Transcript A büntetőjog tudományának kialakulása, az abszolutizmus

A büntetőjog tudományának
kialakulása, az abszolutizmus
büntetőjoga, reform-törekvések
SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II.
dr. Farkas Ádám
A büntetőjog fejlődésének jellemzői 1.
• A büntető hatalom állami gyakorlása a magasabb szinten
szervezett társadalmakra jellemző.
• A korai időkben jellemző a vérségi kötelékek jelentős volta
a büntető hatalom tekintetében.
• A büntetés célja az igazságszolgáltatás és a közösség
békéjének megóvása / helyre állítása.
• A centralizáló állam kora előtt a megtorló természet mellett
jelentős szereppel bír a kompozíció. (Quasi magánjogias
jelleg.)
• A béketörvényekkel aztán egyre erőteljesebbé válik a
büntetőjog közjogi jellege.
2
A büntetőjog fejlődésének jellemzői 2.
• A központi hatalom megerősödésével párhuzamosan
változik a büntetőjog jellege, a büntetések jellege is.
• Elsőként a királyi hatalommal szoros kapcsolatba
hozható cselekmények kerülnek a királyi bírák elé.
(Felségsértés, árulás, lázadás, stb.)
• A centralizációban aztán jelentős szerep jutott a képzett
büntetőjogászoknak és büntetőjog tudományának is.
• Egyre inkább elkülönültek a felső bíróságokon a büntető
tanácsok.
• Elkezdődött a központi jog és a partikuláris jogok
együttélése.
3
A büntetőjog fejlődésének jellemzői 3.
Nyugat római
birodalom
bukása
Centralziáció
megerősödése
15-16. század
19. Század vége
20. Század eleje
Partikuláris jogok érvényesülése
Partikuláris és
központi jog
párhuzamos
érvényesülése
Jogegységesítés és kodifikáció
4
Büntetőjog a centralizáció korában 1.
• A büntetőjog kényszerítő jelleget ölt.
(Háttérbe szorul a
kompozíciós jelleg.)
• Egyre szélesebb körben
jogképzett büntető bírákra.
• Megindul a kodifikáció.
mutatkozik
igény
a
(Constitutio Criminalis Carolina – V. Károly,
1532.)
• A kodifikációhoz elkerülhetetlenül szükséges
büntetőjog tudományának megerősödése.
a
5
Büntetőjog a centralizáció korában 2.
• A kor felfogása szerint a büntetés két tényező függvénye:
1.
Állami célkitűzés (törvényi szint)
2.
Bírói ítélkezés (egyediesítés)
• Ebben a rendszerben a törvényi büntetés célja az
elrettentés. (Azonban ez nem kizárólagos cél!)
• A törvények teret engedtek a bírói mérlegelés által
meghatározott büntetéseknek.
• Az egyház joga jelentős hatást gyakorolt az eljárási
szabályokra.
6
Büntetőjog a centralizáció korában 3.
• Testi és életbüntetések:
1. Halálbüntetés vagyonelkobzással (fő és jószágvesztés)
2. Halálbüntetés elkobzás nélkül
3. Csonkítás (kéz-, orr-, füllevágás,stb.)
4. Nyilvános fenyítés és száműzés
5. Száműzés elkobzással
6. Pellengér
7. Polgárjogoktól való megfosztás.
7
Büntetőjog a centralizáció korában 4.
• A büntetés fő célja továbbra is a közbéke biztosítása.
• Ennek köszönhetően széles körben és többféle módon
alkalmazott büntetés volt a kitiltás is. (Az országból, az ország egy
területéről, egy településről, stb.)
• Emellett a 15. századtól kezd elterjedni – a kiüresedett
kolostorok újbóli benépesítésével – a szabadság elvonás
és a dolgoztatás. (A kolduslevél nélküli koldusokat három napi kenyér és
vízböjttel büntették. – Ez azonban még messze áll a mai szabadságvesztéstől.)
8
Az abszolutizmus büntetőjoga 1.
• Az uralkodói büntetőhatalom kiterjesztésének kora.
• Eszköz a megmozdulásokkal és társadalmi reakcióval
szemben.
• Hathatós megtorló intézkedések alkalmazása.
• Kódexalkotási hullám.
• A kódexek ellenére nincs jogegység, a partikuláris
jogok hatása továbbra is jelentős.
9
Az abszolutizmus büntetőjoga 2.
• A bűncselekmények körében kiemelkedővé válik a
felségsértés (az isteni és világi felség sérelmére elkövetett bűnök gyűjtőfogalma).
• Isteni felség sérelmére elkövetett bűnök például:
– Eretnekség
– Szakadárság
– Szentségtörés
– Házasságtörés
– Bigámia
– Egyházi kamattilalom megszegése.
