Transcript MSZ 447 és MSZ 1585 szabványok változása - MEE

MSZ 447 és MSZ 1585 szabványok
változása
Orlay Imre MEE Miskolci szervezet elnöke
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
1. OLDAL
MSZ 447:2009 Kisfeszültségű, közcélú hálózatra való
csatlakozás
Az MSZ 447:1998 és az MSZ 447:1998/1M:2002 szabványok
helyett, amelyek azonban 2011. december 31-ig még érvényesek
Általánosságban a szövegben:
• fogyasztó helyett felhasználó
•Fogyasztói vezetékhálózat helyett öszekötő berendezés
•Érintésvédelem helyett áramütés elleni védelem
•Áramszolgáltató helyett elosztóhálózati engedélyes
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
2. OLDAL
1.4. Összekötő berendezés: a jogszabály szerint.
1. MEGJEGYZÉS: A VET szerint: .Több felhasználó által használt ingatlan belső
vezetékhálózatának nem az elosztó-hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen
szakasza, amely a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze..
2. MEGJEGYZÉS: Az összekötő berendezés a csatlakozó berendezést, a csatlakozási
pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérőhely az összekötő
berendezés tartozéka.
1.5.2.3. Felhasználói mért főelosztó: a mért felhasználói hálózat részét
képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az
egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére
szolgáló elosztó.
MEGJEGYZÉS: Itt helyezhető el egyes helyhez kötött fogyasztókészülékek leválasztó
kapcsolója és az áram-védőkapcsoló is.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
3. OLDAL
1.6.2. Névleges csatlakozási teljesítmény: a felhasználói szerződésben
csatlakozási pontonként rögzített helyen, jogszabályban meghatározott, vagy
ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a meghatározott
túláramvédelmi készülékek névleges vagy beállított áramerőssége behatárol.
MEGJEGYZÉS: A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a
rendelkezésre álló teljesítmény értékét.
2.2.1. A csatlakozóvezeték és a fővezetékek (méretlen és mért) vezetőit
feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelem szempontjából kell
méretezni.
MEGJEGYZÉS: E szabvány nem ad a melegedésre és az áramütés elleni védelem
méretezésére vonatkozóan az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat követelményein
túlmenően követelményeket.
2.2.3.2. Villanytűzhelyes lakás méretezési teljesítménye 11,04 kW. (10 kW)
MEGJEGYZÉS: Tájékoztatásul ez a teljesítmény a következő fogyasztókészülékek
teljesítményigényét elégíti ki: lakás világítása, rádió, lemezjátszó, televízió, videómagnatofon, magnetofon, automata mosógép, 80 l-nél kisebb térfogatú forróvíztároló,
vasaló, hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú sütő, mosogatógép (2 kW),
porszívó, grilles villanytűzhely (10,4 kW-os), 1,5 kW-nál nem nagyobb teljesítményű és
nem hőtárolós fűtőkészülék és más 0,4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű készülék,
összesen 2 kW egyidejű teljesítményben.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
4. OLDAL
2.2.3.3. A vezetékes gáztűzhelyes lakás méretezési teljesítménye 6,9 kW. (6,6kW)
2.2.3.5. Amennyiben a felhasználási hely alapfűtése villamos, abban az esetben
az 1,5 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtőkészülékek (helyiségfűtő-készülékek)
beépített fűtési teljesítményét kell figyelembe venni, de a fűtőkészülékek és a
légkondicionáló berendezések egyidejű használatával nem kell számolni.
2.2.6. Ha az épületet (kislakóterű hétvégi ház) nem állandó tartózkodásra
tervezték, és a bővítés távlatilag sem várható, ugyanakkor időszakosan sem
szükséges nagyobb egyidejű teljesítmény, akkor a méretezési teljesítmény
felhasználási helyenként legalább 7,36 kW (3,3 kW) legyen.
2.3.1. Ha a csatlakozóvezeték csupán egyetlen felhasználási helyet lát el,_* akkor
első túláramvédelmi készülékként közvetlen mérés esetén a fogyasztásmérő
berendezéshez tartozó, a felhasználói szerződésben meghatározott névleges
áramerősségű kismegszakító, mérőváltós (közvetett) mérés esetén pedig késes
olvadóbiztosító vagy túlterhelés- és zárlatkioldással ellátott megszakító is
alkalmazható.
