Vezetés – megvezetés?

download report

Transcript Vezetés – megvezetés?

SZAKSZOLGÁLATOK
A szülő és pedagógus nevelő munkáját és a nevelési –
oktatási intézmény feladatainak ellátását
pedagógiai szakszolgálat segíti.
( Közokt.törvény 34-35 § )
GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCADÁS, KORAI FEJLESZTÉS ÉS
GONDOZÁS
Feladata az SNI-s gyermek gondozása, korai fejlesztése szülő bevonásával. Ha a
gyermek betöltötte a 3.évet akkor vehet részt a fejlesztésben ha nem
kapcsolódhat be az óvodai nevelésben.
FEJLESZTŐ FELKÉSZÍTÉS
Feladata, hogy azoknak az SNI-s gyerekeknek biztosítsa a frjlődéshez
szükséges felkészítést , akik nem tudták elkezdeni, tankötelezettségük ellenére
az iskolát.
TANULÉSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS
REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉG
Itt kell a fogyatékosság szűrését végezni, illetve a vizsgálat alapján javaslatot
tenni a gyermek különleges gondozására, ellátás módjára, az ellátáshoz
kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra.
Vizsgálni kell a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.
NEVELÉSI TANÁCSADÁS
- Feladata annak megállapítása, hogy a gyermek tanulási, beilleszkedési,
magatartási nehézségekkel küzd, valamint erre irányuló fejlesztő foglalkozás
elrendelése szülő és pedagógus bevonásával.
- szakvélemény készítése óvoda, iskola, szülő, kollégium kérésére
- ellátja a pszichológusi tevékenységi kört
LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS
Feladata a beszédhibás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok
javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.
TOVÁBBTANULÁSI, PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS
Feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának
szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
Feladata a központi idegrendszeri sérültek fejlesztése és gondozása.
GYÓGYTESTNEVELÉS
A gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha erre
szakorvos utalja.
Nevelési tanácsadás
- A tanulási – magatartási és beilleszkedési nehézségekkel ( TMB ) küzdő gyermekek
ellátásával foglalkozik.
- diagnosztizálja a gyerek állapotát és biztosítja a megfelelő ellátást.
- együttdolgozik : szülővel, gyerekkel – terápiás jellegű kapcsolat, pedagógussal, segítővel
- a szolgáltatást kérheti: szülő, óvoda, iskola, gyermekorvos, gyermekvédelmi intézmény
- a gyermek vizsgálatához szülő beleegyezése szükséges
ELLÁTÁSI FORMÁK
o
o
o
o
o
PSZICHODIAGNISZTIKAI
PSZICHOTERÁPIÁK ( játék, viselkedés, család, zeneterápia)
EGYÉNRE SZABOTT FEJLESZTŐ TERÁPIÁK ( óvodásoknak, iskolásoknak részképességzavarok terápiája )
SPECIÁLIS TERÁPIÁK ( tanulást segítő mozgás terápia, relaxáció, mozgásterápiák, tanulási
tréningek )
SERDÜLŐGONDOZÁS ( beszéljük meg, önismereti, tanzkási technikák csoport )
SZAKVÉLEMÉNYEK FELÉPÍTÉSE

RÉSZLETES SZEMÉLYI ADATOK

VIZSGÁLAT KÉRÉSÉNEK OKA

ANAMNÉZIS

PSZICHOLÓGIAI, PEDAGÓGIAI VIZSGÁLATOK
( intelligencia, ember
vagy más rajzvizsgálat, vizuo-motoros teszt, olvasás, írás, helyesírás,
beszédvizsgálat, szókincs, matematikai gondolkodás vizsgálata

ÉRVÉNYESSÉG MEGADÁSA

FELLEBEZÉSI LEHETŐSÉGRŐL VALÓ TÁJÉKOZTATÁS

ALÁÍRÁSOK
A szülővel mindig meg kell beszélni az eredményeket, és hogy mi fog kerülni a
szakvéleménybe, mi lesz a javaslat stb.
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS,
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS,
MENTÁLHIGIÉNÉ,
DROGMEGELŐZÉS
AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS
FEJLŐDÉSLÉLEKTANI
VONATKOZÁSAI
Az egészség a szervezet olyan harmonikus állapota, mely lehetővé teszi a
szervek kiegyensúlyozott, zavartalan működését és az alkalmazkodást a
tárgyi és társadalmi környezethez.
Az egészségnevelés, mint pedagógiai tevékenység az egészség
megvédésére irányuló tudat – és magatartásformálást jelenti.
az egészségnevelés eredményeként alakul ki az egészségkultúra, melynek
összetevői:
- ismeretek:
- képesség és készség
- komplex egészségi állapot ( testi, lelki és társas kapcsolati
mechanizmusok együttműködése )
- preventív attitűd ( az egészségkárosodást okozó, a veszélyeztető
életmódot megvalósító tényezőkkel szembeni elutasító pozitív beállítódás )
AZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKA JELLEGZETESSÉGEI
A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN NÉZŐPONTJÁBÓL
MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS
Az intrauterin vagy pernatális kor kb 280 napig tart.
A fejlődés három szakaszra bontható:



