Transcript Az ókor kultúrája

1.1
Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális
emlékeinek azonosítása.
Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína)
Az egyistenhit a zsidó vallásban
Tk 1- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3
Tk.1 (Sz)-Száray Miklós
Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós
T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning

ÍRÁS
AZ ÓKORI KELET
Egyiptom
ÁLLAM
ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS
DESPOTIZMUS
piramis
múmia
fáraó
Kheopsz
India
brahmanizmus
buddhizmus
Buddha
Kína
hiroglifa
ÖNTÖZÉSES
FÖLDMŰVELÉS
Mezopotámia
Kr e 3000
Sumer
Konfuciusz
Fönícia
Palesztina
ékírás
Dareiosz
Perzsia
Kr e X. Sz.
Jeruzsálem
Dávid
Izrael
Gilgamesz
Kr e XVIII
Babilon
Hammurapi
Ijfeszítő népek
szkíták
Asszíria
hunok
Salamon
Judea
ŐSKOR
íRÁS
megjelenésétől
ÓKOR
RÉZKOR
BRONZKOR
VASKOR
Nyugatrómai Birodalom
bukásáig
KÖZÉPKOR
ŐSKOR
íRÁS
megjelenésétől
RÉZKOR
ÓKOR
BRONZKOR
VASKOR
Nyugatrómai Birodalom bukásáig
KÖZÉPKOR
Wikipédia: Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e.
8. századtól rendelkezik: az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozáshoz
viszonyíthatunk [1], ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu
(sziván) hónapban volt.
Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás
vagy antik kor néven szokás emlegetni.
ÍRÁS
ÓKOR
ékírás
Mezopotámia
Egyiptom
szótagírás
Gilgamesz
papirusz
Szótag, mássalhangzó és fogalomírás
Főnícia
Vízözön történet
Champolion
hiroglifa
Fokozatos egyszerűsödés
agyagtábla
Halottak Könyve
betűírás
ÍRÁS
ÓKOR
ÖNTÖZÉSES
FÖLDMŰVELÉS
Jelentős mértani és csillagászati
ismeretek
Nagyszámú munkaerő
szervezettség
magántulajdon
Differenciált
társadalom
ÁLLAM
Újkőkor végén és a
rézkor elején alakultak ki.
Az állam keretei között a
vezető réteg
megszervezte a
közmunkákat (csatorna,
erődítések), a külső
védelmet, a hódító
hadjáratokat , s
fenntartotta a belső
rendet
DESPOTIZMUS
Korlátlan egyed uralom, amit az
uralkodók isteni származásukkal
is alátámasztottak
MEZOPOTÁMIA
Mezopotámia
Önálló városállamok kora
Bakay Kornél
Könyvajánlás
Tk1.(HMMT)-79. old. : A harmadik évezred első
fele (Kre 3000-2500) a városállamokra oszló,
de társadalmilag és kulturálisan egységes
Sumer virágkora. Az önálló városállamok
megerősödésének, a csatornarendszerek
kiépítésének időszaka….
A jelentősebb városok fallal vették körül
magukat, sőt gyakran a legértékesebb
mezőgazdasági területeket is….
A megerősödött városok csakhamar kísérletet
tettek a szomszédok feletti uralom
megszerzésére. Ennek következtében a
sikeresen hódító királyok meggazdagodtak , a
palota (az uralkodó) jelentősége megnőtt a
városon belül…
A városállamokban a hatalom az uralkodó
kezében volt, aki kezdetben a papi fejedelem
(en, később ensi-úr), de a városok között
éleződő hatalmi harc miatt viszonylag korán
megtörtént Sumérban a vallási és világi hatalom
különválasztása)
Bakay Kornél - Közép- és Belső-Ázsia, a Kaukázus, valamint a Kárpát-Medence őskora
http://www.youtube.com/watch?v=E9PAg780veU
Mezopotámia
III. évezred
SUMER
városállamok
Öntözéses földművelés
ékírás
Birodalom alakítási
kísérletek kora
Keselyű sztélé
(emlékoszlop )
A 24. sz. első felében állított
győzelmi emlékmű
Tk.1, 80.old: (Kre 2500-2000): A 25-24 század
fordulóján az egységesítési folyamat két típusát
figyelhehetjük meg: a városok közti szövetséget
ill. hódítást.
A szövetségek létrehozásához éppúgy mint a
hódításhoz erős város kell. Az a kérdés, hogyan
lehetne erőssé tenni egy várost? LAGAS
uralkodója, UNKAGINA úgy vélte, ha
visszaállítja a templom és a kistermelők korábbi
önállóságát, és ezzel a társadalmat maga mögé
állítja, városát képessé teheti a hódításokra.
Ezzel egyidőben UMMA uralkodója
LUGALZAGESZI a palota hatalmát erősítette
meg.
A töredékek a rekonstruált formában
Wikipédia: A sztélé nagyon töredékes,
legnagyobb része hiányzik. A megtalált
részletek nagyobb része is képi
ábrázolás, a szöveg rövid és sok helyen
olvashatatlan, mégis a leghosszabb
korai sumer nyelvemlék
Éannatum, lagasi uralkodó lándzsás
bőrpajzsos katonáival átgázol Umma
legyőzőtt katonái felett.