MEGJEGYZÉS: Ez a követelmény akkor is érvényes, ha az egyetlen felhasználási hely több
fogyasztásmérőn keresztül kapja a villamos energiát, s minden fogyasztásmérőhöz külön
túláram-védelem tartozik.
* kimaradt: és nincs a méretlen fogyasztói hálózatban villámáram levezető beépítve!
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
5. OLDAL
Lényeges:
2.3.3. A fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készülék és a csatlakozási
pont közé nem kell túláramvédelmet létesíteni, ha a:
•Csatlakozóvezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, a hálózati
leágazási pont és a fogyasztásmérő berendezés között a fázisvezető(k)ben nincs,
nullavezetőben pedig csak egy vezetőkötés van;
MEGJEGYZÉS: A nulla-vezetőnek ez a kötése a csupasz sodrony és a szigetelt vezető
összekötésénél van.
•a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, a fővezetéket e
szabvány közzététele előtt létesítették, és a hálózati leágazási pont és a
fogyasztásmérő berendezés között mind a fázisvezetőkben, mind a
nullavezetőben (a nullavezető csupasz sodronyának és szigetelt vezetőjének
összekötését is beleértve) legfeljebb egy-egy vezetőkötés van (függetlenül attól,
hogy a fővezetéket felújították-e vagy sem).
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
6. OLDAL
2.4.1. Az áramütés elleni védelem létesítéséről (és ellenőrzéséről) jogszabály
rendelkezik.
MEGJEGYZÉS: A jogszabály rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az MSZ 2364/MSZ HD
60364 sorozat, valamint a jogszabályban hivatkozott más nemzeti szabvány
követelményeivel.
2.4.2. TN-rendszer esetén a védővezetőnek a PEN-vezetőről való leágaztatását
vagy az első túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó előtt, vagy a
felhasználói mért főelosztóban kell megvalósítani. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben, közös több-erű vezetékben) kell vezetni.
Alelosztók alkalmazása esetén megengedett a védővezető leágaztatását a
felhasználói főelosztó helyett az egyes alelosztókon megvalósítani Ha felszálló
fővezeték van, abban PEN-vezetőt nem szabad alkalmazni.
2.4.4. Áram-védőkapcsolót az elosztóhálózati engedélyessel történt ellenkező
megállapodás hiányában csak a mért felhasználói hálózatban szabad
alkalmazni.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
7. OLDAL
2.6. Túlfeszültség-védelem
2.6.1. Amennyiben az épületben túlfeszültség-védelmi egységet (túlfeszültségvédelmi eszköz, tokozat, szerelés) létesítenek, akkor azt az épület tápellátása
belépési helyének közelében a fővezeték és az EPH-csomópont közé ajánlatos
beépíteni. A túlfeszültség-védelmi egység beépíthető a méretlen hálózatba is. A
méretlen hálózatba való beépítés esetén azt a 2.6.2.2.6.6. szakasz szerint kell
megvalósítani.
MEGJEGYZÉS: A túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések túlfeszültségvédelmi
igényeit az MSZ EN 61000, az MSZ EN 62305-4 és az MSZ HD 60364-4-443 tartalmazzák.
*megváltozott szöveg
2.6.6. A méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlfeszültség-védelmi egység
építhető be, amelynek kialakítását az elosztóhálózati engedélyes elfogadta.
3.1.3.3. A csatlakozóvezeték bármely esetben létesíthető kábellel, ha ennek nincs
műszaki akadálya vagy hatóság nem tiltja.
3.2.1. A szabadvezetékes csatlakozóvezeték a területileg illetékes elosztóhálózati
engedélyes műszaki előírásaiban rögzített típusú szigetelt szabadvezeték legyen.
MEGJEGYZÉS: Jogszabály előírása alapján a csatlakozó vezeték létesítése az
elosztóhálózati engedélyes feladata.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
8. OLDAL
3.2.6.4. Tetőtartó csak az épület tetőszerkezetén helyezhető el az M3. melléklet
szerint, ettől csak az elosztóhálózati engedélyes előzetes hozzájárulásával
lehet eltérni.
