talpalatlan (groteszk) betűtípusok




Egyenletes vonalvastagságú betűk (Sans Serif)
A betűvégek egyenesen végződnek
Súlyos betűtípus, címeknél használják
Pl.: Arial, Helvetica, Nimbus Sans
Egyéb (reklámbetűk)
 Különféle kézírást utánozó betük, iniciálék
 Minden, ami az elözö két csoportba nem fér be
 Script, Monotype Corsiva, Comic Sans
Betűstílusok (betűváltozatok)
A hétköznapi használatban az
alábbiakat alkalmazzuk általában
Betűváltozatok
 Normál
 Félkövér (bold) nagyon erős kiemelés,
pl.:címeknél, írott szövegben a dupla aláhúzás
 Dőlt (italic, kurzív) kiemelés, írott szövegben az aláhúzás
 Ki
erős kiemelés, ált. személynevek írásánál
használjuk, nem szépirodalmi szövegben
 NAGYBETŰS (nem javasolt, kiabálásnak felel meg)
Betűméret
A betűfokozatok méreteit tipográfiai
pontban adjuk meg
Betűk mérete




Didot és Berthold által kidolgozott rendszer
1 méter = 2660 pont
1 pont(pt) = 0,376 mm (ez a legkisebb)
12 pt = 1 ciceró = 4,511 mm
 Az angolszász mértékrendszer ettől kicsit eltér
Szövegközi kiemelés
Az adott betűtípus betűváltozatainak
variálását jelenti
A kiemelések szempontjai
 Egyensúly – túl sok kiemeléssel a szöveg összképe
zavaros lesz
 Célzatosság – csak az átgondolt kiemelések érik el
céljukat
 Következetesség – Fontos, hogya kiemelések
rendszere, stílusa egységes maradjon végig a
dokumentumban
Nem javasolt módok a kiemelésre
 Elszórtan használt félkövér betűváltozat nem
szerencsés, mert feltűnő sötét foltokat képez,
megbontva a harmóniát
 TELJESEN ROSSZ GONDOLAT CSUPA NAGYBETŰS
(VERZÁL) KIEMELÉST ALKALMAZNI, SORTÁVOLSÁG
SZEMPONTJÁBÓL ELFOGADHATATLAN
 Kerülendő az aláhúzás. A nyomtatott szöveg olvasásakor
az információt a betűk felső, egyedi részéből nyerjük, az
aláhúzás elvonja a figyelmet, rontja az olvashatóságot.
 Ne alkalmazzunk ritkítást, ami az írógép korszakából
maradt ránk, nem esztétikus.
Javasolt módok szövegközi
kiemelésre
 A kurzív (dőlt) kiemelés esztétikus, a betűknek nem
csupán a dőlésszöge különbözik az állótól. hanem a
rajzolata is más. Kiemelkedik a szövegből, de nem rontja
az összképet.
 A kiskapitális betűváltozat alapvetően személynevek
kiemelésére használatos
 Definíciók, tételek kiemelésére, sorok elején, egymás
alatt lehetséges mód a vastag betűs szedés, ekkor
hatékonyan fókuszálja a szemet a kiemelt szóra.
Üres helyek
A szöveget a szerző hozza, a tipográfus
„csak” az üres helyeket adja hozzá. Ezek
alapvetően meghatározzák az
olvashatóságot
Betűköz
 A számítógépes szövegszerkesztő programokban a
betűközöket készen kapjuk, csak a professzionális
kiadványszerkesztésben van szükség a betűköz
finomhangolására
 Egalizálás = az egymást követő betűpárok optikai
kiegyenlítése, főleg verzál írásnál szükséges
 Ligatúra = ikerbetűk. Két vagy több betű egybeírását,
összekapcsolását, egyesítését jelenti.
Szóköz
 Kvirt (négyzet) = tipográfiai relatív mértékegység, az
aktuálisan alkalmazott nagy M betű szélességével
egyezik meg
 Elfogadott gyakorlat, hogy a szóközöknek 1/4 és 1/3
négyzet közé kell esniük
 Több szóközt egymás után leütni = tipográfiai
bűncselekmény!!