Wikipédia: Tematikája Lagasnak a
szomszédos Umma ellen vezetett hadjáratának
története, és a győzelem leírása. A hadjárat
Umma és Aksak patesijeinek szövetségével
kezdődött, amellyel Lagas hegemóniáját
kívánták megtörni.
Éannatum, Innin és Ningirszu istenek kegyeltje
legyőzte riválisát, és ennek emlékére állította
a sztélét. A „keselyűsztélé” név a szöveget
kísérő képek egyike alapján született, amelyen
a legyőzött ummai katonák holttesteiből
lakomázó keselyűket ábrázoltak.
A phalanx-töredék
A szöveg és a képek a töredékesség ellenére
a hadtörténet alapvető forrásai. Sokáig tartotta
magát az a tévhit, hogy a phalanx harcmodor
a görögök találmánya volt. E sztélé
legnagyobb töredékén harcosok vonulását
ábrázolták, akiknek csak a fejük látszik ki a
pajzs mögül, valamint a lándzsát tartó jobb
kezük. A pajzsok összeérnek, teljesen elfedik
az embereket. A keselyűsztélé a phalanx első
ábrázolása.
A két város összecsapásából végül majd Umma került ki győztesen. Ez azt
bizonyította, hogy ebben a korban az állam ereje elsősorban a palota hatalmától
függ.
Az akkád
nagyhatalom kora
Sarrukín vagy NarámSzín megrongált
szobra Ninivéből
A sumer
nagyhatalom
kora
Kr e 20762007
Tk. 1, 83.old: Ur városa egyesítette újra az országot és a III.
dinasztiájának uralkodása jelenti a sumer-akkád civilizáció
fejlődésének végkifejletét. Ur újbóli megerősödése sokkal inkább a
tengeri kereskedelmen alapult, mintsem a gabona termelésen.
Urnak mint a Perzsa-öböl legnagyobb forgalmú kikötőjének,
biztosítva volt rendkívüli katonai fontosságú réz beszerzése. Ezen a
gazdasági, katonai és politikai erőn alapulva sikerült Ur-Nammunak
és utódjának Sulginak lényegében egész Mezopotámiát
meghódítani.
A városok helyreállították a csatornahálózatot, víztárolók építésével
szabályozták a csatornákban a víz szintjét, megjavították az
elszikesedett talajt. Az ezeknek a nyomán kibontakozó
mezőgazdasági fellendülés volt a sumer nagyhatalom gazdasági
alapja. Az egész országra kötelezően érvényes mértékrendszert
vezettek be.
A központosított akkád államszervezet hagyományait követve
gyökeresen újjászervezték a közigazgatást. A gutikkal összefonódott
helyi arisztokráciák megdöntésével lehetőség nyílt egy teljesen új
uralkodó osztály megteremtésére, amely mentes volt a helyi érdekek
érvényesítésétől. Az itt kiépített sumer hivatalnokrendszert
tekinthetjük minden bürokrácia bölcsőjének.
A hivatalszervezet élén az uralkodó állt, aki istennek nyilvánította magát
(istenkirály), aki „Sumer és Akkád királya” és „ a négy világtáj királya”, és aki
törvényeit Úr legfőbb istenének meghatalmazottjaként hirdette.
NÉPEK AZ ÓKORBAN/ Történelem minden mennyiségben/ A Kölcsey Ferenc Főgimnázium
http://www.torilecke.com/cikkek/ix-osztaly/1_-nepek-az-okorban.html
Gudea
lagasi ensi
UR
Úr város legfontosabb
istenségének, Nannának, a
Holdistennőnek a szentélykörzete
http://109.74.55.19/tananyag/tananyago
k/Jegyzetek/Epiteszettortenet_I.pdf
zikurat
Az uri zikkurat egy négyzetes alaprajzú,
háromszintes, vályogtéglából emelt építmény, amelyet
kívülről égetett téglából álló burkolat borított. Az
építmény legfelső szintjén kapott helyet a szentély.
Egy négyzetes alaprajzú teraszból, illetve három,
egymást derékszögben metsző és a felső szentélyhez
vezető lépcsőfeljáróból állt.
Új-sumer építészet
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettorten
et/muveszettortenet-7-evfolyam/az-akkad-kor-es-az-ujsumer-kor-muveszete/a-sumer-reneszansz-koranak-
Új-sumer dombormű
A korszak domborműveit néhány sztéléről,
illetve a gliptikából ismerjük. Ezek közül az
egyik legismertebb Ur-Nammu király fogadalmi
sztéléje. A sztélé regiszteres áldozati jelenetén
a király italáldozatot mutat be Nanna, Ur város
főistene előtt. A sumer dombormű
hagyományait követve az alakokat a
legjellemzőbb felületek törvénye szerint
ábrázolták, a rangkülönbségeket az alakok
nagyságával érzékeltették. Hasonló jeleneteket
a pecséthengerek lenyomatai is ábrázolnak.
