Transcript Pedagogiai kutatas tablavazlat

Pedagógiai kutatás
-kötelező tantárgy
II. év, távoktatás
Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi
[email protected]
Tel: 0722 550443
Mire jó a kutatás?


Hallgatónak: lehetséges szakdolgozat téma.
Tanítónak: különböző problémahelyzetek
feltárására, kutatására, kísérletek
lebonyolítására.
A pedagógiai kutatás tárgya

A személyiség fejlesztése során érvényesülő
törvényszerűségek feltárása.
A pedagógiai kutatás célja

Az oktatás eredményessé tétele
A pedagógiai jelenségek nehezen
mérhetők, mert:




Komplexek, bonyolultak
Nehezen figyelhetők meg
Állandóan változik, módosul a pedagógiai
konstelláció
Nehezen ismételhetőek meg.
A pedagógiai kutatás
folyamata
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.
A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése.
A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.
Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök
kiválasztása.
A vizsgálni kívánt minta kiválasztása
A kutatás végrehajtása.
Az adatok elemzése, általánosítások
megfogalmazása.
A kutatás eredményeinek publikálása.
1. A kutatási probléma

Egy olyan kérdés, melyre a kutatás során
választ keresünk.
A kutatási probléma kiválasztása
Spontán felmerülés: a gyakorlatban merül
fel egy nehézség.
A kutató választja ki:
1.
2.
•
•
•
A gyakorlati munkából (pl. egy jelenség
okainak vizsgálata)
Elméleti tételek (pl. hogyan alkalmazzam a
megerősítést a nevelés folyamatában).
Szakirodalom (nyitva hagyott kérdések,
ellentmondó eredmények vizsgálata).
A kutatási probléma értékelése







Hozzájárul-e a pedagógiai elmélet
ismeretanyagához?
Van-e gyakorlati haszna?
Fejlődik-e a kutatás metodikája?
Vezet-e újabb kutatásokhoz?
Időszerű-e a téma?
Kutatható-e a probléma?
Megfelel-e a téma a kutatónak?
A kutatási probléma
megfogalmazása



Kérdés, mely a változók helyzetének,
állapotának, illetve két vagy több változó
kapcsolatának, összefüggésének feltárására
irányul.
Tartalmazza a populációt, melyre kiterjesztjük
a kutatást.
Ne legyen se túl tág, se túl szűk.
Változó: a pedagógiai folyamat különböző
összetevőinek jellemzői
A – miben fejezzük ki?
•
•
Kategorikus (minőségi) (pl. nem: nő/férfi)
Mért (mennyiségi): értékeket kapcsolunk hozzá (pl. életkor)
B – mire vonatkoznak?
•
•
Személyes változók (az emberek tulajdonságaira vonatkozik)
Szituatív változók (a környezetre vonatkoznak)
C – kutatásban betöltött szerepük szerint:
•
•
•
Független – a kutató választja ki
Függő -a független változó hat az alakulására
Külsődleges változó (konstans változók) – hatásukat ki kell szűrni.
D – a pedagógiai folyamatban betöltött helyük alapján
1.
2.
3.
Előzményváltozók (pl. nem, felkészültség, stb.)
Folyamatváltozók (a vizsgált folyamat sajátosságai, pl. a tanárok
eszközei)
Eredményváltozók (a folyamat eredményei)
2. Szakirodalom áttekintése

Folyamat:



Tájékozódás
Jegyzetelés
Az olvasottak kritikus elemzése
 Közben: bibliográfia összeállítása
Pl. Szerző neve, kiadás éve: Könyv/tanulmány címe, Kiadó neve,
kiadás helye
3.Hipotézisek megfogalmazása


