Transcript Az iszlám alapjai

Az iszlám vallás
Mohamed fellépése korszakalkotó esemény az arabok és a világ történelmében: az
általa alapított iszlám az évszázadok folyamán világvallássá fejlődött, melynek több,
mint 1,3 milliárd híve vallja, hogy „Nincs más isten, csak Allah, akinek Mohamed a
küldöttje”.
Az iszlámban Isten küldöttjének (raszúl Alláh) és a próféták pecsétjének, azaz az utolsó
prófétának tekintik, aki az Ó- és Újszövetség után tolmácsolta az emberiség számára az
egy Isten végleges üzenetét, a Koránt Emellett történeti személyiségként is jelentős: a
halála előtti tíz évben egyesítette az addig széttagolt arábiai törzseket, akiket ő és utódai,
a kalifák, állammá szerveztek és az új vallás nevében sikeres hódító útra indultak Ázsia
és Afrika felé.
A Hira hegyen megjelenik elôtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül
ismertesse vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet) kapott, és összességét
Koránnak nevezzük. Ekkor már jelentős csoport alakult körülötte, melynek tagjai
moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezték magukat.
Az iszlám kialakulása az Arab-félszigeten ment végbe a 7. század elején, pogány,
de ugyanakkor keresztény, zsidó és zoroasztriánus hatásoknak egyaránt kitett
közegben.
Az iszlám kezdettől fogva
úgy tekint önmagára, mint a
judaizmus és a
kereszténység közvetlen és
utolsó utódjára, azaz a
három vallás által imádott
egyazon Isten legújabb és
egyben legutolsó,
hamisítatlan
kinyilatkoztatásainak
birtokosára.
Ennek megfelelően a Korán
Ábrahámot (Ibráhím),
Mózest (Múszá) és Jézust
(Íszá) egyaránt prófétának
ismeri el, és Mohamedet
tekinti a „próféták
pecsétjének”, azaz az utolsó,
kinyilatkoztatásban
részesülő prófétának.
Az istennek való feltétlen alávetettségből következik, hogy csak Istent szabad imádni, aki
egyedülvaló, és társai nincsenek. Nincs (meghatározható) lakhelye, láthatatlan és öröktől fogva
létezik, se alakja, se színe, se részei nincsenek. Élet és tudás teljének a birtokában van,
mindenható és mindent látó. Semmi sem történik az akarata nélkül, és hogy a bűn és a rosszaság
mégis hogyan lehetséges, azt az ember fel sem foghatja.
Allah nevének kalligráfiája az edirnei
Régi dzsámi falán. Allah nevének
írásképe önmagában is a vallásos áhítat
tárgya.
Bár a köztudat az Allah kifejezést általában
az iszlámhoz kapcsolja, a szó a preiszlamikus időszakban is a teremtő Istent,
istenséget jelölte az Arab-félszigeten, a
zsidók, keresztények, illetve a politeista
arabság körében. Az politeista arab
vallásban Allah, mint világot termető főisten szerepelt, mindazonáltal számos más
istenséget és félistent tiszteltek.
A Korán szövegét
tekintve az iszlám
különböző
irányzatai között
nincs különbség,
valamennyi irányzat
ugyanazt a 7.
század közepén
Mohamed kortársai
által a próféta
szavaiból
összeállított
szöveget fogadja el
Koránként.
A Korán az iszlám elsődleges
és legfontosabb forrása. A
muszlimok szerint Isten által
kinyilatkoztatott mű, és Isten
szavait tartalmazza. Bár az
iszlám az Isten által leküldött
többi könyvet is Elsmere (Tóra,
Biblia), egyedül a Koránt tartja
romlatlan, változatlan formában
megmaradtnak.
A Korán kizárólag a Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szövegeket
tartalmazza, más prófétákra és kinyilatkoztatásokra csak ezen keresztül
utal.