Régészeti leletek
Wikipédia: A sumer művészet legismertebb műtárgyai a Sir Leonard Woolley által a 20.
század elején feltárt Ur királyi temetőjéből kerültek elő. Ezek közé tartozik az úgynevezett uri
jelvény, bikafejjel díszített hárfák,Subat (Puabi) királynő fejdísze, Meszkalamdug király
aranysisakja és egy játéktábla
Az Úr-i ásatásokat a királysírok és
a temető feltárását Leonard
Woolley végezte több ásatási
szezonban 1925-32 között.
Különböző korszakokból olyan
leletek kerültek felszínre mint au
Úr-i standard, Pu-abi királynő
gazdagon díszített
gyászkocsijának (szántalpas
szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi
rajta egy arany kulán (szamár féle)
szobrocskával, pecsétnyomói,
ruhásládája (üresen találták),
fejéke, számtalan ezüst és arany
edény
Az Ur-i királysírok felső szintje
http://users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=uri_kiralysirok.html
Az Úr-i ásatásokat a királysírok és
a temető feltárását Leonard
Woolley végezte több ásatási
szezonban 1925-32 között.
Különböző korszakokból olyan
leletek kerültek felszínre mint au
Úr-i standard, Pu-abi királynő
gazdagon díszített
gyászkocsijának (szántalpas
szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi
rajta egy arany kulán (szamár féle)
szobrocskával, pecsétnyomói,
ruhásládája (üresen találták),
fejéke, számtalan ezüst és arany
edény
Az Ur-i királysírok felső szintje
http://users.atw.hu/ninahakuddu/notesz.php?file=uri_kiralysirok.html
Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927)
A királysírok többségét már az
ókorban kirabolták, de ahol a
leletek túlélték az évezredeket, ott
gazdag lelet anyagot és emberi
testet találtak. A sírok körül később
kiterjedt temető alakult ki.
Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927)
A királysírok többségét már az
ókorban kirabolták, de ahol a
leletek túlélték az évezredeket, ott
gazdag lelet anyagot és emberi
testet találtak. A sírok körül később
kiterjedt temető alakult ki.
Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából
Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad
királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány
alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy
állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz
végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója
szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét
gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét
sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme
mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A
doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek
díszítették.
Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából
Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad
királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány
alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy
állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz
végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója
szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét
gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét
sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme
mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A
doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek
díszítették.
A „nagy lant” részlete Urból
Az uri királyi temetőben több lantot is
találtak. A PG 1237-as sírban levő
aranyból készült (U.12353), de ugyanitt
egy ezüstlant is hevert. A töredékes
példányok közül legszebb a PG 789-es
sírból való arany bikafejes
lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a
pereme mentén a már tárgyalt hárfához
hasonló geometrikus mozaikberakás
díszítette. Mindkét szárat aranypántok,
valamint kagyló és lazúrberakásos
fogazás díszítette. A lant legszebb
dísze ennek ellenére az arany bikafej
volt, amelynek lazúrberakásos szemén
kívül minden elemét aranyból
domborították.
A lantok díszei közül azonban talán az
U.10556-os bikafej a legismertebb. Ez
a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de
szarvának hegyét, „haját és szakállát”,
valamint szemét is lazúrberakással
oldotta meg a művész.
A „nagy lant” részlete Urból
Az uri királyi temetőben több lantot is
találtak. A PG 1237-as sírban levő
aranyból készült (U.12353), de ugyanitt
egy ezüstlant is hevert. A töredékes
példányok közül legszebb a PG 789-es
sírból való arany bikafejes
lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a
pereme mentén a már tárgyalt hárfához
hasonló geometrikus mozaikberakás
díszítette. Mindkét szárat aranypántok,
valamint kagyló és lazúrberakásos
fogazás díszítette. A lant legszebb
dísze ennek ellenére az arany bikafej
volt, amelynek lazúrberakásos szemén
kívül minden elemét aranyból
domborították.
A lantok díszei közül azonban talán az
U.10556-os bikafej a legismertebb. Ez
a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de
szarvának hegyét, „haját és szakállát”,
valamint szemét is lazúrberakással
oldotta meg a művész.
Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának
(szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy
arany kulán (szamár féle) szobrocskával
pecsétnyomó
Pu-abi királynő gazdagon
díszített gyászkocsijának
(szántalpas szekér)
gyeplőtartó ezüstgyűrűi
rajta egy arany kulán
(szamár féle)
szobrocskával
pecsétnyomó
egy zikkurat rekonstrukciója
Az igazi zikkurat általában 7 egyenetlenül
csökkenő szintből álló toronyépület volt, egyes
elképzelések szerint a szintek a naprendszer 7
bolygóját jelképezték.
ékírás
Az özönvízről szóló
tábla ékírással
Gilgames ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy
segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa
isteni természetét. az ókori Mezopotámia Uruk nevű városának
legendás uralkodója. A róla szóló eposz legteljesebb szövege 12
agyagtáblán maradt fenn, melyeket Assur-bán-apli asszír király
ninivei könyvtárában találtak meg. Gilgames a mitikus történet
szerint kétharmad részben isten, egyharmad részben ember,
akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá
lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni
természetét. Megteremtik Enkidut, a hatalmas, erős és jóságos
„vadembert", akivel együtt hosszú, próbákkal teli útra indulnak.
