Transcript előadást a reziliencia témakörében

Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
FENNTARTHATÓSÁG,
SOKFÉLESÉG és ALKALMAZKODÁS
A REZILIENCIA TÁRSADALMI ÉRTELMEZÉSE
BULLA MIKLÓS
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
1
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
KORÁBBI ELŐADÁSOK, TANULMÁNYOK
FENNTARTHATÓSÁG és SOKFÉLESÉG – A REZILIENS KÉPESSÉG TÁRSADALMI
INTERPRETÁLÁSA
[IX. Környezettudományi Tanácskozás, Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék , 2008. November]
FENNTARTHATÓSÁG, SÉRÜLÉKENYSÉG, ALKALMAZKODÁS
[Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége: A Fenntartható Fejlődés holisztikus
megközelítése és a megvalósítás eszközei „PRÉ CONFERENCÉ”, Budapest, 2011.
November]
SOKFÉLESÉG, SÉRÜLÉKENYSÉG és ALKALMAZKODÁS
– A REZILIENCIA TÁRSADALMI ÉRTELMEZÉSE –
[Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság, 2011.
November]
SÉRÜLÉKENYSÉG és ADAPTÁCIÓ – A REZILIENCIA ESÉLYEI
[Tanulmánykötet, p. 439. Szerk.: Tamás, P. és Bulla, M., OKT-MTA, Budapest 2011]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
2
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
TÉZIS
A biológiai és a kulturális sokféleség (diverzitás) együttesen
jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-ökológiai
rendszerek rezilienciájához, az „intelligens alkalmazkodáshoz”
[BM], azaz az alkalmazkodó képesség fölépítéséhez,
megőrzéséhez és növeléséhez.
A sokféleség egy igen fontos előfeltétele az olyan fejlődésnek,
amely reziliens és környezeti, társadalmi, gazdasági valamint
kulturális értelemben egyaránt fenntartható. [UNESCO, 2007.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
3
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
REZILIENCIA ÉRTELMEZÉSEK
•
A társadalmi / gazdasági – ökológiai rendszerek [Socio-Ecological Systems = SES]
erőteljességét [ = Robustness], amely e rendszereknek azt a tulajdonságát jelentik,
hogy megtartják, sőt felerősítik azon képességüket, hogy a külső befolyásoknak,
amelyek működésüket megzavarnák, fölborítani akarnák, ellenállnak anélkül, hogy
struktúrájuk és komplex dinamikájuk megváltoznék. [Young et al. 2006]
•
Más módját jelenti a »SES« rendszer ellenálló, ill. alkalmazkodó – és/sőt –
fejlődőképességének az ún. »RESILIENCE« tulajdonság az, hogy befogadni
(=abszorbeálni) sőt hasznosítani tudja a külső változások okozta zavaró hatásokat,
hogy megtartja struktúráját, minőségi (kvalitatív) változ(tat)ások nélkül. [Gallopin,
1989., Young et al. 2006.]
•
A kulturális resilience azt a képességet jelenti, hogy egy közösség fenn tudja tartani
önazonosságát és eközben új, praktikus tudásokat vesz alkalmazásba. [Bulla, 2006.,
UNESCO Paris 2007.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
4
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A diverzitás mással nem pótolható esélyt jelent a globális ökoszisztéma, és
benne civilizációink működőképességének, belátható ideig tartó
fenntartása érdekében. Sebezhetőségének elkerülésében, amikor már
se a »robusztusság« sem a »resilience« nem működik a »tipping point«
[László, E. 2009.] után. [BM]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
5
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG
Az élő organizmusok változatossága jelenti – egyebek mellett – a szárazföldi,
tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákat, valamint ezek ökológiailag komplex
részeit; a diverzitás egyaránt tartalmazza a sokféleséget a fajokon belül és
azok, valamint az ökoszisztémák között.