Sorköz
 A túl sűrű sorok nehezítik az olvasást
 Az erősen ritkított sorok komoly papírpazarláshoz
vezetnek
 A jól olvashatóság érdekében 10-20%-kal érdemes
növelni a sorközöket, tehát tízes betűmérethez 12-es
sortávolság illik
 Csupa nagybetűs szövegnél növelni kell a sorközt
Tördelés
Hosszabb szöveg oldalnyi adagokba
rendezése, ill. az alkotórészek (főszöveg,
jegyzetek, illusztrációk) összerendezése
Lapméretek
 a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket
használják minden országban, kivéve némely amerikai
országot
 közös oldalarányon alapulnak: 1:√2
 az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi
oldalainak eredeti arányát
Lapméretek
 A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm.
Területe 1 m². A közhasználatban elterjedt A4-es
méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk
 B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A
hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re
név
méret [mm] terület [m2]
név
méret [mm]
terület [m2]
A0
841 x 1189
1,0000
B0
1000 x 1414
1,4140
A1
594 x 841
0,5000
B1
707 x 1000
0,7070
A2
420 x 594
0,2500
B2
500 x 707
0,3535
A3
297 x 420
0,1250
B3
353 x 500
0,1765
A4
210 x 297
0,0625
B4
250 x 353
0,0882
Margók, szedéstükör
 A szedéstükör (laptükör) a lapnak az a része, ahova a
főszöveg kerülhet.
 Mellette kétoldalt, valamint alatta, fölötte helyezkednek
el a margók
A tördelés súlyos hibái: fattyúsorok
 Ha egy oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés,
azt özvegy sornak hívják (mögötte áll valami, de előtte
semmi)
 Ha egy oldal egy bekezdés utolsó sorával kezdődik azt
árvasornak hívják (mögötte nem áll semmi, csak előtte)
 A szóközök, a betűköz minimális módosításával
megszüntethető, de a mai dokumentumszerkesztő
programoknak meg lehet adni, hogyan viselkedjenek a
fattyúsorokkal
Címrendszer
 Azonos szintű címeket azonos betűfajtával írjuk, és a
méret is legyen azonos
 Cím után soha ne tegyünk pontot
 Alacsonyabb rendű cím fölött mindig több térköz kell,
mint alatta, így érződik, hogy az utána következő
szöveghez tartozik
 Legyen rövid, tömör
 Oldal aljára ne kerüljön cím
Olvashatóság
 Hosszabb szövegek folyamatos olvasására csak a
kisbetűs szedés az alkalmas, a betűk fel-, lenyúló szárai,
az ékezetek jellegzetes alakja miatt
 A csupa nagybetűs szöveg 10-12%-kal lassabban
olvasható
Olvashatóság
 A talpas betűk talpai vezetik a szemet, ezért könnyebb
olvasni
 Manapság egyre több talp nélküli betűtípust használnak,
így ezt is megszokta a szemünk
 Egyhasábos dokumentum esetén 40-nél kevesebb és 80nál több karakter ne kerüljön egy sorba
 A olvashatóságot a nagy kontraszt, a világos alapon
sötét betűk segítik, de a túl fényes vakító háttér is
zavaró lehet
Melyik a legjobban olvasható?
Érdekesség
Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát,
melyin serenrodbn vnanak a bteuk egy szbóan, az
etegyeln ftonos dloog, hogy az eslo és az ultosó bteuk a
hölyeükn lneegyek. A tböbi bteu lheet tljees összevabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög.
Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteut mgaát,
hneam cska a szót eszgébéen.
A cmabritgei emegyeten kéüszit eikgy tnuamálny
áitllsáa sznreit a szvkaaon Bleül nicsn jlneestögfée akann,
mkénit rdeeözndenk el a btüek: eyegüdl az a fntoos,
hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen. Ha a
tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlö, a sövzeg
aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jlneeésg
mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi
btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Forrás:
Mohai István:
Tipográfiai alapismeretek
Pannon Egyetem
2006