Megküzdenek Humbabával, a cédruserdőt őrző szörnnyel,
legyőzik az elpusztításukra törő égi bikát, az emberi
szenvedélyek szimbólumait. Végül meghal Enkidu is, és
Gilgames a halhatatlanság keresésére indul. Gilgames jelképe
minden embernek, aki az örök fiatalság forrását keresi, s ezért
nem riad vissza a nehézségektől
A hőst ábrázoló kisplasztika egy i. e. 9. századból származó
sztélé alapján készült. Gilgames két oldalán egy-egy
kentaurszerű lény áll, akik az istenek jellegzetes
attribútumait viselik: hosszú hajú, szakállas alakok, tollakból
és szarvakból álló fejékkel. Egy szárnyas napkorongot
tartanak a magasban, az asszír teremtő isten, Assur jelképét,
aki a harcosok védelmezője volt
Gilgames sírját keresik /2003
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=453
Nyugat · / · 1937 · /
· 1937. 9. szám · /
WEÖRES
SÁNDOR: GILGAMES
Az eposz legrégibb töredékei sumir nyelvűek, a Krisztus előtti harmadik
évezred végéről valók; mindössze néhány tucat verssort tartalmazó
cseréptábla-roncsok. Több szöveg maradt ránk a mű asszír
fordításából: ez Kr. e. 650 tájáról származik; Ninivében, Assurbanipal
király könyvtárának romjai közt találták és tizenként széttört táblából áll.
Az I., VI. és IX-XII. számú táblákat, vagyis az eposz felét majdnem
hiánytalanul össze lehetett állítani; a többi szövegrész nagyon hézagos
és bizonytalan. Az ékírásos szöveg a cserép-lapok mindkét oldalán
három-három hasábban foglal helyet. A táblák alján, már amelyeken ez
a rész megmaradt, négyféle megjegyzés olvasható: 1. a következő
tábla első sora, 2. az illető tábla sorszáma, utána az eposz kezdőszavai
és címe; «“Aki minden látott"», Gilgames-sorozat», 3. «Ősi példányról
hűen lejegyezték és ellenőrizték», 4. «Tulajdonosa Assurbanipal, a világ
királya, asszír király». A Gilgames állítólagos szerzőjét éppúgy ismerjük,
mint az Iliasét: az Assurbanipal-könyvtár katalógusa Szin-liki
Unninni jós-főpapot nevezi meg a mű írójául. Egy korábbi, kb. Kr. e.
2000-ből származó töredéken pedig a másoló, vagy átdolgozó nevezi
meg magát: «Azag Aja írnok, sabat 28-ikán, abban az évben, mikor
Ammisaduga király a Purattu (Eufrát) torkolatánál Dur-Ammisaduga
várost építette.»
http://epa.oszk.hu/00000/00022/00620/19781.htm
Weiner Sennyey
Tibor: Gondvána
http://www.hamvasbela.
net/2013/08/weinersennyey-tiborgondvana.html
Mezopotámiai öltözködés
Mezopotámiai öltözködés
Kalla Gábor
A mezopotámiai ruhadarabok alapvető anyaga a gyapjú.
A Folyóköz mezőgazdaságának egyik legfontosabb
ágazata volt a juhtenyésztés, az erre épülő textiliparnak
hatalmas gazdasági jelentősége volt. A nagy
intézmények, a templomok és paloták részeként kiterjedt
textilmanufaktúrák működtek, melyeket leginkább a III.
Uri dinasztia korából ismerünk, de hasonló módon kell
elképzelnünk más időszakok textiliparát is. Egyes Ur
városi adminisztratív szövegek több mint 400 tonna
gyapjú feldolgozásáról beszélnek. A gabona mellett a
gyapjú és a kész szőttes volt a régió fő exportcikke…
… az öltözködésnek egy általánosan használt köz
nyelve, amelyet minden betelepülő népesség ugyanúgy
átvett, mint a sumerakkád kultúra egyéb elemeit, az
ékírást, a kultuszokat és egyéb szokásokat. Ezek a
ruhadarabok rendkívül konzervatívak, és csak lassan
változnak az idők során. Közel háromezer év alatt
mindössze két jelentősebb viseleti váltást tapasztalunk,
de ez is inkább az öltözék gazdagodását jelentette,
miközben gyakran a régebbi ruhadarabok is
megmaradtak. Az első váltás az egyszerű lepelruhák
első időszaka után történt, valamikor az Akkád Biro
dalom (Kr. e. 24–23. század) idején, amikor megjelent a
togaruha, a második pedig a Kr. e. 2. évezred második
felében, amikor általánossá vált a tunika viselete.