3.2.10. A szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnak sem a vezetői, sem a
tartószerkezetei nem használhatók jelátviteli rendszerek (pl. telefon,
kábeltelevízió) mechanikai tartására, kivéve az épületre szerelt tartószerkezeteket (tetőtartókat, falitartókat), amelyek statikai ellenőrzést követően, az
elosztóhálózati engedélyessel történt egyeztetés után felhasználhatók
egymással kötegelt jelátviteli rendszereknek a szigetelt szabadvezeték alatti
feszítésére. A jelátviteli vezetékek tartósodronyába szigetelő közdarabot kell
beiktatni. A két feszítési pont közötti legkisebb távolság legalább 300 mm
legyen. A tetőtartó belsejében csak a kisfeszültségű szigetelt csatlakozóvezeték
vezetékei helyezhetők el.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
9. OLDAL
3.4. A csatlakozási pont kiépítésének helye
Az elosztóhálózati engedélyessel történő, ettől eltérő megállapodás hiányában
a csatlakozási pontot a következők szerint kell megválasztani:
•. ha a több felhasználási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyíló kapuja
van, akkor ennek (több kapuesetén a főkapunak) kapualjában, könnyen
hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
•. ha az épületnek, építménynek közterülettel érintkező vagy a közterülettől el
nem választott fala van, akkor ennek lehetőleg a külső oldalán, a közterület
felől könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
•. ha az ingatlant a közterülettől kerítés választja el, úgy ennek vonalában, a
kerítés közterület felőli oldaláról könnyen megközelíthető és kezelhető
elhelyezéssel.
* Külön pontban került kiemelésre a 3.3.6 helyett
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
10. OLDAL
4.6. Tűzvédelem
4.6.1. A tűzvédelmi főkapcsolók . azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását
jogszabály előírja . Elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó
főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából beiktathatók a méretlen
fővezeték bármely szakaszába.
4.6.2. A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító kábelrendszereket
jelölni kell.
A jelölés tartalma:
a) kivitelező (cég) neve;
b) kivitelezés dátuma;
c) kábelrendszer tűzállósági határértéke;
d) kábelrendszer megnevezése a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványnak
megfelelően.
4.6.3. Tűzálló kábelrendszerek hordozó- és tartószerkezeteit olyan
épületszerkezetekhez kell rögzíteni, amelyek tűzállósági határértéke legalább
megegyezik a tűzálló kábelrendszerre megkövetelt tűzállósági határértékkel.
4.6.4. Biztosítani kell, hogy a tűzálló kábelrendszerek működőképességmegtartását leeső szerkezeti elemek negatív módon ne befolyásolják.
*lényeges változás
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
11. OLDAL
4.6.5. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell
tartani vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra
gyújtási veszélyt ne jelentsen.
4.6.6. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítók
rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell
jelölni.
Középmagas és magas épületek
4.6.7. Külső csatlakozó vezeték céljára kizárólag kábel használható. A
középmagas és magas épületet a kisfeszültségű energiaellátó hálózathoz
tartozó szabadvezeték legfeljebb 3 m-re közelítheti meg, az épület homlokzat ából esetleg kiálló részek figyelembe vételével.
4.6.8. Magas épület számára kétoldali betáplálást kell létesíteni az élet- és
vagyonvédelem szempontjából jelentős felhasználói berendezések (4.6.13.
szakasz) biztonságos ellátására. A második betáplálás az üzemi energiaellátástól független transzformátorról létesítendő. Az üzemszerű energiaellátás
kimaradása esetén a második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról
gondoskodni kell.
4.6.9. Az épület házi főelosztó berendezését a lakóépületek villamos hálózatra
kapcsolására vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. A villamos
kapcsolóhelyiség ajtóinak A1, EI 15 minősítésűnek kell lenniük.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
12. OLDAL
4.6.10. A főelosztó berendezésből kiinduló áramköröket, valamint a felszálló és
leágazó fővezetékeket fogyasztócsoportonként kell kialakítani és az egyes
fogyasztócsoportok energiaellátására kiinduló fővezetéket, vagy fővezetékeket
csak a főelosztó berendezésben kell leválasztó kapcsolóval ellátni. A fővezetékek
födémeken történő átvezetését úgy kell kiképezni, hogy az a tűz vagy a füstgáz
átterjedését meggátolja.
4.6.11. Lakások villamosenergia-ellátására lépcsőházanként egy vagy több, az
összes szinten végigmenő fővezeték létesítése - a szintenkénti leágazásnál
közbeiktatott - leválasztó kapcsolóval megengedett. Engedélyezett továbbá az
előbbiek szerinti fővezetékeknél a szintenkénti leválasztó kapcsoló elhagyása, ha
a fővezeték közvetlenül csatlakozik a fogyasztásmérő helyiséghez, szekrényhez.