Csíraszakasz
- kb 2 hétig a méh falához való kapcsolódásig tart.
Embrionális szakasz - kb. a 8. hét végéig tart, a fontosabb szervek primitív
alakja jelenik meg, kialakulnak az egyszerű reflexhez szükséges idegelemek
is.
Magzati szakasz
- születésig tart
Az egészségnevelés feladata ebben a szakaszban az intruterin ártalmak
megelőzése.
Óvakodni kell a vírusos megbetegedéstől, röntgensugárzástól, alkohol, drog,
dohány beviteltől.
AZ ÚJSZÜLÖTT ÉS CSECSEMŐKOR
Az újszülött kor 1-3 hónapig tart ( hallása csontvezetése, látása foltlátás,
érzékeny a szagra, ízlése fejlett )
A csecsemőkor 1 éves korig tart (minden érzékszerv használata tökéletesre
fejlődik )
Fontos az anya – gyermek kapcsolat, hiányában retardációs tünet együttes a
hospitalizmus lép fel, mely érzelmi, értelmi és testi fejlődésben való
lemaradást eredményez.
KISGYERMEKKOR
1-3 éves időszakot foglalja magába ( járás, beszéd tanulás, az utánzás időszakának is
nevezi, ez a fő tanulási módszere )
Az egészségnevelés ebben a korban a gyermeki kompetencia megfelelő kezelését
jelenti. A kialakuló éntudat, az önállósodási tendenciák és ezek akadályba
ütközése során dacos viselkedés lép fel. Ennek kezelése a fő feladat.
ÓVODÁSKOR
-
3-6 éves kor.
-
Észlelésének jellemzője a szinkretizmus – a globalitásban megjelenik, hogy az
élményben a körvonalazott egész elnyomja a lényeges részeket, - a lényegtelen
dolgok kerülnek előtérbe-
-
Térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött, nagyfokú érzelmi
ingerelhetőség és gyenge érzelmi stabilitás jellemzi.
-
Mi ez? Kornak is hívjuk.
-
Fokozódó önállósodási törekvések
-
Fő tevékenysége a játék ( KARL BÜHLER alapján a játék fajtái: funkciós ( én
csinálom öröme ), szerepjáték ( életszerű, már vannak szabályok ), szabályjáték (
pl. társasjáték ), konstrukciós játék ( pl. építőjáték, az alkotás öröme motivál ).
-
A játék a társas kapcsolatok kiteljesedésének a színtere
Együttlét: egy helyen egymás mellett. Együttmozgás: társ mozgásának utánzása
adja az örömöt. Tárgy körüli összeverődés . Összedolgozás. Együttműködés
-
AZ INTÉZMÉNYES NEVELÉS SZINTERE AZ ÓVODA!
KÖZÉPSŐ GYERMEKKOR
-
Az iskolába lépéstől a serdülés megindulásáig tart.
-
Térészlelése a gyakorlati cselekvésben biztos
-
Érzelmileg kiegyensúlyozott
-
Térészlelése a gyakorlati cselekvésben biztos
-
A konkrét, mért időben jól tud tájékozódni
-
Oksági magyarázat racionális
-
Céljait többnyire a felnőttek adják
-
Akaratereje, kitartása a végrehajtás folyamatában erős
Ebben az életkorban az egészségnevelés alapelvei nem változnak, megváltozik viszont
a megterhelés eloszlása és vele együtt a kisegítő és preventív eljárások fontossága.
Egészségnevelés szempontjából fontos az óraközi szünet, nagyon leterhelt a gyermek
szervezete, legjobb pihenés ilyenkor a másfajta ingerhatás.
Pszichológiai terhelés szempontjából a tanítási órákat rövidebb szakaszokra kell
osztani. ( az 1.osztályos figyelme 10-15 , az 5.-es figyelme 30 perc)
Az órarend elkészítésénél is figyelembe kell venni a szellemi teljesítmény ritmusát.
( maximális a teljesítmény a 2-3. órában, ebéd után csökken, majd 4 óra felé
megint aktív, ezután egyre csökken a szint ).
SERDÜLŐKOR
-
11-12, és 18-19 év közé tehető
-
Az érzékszervek a kor végére eléri a felnőttek jellemzőit
-
A gondolkodás által irányított észlelés a jellemző
-
A bevésés megértésen alapul
-
Érzelmileg labilis
-
Élményt jelent számára a logikai, elvont feladatok megoldása
-
Önérvényesítő törekvései kifejlettek, ha a cél tőle ered, akkor bizonyítani akar
-
Keveset mérlegel, könnyen dönt
-
Kialakul az én identitás > >>> integrált énkép
Az egészségnevelés itt már azon alapulhat, hogy a serdülő felel saját életmódjáért, mely
tartalmazza a helyes táplálkozást, megfelelő alvásidőt, az aktív pihenést. Ezeknek a
megfelelő kordában tartás a cél.
IFJÚKOR
-
18-24 év közti idő
-
Alkalmassá válik a megfelelő pálya és hivatás választásra,
családalapításra
-
A korszak alapvető életereje a hűség, mely az állandóságban jelenik
meg
FELNŐTTKOR
-
Fiatal felnőttkor > 24-40 év, szülőktől való elszakadás, társválasztás,
intimitás
-
Középső felnőttkor > 40-62 év, átértékelés, másokhoz való viszonyunk,
és önmagunk elfogadása – „ Már nem vagyok a régi!”
-
Öregkor > 62-80 év, megkezdődik a mentális képességek leépülése
-
Aggkor > 80 felett,
FEJLŐDÉSELMÉLETEK
Az egészségnevelés során megvalósítandó preventív munka
tervezéséhez három fejlődéselmélettel foglalkozunk.
Az elméletek kérdésfelvetése elsősorban az, hogy az egyes
életkorokban melyek a személyiség alakulási
folyamatának jellemzői és meghatározó tényezői.
PSZICHOSZEXUÁLIS FEJLŐDÉS
Sigmund Freud elmélete szerint az emberi viselkedés tudattalan hajtóerői
szexuális természetűek. Így a személyiség fejlődését a libidófejlődéssel írja
le.
-
Orális szakasz >>> 1 év, az örömszerzés az evéshez kapcsolódik, annak
összes reflextevékenységéhez
-
Anális szakasz >>> 2-3 év, a széklet visszatartása, majd megfelelő időben
történő elengedése során a kínzó feszültség kellemes kéjérzetbe csap át, és
ez okozza az örömet.
-
Fallikus szakasz >>> 3-6 év, megjelenik a nem szervek iránt érdeklődés és
ingerlésük okozta örömszerzés
-
Látencia szakasza >>> 6-10 év, az ösztönnyugvás kora.
-
Serdülőkor >>> 10-20 év, szülőkről való leválás kora, intim kapcsolatok
kialakítása családon kívül
PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉS
Erik Erikson úgy véli, hogy az emberi fejlődés egyik fontos eleme a bennünk
lévő lehetőségek kibontakoztatása. A fejlődés egymást követő szakaszai
eleve tartalmaznak konfliktusokat és a továbbfejlődés válságait. A fejlődés
mindig a szociális viszonyokon keresztül zajlik és az egyes szakaszokban
felmerülő krízisek megoldásán múlik.
Életkor
Fejlődési stádium
Pszichoszociális konfliktus
0-2
Orális – szenzoros
Bizalom vagy bizalmatlanság
2-3
Anális – testi
Önállóság vagy kétely
3-6
Infantilis – genitális lokomóció
Kezdeményezés vagy bűntudat
6-12
Látencia
Teljesítmény vagy csökkentértékűség
12-19
Serdülés
Identitás vagy szerepdiffúzió
20-40
Fiatal felnőttkor
Intimitás vagy elszigetelődés
40-60
Felnőttkor
Alkotóképesség vagy stagnálás
60-
Érettség
Integritás vagy kétségbeesés
KOGNITÍV FEJLŐDÉS
Jean Piaget elmélete szerint a gyermek az őt ért hatások aktív
feldolgozója, kísérletezik, elméleteket gyárt, sémákat hoz létre, melyek
