Letöltés Power Point formátumban
Download
Report
Transcript Letöltés Power Point formátumban
Előadó:
Göncz Benedek
Vízkárelhárítási főosztályvezető
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág
Tó-jellegű,
két
torkolati
műtárggyal
mesterségesen
szabályozott víztest,
vízutánpótlása a műtárgyakon
bevezethető és bevezetett
víztől függ,
kiemelt
jelentőségű
üdülőterület
Budapest
közelségében,
népszerű horgászvíz,
országosan védett természeti
értékek
Az RSD vízminőségi helyzete
Dél-pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének
bevezetése,
parti sávból bejutó tisztítatlan szennyvizek okozta
tápanyagterhelés
meder feliszapolódottsága miatti terhelés,
kis vízmélység,
elégtelen áramlások,
pangó vízterek
Ezek következményeként az elmúlt évek során több esetben – főként
oxigénhiánnyal összefüggő – kritikus vízminőségi helyzet alakult ki, amely
hal-, csiga- és kagylópusztulásokkal járt együtt, így jelezve, hogy a Duna-ág
terhelhetőségének határán van.
Az RSD projekt kidolgozásának szükségessége,
előzményei
Az RSD-ben bekövetkezett kedvezőtlen állapot javításával kapcsolatban
született a Ráckevei (Soroksári)-Duna vízminőségének javításáról szóló
2022/2000. (II. 4.) Korm. határozatban rögzített intézkedési terv mely – egyéb
szabályozási feladatok mellett – az alábbi fejlesztéseket irányozta elő:
Az RSD vízáramlásának javítása;
A mederben felhalmozódott, kiülepedett iszap eltávolítása, és elhelyezése;
Az RSD monitoring rendszerének oly módon történő kialakítása, amely a
felszíni és felszín alatti vízminőség megfigyelésére hosszú távon alkalmas;
A vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületről
származó kommunális szennyezőanyagok – lakosság által bevezetett
tisztítatlan szennyvíz – elvezetésének kezelése, a megoldás feltételeinek
megteremtése;
A Dél-pesti szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz nagy-Dunába
történő átvezetés lehetőségének vizsgálata.
A komplex RSD projekt előkészítése
Az 1067/2005 (VI. 30.) Korm. Határozat alapján kezdődött el a fenti célok
figyelembevételével a projekt előkészítése a „Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág
vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása” címmel, 2006 –2009 között.
Az előkészítés során elvégzett vizsgálatok alapján megvalósításra javasolt
négy projektelem:
I. Kotrás: A RSD főág középső szakaszának és a mellékágak kotrása.
II. Műtárgyépítés: Új vízleeresztő műtárgy építése Tasson és a meglévő
Kvassay és Tassi műtárgyak (zsilipek) rekonstrukciója
III. Átvezetés: Dél-Pesti szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizének és
Dél-Pest csapadékvizeinek nagy-Dunába történő átvezetése
IV. Szennyezőanyagok kivezetése: A parti sávban található üdülőterületek
szennyvízelvezetése
A fenti négy projektelem közül a KEOP 2007-2013 közötti programozási
időszakban történő megvalósításra az I. II. és IV. projektelemek nyertek
támogatást.
Támogatott projektelemek
Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból
A projektelem kedvezményezettje: RSD Parti Sáv Önkormányzati
Társulás
Ráckevei
(Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai
műtárgyépítés és – rekonstrukció
A
projektelemek
kedvezményezettje:
Országos
Főigazgatóság
kotrása,
Vízügyi
A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása,
műtárgyépítés és – rekonstrukció projektben a Kormány a 1281/2012.
(VIII. 6.) számú Korm. határozatban visszavonta a "Kotrás"
projektelemre vonatkozó részt, ezért a projekt műszaki tartalma e
projektelemmel csökkent.