A szunna az iszlám
szunnita ágában
Mohamed próféta
és társai
cselekedeteinek,
tanításainak
összességét jelenti.
A síita irányzatban
a szunna kibővül az
imámok tanításaival
és cselekedeteivel
is.
A szunnát az iszlám legtöbb
irányzata mint isteni
útmutatást kezeli, és az iszlám
vallásjog, vallásgyakorlat és
teológia autentikus forrásának
tekinti. (Az ún. koranita
irányzat elutasítja a szunnát és
kizárólag a Koránt tekinti a
vallás forrásának.)
Az iszlám vallás jelenléte a különböző országokban. Zölddel van jelölve
a szunnita, pirossal a síita ágazatoknak az ország össznépességéhez
viszonyított vallási jelentőségét. A háridzsita Omán lila.
Az iszlám szerint mindennek
van színe, alakja, térfogata,
neme és kora, csak Allahnak
nincs. Ugyanis Ő minden
dolog teremtője, Ő az egek és
a föld kitalálója. Az iszlám hit
szerint Allahnak 99 neve van
pl. A Bölcs, a Tudó, a Látó stb.
melyek jellemzőire utalnak
Ő nemcsak mindennek a kitalálója, hanem fenntartója is, és minden az Ő akaratától függ.
Allah száma: 1. Ugyanis rajta kívül nincs több isten, éppen ezért az iszlám elutasítja a
teremtményekhez való imádkozást, így a politeizmust, és a kereszténység Jézus képét. A
Korán szerint minden ami az egekben és a földön van, az neki van alárendelve, így az ember
is. Persze Allah az iszlámban nem csak egy gondolat, hanem egy Élő személyiség.
Hitvallás (saháda)
Az iszlám vallásgyakorlatának egyik legfontosabb tétele a hit
megvallása. Az iszlám felvételekor az új muszlim elmondja a
sahádát (tanúsítás), amely a következőképpen hangzik:
Tanúsítom, hogy nincs más isten Allahon kívül, és tanúsítom,
hogy Mohamed Isten küldötte.
Ima (szalát)
Az iszlám vallásgyakorlatának naponta
rendszeresen ismétlődő eleme a napi ötszöri
kötelező ima. Ellentétben a keresztény
terminológiával, az ima az iszlámban
kizárólag egyfajta, rituálisan erősen kötött
formát jelent. Minden más Istenhez való
fordulást fohászként (duá) értelmeznek
Adakozás(zakát)
Az adakozás, a szegények segítése az iszlám felfogásában a vallásgyakorlat része.
A zakát fizetése a szegények számára egy évben egyszer, ramadánkor kötelező.
Ennek mértéke a rendelkezésre álló, nem a közvetlen létfenntartásra szolgáló
vagyon 2,5%-át jelenti (egyes terményekben, állatokban álló vagyonra más mérték
vonatkozik).
Böjt (szaum)
Az iszlámban a böjti hónapban
(ramadán), a kötelező böjt
hajnalhasadástól (fadzsr) napnyugtáig
(magrib) tart. Mivel a napév helyett
holdhónapokat használó muszlim
naptár rövidebb, mint az általunk
használt Gergely-naptár, így az ünnep
ahhoz képest folyamatosan vándorol,
évről évre más időpontra, általában 11
nappal korábbra esik, mint az előző
évben. A böjt időszaka alatt a hívőnek
sem ételt, sem italt nem szabad
magához vennie, dohányozni sem
szabad, a különösen kegyesek még a
nyálukat sem nyelik le. Két egymást
követő böjti nap között meg kell törni
a böjtöt.
A mekkai zarándoklat az iszlám ötödik pillére. Minden
muszlim kötelessége legalább egyszer életében – ha
megteheti – elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent
Mecsethez (harám). A mekkai zarándoklat az iszlám naptár
Dhu al-Hiddzsah hónapjának (a muszlim holdnaptár 12.
hónapja) 8. és 10. napja közé esik.
…::THE END::…