alapján a fejlődés következő szakaszait különbözteti meg:
-
Szenzomotoros intelligencia: 2 éves korig, az én és a külvilág kapcsolatát
cselekvések, és azok következményeiként tanulja meg. Kialakulnak a
konstanciák és az érzékszervi mozgásos sémák.
-
Preoperatív intelligencia: 2-7 év, hiányosak a logikai gondolkodások, 4 éves
kórtól beszélhetünk intuitív gondolkodásról, mely az énközpontúság
elvével bír.
-
Operatív intelligencia: 7 évtől: kialakul a fogalmakkal való gondolkodás
L ELKI
EGÉSZSÉG
Az iskola mentálhigiénés nevelés szempontjából primee színtér. Több időt töltünk az
iskolában mint otthon, így nagy szerep vár az intézményre e téren is.
Az iskolai mentálhigiéné legfontosabb feladatterülete a primer prevenció.
Mentálhigiénés szempontból pozitívan értékelhető az az intézmény mely:
-
egyértelmű, világos célkitűzés
-
Közös döntéshozatal
-
Azonosulás az iskolával
-
Érdekegyeztetés a közreműködőkkel
-
Változtatási szándék
-
Meghatározott kommunikáció iskolán belül, kívül
-
Autonómia
-
Örömmel végzett tevékenység és annak elismerése
Az iskola mentálhigiénés tevékenysége akkor elégtelen ha:
-
Megújulásra képtelen, az igényekhez, társadalmi elvárásokhoz nem igazodik
-
Nem tud eleget tenni az elé támasztott elvárásoknak
-
Túlságosan áteresztővé válik a társadalomból áradó destruktív erők számára.
Az iskola, mint mentálhigiénés intézmény akkor tud harmonikusan működni ha:
- Nyitott a környező társadalomra, így a szülőkkel is jó kapcsolatba kerül, ami
elengedhetetlen az eredményes munkához az iskolán belül, ami a
szocializáció feltétele.
DROGPREVENCIÓ
Kábítószer, minden olyan anyag, ami bekerülve az emberi szervezetbe, megváltoztatja a
pillanatnyi pszichikus állapotot, serkentő vagy gátló hatása van, örömet, boldog állapotot
okoz, vagy átformálja az egyén tudattartamát, megváltoztatja vélekedését.
E téren a fiatalkorúak a legveszélyeztetebbek.
Ma már jól látszik, hogy a kábítószer használat ténye nem szüntethető meg, a jelenséggel együtt
kell élni.
A megoldás a megelőzésben a tudatformálásban gyökerezhet!
A család – ahol egyre nagyobb és nő a feszültség, konfliktus, kilátástalanság – mellett az
iskolának is ki kell vennie e téren a nevelő szerepet.
Az iskolában már megjelenik sajnálatos módon a drog, már az alsó tagozatos gyerekek nagy része
kipróbálta a dohányzást, némelyikük az alkoholt és van aki a” szipuzást”, mint drogot is ismeri, a
felsőbb éveseknél ezek az arányok nőnek, és már van aki valamely szintetikus droggal is
találkozott már ( party drog ).
 A probléma kezelésére
különböző modelleket dolgoztak
ki:
 K r i m i n á l i s m o d e l l : a drogozót bűnelkövetőként kezeli,
magatartását deviánsnak minősíti, ha kell bünteti
 M e d i k á l i s m o d e l l : a drogfogyasztót betegnek kezeli,
beavatkozásával megelőzést, a terápiát, rehabilitációt vállalja fel.
 S z o c i á l i s m o d e l l : legfőbb eszköze a megelőzés
 D A D A p r o g r a m ( Dohányzás, Alkohol, Drog, Aids )
 4 K p r o g r a m ( közlekedés, környezet, kábítószerek korosztályos
veszélyei )
Az egészségpedagógia egyik feladata felkészíteni az embereket
az irányítással járó feladatok jelentette kihívásokkal való
megküzdésre, vezetőként az egészség megőrzésére.
A vezetéslélektan, mint alkalmazott pszichológiai tudomány a
vezető személyiségét a munkahelyi környezetben végzett
vezetői tevékenységét vizsgálja a teljesítmény optimalizálása
szempontjából azért, hogy a tevékenység általános és speciális
törvényszerűségeit feltárja.
A dolgozók a vezetése szociális befolyásként élik meg, attól függően, hogy ez milyen
mértékben eredményez attitűdváltozást a személyiségen belül H.C. Kelman a
szociális befolyásolásnak három szintjét különbözteti meg.
1.) BEHÓDOLÁS : ha az egyén azért fogadja el a befolyásolást, mert ezzel számára
kedvező hatást fog tudni kiváltani a másik emberből, azért viselkedik az
elvárásnak megfelelően, mert úgy érzi nincs más lehetősége. Az attitűdváltozás
minimális, elsősorban a kognitív szférát érinti.
2.) AZONOSULÁS : az átvett viselkedés a személy identitásán alapuló szerepviszony
következménye, ez valósul meg az identifikációs és az empátiás modellkövetés
folyamatában. Az értékrendszerre minimális hatása van
3.) INTERIORIZÁCIÓ : ennek során a dolgozó azért fogadja el a befolyásoló
utasításait, mivel a kívánt viselkedéssel maga is egyetért, értékrendszerével
összhangban van. E befolyás alatt olyan értékek jelennek meg számára, melyeket
fontosnak tart.
A pedagógiai vezetésnek a célja az interorizáció szintjének
elérése.
A SZOCIÁLIS BEFOLYÁSOLÁS HÁROM SZINTJÉT ÖSSZEGEZVE
BEHÓDOLÁS
AZONOSULÁS
INTERORIZÁCIÓ
CÉLJA
Jutalom
megszerzése,
büntetés
elkerülése
Pozitív énkép
kialakítása
az egyéni
értékrend
megvalósítása
A BEFOLYÁSOLÓ
VEZETÉSI
MÓDSZEREI
Követelés,
jutalmazás,
büntetés
Páldaadás,
modellnyújtás
Meggyőzés: a
meggyőződés
kialakítása
BEFOLYÁSOLÓ
ERŐ
A befolyásoló
szociális hatalma,
jutalmazó és
büntető szerepköre
Kölcsönös
vonzalom, érzelmi
elfogadás
A befolyásoló
szakértelme,megbí
zhatósága és
szavahihetősége
ÉRZELMI
ÉLMÉNY
Öröm, félelem
Szeretet,
elfogadás,
vonzalom, kötődés
Magasabb rendű
(intellektuális,
erkölcsi,esztétikai)
érzelmek
AZ ELVÁRT
VISELKEDÉS
FELTÉTELE
A befolyásoló
jelenléte
A befolyásolóval
való pozitív
érzelmi viszony
A kapcsolattól
független
értékkongurencia
A VISELKEDÉS
INDÍTÉKA
Külső motiváció
Külső és belső
motívumok
Belsőleg motivált
viselkedés
SZEREPKONFLIKTUSOK
Szerepkonfliktusról akkor beszélünk, ha a megvalósított szerepviselkedés nem felel meg a
szerepelvárásoknak.
A tartósan fennálló szerepkonfliktusok felborítják szervezetünk egyensúlyi állapotát
( a homeosztázist ). Ezt a feszült érzelmi állapotot nevezzük stresszhelyzetnek. Ez a
rossz lelkiállapot a szervezetünk megbetegedéséhez vezet>>> pszichoszomatikus
megbetegedés,
Szerepkonfliktusok fajtái:
-
-
Szerepen belüli konfliktus
> ellentétes elvárások különböző szereppartnerek részéről
( osztályfőnök-osztály, több együttlétet igényelne )
> komplementer szereppartner ellentétes elvárásai
( nagylányoktól az anyuka elvárja, hogy felnőtt módjára
önállóan főzzön, de este ne discoba menje, hanem aludni,
mint a gyerekek)
Személy – szerep konfliktus - - - a szerep teljesítéséhez a személynek valamilyen
meggyőződését, hitét kell feladnia
A szerepfeszültség csökkentésének főbb
módszerei