Az RSD projektben megvalósuló fejlesztések
Tassi műtárgy építése:
az 1956-os árvíz során elpusztult tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése
Rekonstrukció:
a meglévő két nagy-műtárgy, Kvassay zsilip és a Tassi hajózsilip
rekonstrukciója
Monitoring rendszer fejlesztése:
•
•
az RSD ökológiai, vízminőségi, hidrológiai, hidraulikai monitoring
rendszerének fejlesztése;
eszközbeszerzés.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
A többfunkciós vízleeresztő műtárgy feladata az RSD vízminőségi
szempontból történő optimális vízforgalmának biztosítása, mely
által megvalósulhatnak az alábbi célok:
a vízáramlás, vízszintszabályozás javítása;
a vízmegosztás biztonságának növelése;
a vízminőség javítási célú Nagy-Dunából bevezetett tápvíz
mennyiségének növelése;
a vízhasználati igényeknek megfelelő vízleeresztő kapacitás
biztosítása Tassnál;
leeresztési üzemmódban az energia visszanyerés lehetővé tétele;
a két főműtárgy Kvassay és új vízleeresztő műtárgy
együttműködésével megfelelőbb üzemelés mód alakítható ki.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
Az műtárgyépítés javasolt helyszíne:
A tervezett műtárgy a meglévő vízleeresztő műtárgytól ÉNy-ra, attól mintegy
250 m távolságra, a Duna bal parti árvízvédelmi töltésébe kerül. A műtárgy és
a hozzá csatlakozó al- és felvízcsatorna egy egyenes tengelyre esik, amely
~50°-os szöget zár be a meglévő árvédelmi töltéssel. A felvízcsatorna a
meglévő árvédelmi töltést átvágja, ezért a tervezett műtárgyhoz csatlakozóan
új árvédelmi töltésszakaszok épülnek a lehető legrövidebb hosszban.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
A tervezett létesítménynek az alábbi vízkormányzási feladatokat kell
ellátnia:
gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába maximum 50 m3/s
kapacitással, a normál üzemi helyzetben;
gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába a vízerőpotenciál
kihasználásával, maximum 50 m3/s kapacitással, megfelelően nagy
vízszintkülönbség esetén, normál üzemi jelleggel,
szivattyús vízátemelés az RSD-ből a Dunába minimum 20 m3/s
kapacitással, az RSD szintjét meghaladó dunai árvízszint esetén, ritka
üzemi helyzetben,
szivattyús vízátvezetés a Dunából az RSD-be 15 m3/s kapacitással,
alacsony Duna vízállás és jelentős öntözési vízigény esetén vízpótlási
céllal, ritka üzemi helyzetben,
A műtárgy üzemével biztosítani kell az RSD vízszintszabályozását,
a műtárgynak biztosítania kell a Duna árvizeinek kizárását az RSD-ből, mivel a
műtárgy a Duna árvízi fővédvonalának része.
Tassi vízleeresztő műtárgy építése
VÍZÁTVEZETÉSI ÜZEMMÓD
Működési
üzemmódok:
I. Vízátvezetés az RSD-ből a
Dunába:
Vízleeresztési üzemmód
I.a. Gravitációs vízleeresztés
a vízenergiapotenciál
kihasználásával:
turbinaüzem
I.b. Gravitációs vízleeresztés
terhelés nélküli
üresjáratban
I.c. Szivattyús vízátemelés
SÉMARAJZ
VÍZSZINTKÜLÖNBSÉG
VÍZHOZAM
A Duna természetes vízszintje
legalább 1,2 m-rel alacsonyabb
az RSD közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 1,2m – 5,7m
Q= 20m3/s – 50m3/s
A Duna természetes vízszintje
legalább 1,2 m-rel alacsonyabb
az RSD közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 1,2m – 5,7m
Q= 20m3/s – 50m3/s, vagy
a Duna természetes vízszintje
0-1,2 m-rel alacsonyabb az RSD
közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 0,0m – 1,2m
Q= 0m3/s – 20m3/s
(Áttérés az I.c. üzemmódra)
A Duna természetes vízszintje
megegyezik vagy magasabb az
RSD közel állandó
üzemvízszintjénél.
H= 0,0m – 3,3m
Q= 20m3/s – 30m3/s
II. Vízátvezetés a Dunából
az RSD-be:
Vízpótlási üzemmód
Szivattyús vízátemelés
A Duna természetes vízszintje
alacsonyabb az RSD közel
állandó üzemvízszintjénél.
Hmax= 5,7m
Q = 15m3/s
Kvassay zsilip rekonstrukciója
Fejlesztési célkitűzések:
Az
RSD
vízminőségi
és
vízgazdálkodás-fejlesztési
célkitűzéseinek
megvalósulásához biztosítani kell, hogy a meglévő Kvassay zsilip zavartalanul
tudjon működni és az üzemrendben előírt vízátvezetési feladatának
maradéktalanul meg tudjon felelni. Ennek biztosításához az alábbi felújítási
munkák elvégzése szükséges:
A
vízbeeresztő
zsilip
acélszerkezetű elzárásainak
rekonstrukciója;
A
felvízcsatornában
a
vízbeeresztő zsiliphez érkező
uszadék
kezelésének
megoldása.
Kvassay zsilip rekonstrukciója
Megvalósuló fejlesztések:
A
vízbeeresztő zsilip elzáró
berendezéseinek felújítása:
Főelzárás: a táblák tömítése
nem megfelelő, a táblák
mozgatása nehézkes, az elzáró
táblák cseréje szükséges
Felvízi ideiglenes elzárás: a víz
alatt lévő falhorony, melybe az
ideiglenes
elzáró-gerendák
kerülnek, ill. a benne lévő acél
tömítő
felület
cseréje
szükséges.
Alvízi ideiglenes elzárás: alvízi
betétgerendakészlet jelenleg
nem áll rendelkezésre, mely e
fejlesztés keretében kerül
legyártásra.
Kvassay zsilip rekonstrukciója
Felvízoldali uszadékkezelés megoldása:
A műtárgy-együtteshez két mederágban érkezik
a víz és vele együtt az uszadék a Duna felől. A
szivattyútelep
előtt összegyűlő uszadék
kiemelésére
van
kiépített
gerebtisztító
berendezés, de a vízbeeresztő zsilip nyílásában
nincs, itt nem lehet a gerebszemetet kiszedni.