A biológiai (erő)források magukba foglalják a genetikai információk értékét,
organizmusokat, vagy azok részeit, továbbá populációkat, vagy az
ökoszisztémák bármi egyéb összetevőit, amelyek(et) az emberiség jelenleg
vagy potenciálisan használ(hat). (kiemelés tőlem: BM)
[Convertion of Biological Diversity, 1992. Rio] alapján
A biodiverzitás részletesebb kifejtése megtalálható a Környezet- és
természetvédelmi Lexikon 2. kiadás I. kötetben. (Főszerk.: Láng, I.
Akadémiai Kiadó, Budapest 2002.)
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
6
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
KULTURÁLIS SOKFÉLESÉG
A kulturális sokféleség magába foglal minden közösséget, mindegyiket saját
etnikai, történelmi, vallási, művészi identitásával. Bővíti a lehetőségek
bárki számára rendelkezésre álló tárát, egyike a fejlődés gyökereinek nem
pusztán gazdasági értelemben, hanem inkább abban, hogy a megfelelő
szellemi, érzelmi, erkölcsi létezés megvalósítását jelenti.
A kulturális sokféleség körébe tartoznak: (1) a szokások, rituálék, jó termelési
módok, ismeretátvivő rendszerek; (2) együttélési módok, társadalmi
rendszerek: a jogrend és az intézmények, a közhatalmi rendszer, beleértve
a megbízások, fölhatalmazások időtartamát; (3) vallások, hitek, spirituális
és világnézetek; (4) az ismeretek, (technológiai) eljárások, szakértelmek;
(5) nyelvek; (6) a művészi kifejezés területei, műfajai: a (képző) művészetek,
az építészet, az irodalom és a zene.
[Declaration of Cultural Diversity, UNESCO, 2002.] alapján
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
7
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
TÁRSADALMI DIMENZIÓ
„Az emberi társadalom fenntartható fejlődése környezeti, anyagi, ökológiai,
társadalmi, gazdasági, jogi, kulturális, politikai és pszichológiai dimenziókat
ölel fel, amelyekre figyelemmel kell lenni. … Egy igazságos és tisztességes
társadalom, például, valószínűleg biztonságosabban fenntartható, mint
egy (anyagilag – ugyan – fenntartható [BM] brutális diktatúra.”
[Bossel, H.: Indicators for SD: Theory, Methods, Applications. A report for
Balaton Group, Winnipeg, 1999.]
„A fenntartható fejlődés a legjobb törekvés morálisan és gyakorlatilag is …”
[Lafferty, W.M.: Democratic Parameters for Regional Sustainable
Development. ENSURE/SUSTAIN Symposium, Seggau, Austria, 2000.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
8
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
BIOKULTURÁLIS SOKFÉLESÉG
A világban megtalálható valamennyi különbözőség, tekintet nélkül annak
eredetére. Tartalmazza a biológiai sokféleséget, annak minden szintjével,
valamint a kulturális sokféleség minden megjelenési formáját az egyénitől
a teljes egészig és a kölcsönhatásokat (interakciókat) mindezek között.
[Loh and Hamon, 2005.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
9
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„…a Föld felszínét beborító bioszféra-emberi komplexeket tekint(het)jük végső
szerveződési szintnek” és „a bio-szociális rendszer egésze fizikai szempontból
folyamatos energiaáramban álló nyílt rendszer, amelyre természetesen
érvényesek a termodinamika törvényei, és ezek hatása az organizációkban is
kimutathatók.”
[Csányi, V. 1988.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
10
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
KULTURÁLIS TÁJ(KÉP)
Az idők folyamán lezajlódó természeti, környezeti hatások és kialakuló
lehetőségek, valamint az ezekhez alkalmazkodó társadalmi, gazdasági,
kulturális erőfeszítések/tevékenységek során kialakuló, az emberi társadalom
és letelepedésének evolúcióját illusztráló/bemutató területi elrendeződés.