TÁRSADALMI VÉDŐMECHANIZMUS – akiknek hivatásbeli és állampolgári kötelezettségeik
konfliktust eredményeznek ( pl. orvos, ügyvéd, pedagógus, )
RÍTUSOK – ezek a szertartások megkímélik az embert bizonyos szerepzavartól ( pl.
nyugdíjazási búcsúztató )
SZEREPHIERERCHIA – kialakult az a rendszer melyben automatikus a választás ( pl.
gyerek születésekor az apa automatikusan elhagyhatja a munkahelyét)
EGYÉNI VÉDŐMECHANIZMUSOK
a.) FIGYELEM MEGOSZTÁS ( kiszorítjuk a tudatunkból az egyik szerepet, míg a másiknak
felelünk meg, Freud ezt elfojtásnak nevezte )
b.) SZEREPKOMPENZÁCIÓ ( segédeszközök segítségével ellensúlyozzuk a feszültséget, pl.
hippi ruházat )
c.) RACIONALIZÁLÁS – logikus elméleteket gyártunk arra vonatkozóan, hogy miért nem
tudunk megfelelni az adott szerepnek )
d.) KOMPROMISSZUMKÉPZÉS – átalakítjuk a konfliktust keltő tényezőt magunknak úgy,
hogy megfeleljen ( pl.” matekból jó nekem a kettes is!”)