A lépcsőházban emeletenként, tartós felirattal utalni kell az emeleti leválasztó
kapcsoló, és a fogyasztásmérő helyiség, szekrény helyére.
4.6.12. Ha az épület energiaellátását nagyfeszültségű rendszer - az épületben
nagyfeszültségű kábel és többszinten elhelyezett transzformátor - biztosítja, akkor
a következő 4.6.12.1.4.6.12.4. szakasz szerinti követelményeket kell betartani.
4.6.12.1. Az épület teljes nagyfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy
pincéjében elhelyezett kapcsolótérben (a lakóépületek villamos hálózatra
kapcsolására vonatkozó műszaki előírások szerint) lekapcsolható legyen.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
13. OLDAL
4.6.12.2. Csak száraz transzformátorokat szabad alkalmazni.
4.6.12.3. Az egyes transzformátorokhoz csatlakozó felhasználói berendezések a
transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló-berendezésben
tűzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók.
4.6.12.4. A főelosztó berendezésben nagyfeszültségű energiaelosztás esetén a
földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsolóberendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztó csoporto(ka)t, és
külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni.
4.6.13. Középmagas és magas épületben az 4.6.8. szakasz szerint táplált
leágazásokat kell kiépíteni az alábbi fogyasztók részére:
a) nyomásfokozó oltóvízszivattyú,
b) gépi füstelszívás,
c) füstelvezető nyílások működtetése,
d) túlnyomásos szellőző (füstmentesítés),
e) állandó felügyeletű helyiség (tűzjelző központ stb.) világítása,
f) biztonsági felvonók erőátviteli, világítási és biztonsági berendezései stb.,
g) a kiürítési útvonalak világítása,
h) a tűzvédelmi szakhatóság által előírt.
MEGJEGYZÉS: A tűzjelző berendezések táplálása a vonatkozó rendelkezés szerint.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
14. OLDAL
5.1. A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az elosztóhálózati engedélyes tájékoztatása alapján, vagy az elosztóhálózati engedélyessel
történő előzetes megegyezés szerint kell biztosítani.
MEGJEGYZÉS: Ez tartalmazza az áramváltó alkalmazásának esetleges szükségességét is,
de 50 A, illetve 80 A-nél nagyobb névleges áramerősségű csatlakozás esetén erre általában
szükség van.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
15. OLDAL
MSZ 1585:2009 szabvány
Villamos berendezések üzmeltetése (EN 50110-1:2004 és nemzeti
kiegészítései)
Az MSZ 1585:2009 szabvány tartalmazza az MSZ EN 50110-1:2005 „Villamos
berendezések üzemeltetése” szabványnak – az előszava és a bevezetése
kivételével – az általános követelményeket tartalmazó teljes szövegét, valamint az
azzal együtt alkalmazandó részletes nemzeti kiegészítéseket.
A szabványban az eredeti EN 50110 szabvány álló betűkkel, a nemzeti
kiegészítések dőlt betűkkel kerültek szedésre, illetve a számozásban is követhető.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
16. OLDAL
Bevezetés
Számos nemzeti jogszabály, szabvány és belső szabályzat foglalkozik az e
szabvány alkalmazási területéhez tartozó kérdésekkel és az ezekben
megfogalmazott gyakorlati eljárási rendek képezik e munka alapját.
A szabvány két részből áll. Az EN 50110 első része az összes CENELECtagország számára érvényes minimális követelményeket, és a biztonságos
munkavégzéssel kapcsolatos néhány kiegészítő tájékoztató mellékletet
tartalmaz. Az EN 50110 második része egy sor előírás státuszú nemzeti
mellékletet tartalmaz (országonként egyet), amelyek vagy az adott országban
jelenleg érvényes biztonsági követelményeket határozzák meg, vagy e
szabvány minimális követelményeihez adnak nemzeti kiegészítéseket.