Alapjában véve az ekkor kialakult viseletet hordják ma is
tradicionális öltözetként Irakban.
http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/12/2003_4_kalla.pdf
BABILON
Mezopotámia
Kr e 3000
Kr e XVIII
ékírás
Hammurapi
Sumer
Babilon
Asszíria
Perzsia
Az elsõ kiérlelt világbirodalom kialakítására :Az III. Ur-i dinasztia /Pálfi Zoltán
http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2002_1_palfi.pdf
Boney M - Rivers of Babylon 1978
http://www.youtube.com/watch?v=fGyfxOCY
vtM
. Bábel tornya, Walther
Bünthe rekonstrukciója,
1931
6. Bábel tornya, szatellit
felvétel az ásatásokról
A megtalált ékiratos agyagtábla szerint a szintek méreteit méterben táblázatba foglalva
adjuk meg. Az egyes szinteket eltérõen színezték. A színek attól függtek, hogy melyik
istenséget, melyik planétát, melyik fémet szimbolizálták a megadott rekonstrukciós
elképzelés szerint.
http://tervlap.hu/cikk/show/id/43
Bábel tornya, id. Pieter
Breughel festménye,
1562, Kunsthistorisches
Museum, Bécs
http://tervlap.hu/cikk/show/id/43
A bábeli toronyról szóló, a Bibliából tudott leírás a
Teremtés könyvébõl feltehetõleg a babiloni zikkuratot
vette alapul. Mózes I.11.3-4. versében olvashatjuk:
„Rajta, vessünk vályogot és égessük téglává.”
„Gyertek, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje
az égig ér”– így hangzik a kettõs felszólítás, ami
valójában az építõtevékenységnek, az emberi
alkotásnak, az építészet lényegének elsõ, biblikus
megfogalmazása. A leírás részletei azt mutatják, hogy
szerzõ jól ismerhette a babiloni viszonyokat, az ott
használatos építõanyagokat: találtak egy nagy
síkságot – írja, a tégla épületkõ gyanánt szolgált, a
szurok pedig kötõanyagul – folytatja.
A bábeli torony tulajdonképpen az emberi gõg és
hatalomvágy jelképe. Az emberiség összefog, hogy
nagyságának kifejezésére várost és benne égig érõ
tornyot építsen. Isten azonban meghiúsítja tervüket,
mert összezavarja az építõmunkások nyelvét. Az
emberek így, egységüktõl megfosztva, szétszélednek
a földön. Bábel (Babilon) neve a héber bilbul:
összekevert, zavart szóból népies etimológiával ekként
vezethetõ le. Érdekes módon ez majdnem egybeesik
az angol babble: dadogás szóval. A bábeli torony
szimbolikája a sok nyelven beszélõ világvárost, az
egyes emberben, de az emberi közösségben egyaránt
jelen lévõ korlátlan hatalomvágyat reprezentálja, amely
azonban istenellenességében halálra ítélt.
1997-ben Oslóban állították ki elõször azt az új
dokumentumot, amely Bábel tornyáról az eddig
alkotott elképzeléseket gyökeresen megváltoztatta:
ez Nabú-kudurri-uszur sztéléje, amit a Schøyen
gyûjteményben õriznek. Felirata: „Etemenanki, ezt
alkottam a világ népei csodálatára, felemeltem az ég
tetejéig, a kapuknak ajtókat nyitottam, bitumennel és
téglával fedtem be.” (Martin Schøyen *1940.január
31., norvég üzletember, utazó, történész,
paleográfus, könyvgyûjtõ. Ma a világ legnagyobb
magángyûjteményének birtokosa, 13 ezer kézirattal,
Holt tengeri tekercsekkel és más ókori emlékekkel. A
gyûjtemény számos darabja 1990-tõl, az iraki háború
idején került Oslóba, mivel Norvégia nem ratifikálta a
kulturális javak illegális kereskedelmérõl szóló 1970es UNESCO egyezményt.)
A sztélén látható Bábel tornya ábrázolás,
Andrew George eredeti rajza alapján Martin
Schøyen rekonstrukciója
http://tervlap.hu/cikk/show/id/43
Érdekességek
Egy hamvába holt magyar mezopotámiai régészeti expedíció
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=38267
Új módszerek a régészetben
Új megvilágításban a mezopotámiai kereskedelem
Az obszidián forrásának meghatározásával
http://multkor.hu/20121012_uj_megvilagitasban_a_mezopotamiai_kere
lehetővé válik a múltbeli kereskedelmi
skedelem
viszonyok rekonstruálása
Több ezer település lehet még Mezopotámiában
Műholdfelvételek elemzéséből arra
http://multkövetkeztettek, hogy a megvizsgált 23 ezer
kor.hu/20120321_tobb_ezer_telepules_lehet_meg
négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi
_mezopotamiaban
település lehet szétszórva Mezopotámia északi
részén, a mai Szíria északi felén
Adatbázissal védik Mezopotámia kincseit
A régészeti helyszínekben gazdag ország
kincsei azonban a háborús állapotok miatt
komoly veszélyben forognak
Ur ókori sumér város királyi temetőjéből
származó koponyák CT-vizsgálata arra
derített fényt, hogy a rituális áldozatokra
kegyetlen halál várt.
http://multkor.hu/20110729_adatbazissal_vedik_mezopotamia
_kincseit
http://multkor.hu/20091030_kegyetlen_halal_vart_a_ritualis_ald
ozatokra_ur_varosaban
Sürgős beavatkozásra van szükség Mári
esetében, mert a mezopotámiai romváros
rohamosan erodálódik - figyelmeztetett a
Global Heritage Fund.
http://multkor.hu/20110919_veszelyben_mari_romvaros
a
EGYIPTOM
EGYIPTOM
A Nílus által táplált óriási oázis volt, melyet a folyó vize évről évre
megújított
Hérodotosz nem túlzott, amikor azt mondta:
"Egyiptom a Nílus ajándéka".