KÁBÍTÁS – drogok segítségével zárjuk ki tudatunkból a szerep okozta elvárások
feszültségét
V E Z E T Ő I AT T I T Ű D É S A V E E Z T Ő I
STÍLUS
A vezetői attitűd a szociális attitűd speciális fajtája. A vezetési eljárások
hátterét adó, a beosztottakra irányuló értékelő viszonyulás, amely
meghatározza az eljárások konkrét formáit és alkalmazásuk
gyakoriságát.
SZERKEZETÉT TEKINTVE HÁROM FAJTÁJÁT KÜLÖNÍTÜNK EL:
KOGNITÍV vagy megismerési – ezek az ismeretek a dolgozókra
vonatkozóak
II. AFFEKTÍV vagy érzelmi – dolgozók irányába mutató komponens pl.
szimpátia
III. KONATÍV vagy viselkedési összetevő – azok a szándékok melyek a
beosztottakra irányulnak
I.
A MUNKAHELYI ( ISKOLAI ) LÉGKÖR
Az iskolát, mint szervezetet tekintve a légkör egy komplex jellemző, amely az
intézmény egyedi arculatát tükrözi. A szervezeti klímát az egyének észlelik
és az közvetett módon hat a tevékenységükre. Így a klímát a szervezetet
értékelő jellemzőkön keresztül lehet megragadni..
A z
i s k o l a
k l í m a
j e l l e m z ő i :
-
Higiénés tényező ( fizikai környezet, felügyelet, érzelmi biztonság)
-
A rendtartásban és a házirendben megjelenő hivatalos irányvonal és
szabályrendszer
-
Az erőforrások
-
Releváns attitűdök rendszere
-
Kulturális normák
-
Formális és informális kapcsolatok
-
A vezetési stílus egyvelege.
Az iskolai
légkört nagy
mértékben
befolyásolja
betartása ( pl. tanulószobai fegyelem, időbeosztás stb.),
gyors és pontos eljutása.
a
rituálék
az információ
Az iskolai légkör a diákok, tanárok közérzetéből alakul ki, és leírni az alapján
tudjuk, hogy az egyének hogy érzik magukat az iskolában.
A PEDAGÓGUS ISKOLAI
KÖZÉRZETE
Belső tényező
Külső tényező
Ide tartozik az oktató –
nevelő munkában a
teljesítménnyel
való
elégedettség, a tanári
pályával
kapcsolatos
beállítódottság,
a
munkával kapcsolatos
elismerések, a közös
döntéshozatal.
S mindezek stimuláló
hatással
vannak
a
pedagógus
lelki
világára.
Elégedetlenséggel van
kapcsolatban, mely a
vezetőjéhez való viszonyból
adódhat, ezek a következők:
A gyermek
magatartásproblémáival
kapcsolatos megterhelések
Rossz munkakörülmény
Nagy időterhelés
Iskolai morál problémái
Stressz – tünetek tudatossága
Érzelmi megterhelés
Ezek K I É G É S H E Z
vezethetnek
„ Csak addig szabad a katedrán állni, amíg
úgy érezzük, hogy képességünk szerint jól
végezzük munkánkat.
Ha szellemileg vagy fizikailag már nem
vagyunk erre alkalmasak, nem szabad a
katedrára állni, tanítani – nevelni, mert
többet ártunk, mint használunk.”
(Thiering, 1996 )
H.J. Freudenberg: A szindróma krónikus emocionális megterhelések,
stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés,
mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok
elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve
másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek”
Pines: a kiégést úgy tekinti, mint a személy törődési szándékának
elvesztését azok irányába, akikkel együtt dolgozik. A kiégés nem más
mint a teljes testi és lelki kimerültség. A kiégést kiváltja a
boldogtalanság érzés, az elégedetlenség érzése .
Széchenyi János:
- egy tevékenységgel kapcsolatos pozitív motivációk elvesztése
- az értékteremtő mozzanatot felváltja a rutin
- nincs stratégia a kilábalásra
FREUDENBERGER szerint az okok:
> érzelmi túlterheltség
> bizonyos személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek
> kliensközpontú orientálódás
Ezek tünetei:
> Testi szinten: krónikus fáradtság, gyengeség, kedvtelenség, testsúlyváltozás
> Érzelmi szempontból: kimerülés, levertség, gyámoltalanság, reménytelenség
> Szellemi kimerülés állapota: negatív beállítódás alakul ki önmagukkal,
munkájukkal, és általában az élettel szemben.
BARTH
a következő okokat és ezek tüneteit tárta fel:
> sok stressz, melyből érzelmi kimerülés következik
> kevés motiváció, csökkent teljesítményhez vezet
> megromlott kapcsolatok
Véleménye szerint az öt szolgálati évet betöltő tanárok
25 % - a mutatja ezen jeleket.