Ez az elképzelés egy meghatározó lépés a biztonsági színvonal fokozatos
összehangolására Európában a villamos berendezések üzemeltetésével,
illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok
közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Ez a dokumentum elfogadja a
jelenleg különböző, biztonsággal kapcsolatos nemzeti követelményeket. A
szándék idővel a közös biztonsági szint meghatározása. Eredményt csak úgy
érhetünk el, ha a villamos berendezésen, vagy azok közelében munkát
végzők ismerik és szigorúan betartják az előírásokat.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
17. OLDAL
Általánosságban néhány gondolat a szabvánnyal kapcsolatban:
• számtalan pontban a szöveget kisebb mértékben módosították, ami a jobb
megértést segíti
• néhány új fogalom került bevezetésre
• jelenleg a szabvány újabb szöveg pontosítása folyik annak érdekében,
hogy bevezethető legyen az egyszemélyes munkavégzés bizonyos
munkafajtáknál
• módosult az egyes szakképzetségi csoportokban a teljesítmény határ
összefüggésben a 32 A-es csatlakozási teljesítmény értékkel (25 A helyett)
Mivel a szabvány számtalan apróbb módosítást tartalmaz, így most csak
azokat fogom bemutatni, amelyek érintik a regisztrált vállalkozók munkáját,
vagy azokat, amelyek lényeges kiegészítést tartalmaznak a korábbi
szabványhoz képest.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
18. OLDAL
Új fogalmak
3.1.2.102. (villamos) kezelőtér
Olyan helyiség, elhatárolt helyiségrész, a szabad térnek olyan fallal vagy kerítéssel
elzárt része, ahol az ott lévő, az áramütés elleni alapvédelem általános
követelményeit nem mindenben kielégítő villamos berendezéseket csak arra
feljogosított, villamos szempontból legalább kioktatott személyek kezelik.
1. MEGJEGYZÉS: Nem kezelőtér az olyan helyiség, elhatárolt helyiségrész vagy szabad tér, ahol az ott
lévõ villamos berendezések mindenben - tehát a vonatkozó létesítési szabványban megengedett
enyhítések alkalmazása nélkül - megfelelnek az áramütés elleni alapvédelem általános követelményeinek.
2. MEGJEGYZÉS: Nem szabad kezelőtérnek tekinteni az olyan helyiséget, elhatárolt helyiséget, szabad
teret, ahol az ott lévõ villamos berendezéseket ki nem oktatott személyek is kezelhetik.
3.1.2.103. elzárt kezelőtér
Olyan (villamos) kezelőtér, amelyben az ott lévő villamos berendezéseket csak
alkalomszerűen vagy rendszeresen, de ritkán - műszakonként legfeljebb kétszer –
oda belépő, illetve szemmel tartó, villamos szempontból legalább kioktatott
személyek kezelik.
1. MEGJEGYZÉS: Általában az elzárt kezelőtérben villamos szakképzettséggel nem rendelkező kioktatott
személyek csak a kezelési utasításban egyértelműen körülhatárolt tevékenységet végezhetnek.
2. MEGJEGYZÉS: A felügyelt kezelőterekkel szemben az az alapvető különbség, hogy a ritka és rövid
idejű jelenlét következtében itt elvárható a nagyobb körültekintés és az óvatosabb munkavégzés.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
19. OLDAL
3.2.101.3. állomásfelelős
Az üzemeltető által egy vagy több olyan állomás kezelésével és felügyeletével –
adott munkára vagy adott időre – megbízott személy, amely állomásokban
rendszerint nincs helyszíni szolgálattevő kezelő.
3.2.101.4. vonalfelelős
Az üzemeltető állományába tartozó és az üzemeltető részéről esetenként
megbízott szakképzett személy, aki a nagyfeszültségű szabadvezetéki
munkában résztvevő összes munkacsoport és az üzemirányító közötti
kapcsolatot tartja.
Új megfogalmazás:
3.2.3. (villamosan) szakképzett személy [skilled person (electrically)]
Az a személy, aki olyan, az adott munkaterületre vonatkozó szakmai
képesítéssel, tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a
villamosság által előidézhető kockázat értékelésére és a veszélyek
elkerülésére.
3.2.4. kioktatott személy (instructed person)
Az a személy, akit szakképzett személy megfelelően kioktatott, és ezáltal
képessé vált a villamosság által előidézhető veszélyek elkerülésére.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
20. OLDAL
3.3.2. feszültség alatti munkavégzés övezete (live working zone)
Az aktív részek körüli olyan tér, amelyben a villamos veszély megelőzését
szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző
személy védelmi intézkedések nélkül behatol
MEGJEGYZÉS: A feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határát a DL
távolság jelzi (lásd az 1. és a 2. ábrát).
3.3.3. közelítési övezet (vicinity zone)
A feszültség alatti munkavégzés övezetét körülvevő { A veszélyes övezetet
körülvevő… }, meghatározott nagyságú tér (lásd az 1. és a 2. ábrát).