ÓBIRODALOM
idején jött létre a piramisépítő despotikus állam és kultúra
Tk 1, 98.old:Az ókori Egyiptomiak úgy hitték, hogy hajdanában nem földi
királyok, hanem maguk az istenek uralkodtak az ország felett. Ozirisz volt aki a
fölművelésre, letelepedésre, zenére és sok minden másra megtanította az
embereket…
Az egyiptomiak a királyaikat az istenek földi képviselőjének tekintették. Az
Óbirodalom uralkodóit „Nagy Istennek” nevezték. A fáraó (per aa/ nagyház)
címet ekkor még nem használták.
A fáraó volt a hadsereg főparancsnoka, az államigazgatás és a kincstár feje,
valamennyi templom főpapja és a legfőbb bíró. Mindezeken túl azt gondolták,
hogy rajta múlik az ország termékenysége. Ő tette a földeken az első
kapavágást, és kezdte meg az aratást.
KHEPHRÉN PIRAMISA ÉS A SZFINX
A piramis szó a felemelkedés helyét
jelentette. Hegyről vagy lépcsőről van szó
tehát,amelyen- ahogyan az egyiptomiak
mondták -: „a nagy isten az égbe
emelkedik”. Vagy „lépcsőt ácsolunk a
számára, az égbe felmegy azon, ő az, aki
felmegy a nagy tömjén áldozat füstjén,
felrepül, mint a madár, és alácsapong,
mint a szkarabeusz az üres trónusra, mely
Ré bárkájában van.
http://myegypt.mindenkilapja.hu/html/18446716/render/vallas
Az átmeneti szétesés után
Téba
városából kiindulva a helyi napisten
Amon papságra
támaszkodva újra
megerősödött a
központi hatalom
Középbirodalom
Bronzkorba lépett
Középbirodalom-kora (i. e. 2040-1785) amelynek egy
fejlettebb lovasnép, a hikszoszok betörése vetett véget
(átmeneti korok: i. e. 1785-1552).
A hikszoszok kiverése után következett az
Újbirodalom
(i.e. 1552-1070) időszaka. Jól megszervezett hadseregével Egyiptom ekkor
érte el legnagyobb kiterjedését.
Tk1, 119/121. old.: A 18. dinasztia első tagjai Nubiában a harmadik zuhatagig
terjesztették ki Egyiptom határait., északon pedig az Eufrátesz partjáig jutottak
az egyiptomi seregek, ám a valódi erőpróbára nem került sor: a térség
legerősebb állama Mitannkitént az összecsapás elől…
Hadjáratok a kor világbirodalmává tették Egyiptomot, a feltörekvő hettita és
asszír birodalom éppúgy, mint Babilon vagy Mitanni ajándékokkal próbálta
megvásárolni a fáraó kegyét.
III. Thotmesz
Hatsepszut
II. Ramszesz
Tutankhamon
Birodalmak és fénykorok 1. rész Egyiptom 1/3
http://www.youtube.com/watch?v=DlrcMLGjL0c
A Kései korban, az i. e. I. évezred folyamán idegen népek, az asszírok, majd a perzsák uralma
alá került
Hatsepszut temploma
Hatsepszut hadserege
III. Thotmesz
Királyok völgye
http://www.youtube.com/watch?v=xsZIPhAqrUE
A 'megtört tengelyű'
Amarna-kor utáni sírok
jellegzetes
elrendezése: I.
Széthi sírja
Tutankhamon sírfeltárása
http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&NR=1&v=l8zg3BNokAs
II. Ramszesz
http://www.youtube.com/watch?v=YbRiqDyu9aM
http://www.youtube.com/watch?v=PGBYo5ABP5E
A holtak Egyiptoma
Birodalmak és fénykorok 3. rész Egyiptom 3/3 Az utolsó nagy fáraó
http://www.youtube.com/watch?v=PGBYo5ABP5E
Egyiptom.A holtak titkai.