ÁLLANDÓAN FOKOZOTT ÉRZELMI IGÉNYBEVÉTEL - a pedagógus nap mint nap
mások gyerekeinek állnak készenlétre, átélik a saját érzéseiken túl a gyerekekét
is, mely nagy megterheléssel járnak

HATÁROK ELKÜLÖNÍTÉSE - saját határok kitolása, hogy a gyerekét be tusja
fogadni, ez feszültséggel jár. Külön kell tudni választani a munkahelyet a
magánélettől!

AGRESSZIÓ KEZELÉSE - a pedagógus nem fejezheti ki dühét, haragját, melyek
így csak fokozódnak.
STRESSZESES ÁLLAPOT TÜNETEI
PSZICHÉS TÜNETEK
> RÖVID IDEG TARTÓ: szorongás, koncentrációcsökkenés, elkeseredettség, harag
> HOSSZABB TÁVON: depresszió, elidegenedés, pszichoszomatikus
tünetek( fejfájás, alvászavar ), magatartás zavarok, mértéktelen dohányzás
alkoholfogyasztás
SZOMATIKUS TÜNETEK
> ÁTMENETIEK: vérnyomás emelkedés, meggyengült immunrendszer
> TARTÓSAK: gyomorfekély, szív-érrendszeri betegségek, elhízás
AUTONÓMIA – felelősség
 MÓDSZERTANI SZABADSÁG
 EMBERI ÉS TÁRGYI KÖRNYEZET KELLEMESSÉGE
 A TANTESTÜLET JÓ LÉGKÖRE
 KOLLÉGÁK TÁMOGATÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSE
 SEGÍTŐKÉSZ VEZETÉS