[Operational Guidelines for the Implementation of the World Heritage
Contention.
http: //whc.unesco.org/archive/opguide05-en.pdf]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
11
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„… ha az ember nem veszi át tudatosan a technikai szféra szabályozását, akkor
egy könnyen bekövetkező ökológiai katasztrófa megszüntetheti a
civilizációt (!ok/okozat? [BM])
Az ökológiai szféra szabályozására, a Föld felszínének agrár-parkká való
átalakítására megvan az elvi lehetőség, ha a kulturális evolúció jelenlegi
szakaszán az ehhez szükséges ideák gyors elszaporítása megtörténik.”
[Csányi, V.: Összetett rendszerek szabályozási problémái: megszakadás az evolúciós
rendszerekben I. Typotex Kiadó, 2010.
(de)
„… nem elegendő csupán a részrendszerek struktúráját szabályozni. A teljes
ökoszférát csak globális intézkedésekkel lehet megtartani…
(és)
Ehhez társadalmi átalakítások szükségesek”
[Csányi, V. u.o.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
12
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
KISSZÉRIÁS TUDÁSOK SORVADÁSA
Azokban a társadalmakban/közösségekben, amelyekben él az a felfogás, hogy
a biodiverzitás megőrzése a lét alapja, anyagi, kulturális és spirituális
értelemben is, a természet és a – legszélesebben értelmezett – kultúra;
javasolt szóhasználatomban, mindezek együtt, tehát: a civilizáció
működtetése nem válik, nem választható szét, (ott) az ember és a többi
élőlény egyaránt integráns része az ökoszisztémának, és minden
szerveződésnek, folyamatnak, történésnek a legmagasabb szintű
elrendeződése, befoglaló kerete: a táj. [BM]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
13
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A BIOLÓGIAI ÉS KULTURÁLIS SOKFÉLESÉG
KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSEI
Ismeretek és Technológiák
i.
technológiák, technikák, folyamatok, eljárások a természetes anyagok
használatával kapcsolatban (is);
ii. hagyományos és helyi ismeretek, helyi erőforrások, ökológiai
összefüggések ismerete, veszélyek korai felismerése, kockázatok kezelése,
a természeti katasztrófákkal való megbirkózás képessége, hagyományos
orvoslás;
iii. az ismeretek, szakértelmek átadása, generációs átörökítése, formális és
informális, hagyományos oktatás, nevelés;
iv. a hagyományos ismeretek újjáélesztésének – egyúttal
v. az új ismeretek, technológiák alkalmazásba vételének, az
alkalmazkodásnak (adaptáció) eljárásai, szokásai, mechanizmusai.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
14
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS DEFINÍCIÓI
Brundtland Bizottság: „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen
igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját
szükségleteik kielégítésétől”
Hermann Daly: „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jóllét elérése anélkül,
hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A
növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a
fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti”
Világ Tudományos Akadémiái: „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek
kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára
történő megőrzésével egyidejűleg”
„A fenntartható fejlődés a jól-lét nagyon hosszú időn át tartó növekedése… A
fenntartható fejlődés azonos a nagyon hosszú időn át tartó növekvő fogyasztással,
annak szélesebb gazdasági interpretációját követve.”
[UNECEF: Measuring Sustainable Development; NY., Geneve, 2009.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
15
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A FENNTARTHATÓSÁG PARADIGMÁJA
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
16
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A GYENGE ÉS AZ ERŐS FENNTARTHATÓSÁG
PARADIGMA ÁBRÁJA
Környezet
Gazdaság
A civilizációnak bele kell férni a környezetbe [BM]
Társadalom
A »gyenge«
fenntarthatóság
Az »erős« fenntarthatóság
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
17
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A KÉRDÉS TEHÁT:
Biztosítható-e és hogyan egy adott térben és időben elhelyezkedő
energetikailag nyitott, komplex rendszer
konkrétan:
a FÖLDÖN, a XXI. Századra kialakult és létező globális természettechnoszféra (tágabban: Gazdasági, társadalmi szféra) kapcsolódó, sőt
egymásba ágyazódó rendszer hosszú távú / belátható ideig tartó
fennmaradása? [Kerekes – Kováts, A. 2011.]
