Transcript A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város

A modern urbanizáció
előtörténete: az antik és a
feudális város
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Település-gazdaságtan
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
A késői antik város
2
A késői antik birodalmak
városai



A városi kultúra terjedése Európában
Kr.e. 1600:
városfejlődés Eu-ban
is közvetítéssel (KisÁzsia, Egyiptom)
Kr.e. 1000:
városfejlődés globális
centruma
fokozatosan Eu-ba
helyeződik át (Athén,
Róma)
Városi kultúra határa
Eu-n belül egyre ÉNyabbra tolódik
(hűvösebb
klímatartomány felé)
3
A görög polisz (városállam)
jellemzői



A görögség széttagoltságának szimbóluma: Mükéné,
Spárta, Thébai, Athén
Görög városállam: város + „vonzáskörzete”
Meglehetősen kicsik: 50%-uk területe 100 km2-nél
kisebb
– De: Athén 2600 km2, Spárta 3x ekkora


Platón: ideális méret 5000 „polgár” (kb. 25 ezer fő)
Demokratikus önkormányzás lényeges elem
– De: rövid ideig tartott és nem volt ált. választójog



Alsóváros jelentősége fokozódik
Városfal megléte döntő
Hippodamosz elvei az építészetben
– Szabályosság
– Agóra: városi élet központja
4
Római Birodalom
Időszak
Királyság
kora (Kr. e.
VIII–VI. sz.)
Köztársaság
kora (Kr. e.
509–31)
Császárság
kora (Kr. e.
31–Kr. u.
476)
Róma
Fiatal város
Városfal, Capitoliumon erődítmény,
híd a Tiberisen
200 e fő
Többi város
Kikötőváros: Ostia
Városok itáliai főutak
mentén is: Capua,
Pompeji, Brindisium
Augustus: 1,1 mió fő (1,5–2 mió fő?) Eu-i városok alapjai:
Építészet: Caesar fóruma, Augustus London, Párizs, Bécs,
palotája, Circus Maximus, Colosseum Köln, Regensburg,
Modern tünetek (zsúfolt beépítés, 3– Budapest
5 emeletes bérházak, lakbéruzsora)
Augustus építési törvényei (21 m
max magasság)
5
Szuburbanizáció előzményei
Vontatott urbanizáció a
népvándorlás idején és a kora
középkorban

1.
Lassú, akadozó városfejlődés
Barbár pusztítások
– Városi lakosság csökkent


Elpusztultak
Városok nem voltak biztonságosak  elmenekültek
– Városok fizikailag is lerombolódtak
2.
3.
Nomád barbár népek eleve nem igényelték a városi
életmódot  falu
Kora középkor: feudális rend a térben kisebb
koncentrációs erővel bírt
– Mezőgazdaság jelentősége  hatalom alapja a föld („feudum”):
hűbéri rsz.
– Agrárium logikus szempontja: földesurak kiegyenlítetten
6
telepítették le jobbágyaikat  aprófalvak
Bizánc/
Konstantinápoly

350–800: világ legnagyobb városa: Bizánc
– Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés
között
– 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római
Birodalom székhelye Bizánc
– Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565)
– Szimbóluma: Hagia Szophia (épület: 532–537)
– Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre
(Ázsia–Afrika–Európa találkozásánál)

Kora középkor: Európa legnagyobb városa
7
A feudális város
8
Feudális város Európában


VIII–IX. sz.: első feudális városi kezdemények
3-féle szerepkör alapján
1. Védelmi funkció: IX-XII. sz.: pfalzok – császári őrhelyek
(Aachen, Dortmund)
2. Egyházi funkció: püspökvárak – egyházi székhelyek várral
(Bordeaux, Strassbourg, Passau, Basel, Lyon, Köln)
3. Kereskedelmi funkció: Wick – megerősített kereskedelmi telep
(Ipswich, Norwich)


Ahol mindhárom funkció jelen van  gyorsabb
városfejlődés (Münster, Trier, Brugge)
Feudális városok: csak Ny-Eu-ban
– Kelet-Római Birodalom  Bizánc
– Ibéria: mór uralom
– K-Köz- és K-Eu: feudalizmus csak népvándorlás után
9
A középkori feudális város
jellemzői


Gazdasági alap: mg-ot kiegészíti a céhes
kézműipar és a kereskedelem
Elmaradnak római városoktól
– Népességszám
– Közintézmények fejlettsége
– Infrastruktúra

Városfalon belül fejlődnek
– Burg (vár) – bürger
– Városfal  besűrűsödés  szabálytalan utcahálózat
10
Urbanizációs központok a késő
középkori Európában


XIII–XIV. sz. Flandria, É-Itália: eredeti tőkefelhalmozás
XIV–XV. sz.: Hansa-városok
– 1241: Hamburg és Lübeck szövetsége
– Fénykora a XV. sz.-ban (160 város a tagja, pl.: Bergen, Bréma,
Gdank, Köln, Krakkó, Lipcse, Magdeburg, Novgorod, Tallinn,
York)
– Nem csak németek!
– Nem csak kikötővárosok!
– Célja: szabad kereskedelem biztosítása/erősítése az Északi és
Balti-tenger térségében (fegyverekkel olcsó nyersanyagot
szereznek)
– Akár a GLOBALIZÁCIÓ előfutárának is tekinthetjük



Atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova)
Székvárosok (Karlsruhe, Versailles)
XVI–XVII. sz., Közép-Eu: 30 éves háború  járványok
11
 városi tereket érzékenyebben érintette