A tanárok elégedetlenségét az állások bizonytalansága és az
alacsony fizetés okozza.
Legveszélyeztetettebb
az
a
pedagógus,
aki
zsúfolt
osztályteremben, problematikus diákokkal dolgozik, az iskolával,
osztállyal kapcsolatos döntésekbe kevés a beleszólása.
EDELWICH ÉS BRODSKY szerint:
a)
A bizonytalan akarástól a bizonyítási kényszerig - a segítő arra való
törekvése, hogy „ ideális legyen”.
b)
Fokozott erőfeszítés - a segítő bizonyítási kényszere miatt egyre elveszik a
dolgok sűrűjében, kívülről biztosnak látszik ebből adódóan állandó fáradtság és az
eredményesség csökkenése alakul ki.
c)
Személyes igények elhanyagolása - hazaviszik a munkát elmarad a saját
érzelem, szerelem, humor
d)
A személyes igények és konfliktusok elfojtása - igyekeznek a környezet
elől eltitkolni egészségi állapotukat ezt túlterheléssel oldják meg, mely még
jobban kimerítik
e)
Az értékrend megváltozása - idő és energia hiányában elvesztik baráti
kapcsolataikat, értékrendjüket.
f)
A fellépő problémák tagadása – beszülül a gondolatvilág, megszűnik a
politika, a társadalmi események iránti érdeklődés
g)
h)
Visszahúzódás – nem hat rá a külső inger
Magatartás és viselkedésváltozás – minden kritikaként hat rá, értéktelenné
válik a kapott szeretetre
i)
j)
k)
l)
Depresszionalizálódás – az önértékelő képesség elvesztése
Belső üresség – tartós lelki betegségek jellemzik
Depresszió
TELJES KIÉGÉS
BAGDY EMŐKE
bizonyítási kényszer
fokozott erőfeszítés
saját igények
elhanyagolása
kiégés
az igények, konfliktusok
elfojtása
értékrend
átalakulása
problématagadás
depresszió
visszahúzódás
belső üresség érzése
megváltozott
magatartás
depresszolizáció
E D E LW I C H , B R O D S K Y, B E C K E R a k i é g é s ö t
fázisát állapították meg:
1)
Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való
fáradozás, a kollégákkal való kapcsolattartás a lelkes segítők
munkaeszközei, ám ezek kudarcait személyesnek élik meg, a
túlazonosulás miatt elvesztődik a határ a privát és a munka érzés
szakaszai között.
2)
A realizmus szakasza: a távolságtartás és részvét egyensúlyán
fáradozik
3)
Stangálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség,
érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbre
korlátozódik, a kollégákkal való beszélgetés sokszor terhesek.
4)
A frusztráció fázisa: a klienseket becsmérlik, egyre több negatív
változást észlelnek, kapcsolatban a megengedő és tekintélyelvű
magatartás ingadozik. „ Miért kell csinálnom?” fázis
5)
Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való
kapcsolata, a szakmai munka sematikusan történik, a kliens felé a
hangulat ellenséges, a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának
lehetőségét kerüli.
A kiégés folyamat mindig kétirányú, mind a két résztvevő érintett.
Elsősorban a személyes kapcsolatokat érintő probléma.
EDELWICH ÉS BRODSKY a kiábrándultság terjedése alapján három irányt
különböztet meg:
1.
Átterjedhet a diákról tanárra - a gyerek problémájával túlzottan
azonosul a tanár
2.
Egyik tanárról a másikra - az új kollegát a régiek bevezetik abba az
értékrendszerbe melyben az intézmény működik. „ Kár a gőzért!”
„Te sem tudod megváltoztatni őket!” effektus.
3.
Tanárról diákra - a tanárok amikor elfáradnak nem képeses
hatékonyan dolgozni, a gyerekekért nem tesznek annyit jót, nem
következetesek, nem tudják az órát kézben tartani, ezeket a gyerek
észreveszi és kihasználja.
A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGE,
A VESZÉLYEZTETETT TANÁR
JELLEGZETESSÉGEI
„ A PEDAGÓGUS NAP MINT NAP ÚJRA ÁTÉLI, HOGY A
NEVELÉS – TANÍTÁS „ SZEMÉLYISÉG FOGYASZTÓ „
FOGLALKOZÁS.”
( Bagdy – Telkes, 1999)
A pedagógusok a legfontosabb munkaeszközüknek a személyiségüket tekintik. A
személyiségük harmóniája vagy diszharmóniája modell értékű azonosulási mintát
jelent a gyereknek.
Az iskolának kiemelten fontos feladata kell, hogy legyen a nevelés, a személyiség
formálása, az emberi kapcsolatok kialakításának készségének fejlesztése.
A jó pedagógus
> lelkileg egészséges
 kiegyensúlyozott
 > igazi egyéniség
 > sajátos atmoszférát tud teremteni
 > biztonságot , szeretetet tud adni
 > az elérendő teljesítményt értékké tudja tenni.
A pedagógusokkal szembeni elvárások sokszínűek de korántsem egyértelmű, Setényi
meghatározása a következő a pedagógus:
< élő lexikon, aki tudást ad át,
< professzionális vállalati tréner, aki otthonosan mozog a készségfejlesztés világában,
< rejtett informatikus,
< minőségfejlesztési tanácsadó,
< menedzser,
< lélek mérnöke,
< gyermekközpontúan él és cselekedik,
< szociálpolitikai munkatárs.
Kiégés a pedagógusoknál
A KIÉGÉS ÁLTAL LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT PEDAGÓGUSRA JELLEMZŐEK:
 Végsőkig elkötelezett és lelkesedéssel áll hozzá a problémához
 Lelkiismeretes, kreatív, gondoskodó és szorgalmas
 Nem tud nemet mondani, ezért többet vállal, mint amit elbír
 Állandó kapcsolatban van a diákokkal, nem számít gyors, látványos eredményre
 Irreális elvárásokat teljesít, tartós frusztrációnak van kitéve
 Munkamániás
 Elnyomott, hatalomnélküli
A TANÁRI KIÉGÉS SZINDRÓMA KIALAKULÁSÁBAN A KÖVETKEZŐ TÉNYEZŐK JÁTSZANAK
SZEREPET: ( a már előzőekben taglaltakon felül )
o Szülői támogatás hiánya
o Rossz életfeltételek
o A pedagógus nem érzi magát nyugodtnak
o Megromlik az egészségi állapota
A P E D A G Ó G U S PÁ LYA „T I T KO S T Ö R T É N E T E ” :
• Beilleszkedés – 2-3 év
• Önálló megközelítés, arculat kialakítása és elfogadtatása – 5-8 év
• Autonóm oktatómunka
• Rutinná váló munka
• Kiégés
• Hanyatlás
• Magányos kilépés a munkából - nyugdíj
Kiégés megelőzésére, felismerésére és
korrekciójára vonatkozó javaslatok
I.
A SZERVEZET SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI
A szervezet felelőssége, hogy biztosítsa az intézmény működése során azokat a tényezőket,
amelyek maximális stressz mentességet, motiváló környezetet, hatékony munkavégzést
biztosítanak.
Az egészségesen működő intézmények mutatói Renate Schmidt szerint:
- a célok világosak és megvalósíthatók, melyekkel a tagok azonosulhatnak
- hatalom megosztása egységes részvételt biztosít a döntésben és megoldásban
- a munkatársak teljesítőképességének igénybevételénél az egyén és az intézmény érdekei
is mérlegre kerülnek
- külső belső kommunikáció nyitott
- szerepe van az intézményben az örömnek és elismerésnek
- a szervezet tagjai nyitottak az újra
- lehetőség van a konfliktusokból tanulni
Setényi szerint a jó intézményi környezethez fontos:
> világos és jól kommunikált intézményi követelmény
> a munka folyamatos értékelése
> gondosan ápolt partnerkapcsolatok
> színterek biztosítása, ahol az egyén saját gondjairól tud beszélni
> intézményen belüli nyilvánosság
> szükség van arra hogy a pályán legyen modellt nyújtó támasz
> továbbképzési rendszerek, tréningek
II. TRÉNIN ÉS SZUPERVÍZIÓ, MINT A PREVENCIÓ ÉS
GYÓGYÍTÁS ESZKÖZEI
A tréning megelőző és gyógyító szerepének fontosságát nem lehet kellőképpen hangsúlyozni. A
csoport műfaj erősíti a tolerancia kialakulását.
Bagdy Emőke a szupervízió szükségességét hangsúlyozza. A szupervízió tanulási folyamat,
amelyért a szupervizor a felelős akár egyéni akár csoportos formába, az élmény
feldolgozásának lehetőségét adja meg. Célja a mindennapi tapasztalatokból való tanulás
elősegítése. A szakmai tanulás és a személyiség fejlődése egész élet során zajlik.
A segítő szakember a szupervizór segítségével feldolgozza a stresszt okozó szakmai integritását
veszélyeztető munkatapasztalatokat, így képes napról napra fenntartani és újra teremteni
emberi és szakmai integritását, ezáltal a szuprvizió fontos eszköze a kiégés
megelőzésének.
A szupervíziós folyamat tárgya: > a szakmai identitás megmunkálása > foglalkozási szerep és
személyes identitás közti különbségek feldolgozása.
A t a r t a l m a k mindig egyediek, ilyenek lehetnek:

