Transcript 3._osztalyos_pelda_ppt

3. osztályos példa
Bubernik Eszter
Életkor: 3. osztály
 Témakör: Közösségben élünk
 Téma: Miért nincs valakinek barátja?!

A foglalkozás tartalma
A barátságok kialakulásának és
megtartásának fontossága.
 A barátság megtartásához szükséges
pozitív magatartásminták megerősítése.
 Önismeret fejlesztése, önvizsgálatra
késztetés.
 Vélemény megfogalmazása, vitakészség
fejlesztése, kritika elfogadása

A foglalkozás célja
A közösségformálás érdekében fontos
információk megszerzése arról, hogy egy
nem általunk választott közösségben
milyen az uralkodó értékrend.
 Milyen alapon születnek barátságok és
mely emberi tulajdonságok
viselkedésminták miatt szorul ki néhány
gyerek az osztályon belül kialakult baráti
körökből.

A foglalkozás célja

Az osztálybéli összetartozás
szükségességének felismerése,
megéreztetése.
A kompetenciafejlesztés fókuszai:
Önismerettel összefüggő kompetenciák,
szociális és anyanyelvi kompetenciák
Az órán alkalmazott
módszerek: beszélgetés, kérdezés,
beszéltetés, megbeszélés, szerepjáték,
értékelés
 tanulásszervezés: frontális
osztálymunka, csoport munka
 taneszközök, szemléltetés: szókártyák,
fehér lap, íróeszköz


Megelőző feladat a tanító számára: A
közösség viszonyainak feltérképezése.

A következő óra témája: A barátságot
próbára tevő, illetve mélyítő események,
történések.
1. Ráhangolódás,
feszültségoldás
Mozgás-stop játék: A terem átrendezése
megtörténik már szünetben. A padok félre
vannak tolva, a gyerekek körben ülnek. A
feladat a következő, a zene felhangzása
után induljanak el a rendelkezésükre álló
térben, majd a zenei szünetek alatt
maradjanak mozdulatlanok, mert akkor
instrukciók hangzanak el és aszerint
haladjanak majd tovább.
1. Ráhangolódás,
feszültségoldás
Például:
Járjanak úgy mintha idegenek között
lennének, de szeretnének ismerkedni így
fürkésszék a többieket.
Majd
járjanak úgy mintha mindannyian egy
baráti társaság tagjai lennének.
1. Ráhangolódás,
feszültségoldás
A játék célja a ráhangolódáson túl az óra
témájának bevezetése, a szituatív
érzékenység fejlesztése.
A játékot kövesse rövid megbeszélés.
2. Motiváció
Kiscsoportban dolgozva összekevert
szavakból kell – barátságról szóló –
közmondásokat összeállítani.
Közmondásokra példák:
Nincs jobb tükör a régi barátnál.
Barátot szerencse hoz, szükség próbál.
Aki mindenki barátja, mindenki bolondja.
2. Motiváció
Közmondásokra példák:
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Nem mind barátod, aki rád mosolyog.
Nem igaz barát, ki csak annyiból az, hogy
nem árt.
A jó barát drágább az aranynál.
Mondd meg, ki a barátod, megmondom, ki
vagy.
2. Motiváció
Közmondásokra példák:
Ritka madár a jó barát.
Ügyetlen barát többet árt az ellenségnél.
Új barátért el ne hagyd a régit.
Úgy légy másnak barátja, hogy magad
ellensége ne légy.
Ha barátodat titkon feded is: mások előtt
dicsérd.
2. Motiváció
Közmondásokra példák:
Nem minden bokorban fekszik a jó barát.
Barátságban egy kis veszekedés olyan jó,
mint étekben a bors.
Nehezebb a barátságot feltartani, mint
kötni.
3. Célkitűzés
A közmondások közös értelmezése után
megfogalmazzák az óra témáját, azaz a
gyerekek mondják ki, hogy az aznapi óra
témája a barátság.
4.Téma feldolgozása
4.1. Asszociációs játék
„Nekem a barátságról az jut eszembe,
hogy….”
4.2. Versértelmezés

Orgoványi Anikó: Mondd, leszel a barátom
című versének meghallgatása
Mondd, leszel a barátom?
Együtt járunk majd mindenhová
A sorban is te leszel a párom
Tízpercben is veled játszom
Egymáshoz is elmegyünk
Szia Anyu! Ez itt a barátom! Mondom majd
Megmutatom a mecsikészletem
Legózhatunk is, vagy lemegyünk focizni
Ahogy akarod
Másnap hozzátok megyünk
A leckét közösen csináljuk
És megmagyarázzuk, amit a másik nem ért
Nem árulkodunk egymásra soha
De kiállunk egymásért, ha kell
Ha a barátom leszel
4.2. Versértelmezés
Közös
értelmezés.
Elsősorban azt részletezve, hogy miért
választanák egymást a versben szereplő
gyerekek.
A feladat célja olyan pozitív tulajdonságok
gyűjtése, amelyek a barátság alapjául
szolgálhatnak.
4.3. Miért nincs valakinek
barátja?
Kerettörténet
Meseország királyának udvarában vannak.
Ők a király tanácsadói. A király levélben
hívja őket magához, mert egy fontos ügyben
kéri a segítségüket.

4.3. Miért nincs valakinek
barátja?
Ezután
gyors térmeghatározás történik, a
trónteremben vannak.
A tanító, aki maga a király (jelmez, korona)
elmondja, hogy fiának, aki 10 éves, nincs egyetlen
barátja sem.
Sportol, iskolába jár, mégis mindig egyedül van.
Régebben ez nem így volt, de valamiért elfordultak
tőle a barátai.
A királyfi viszont nem árul el semmit.
4.3. Miért nincs valakinek
barátja?
Arra kéri a bölcseket, hogy segítsenek
kideríteni ennek az okát.
4.4. Ötletelés
Szerepen kívül összegyűjtik, mik lehetnek
azok a tulajdonságok, amelyek kiváltották
a többiek ellenszenvét.
 Ez az óra legfontosabb része.

Mivel a megjelenő tulajdonságok megadják a tanító
számára azt a választ, hogy az osztályban melyek a
még tűrt és melyek a legsúlyosabbnak ítélt vétségek,
tulajdonságok.
4.4. Ötletelés

A felmerült ötletek felkerülnek a táblára, és
megvitatják közösen azokat.
4.5. Kiscsoportos szöveges
improvizáció

A csoportok kiválasztanak egy adott
tulajdonságot, amit eljátszanak és a
közönség megállapítja, hogy melyik
tulajdonság jelent meg a játékban.
4.6. Gondolatkövetés
Majd a látottak alapján a gyerekek, mint a
király bölcsei mondjanak véleményt a
királyfi viselkedéséről, személyeskedés
nélkül.
 Ezzel segítjük a véleményalkotást és a
kritika elfogadását.

4.7. A bölcsek tanácsai

Adjanak tanácsokat a királyfinak, hogy
hogyan viselkedjen, mit tegyen másként,
hogy a barátait visszaszerezze.

A feladat a magatartási szabályokat,
normákat fogalmaz meg, amelyek
közvetve rájuk is vonatkozhatnak.
4.8. Improvizációs játék

Idő esetén a tanácsokat szintén
kiscsoportos munkában el lehet játszani.
5. Az óra lezárása állóképpel

Készítsünk állóképet a királyfiról és
barátairól, mintha fotót készítenénk róluk.
6. Az óra értékelése

Pozitívumok és mire kell máskor jobban
odafigyelni.