Transcript A közmunka hatása a települési tartós munkanélküliségre

A közcélú munka
hatása a
települési tartós
munkanélküliségre
Köllő János
Munkaerőpiaci Tükör 2011, MTA KTI – OFA. Szerk. Fazekas Károly - Kézdi Gábor. Közelkép: szerk. Kézdi Gábor.
Köllő János – Scharle Ágota: A közcélú foglalkoztatás kibővülésének hatása a tartós munkanélküliségre, 145-160. oldal
• „A közmunka a valódi munkaerőpiacra
visszavezető út első lépése”
• Más célok is, de ha  nem igaz, akkor egy
önmagát újratermelő, drága rendszer
(2010: 170 mdFt, 2012: 132 + ? mdFt)
• Vajon igaz-e?
Előzmények
• A közmunka elhelyezkedésre gyakorolt
hatásáról lényegében semmit sem tudunk
• Egyéni szintű adatok hiányában nem folytak
kutatások 2001 óta (Galasi-Nagy 2001)
• Kivétel: Firle-Szabó (2007), MEF, de az
adatok nem alkalmasak a meg nem figyelt
heterogenitás hatásának kiszűrésére
Kísérlet települési szintű adatok
felhasználásával
• Kérdés: azonos mértékű rövid távú munkanélküliségből
(UR) eltérő mértékű tartós munkanélküliség (UT)
keletkezik-e a közfoglalkoztatás eltérő szintjétől függően?
• Előny: a települési szintű meg nem figyelt heterogenitás
figyelembe vehető települési fix hatásokkal (ci)
U  1U
T
it
R
i ,t 
 2
KCi ,t 
KCi ,t   Si ,t 
 ci  uit
• Hátrány: a közmunkás/segélyezett arány azonos értéke
mögött eltérő közfoglalkoztatási gyakorlatok állhatnak: sok
ember dolgozik keveset vagy fordítva
Fontos feltételek az identifikációhoz
Legyen jelentős a közmunkás arány települések közötti szórása 
Települési közmunkás/(segélyezett + közmunkás) arányok
(állomány/állomány)
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Átlag
22.7
25.4
22.8
19.0
16.6
17.8
Szórás
20.7
20.9
19.1
18.2
15.1
19.6
1. decilis
5.5
8.0
7.7
5.5
5.7
5.5
Medián
15.1
17.9
16.1
13.1
11.8
11.1
9. decilis
51.1
55.1
48.5
39.7
33.6
35.3
Adatforrás: TÁKISZ/MÁK
Legyen jelentős a kistérségen (azonos munkapiacon) belüli szórás 
Közmunkás arány kistérségek közötti szórása: 10.9 % (2005)
Közmunkás arány kistérségeken belüli szórása: 13.7 % (2005)
Legyen nagy a településen belüli intertemporális szórás 
2003-2008-ban: 9%
Különféle modellek
• Szintben becsült egyenletek: KC befolyásolja-e a tartós
U szintjét azonos (korábbi) rövid távú U esetén?
• Differenciákban becsült egyenletek: KC változása
befolyásolja-e a tartós U szintjének változását azonos
(korábbi) rövid távú U-változás esetén?
• Késleltetések: adott évi és előző évi KC, illetve KC
• Autokorreláció: a tartós U különösen magas/alacsony
szintje összefügghet azzal, hogy az előzőleg is
különösen magas/alacsony volt. Kísérlet ennek
figyelembe vételére
Eredmények
Függő változó: egy évnél régebben regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korú népességen belül
Szintben becsült
egyenlet
A becslés az autokorrelációt
figyelembe veszi-e?
Rövid távú
munkanélküliség
az
előző évbenb
Nagyrészt
Szintben becsült
egyenlet
Differenciákban becsült
egyenlet
nem
nem
nem
nem
igen
igen
igen
igen
adott évi
előző évi
adott évi
előző évi
adott évi
előző évi
adott évi
előző évi
0.0098***
(0.0018)
0.0045**
(0.0022)
0.0186***
(0.0021)
-0.0060**
(0.0025)
0.0170***
(0.0021)
0.0028
(0.0026)
0.0160***
(0.0026)
-0.0043
(0.0033)
***
***
***
***
0.1252*** és
0.2157
0.2167
0.1834
0.1842*** 0.2335***
precízen0.1217
becsült
nullák,
inkább
pozitív
paraméterek
0.2602***
(0.0143)
A közfoglalkoztatásra
vonatkozó adat
Közfoglalkoztatása
Differenciákban becsült
egyenlet
(0.0098)
(0.0116)
(0.0097)
(0.0115)
(0.0101)
(0.0121)
(0.0113)
 A közfoglalkoztatásban meglévő különbségek nem hatnak a tartós
munkanélküliség különségeire
 Ha van hatás, az inkább pozitív: több KC  nagyobb tartós U, de a
nagyságrendek jelentéktelenek
 A legerősebb becsült hatás (3. oszlop): egy szórásegységgel
magasabb közmunkás arány  1/20 szórásegységgel magasabb
tartós U
Tükör 2011: hatásvizsgálatok. Ez az?
•
Ha valaminek: előzetes hatásfelmérésnek tekinthető
•
Nem ártott volna/ártana ilyeneket végezni az ÚMFT-hez vagy a Magyar
Munkatervhez hasonló programok bevezetése előtt
•
Nem pótolhatja az egyéni adatokon végzett vizsgálatokat
***
•
Egy egyéni adatfelvétel költsége kb. 50-70 mFt. Ez az elmúlt 10 évben
KC-re költött összegnek nagyjából 0.003 százaléka. Az egy munkaórára
eső KC összkiadás 2010-ben: 71 mFt
•
2000 áprilisa óta legalább hétszer-nyolcszor reformálták meg a tartós
munkanélküliek segélyezését (+KC), úgy, hogy még csak aggregált
adatok sem álltak a döntéshozók rendelkezésére