A jelenlegi üzemi gyakorlat az, hogy még a
műtárgy előtt kb. 50 m-rel egy úszó
terelőművel fogják fel az érkező uszadékot és
nem engedik az uszadékot a gerebig eljutni.
Az úszó terelőmű a két part közé kifeszítve a
teljes mederszélességben felfogja az
uszadékot.
Időnként
motorcsónakkal
kivontatják a terelőművet a begyűlt
uszadékkal együtt a Dunára és eleresztik az
uszadékot.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója
A meglévő műtárgy, jelenlegi szerkezeti
kialakítását megtartva az új tassi
vízleeresztő műtárgy megépítése után is
ellátja a hajózsilip funkcióját, azonban a
folyamatos üzemszerű vízleeresztésben a
továbbiakban már nem vesz részt. A
meglévő műtárgyat továbbra is szükséges
használni
eseti,
vagy
rendszeres
vízleeresztésre a műtárgy környezetének
vízminőség védelme miatt.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója
A
létesítmény
jó
műszaki
állapotának eléréséhez az alábbi
felújítási munkákat kell elvégezni:
A
műtárgy árvízi biztonságát
veszélyeztető
árvízi
szivárgási
jelenségek megszüntetése;
Meghatározott szintet meghaladó
dunai árvíz esetén a mentett
oldalon az alsó fő (acélszerkezetű
támkapu) környezetében szivárgási
jelenségek figyelhetők meg.
A
töltő-ürítő
rendszer
elhasználódott
elzáróberendezéseinek cseréje;
Az elzárásokon jelentős szerkezeti és
korróziós károsodások vannak, a
tömítések nem zárnak megfelelően,
az elzárások cseréje szükséges.
Tassi hajózsilip rekonstrukciója
Az alvízi és a felvízi főelzárás, valamint a töltő-ürítőrendszer elzárások
elektromechanikus mozgató-berendezéseinek felújítása;
• Felvízi billenőtáblás főelzárás mozgató-berendezése,
• Alvízi támkapus főelzárás mozgató-berendezése,
• Töltő-ürítő csatorna elzárások mozgató-berendezése
Az elavult és korszerűtlen teljes villamos működtető rendszer cseréje;
•
400 V-os elosztó és kapcsolóberendezés,
• Vezérlőberendezés,
• Vezénylőpult,
• Helyi kezelőtáblák és csatlakozókmérés, érzékelés, valamint a
kábelezés, földelés, érintésvédelem cseréje
A korszerűtlen és tönkrement vezénylőfülke cseréje, gépházak átépítése.
Monitoring rendszer fejlesztése
Célja:
Az RSD projekt utólagos értékelésére operatív monitorozó programot
alakítunk ki, melynek célja a víztest állapotára vonatkozó előzetes
kockázatbecslés igazolása, az állapot javítására tett intézkedések
hatásainak nyomon követése, illetve a védett területen lévő felszíni
víztest állapotának ellenőrzése.
A fejlesztés fő célja, hogy kimutathatók legyenek a beruházások
eredményeként létrejövő minőségi változások, az értékek nyomon
követésével jelezze a környezeti célkitűzés teljesítését.
Monitoring rendszer fejlesztése
Megvalósuló fejlesztések:
Felügyeleti központok korszerűsítése
és bővítése:
• Budapest KDV-KÖVIZIG központ
• Ráckevei központ
• Tassi zsilip központ
• Budapest Kvassay központ
Új üzemirányítási központ kialakítása
KDV-KÖVIZIG III. Szakaszmérnökség,
Ráckeve
Meglévő
főági
mérőállomások
bővítése:
• Kvassay zsilip mérőállomás
• Tassi zsilip mérőállomás
• Ráckevei mérőállomás
Monitoring rendszer fejlesztése
Új
mellékági mérőállomások
telepítése
Talajvíz
figyelő
kút
mérőállomások
telepítése,
fejlesztése
Automata
vízminőség-mérő
állomás telepítése a Kvassay
zsilipnél
Kapcsolat
kiépítése
a
meteorológiai hálózattal
Eszközbeszerzések a fenntartási
időszakban
szükséges
vizsgálatokhoz
A fenti beruházásokkal elérhető eredmények
az RSD vízgazdálkodási lehetőségei lényegesen javulnak,
a
vízszennyezettségének csökkenése érhető
vonatkozásában az alábbi %-os megoszlásban:
Megvalósuló
projektelemek
Új műtárgy építése és
a meglévő műtárgyak
rekonstrukciója
Sokéves
2006. évi
átlagértékekre átlagértékekre
vetítve
vetítve
6-19
17-36
el
a
teljes
Maximális
értékekre
vetítve
26-74
víztest
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Göncz Benedek
Vízkárelhárítási főosztályvezető
Országos Vízügyi Főigazgatóság