Motiváció tisztázása

Személyes készségek és lehetőségek felismerése és fejlesztése

Saját kompetencia határok felismerése

Gátló és fejlesztő struktúrák felismerése

Szerepek felismerése

Értékek tudatosabbá tétele

Saját viselkedési minták felismerése az élettörténet fényében
III. A PEDAGÓGUS LEHETŐSÉGEI AKIÉGÉS MEGELŐZÉSÉBEN
ÖNISMERET
a reális önismeret teszi lehetővé elhivatottságának,
motívumainak, attitűdjeinek tudatosítását. E tulajdonságok segítik:
- részleges nevelési sikerek értékelésében
- reális külső elvárások kialakításában
- támogató munkahelyi kapcsolatok felismerésében
- a stresszt okozta tényezők azonosításában
- a pedagógiai optimizmus fenntartásában.
A U T O G É N T R É N I N G e módszerrel olyan technikát kap a pedagógus, mely
képes a lelki állapotát kordában tartani. Lényege, hogy megfelelő gyakorlás
útján megtanulható egy koncentrált átkapcsolás nyugalmi állapotra, ezáltal a
közérzet kiegyensúlyozottabb lesz.
S E G Í T S É G K É R É S É S Ö N G Y Ó G Y Í T Á S nagyon fontos a család támogató
háttere, ehhez azonban nyíltan kell vallanunk önmagunkról, hogy ha kell
tudjanak segíteni
Óvintézkedések – még
időben
 Tekintsd át, melyek azok a problémás területek,




ahol Sikertelenséget élsz meg, és mi ennek az oka
Figyeld meg, melyek a túlterhelő helyzetek, szánd
rá magad a helyzet tisztázására szolgáló
BESZÉLGETÉSRE
Bízz meg a kollégákban, adj nekik is feladatot
Szakíts időt a kikapcsolódásra
De főként ne felejtsd el, hogy
N E M A Z É RT É L S Z , H O G Y D O L G OZ Z !