Csupasz, aktív
rész
Feszültség alatti
munkavégzés övezete
Közelítési övezet
DL: A feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határát meghatározó védőtávolság
DV: A közelítési övezet külső határát meghatározó védőtávolság
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
21. OLDAL
101. táblázat
A szabadvezeték névleges feszültsége
kV
legfeljebb 1
- szigetelt vezeték
- csupasz vezeték
1-től 10-ig
22 és 36{35}
120
220
400
750
A veszélyes közelség
kiterjedése
m
0,3
0,9
1,2
1,5
2,0
3,0
4,0
7,0
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
22. OLDAL
Csupasz, aktív rész
Feszültség alatti
munkavégzés övezete
Közelítési övezet
Szigetelő védőeszköz külső
felülete
DL: A feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határát meghatározó védőtávolság
DV: A közelítési övezet külső határát meghatározó védőtávolság
MEGJEGYZÉS: Kisfeszültségen egy dolgozó akkor végez feszültség alatti munkát,
ha érintkezésbe kerül csupasz, aktív részekkel. Nagyfeszültségen egy dolgozó
feszültség alatti munkát végez, ha belép a feszültség alatti munkavégzés övezetébe,
függetlenül attól, hogy csupasz, aktív részekkel érintkezésbe kerül vagy sem.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
23. OLDAL
3.4.7.102. feszültségmentesítés
Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló
munkafolyamat, amelynek során a feszültségmentesítendő villamos
berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges
energiatápláló berendezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése (a 6.2.
szakasz követelményei szerint) meg van akadályozva.
3.4.7.103. feszültség alatt álló
E szabvány szempontjából a villamos berendezés az első üzembe helyezés
időpontjától kezdődően mindenkor annak tekintendő, ha rajta a 6.2. szakasz
szerint meghatározott feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul
végre.
3.4.7.104. feszültség nélküli állapot
Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a
berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően
tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi
feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta
maradéktalanul a feszültségmentesítésnek a 6.2. szakaszban előírt feltételei.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
24. OLDAL
4.1. Biztonságos üzemeltetés
A villamos berendezésen végrehajtandó bármilyen művelet megkezdése előtt
elemezni kell a villamos kockázatok mértékét. Az elemzés során meg kell
határozni, hogy a műveletet hogyan kell végrehajtani és milyen biztonsági
előírásokat és óvintézkedéseket kell betartani a biztonság fenntartása
érdekében. (új megfogalmazás)
4.2. Személyzet
A munkavégzésben résztvevők vagy a munkavégzéssel érintett személyek
biztonságával kapcsolatos, személyekre ruházott felelősségnek meg kell
felelnie a nemzeti jogszabályoknak.
A személyzet köteles a munkavégzés helyének és a körülményeknek
megfelelő ruházatot viselni. Ez jelentheti a szorosan illeszkedő védőruházat
vagy kiegészítő egyéni védőeszköz használatát
4.3.101. Arra illetékes képzett személynek a munka egészére vonatkozó, e
szakasz szerinti meghatározása esetén a részletes írásos munkautasítás
helyett a szóbeli utasítás is elegendő. Ebből a szempontból egyszerűnek az a
villamos berendezés tekintendő, amely a munka idején csak egyetlen oldalról
táplálható, s nincs önműködő visszakapcsolása, vagy – ha ilyen van – azt a
munka idejére letiltották. Egyszerű vagy megállapodás szerinti eljárás az olyan
munkafolyamat, amit a munkát végző már többször „rutinszerűen” végzett.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
25. OLDAL
4.6.102.7. A személyi védőeszközöket és villamos biztonsági eszközöket
időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni a következő
időintervallumokban:
munkahelyzet-beállító deréköv: félévente;
teljes testhevederzet: félévente;
rögzítőkötelek, mentőeszközök: félévente
mászószerszám: félévente;
feszültségkémlelő (egysarkú) (1 kV fölött): 2 évente;
fázisazonosító (1 kV fölött): 2 évente;
szigetelő-, illetve kezelőrúd (1 kV fölött): 2 évente;
villamos védőkesztyűk: félévente.
A felsorolásban nem szereplő hasonló eszközök időszakos biztonsági
felülvizsgálata esetében a vonatkozó jogszabályt vagy termékszabványt kell
figyelembe venni.