10
Az abszolutizmus büntetőjoga 3.
• Az isteni felség ellen elkövetett cselekmények felderítését
az egyház különleges bűnfelderítéssel végezte (inkvizíció,
tortúra alkalmazása), míg a halálbüntetés végrehajtásában a
világi hatalom járt el.
• A világi felségsértés rendkívül sokrétű lehetett.
(Például: az uralkodónak vagy családjának tettleges vagy egyéb
sértése, önkényes adóztatás, sértő röpiratok kiadása, stb.)
• A felségsértés esetén nem csak a tettes, hanem
annak családja is felelt!
11
12
13
14
Az abszolutizmus büntetőjoga 4.
• A széles körű büntetőhatalom sok esetben önkénnyel
és a tortúrát előszeretettel alkalmazó, személytelen
eljárással párosult.
• A kegyetlen büntetéseket kiterjesztették a kóros
elméjűekre, vagy épp a kiskorúakra is.
• A büntető hatalom előszeretettel alkalmazta a
halálbüntetést.
15
16
17
Reform-törekvések 1.
• Az abszolutizmus önkénye és kegyetlensége kiváltotta
felvilágosodás éles kritikáját.
• Alapmű: Caesare Beccaria – A bűnökről és
büntetésekről
• A felvilágosodás elvi éllel kezdi meg a büntetőjog
reformjának követelését.
18
Reform-törekvések 2.
• Reform-követelések:
– Nullum crimen sine lege
– Nulla poena sine lege
– Humanitás elve
– Arányosság elve
– Törvényesség elve
– Prevenció elve
• Ezeket realizáló mintakódexek II. József és II.
Lipót kódexei.
19
Reform-törekvések 3.
• A reform kódexek korukat meghaladóak voltak.
• Nem csak az elvek előmozdítását jelentették, hanem a
rendi falak lebontását, a partikularizmus elleni fellépést.
• II. József kódexének a magyar rendek ellenállnak. (Rendeleti
úton vezeti be 1787-ben a rendek jóváhagyása és becikkelyezés nélkül.
Taxatíve felsorolja a büntetéseket; a kódex a halálbüntetést csak a rögtönbíráskodásban ismeri el, békeidejű jogrendben nem, helyette életfogytig
tartó dunai hajóvontatást alkalmaz. )
• A rendi partikularizmus lassította a büntetőjog reformját, a
felvilágosodás elveinek kiteljesedését.
20
A korai büntetőjogi iskolák
• A büntetőjog-tudomány fejlődésének következménye a
büntetőjogi iskolák kialakulása, vagyis az azonos elvek
mentén gondolkodók „közösségbe” rendeződése.
• A korai időkben három fő irányzatot különböztetünk meg:
1. Szociológiai
2. Biológiai
3. Közvetítő
21
A szociológiai iskola
• Több elképzelés összefoglaló elnevezése.
• A kriminalitást döntően társadalmi jelenségként kezelik.
• A társadalmi okokra helyezik a hangsúlyt.
• Szegénység-gazdagság mint társadalmi körülmény hatása.
• A bűnözés a társadalom szükséges velejárója.
• A bűnözés
determinált.
mértéke
társadalmi
együtthatók
által
• A bűnözés kezelésének a társadalom érdekében és
társadalmi eszközökkel kell történnie. (Prevenció jelentősége.) 22
A biológiai iskola
• Több elképzelés összefoglaló elnevezése.
• Inkább elkülönítéssel operál és az egyénre fókuszál.
• A bűnözés okát elsődlegesen kriminálbiológiai, vagy
pszichológiai kérdésként vizsgálják.
• Caesare Lombroso – kriminálantropológia (stigmák alapján,
három klaszterben: 1. elmebetegek – elkülönítés – 2. bűnözésre
hajlamosak – elkülönítés – 3. született bűnözők – halálbüntetés /
életfogytig tartó szabadságvesztés)
• Két világháború közötti iker- és intelligencia vizsgálatok.
• Freud mélylélektani elmélete.
23
A közvetítő irányzat
• Nem abszolutizálja az egyes megközelítéseket, hanem
ötvözi azokat.
• Így a kriminalitás egyszerre tekinthető társadalmilag és
egyénileg determináltként.
• Franz von Liszt, Irk Albert, Vámbéry Rusztem.
• A második világháborúig meghatározó és több sikert tudhat
magának, például:
– Büntetések egyéniesítésének előmozdítása
– Tettközpontúság lazítása
– Biztonsági intézkedések súlyának növelése
– Fiatalkorúak külön szabályokkal kezelése
24
Köszönöm a megtisztelő
figyelmet!
25