http://www.youtube.com/watch?v=w6i5mcKPUEE&playnext=1&list=PLcjxQjBO3rL7fQqaAQveY8o
5ajB8f2717&feature=results_video
Vallás
POLITEIMUS
Egyiptom
Ozirisz Hórusz
MONOTEIZMUS
Biblia
India
Ámon-Ré
Palesztina
Ószövetség
Brahmanizmus
reinkarnáció
Buddhizmus
Nirvána
EGYIPTOMI VALLÁS
Ré
Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között
állatok is szerepeltek. Később az állatistenek emberi vonásokat vettek
fel (antropomorfiznms), de megtartották régi állatjellegüket, pl. Ré, a
napisten, sólyomfejű ember, napkoronggal a fején;
Amon-Ré
A Középbirodalom központja Théba, istene Ámon, aki megkapja
az összes istenek tulajdonságait és jelképeit (Amon-Ré)
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-oskor-es-az-okor-vilaga/
Wikipédia: Ré :naponta véggihaladt az ég óceánján
egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkáján
(„Az évmilliók bárkája”). Éjjel az Alvilágon haladt át
esti, Meszektet nevű bárkáján. Útján több isten
kísérte, köztük Hu, Szia és Mehen, akik segítették és
védelmezték az alvilág szörnyeivel szemben; itt a
káosz istenének tartott Széth pozitív szereplőként
tűnik fel, mert ő győzi le Apóphiszt, a hatalmas kígyót,
aki el akarja nyelni a bárkát. Reggel, miután áthaladt
az Alvilágon, Ré újjászületik Nut égistennő testéből.
Halála után az uralkodó is csatlakozott Réhez
bárkáján; később, ahogy a túlvilági élet
„demokratizálódott”, már minden elhunytról úgy
tartották, Ré bárkájára kerül……a fáraó címei közt
a Ré fia is szerepel. Ré nevében uralkodni annyit tett,
hogy amaat, a helyes világrend szerint uralkodni
OZIRISZ
A vallás az egyiptomi ember életének egyik legfontosabb része lehetett.
Számos istenük közül kiemelkedett a Napisten. Mellette Ozirisz vált a
leginkább tisztelt istenné. A hagyomány úgy tartotta, hogy Ozirisz
eredetileg fáraó volt. Felségével, Ízisszel együtt uralkodott. Oziriszt
szerették az alattvalói, s ezért féltékeny és irigy lett rá testvére Szét. Hogy
a hatalmat megszerezze, megölte őt, a holttestét pedig elrejtette. Ízisz
azonban megmentette a testet, és a többi isten segítségével elérte, hogy
Ozirisz feltámadjon. De Ozirisz már csak a halottak országában élhetett
tovább, mint az alvilág királya.
http://www.egyiptom.eoldal.hu/cikkek/a-piramisok-istenei.html
..
Halottak Könyve
Az elhunyt alvilági utazását veszélyekkel teli vidék, vérszomjas démonok, istenek és
különböző akadályok nehezítik. A Halottak Könyve éppen ezért íródott: egy olyan
szöveggyűjtemény, mely varázsigéket tartalmazott – túlvilágon leselkedő veszélyek
elhárítására, az alvilág különböző vidékein történő biztonságos átjutásra, és a halott lélek
megistenülésének segítésére.
„Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya,
kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek,
ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel.”
(Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből)
Halottak könyve (kevésbé ismert nevén a Fénybe távozottak könyve) többek közt azt
ismerteti részletesen, melyik alvilági démont hogyan kell megszólítani ahhoz, hogy
átengedje az embert a Kettős Igazság termébe, ahol az istenek eldöntik, méltó-e az
örök életre. Az istenek előtt fel kellett sorolnia, milyen bűnöket nem követett el; a
gyónásformulát szintén tartalmazza a könyv, melyet gyakran temettek az elhunytak mellé
a sírba. A Halottak Könyve – mely nem egységes munka, hanem több szövegből
összeállított, rengetegszer módosított kompozíció – a legrégebbi egyiptomi írott munka;
legszebb példánya a i. e. 1400 körül elhunyt magas rangú írnok, Ani számára készült. A
kiterítve több, mint huszonhárom méter hosszú papiruszt színes képek díszítik.
Halottak Könyve: Anubisz
Az egyiptomiak a sírt az elhunyt lakhelyének tekintették. Ezért elhelyezték mellé mindazt, amire
szerintük majd szüksége lesz a túlvilágon:ételt, italt és kedvelt tárgyait. Hitük szerint Ozirisz
birodalmába nehéz volt bejutni. A halott lelke először isteni törvényszék elé került . Ott azt
vizsgálták , hogy követtett-e el bűnöket a Földön. és voltak-e jó cselekedetei, vagyis hogy méltó-e
a túlvilági életre. Szívét mérlegre tették,melynek másik serpenyőjébe az igazság jelképe
került. Ha egyensúlyban maradt a mérleg nyelve , az elhunyt elindulhatott az örök boldogság felé.
Ha az elkövetett bűnöktől a szíve nehéz volt, akkor a lelke megsemmisült
„Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya,
kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek,
ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel.”
(Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből)
Az ókori egyiptomi birodalom egyik legfontosabb vallási
központját, a karnaki templomegyüttest digitalizálták a Los
Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói.
"Karnak az egyik legkáprázatosabb ókori emlék
Egyiptomban, ám a ma látottak alapján hiába is
próbálnánk elképzelni, hogyan néztek ki a
templomegyüttes egyes elemei az ókorban.