A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a
kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában
szereplő változókra, azok kapcsolatára
vonatkozóan.
A kutatás megkezdése előtt fogalmazzuk
meg őket, hiszen vezérfonal a kutatás során.
A jó hipotézissel szemben
támasztható követelmények:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyarázó erővel kell rendelkeznie.
A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában.
Egyértelműen igazolható, vagy elvethető
Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket,
eljárásokat, technikákat igényeljen.
Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen
megfogalmazva (ne használjunk túl általános
megfogalmazásokat)
Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre.
A lehető legegyszerűbben, legtömörebben fogalmazzuk meg
őket. He túl bonyolult lenne a hipotézis, alhipotéziseket
fogalmazunk meg.
A hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló
problémára.
A hipotézis
megfogalmazásának módja:
1.
2.
3.
Null-hipotézis: nincs összefüggés a
változók között
Alternatív, irány nélküli hipotézis:
összefüggést feltételezünk a változók
között, de nem adjuk meg az irányt.
Alternatív, irányt is jelölő hipotézis:
megjelöljük a változók feltételezett
kapcsolatának irányát is.
4. Kutatási stratégiák
Deduktív: meglévő tudományos
tapasztalatokból indulunk ki
Induktív: a valóságból indulunk ki
1.
2.
1.
2.
3.
Leíró (a pedagógiai valóság egy területét írjuk
le)
Összefüggésfeltáró (különböző tényezők
egymásrahatását vizsgáljuk)
Kísérleti (a független változókat mi idézzük elő,
mi változtatjuk meg)
A kutatás módszerei, eszközei


Feltáró módszerek:
 Dokumentumelemzés
 Megfigyelés
 Kikérdezés
 Szóbeli
 Írásbeli
 Szociometriai felmérés
 Tudásmérés
 Pszichológiai vizsgáló eljárások
Feldolgozó módszerek:
 Statisztikai módszerek
 Minőségi elemzés
 Metapedagógiai eljárások
Eszközei:
szempontrendszer
interjúterv
kérdőív, attitűdskála
5. Minta és mintavétel

Alapsokaság = Populáció:


közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező
személyek, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás
eredményeit.
Minta:



Az alapsokaság alcsoportja.
Kellően nagy.
Főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció
tulajdonságait.
Reprezentatív minta
kiválasztása




Pontosan körülhatároljuk a populációt.
Leírjuk a populáció főbb tulajdonságait.
Kiválasztjuk a főbb reprezentatív egységeket.
Kiválasztjuk a megfelelő nagyságú mintát.
A minta nagysága függ:






Az eredmények fontosságától.
A vizsgált tényezők erősségétől (pl. új
tananyag).
A populáció sajátosságaitól (homogén –
kisebb minta, heterogén – nagyobb minta)
Az elemzett változók számától.
A kutatás módszereinek sajátosságaitól.
Gazdasági szempont (a még megfelelő
legkisebb mintát választjuk ki).
Mintavételi eljárások
Véletlen mintavétel
1.
1.
2.
3.
Egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni
a mintába.
Csoportosított véletlen mintavétel (a csoportot és azon
belül az egyéneket véletlenül választjuk ki).
Mechanikus – pl. minden 5. személy.
Rétegzett mintavétel
2.
1.
Ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges
szempontokat (pl. foglalkozás, nem szerint és azon belül
véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket.
A kutatások típusai





Alapkutatás – új ismeretek szerzése a meglévő
elméletek továbbfejlesztése érdekében,
Alkalmazott kutatás – elméleti tételek gyakorlatban
való vizsgálata (pl. oktatási módszerek kipróbálása)
Akciókutatás – egy konkrét probléma megoldása
egy adott közegben (pl. iskolakísérletek)
Tantervi program, vagy értékelés (pl.
tankönyvcsomagok hatékonyságának vizsgálata)
Mérés – teljesítménytesztek, „monitor” vizsgálatok.
A kutatás etikai kérdései
a kutatás résztvevőivel szemben:






A résztvevők kockázatát minimálisra csökkenteni.
Óvja a résztvevők biztonságát, jogait (anonimitás)
Rendszeresen felülvizsgálja a kísérlet hatásait.
Előzetesen megszerezni a résztvevők tudatos
egyetértését.
Őszinte kapcsolat a résztvevőkkel.
Takarékoskodni a résztvevők idejével.
Vétségek a tudós
társadalommal szemben





Más szellemi értékeinek eltulajdonítása.
Kutatási adatok torzítása, az adatok hamis
értelmezése.
Hipotézisek utólagos megfogalmazása.
Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok
elhallgatása.
Az adatok félreértelmezésének elősegítése.
Feladat!

Saját pedagógiai kutatás elvégzése,
amennyiben megoldható, párban.
Jó munkát és kutakodást kívánok!
Elérhetőségem: [email protected]
Tel: 0722-550 443
Köszönöm a figyelmet!