5.1.102.2. A szabványok szerint érintésvédelemre kötelezett villamos
berendezéseket érintésvédelem nélkül csak akkor szabad bekapcsolni, ha az
közvetlen felügyelet alatt marad. Ez ideiglenes jellegű bekapcsolásra is
vonatkozik.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
26. OLDAL
5.3.3. Ellenőrzés{felülvizsgálat}
5.3.3.1. Az ellenőrzés{felülvizsgálat} célja annak igazolása, hogy a villamos
berendezés megfelel a biztonsági szabályzatoknak és a vonatkozó
szabványokban meghatározott műszaki követelményeknek, de kiterjedhet a
berendezés megfelelő üzemi állapotának igazolására{ellenőrzésére} is. Az új
villamos berendezések, valamint a meglévő villamos berendezések
módosítása és bővítése esetén, üzembe helyezésük előtt ellenőrzést kell
végezni. A villamos berendezéseket megfelelő időközönként újra ellenőrizni kell
{felül kell vizsgálni}. Az időszakos ellenőrzések{felülvizsgálatok} célja, hogy felfedje az
üzemelés során keletkező hibákat, amelyek zavarhatják az üzemelést vagy
veszélyt okozhatnak.
5.3.3.2. Az ellenőrzés{felülvizsgálat} állhat:
• szemrevételezésből;
• az 5.3.1. és az 5.3.2. szakasz követelményeinek megfelelő mérésekből
és/vagy próbákból.
6.1.2. Időjárási feltételek
Kedvezőtlen időjárási feltételek, pl. villámlás, heves zápor, köd, erős szél stb.
esetén a munka megkezdésével és/vagy folytatásával kapcsolatban
korlátozásokat kell bevezetni. Ha a munkavégzés helyén rosszak a látási
viszonyok, akkor a munkavégzést nem szabad elkezdeni és minden
folyamatban lévő munkát fel kell függeszteni, biztonságossá téve a
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
27. OLDAL
munkavégzés helyét.
6.2.2. Visszakapcsolás elleni biztosítás
A villamos berendezésnek azokat a részeit, amelyeken a teljes körű leválasztás
után még feszültség marad, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket, megfelelő
eszközökkel ki kell sütni.
6.3.103.4. Transzformátorállomásban kezelőfogantyúval kezelhető késes
biztosítóval terhelést kapcsolni zárlatgyanús villamos berendezésre rákapcsolni
tilos.
Kizárólag földről kezelhető elosztószekrényekben, szakaszszekrényekben
megengedett kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval mérés után 100 Aig terhelést kapcsolni vagy zárlatgyanús villamos berendezésre 100 A-es késes
biztosítóval rákapcsolni. Egyéb berendezés, illetve nagyobb üzemi áram és
biztosítóbetét-érték esetén a műveletet a fedővédelmet ellátó berendezéssel kell
elvégezni.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
28. OLDAL
8.100.2.2. Gallyazás
Feszültség alatt álló szabadvezetékek közelében levő fák gallyazását:
kisfeszültség esetén a 8.100.2.2.1. és 8.100.2.2.2 .szakasz;
1 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 36 kV feszültség esetén
(középfeszültségen) a 8.100.2.2.3–8.100.2.2.6. szakasz
szerint kell elvégezni.
8.100.2.2.1. Kisfeszültségű szabadvezeték közelében lévő fák gallyazását
bármely I. csoportba tartozó (villamosan képzetlen) személy egyedül vagy
képzett munkavezető nélküli csoportban a szabadvezeték kikapcsolása
nélkül is elvégezheti, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:
Sem a gallyazást végző személy, sem szerszáma sem a
levágandó (eltávolítandó) ág alaphelyzetben, levágás közben és lehullás
közben sem közelíti meg a kisfeszültségű vezetéket 1 m-nél kisebb
távolságra.
Ha e feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a gallyazást vagy a
megközelített szabadvezeték kikapcsolása után, vagy a nagyfeszültségű
vezetékek közelében végzett gallyazás szabályai szerint kell elvégezni.
1. MEGJEGYZÉS: E szakasz szempontjából nincs különbség a csupasz (szigetelés nélküli) a
szigetelt és a köpenyes vezetékből álló szabadvezeték között.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
29. OLDAL
2. MEGJEGYZÉS: Szeles időben a megadott távolságok becslésénél figyelembe kell
venni mind a vezetéknek a szél hatására történő kilengését, mind az érintett
gallyaknak még levágás előtt álló kihajlását és a levágott részek várható repülési útját
is.
3. MEGJEGYZÉS: Kétség esetén a vezeték üzemeltetőjétől kell nyilatkozatot kérni,
hogy az érintett vezeték kis- vagy nagyfeszültségű.