még konkrétabban:
Meddig képes a „GAIA”, az ökoszisztéma-szolgáltatások a civilizációnk
jelenlegi, globálissá vált mintázataiban eltartani
„A természeti erőforrások iránti kereslet gyorsan növekedik és meghaladja azt a
mértéket, amelyet a Föld hosszú távon képes fenntartani… hanyatlik a
biológiai sokféleség és a főbb ökoszisztémák fenyegetettsége egyre
nagyobb.” [EU, EC 2009.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
18
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A TŐKE TÍPUSOK
KONVERTÁLÁSÁRÓL
„A tőkeszemlélet alapján a fenntartható fejlődést az időben nem csökkenő egy
főre jutó vagyonként értelmezhetjük.
[UNICEF: Measuring SD; UN, New York, Geneve, 2009.]
Σ tőke (természeti, technikai, monetáris, társadalmi, humán: = const.
Vagy még inkább
Ti : < Ti+1 … < Ti+n
„megoldás”: [Csányi, V.; Lovelock, J.: Gaia halványuló arca – Utolsó figyelmeztetés.
Akadémiai Kiadó. Bp. 2010.]
ám!
„létezik egy – kritikus – szint, amely alá a természeti tőke nem csökkenhet!”
- Ez a fenntarthatóság erős kritériuma
[Ayres, R.: On the practical limits to susbstitution. Ecological Economics, 61. 2007.]
A civilizációnak bele kell férni a környezetbe [BM]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
19
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„A tőke … olyan elemekből áll, amelyeknek gazdasági szempontból az a
tulajdonságuk, hogy valamely értékkel bíró jövőbeli szolgáltatást képesek
teljesíteni.”
[Schultz, T.: Beruházás az emberi tőkébe. KJK. Bp., 1983.]
(ám!)
„… elmulasztjuk a tőke megkülönböztetését a jövedelemtől, ott ahol a
legfontosabb lenne ez a megkülönböztetés…. ama pótolhatatlan tőke
esetében, amelyet az ember nem megtermelt, hanem csak talált, és amely
nélkül mit sem tehet, … sokkal nagyobb az a tőke, amelyet nem az ember
hozott létre, hanem a természet, és mi még azt sem ismerjük föl, hogy ez
is tőke. Ezt nagyobbrészt mára már riasztó mértékben feléltünk.”
[Schumacher, E.F.: A kicsi szép. KJK. Bp., 1991.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
20
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„Az EU szilárdan elkötelezett a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre és
árstabilitásra, a versenyképes szociális piacgazdaságra, a magas szintű
oktatásra és társadalmi haladásra és a környezet erőteljes védelmére és
javítására alapozott fenntartható fejlődés iránt.”
[EUROSTAT: Measuring progress towards a more sustainable Europe
Sustainable development indicators for EU. EC, 2005.] (és tovább, másutt)
„Az EU – 2006.-ban felülvizsgált – fenntartható fejlődési stratégiája (EU SDS) a
fenntarthatóságra vonatkozóan nyújt hosszú távú keretet, amelyben a
gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezetvédelem kéz a
kézben járnak és támogatják egymást.”
[EU, EC: Mainstreaming sustainable development into EU policies: 2009
Review of ES SDS Com. (2009.) Brussels]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
21
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„Történeti méretű válság küszöbére érkeztünk (…) Az emberi társadalmak
alapvető struktúrái (…) a pusztulás szélére kerültek (…) Nem tudjuk, merre
megyünk (…) Ha a múltra vagy a jelenre építjük a harmadik évezredet,
akkor kudarcot vallunk majd. És a bukás ára, vagyis a társadalmunk
megváltoztatásának az alternatívája: a sötétség.”