Napjainkban különböző korok építményei
sorakoznak egymás mellett, s sokukat többször
is átépítették az idők folyamán" - magyarázta a
projekt célját Diane Favro, a UCLA professzora,
hozzátéve, hogy a Digitális Karnak projekt
révén az érdeklődők kronológiai sorrendben
végigkövethetik a változásokat.
http://dlib.etc.ucla.edu/projects/Karnak/
PERZSA VALLÁS
A perzsa vallás alapítója
Kr e 600 körül
Zarathuszra
Ahura Mazdától
az egyetlen istentől kapott
kinyilatkoztatást
Foglalja össze a vallás alaptételeit
Avesta
Középpontjában a világot teremtő jó és a világlerombolására törekvő gonosz állandó
harca áll. Az embernek magának kell eldöntenie, hogy kinek az oldalára áll.
Ha jót választja akkor halála után Ahura Mazda birodalma várja, ha a gonoszt akkor
sorsa a kárhozat lesz.
Mivel tanai szerint egyetlen teremtő isten létezik egyesek monoteista vallásként
értelmezik, mások az egymással küzdő két erő alapján dualista vallásnak tekintik.
A templomokban örökké égő tűz: a tisztaság
jelképe A tűzben Ahura Mazda, a láthatatlan
teremtő jó isten szimbólumát látták.
Szászánida Birodalom korából (i.sz. 224-651) származó
tűztemplomot tártak fel Irán középső részén, Isfahan-tartományban,
Kásán városától 7 kilométerre északkeletre.
http://www.mult-
Zsidó vallás
Kr e X.sz.
Dávid
Jeruzsálem
Salamon
Kr e VIII-VII.sz.
Kr e 586-538
Proféták hirdetik Jahve kultuszát
„babiloni fogság”
Menóra, Hétágú
lámpás volt amely az
égő csipkebokrot,
Isten Sinai-hegyi
megjelenését
szimbolizálta.
A jeruzsálemi szentélyben
más fény nem világított.
Tk,9-33.old: Jahve a zsidó törzsek viharistene, idővel a törzsszövetség egyetlen istene lett.
Ezt fejezi ki a szövetségkötés: a nép ígéretet tett a szabályok betartására, Jahve pedig arra,
hogy megóvja őket a bajoktól. A Kr e 8-7. században léptek fel a próféták, akik azt hirdették,
hogy az Úr bünteti a népet az elkövetett vétkek miatt. Ez átalakította a zsidóság istenképét:
Jahve lett az erkölcs és igazság meghatározója, a világmindenség egyetlen istene, akinek
akarata korlátlanul érvényesül. A „babiloni fogság” után a 6. században kialakult a
monoteizmus. Jahve kultuszának kizárólagos helyévé a jeruzsálemi Templomot tették A
tanításokat az új szemléletnek megfelelő héber Bibliában (Ószövetségben) foglalták össze.
Szkíták
http://www.scribd.com/doc/50126768/8/Kina
India és Kína
(H?M?M?T)
ÍRÁS
,Kr e 3000
Mezopotámia
AZ ÓKOR
torimindenkinek.atw.hu
ékírás
Sumer
India
brahmanizmus
Gilgamesz
Öntözéses földművelés
buddhizmus
ÁLLAM
Buddha
despotizmus
Kr e XVIII
Babilon
Kína
Hammurapi
Konfuciusz
Asszíria
Egyiptom
20-31.old
ÖNTÖZÉSES
FÖLDMŰVELÉS
Kheopsz
Perzsia
múmia
Dareiosz
Fönícia
Palesztina
piramis
fáraó
45-50.old
Jeruzsálem
Kr e X. Sz.
Dávid
Izrael
Salamon
Judea
íjfeszítő népek
hiroglifa
31-37.old
szkíták
37-45.old
hunok
ÍRÁS
,Kr e 3000
Mezopotámia
AZ ÓKOR
torimindenkinek.atw.hu
ékírás
Sumer
India
brahmanizmus
Gilgamesz
Öntözéses földművelés
buddhizmus
ÁLLAM
Buddha
despotizmus
Kr e XVIII
Babilon
Kína
Hammurapi
Konfuciusz
Asszíria
Egyiptom
20-31.old
ÖNTÖZÉSES
FÖLDMŰVELÉS
Kheopsz
Perzsia
múmia
Dareiosz
Fönícia
Palesztina
piramis
fáraó
45-50.old
Jeruzsálem
Kr e X. Sz.
Dávid
Salamon
Izrael
Judea
íjfeszítő népek
hiroglifa
31-37.old
szkíták
37-45.old
hunok
Torma Zsófia
Svédországi tanulmány az első magyar régésznőről – Torma
Zsófiáról
http://regeszetimagazin.hu/index.php?option=com_content&view=ar
ticle&id=27532:svedorszagi-tanulmany-az-els-magyar-regesznrl-torma-zsofiarol
„Részt vett a kolozsvári múzeum megalapításában s tagja lőn számos anthropologiai
és régészeti egyletnek. Leleteinek
másodpéldányait egyleteknek, iskoláknak ajándékozás s daczára, hogy költséges
búvárlatait mind idegen támogatás
nélkül saját költségén végezé, - jótékony keze mindig tudott juttatni más nemes
czélokra is. Iskolák építésére,
kulturintézetekré mindig örömest áldozott s jószágán maga állított föl magyar
népiskolát.” 4