8.100.2.2.2. Azokat a vezetékkel legfeljebb azonos magasságban lévő
ágakat, gallyakat, amelyek a csupasz kisfeszültségű szabadvezeték
feszültség alatt álló legalsó vezetőjét még nem közelítették meg a veszélyes
közelségnél kisebb távolságra, száraz időben, legalább 2,5 m hosszú
fanyélre szerelt, száraz kötéllel működtetett nyesőollóval vagy kifejezetten
gallyazásra kialakított motoros fűrésszel le szabad nyesni. Kisfeszültségű
szigetelt szabadvezeték esetén ezt a szerszámot, eszközt akkor is lehet
alkalmazni, ha az ágak még éppen nem érintik a szigetelt vezetéket és
legfeljebb a vezetékkel azonos magasságban helyezkednek el. Feszültség
alatt álló vezetőt (csupasz és szigetelt vezeték esetén egyaránt) a munkát
végző személy ezzel a szerszámmal, eszközzel is legfeljebb a veszélyes
közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságáig közelítheti meg.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
30. OLDAL
8.100.2.2.3. Ha az ágak, gallyak nem nyúlnak a feszültség alatt álló legalsó
vezetékszál alatt 1 méter távolságban képzelt vízszintes sík fölé, a
gallyazásnál csak arra kell ügyelni, hogy a gallyazást végző személy testével,
illetve a munkavégzéshez alkalmazott szerszámaival, eszközeivel a feszültség
alatt álló vezetőt ne közelítse meg a veszélyes közelségen (lásd a 101.
táblázatot) belül. Az 1 méter távolság 0,5 méterre csökkenthető, amennyiben
a munkavégzést e szabvány 4.2.101. szakasza szerinti IV. csoportba tartozó
villamosan szakképzett személy irányítja.
8.100.2.2.4. Ha az ágak, gallyak kívül esnek a hozzájuk legközelebbi
feszültség alatti vezetőtől 1 méterre képzelt függőleges síkon és ebbe a síkba
levágás vagy leesés közben sem érhetnek be, a gallyazást végző személy
testével, illetve a munkavégzéshez alkalmazott szerszámaival, eszközeivel a
feszültség alatt álló vezetőt legfeljebb a veszélyes közelség (lásd a 101.
táblázatot) 0,5 méterrel megnövelt távolságáig közelítheti meg. Az 1 méter
távolság 0,5 méterre csökkenthető, illetve a megközelítés a veszélyes
közelség határáig történhet, amennyiben a munkavégzést e szabvány
4.2.101. szakasza szerinti IV. csoportba tartozó villamosan szakképzett
személy irányítja.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
31. OLDAL
8.100.2.2.5. Ha az ágak, gallyak kívül esnek ugyan az előző szakaszban körülírt
függőleges síkon, de nincs biztosítva, hogy ez a távolság az ág (gally) levágása
vagy eltávolítása közben is megmarad, feszültség melletti gallyazást csak abban
az esetben szabad végezni, ha a vezeték veszélyes megközelítését megfelelő
intézkedéssel (pl. az ágnak a törzshöz való kikötésével) megakadályozzuk. A
fűrészelést ebben az esetben is úgy kell végezni, hogy az ág le ne hajoljon (alulról
befűrészelni). A teljes átfűrészelést csak azután szabad elvégezni, ha a már
befűrészelt ágat a kikötéssel a törzshöz vontuk. Feszültség alatt álló vezetőt a
munkát végző személynek testével, illetve a munkavégzéshez alkalmazott
szerszámjaival, eszközeivel a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt
távolságánál jobban nem szabad megközelítenie. A megközelítés a veszélyes
közelség határáig történhet, amennyiben a munkavégzést e szabvány 4.2.101.
szakasza szerinti IV. csoportba tartozó villamosan szakképzett személy irányítja.
8.100.2.2.6. Feszültség alatt álló vezetékek közelében való gallyazással csak e
munkára kellően kioktatott (4.2.101. szakasz III. csoportba tartozó), a munka
irányításával pedig szakképzett (4.2.101. szakasz IV. csoportba tartozó) személyt
szabad megbízni.
A nagyfeszültségű vezetőt közelítési távolságon belül megközelítő hajtásokat
csak a vezető feszültségmentesítése után szabad levágni.
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
32. OLDAL
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2015.04.07.
33. OLDAL