[Eric Hobshawm: A rövid XX. Század története 1914 – 1991.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
22
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
Nyilvánvalóvá vált, hogy a bizonytalanságok, a fokozott kockázatok és a nyitott
kérdések újabb korszakába léptünk.
„A kockázati társadalom” korszakába. [Ulrich Beck]
„A meglepetés és a bizonytalanság világába.” [Donald H. Rumsfeld]
„A globális dzsungelbe. A zűrzavar korába.” [Stanley Hoffmann]
„A globális kapitalizmus válságába.” [Soros György]
„Kaotikussá váló történelembe. [Richard Cohen]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
23
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
Civilizációnk működtetése fenntarthatatlannak bizonyulhat az erőforrások korlátossága
miatt, és/vagy a környezet kihívásaihoz való alkalmazkodás képtelensége miatt.
Jóllehet óriási hatású környezeti és gazdasági változások zajlanak a globális térben,
egyelőre nem arányos evvel sem a megelőzés, sem az adaptáció mértéke, bár a
társadalom figyelme fokozódó mértékben fordul a jövő felé.
Ugyanakkor megváltoztatása, működtetése nem látszik elérhetőnek abban az érték- és
célképző intézményrendszerben, amelynek döntési technikái fokozódó mértékben
mutatkoznak alkalmatlannak azon problémák megoldására, vagy legalább
kezelésére, amelyeket maguk hoztak létre és termelnek bővítetten újra.” [Bulla,
2007.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
24
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
A változásokból adódó kihívásokkal való megbirkózás – szükségképpen –
újfajta, sokoldalúan, ha tetszik: multidiszciplináris elemzésekkel
alátámasztott stratégiákat igényel(ne), amelyekhez, a társadalmi-ökológiai
rendszer (SES) túléléséhez nélkülözhetetlen a diverzitás jelentőségének
fölismerése, hogy a SES rezilienciája megőrizhető legyen.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
25
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„Rendszerelméleti szemlélettel úgy is fogalmazhatunk, hogy
fenntartható az a társadalom, amelynek vannak olyan információs,
szociális és intézményi mechanizmusai, amelyek folyamatosan
ellenőrzik azokat a pozitív visszacsatolási hurkokat, amelyek a
népesség és a (technikai, anyagi) tőke (és a fogyasztás [BM])
exponenciális növekedését okozzák.”
[Meadows et al: A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth
Kiadó, Bp. 2005.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
26
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
REZILIENS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS
•
Ökológiai szempontból a „resilience egy ökoszisztémának az a képessége, hogy tűrni
képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne eközben.
Fölhasználva ehhez ellenőrző,- javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát.”
[Xavier Cazorla et. al. 2007/2008]
•
Valamely társadalmi,- gazdasági rendszer működését tekintve azonban [BM] e fogalom
tartalma: az előrelátás képessége, az hogy integrált terveket, forgatókönyveket tud
készíteni a természeti környezet és a társadalom (=civilizáció) együttműködése,
kölcsönhatásai elemzése, (és így) veszélyei minimalizálására, várható következményei
előnyösebbé tételére. Az ilyen rendszernek tehát nem szerkezete változatlan, hanem
újjáépítésének képességét kell megőriznie, azt, hogy >>megtanulja<< a változásokhoz
való alkalmazkodást. Azt a képességét őrizze meg, hogy új, a hátrányok
(következményeinek) csökkentését egyszersmind az előnyök fölismerését és alkalmazását
támogató működési szabályokat, ellenőrzési,- visszacsatolási szervezete(ke)t tud
létrehozni.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
27
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
REZILIENCIENS INTÉZMÉNY(FEJLESZTÉS)
A reziliencia (= intelligens alkalmazkodás), a természeti és technoszféra
együttműködése képessége, a civilizáció(nk) – belátható ideig tartó –
működtetése megtanulásának (a) képessége és ehhez:
• új értékrenden alapuló célok kitűzése, a társadalmi támogatás
megszerzése;
• együttműködés, együtt-tervezés, - demokratikus - vélemény- és
akaratformálás, valamint kifejezés és érvényesítés helyi – regionális
(országos és nemzetek-feletti) méretekben
• ennek megfelelő intézmények, továbbá ezek együttműködésének
kialakítása és fenntartása;
• a természeti és civilizációs szféra együttműködése struktúráinak és
infrastruktúráinak létrehozása, működtetése, karbantartása és fejlesztése.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
28
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
Ezzel szemben:
Elegendő az infrastruktúra rendszerek előkészítése során a következmények
sokoldalú kölcsönhatás elemzéseinek el – nem – végzésére gondolni.
Amikor az „üzleti terv” megelőzi a koncepciót.
Olyan ügyekben, amelyek generációkat, érintő kényszerelkötelezettségeket
hoznak létre, rajzolnak föl. Az infrastruktúrák, benne a K+F+I struktúrák
rigidek, drágák és nehezen változtathatók, miközben évtizedekre
meghatároznak térszerkezeteket és környezeti erőforrás-használati
lehetőségeket. Továbbá alapvető feltételeit jelentik a vulnerabilitás
csökkentési képesség fölépítésének.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
29
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK
A közösségek és gazdasági rendszereik adaptivitásának növelése nem új, ám
mindenképpen más paradigma-rendszerben való tájékozódást igényel és
döntéseket föltételez eltérést korábbi gondolkodási sablonjainktól.
A fenntartható növekedés skolasztikus fölfogása megfoszt az innováció
mozdító erejétől amely pedig maga a társadalmi, gazdasági, kulturális
rendszer, röviden civilizációink resilienciája: önmaga fejlődésének
tanulóképessége annak érdekében, hogy fönnmaradjon.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
30
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
„A Kapitalizmus lényege, hogy nem a szabadpiac, a „laissez-faire”, hanem az
innováció, érdekes munka, kezdeményezőkészség és teljesítménytudat … a
munkatermelékenység szakadatlan javulása.”
[Edmund S. Phelps, Columbia University. Nobel-díj 2006.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
31
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
AJÁNLÁSOK
Tudományos és politikai körökben a biológiai és a kulturális sokféleség még
mindig szigorúan két külön létező diszciplináris terület. Ez nagymértékben
akadályozza, hátráltatja annak megértését, ahogyan a különböző ökológiai
és kulturális komponensek, a biokulturális sokféleség kölcsönhatása
megjelenik, kifejezésre jut a folyamatosan változó társadalmi-gazdasági
trendekben és feltételek között.
Az ökokulturális sokféleség, a kulturális táj alkalmazásának koncepcióját a
politika formáló agendák részévé kell(ene) tenni.
A sokféleség környezeti, társadalmi, gazdasági innovációt és a rezilienciát
támogató előnyét integrálni volna szükséges a fenntarthatósági politikák,
stratégiák és cselekvési programok tervezetébe és az alkalmazásba vétel
(implementálás) során; nemzetközi, országos, regionális és lokális szinten
és méretekben egyaránt.
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
32
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
…”az ökológiai rendszerkonfliktusok rendszerelvű, komplex értelmezést és
kezelést,
illetve
tudatos
felkészülést
igényelnek…
a
jó
környezetgazdálkodási megoldások csak több tudományág – természet
(élet) és társadalomtudományok – és a mindenkori hatalmi intézmények
együttes és koordinált erőfeszítései eredményeként születhetnek meg.”
[Magas, I.: Kapitalizmus felülnézetből – a piacok és a természet logikája. Aula
Kiadó, Bp. 2002.]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
33
Széchenyi István Egyetem
Környezetmérnöki Tanszék
KÖSZÖNÖM
MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET
[email protected]
MAGYAR IPARI ÖKOLÓGIAI TÁRSASÁG 2012. JANUÁR
34